Pesti Napló, esti kiadás, 1887. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1887-10-01 / 269. szám
269. szám. 38. évi folyam. Budapest, 1887. Szombat, október 1. Szerkesztési Iroda: Ferencziek tere, Athenaen mé pi 1 a t. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes szám 2 kr. Esti kiadás, előfizetési feltételek. A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Havonként 1 frt 60 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 6 hónapra 9 frt. Havu esti kiadás postai kürlönküldése kívántatik, postabélyegre havonként 35 kr., évnegyedenként 1 forint felül fizetendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a »PestiNapló« kiadóhivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, küldendők. Egyes szám 2 kr. Budapest, okt. 1. A második Schnabele-ügy is szerencsés elintézést nyert. Az ifjú Schnabele, kitametzi törvényszék három heti fogságra ítélt, táviratilag Vilmos császárhoz fordult kegyelemért, aki nyomban megkegyelmezett neki, mire a fiatalembert még tegnap szabadon bocsátották. Ez eset is kétségtelen bizonyítéka annak, hogy német részről a felmerült összeütközéseket a lehető legengesztelékenyebb szellemben óhajtják elintézni , hogy a határon történt vérengzés ügyében is készek megadni minden méltányos elégtételt. Az angol kormány vaskézzel igyekszik Izlandban az ír nemzeti mozgalmakat elfojtani. Egymás után indítja a perokét a mozgalom vezetői ellen. Legújabban O’Brien képviselőt és a dublini polgármestert helyezték vád alá. Az erélyes eljárásnak azonban még semmi hatása nem volt s az ír nép folyton rendíthetetlen kitartással küzd jogaiért. A szerbiai választások mé be vannak fejezve. Ellenzék egyáltalán nincs. Abból a nagy többségből, melylyel még nemrég Garasanin rendelkezett, Krmagnak sem maradt egy ember sem. Ebből megtudhatjuk, menynyire tisztelte Risztics a választások szabadságát. A Horvát-Szlavonországgal fennálló pénzügyi egyezményről azt írják innen egy bécsi lapnak, hogy az egy évre meg fog hosszabbíttatni. Ez a hír lehet alapos, de egészen oktalan az az állítás, mintha az e tárgyban előterjesztendő törvényjavaslat a provizórium szükségét azzal indokolná, hogy »az 1887-ben behozott adóalap a katonai határőrvidéken nem nyújt biztos alapot a kvótakulcs megállapítására«. Hisz a magyar-horvát kvóta kiszámításánál ugyanazon évek bevételei szolgálnak alapul, amelyek a magyarosztrák kvóta kiszámításánál használtattak. Itt pedig természetesen az 1887-ik, de még az 1886-ik évről sem lehetett szó s ha a határőrvidék valamely legújabb viszonyait tekintetbe kellene venni az új magyar-horvát kvóta kiszámításánál, akkor egy évi provizórium nem is lenne elegendő. Nem, az egy évi meghosszabbításnak azon egyszerű oka van, hogy a pénzügyi egyezmény érvénye lejár a folyó év végével, az új kvóta felett pedig két regnikoláris küldöttségnek kell egyezkedni s a magyar meg horvát országgyűlésnek határozni. Világos, hogy mindez az országgyűlés teendői s a delegáczió működése mellett az év végéig el nem intézhető, holott az egy évre való meghosszabbítás, a fennforgó körülmények közt, néhány nap alatt elvégezhető. Egyébiránt megjegyeztük volt most, hogy ezen provizóriumnak nem is kell még ez év végéig törvénybe czikkelyeztetni. A képviselőház osztályai ma délelőtt 16 órakor megalakultak. Az I. osztályban : elnökké Dániel Pál, jegyzővé Szathmáry György ; a II. osztályban : elnökké Zsigmondy Vilmos, jegyzővé Hertelendy Béla; a III. osztályban : elnökké Csáky László gr., jegyzővé Vojnics István ; a IV. osztályban: elnökké Széll Kálmán, jegyzővé Benedek Elek; az V. osztályban: elnökké Bánffy Béla gr., jegyzővé Csávosy Béla; a VI. osztályban : elnökké Králitz Béla, jegyzővé Molnár Viktor ; a VII. osztályban: elnökké Horváth Gyula, jegyzővé Münnich Aurél; a VIII. osztályban: elnökké Tisza Lajos gr., jegyzővé Szlávy Olivér ; a IX. osztályban : elnökké Péchy Tamás, jegyzővé Földváry Miklós választattak meg. A képviselőház osztályai ma megkezdték az igazolási eljárást. I. osztály igazolta a 9-ik osztályt. Kende Mihály ellen kérvény nyujtatott be, tehát e képviselő választása a C) betű alá soroztatott. A többi jegyzőkönyvek rendben találtattak. II. osztály igazolta az 1. osztályt. A jegyzőkönyvek rendben találtattak. III. osztály igazolta a 2-dik osztályt. Szabó Lajos és Hertelendy Béla ellen kérvény van benyújtva tehát a C) betű alá Boroztatott. A többi jegyzőkönyvek rendben találtattak. IV. osztály igazolta a 3-ikat. Issaak Dezső alakilag és tartalmilag hiányos jegyzőkönyve a B) betű alá helyeztetett. Gulácsy Dezső választása ellen kérvény adatván be, a C) betű alá Boroztatott. V. osztály igazolta a 4-iket. Hoitsy Pál választása ellen nyujtatott be kérvény, a C) betű alá Boroztatott. Egy jegyzőkönyv sem kifogásoltatott. VI. osztály igazolta az 5-iket. Egy jegyzőkönyv sem kifogásoltatott. VII. osztály igazolta a 6-ikat. Valamennyi jegyzőkönyv kifogástalannak találtatott. VIII. osztály igazolta a 7-iket. Két mandátum lett kérvénynyel megtámadva: a gróf Lázár Jenőé és Hock Jánosé; a C) betű alá soroltattak. IX. osztály igazolta a 8-dikat. Éles Henrik jegyzőkönyve ellen alakiság szempontjából és mert kérvény adatott be ellene, ez osztály részéről kifogás létetett és a d) betű alá soroztatott. Az egyes osztályok az állandó igazoló bizottságba a következő képviselőket választották: I. Kazy János rendes és Maurer Mihály póttagot, II. Pogány Károly rendes és Bezerédy Viktor póttagot, III. Ország Sándor rendes és Hagara Mihály póttagot, IV. Széll Ákos rendes és Nopcsa Elek b. póttagot, V. Rakovszky Géza rendes és Gajáry Ödön póttagot, VI. Vadnai Károly rendes és Kállay Zoltán póttagot, VII. Bossányi László rendes és Juszh György póttagot, VIII. Körösi Sándor rendes és Goda Béla póttagot, IX. Ullmann Sándor rendes és Feszt Lajos póttagot. Károlyi Gábor gr., székesfehérvári képviselő megbízó levelét eddig nem nyújtván be, osztályba nem volt sorolható, mandátuma ellen azonban kérvény nyujtatott be. A nyitrai főispáni változásról közölt hírünket megerősíti a mai hir. lapban megjelent e kir. kézirat: A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, gróf Gyürky Ábrahám Nógrád és Nyitra vármegyék főispánját — Nógrád vármegye föispáni állásában való meghagyása mellett — Nyitra vármegyei főispáni állásától, saját kérelmére felmentem s helyébe Szalavszky Gyula Nyitra vármegye alispánját ezen vármegye főispánjává kinevezem. Kelt Budapesten, 1887. évi szeptember hó 29-dikén. Ferencz József, s. k. Br. Orczy Béla, s. k. A PESTI NAPLÓ TÁRCZÁJA. A Polidori-család. — Regény. — 20 Bazzili A. G.-tól. Olaszból: Sz. M. XI. Meglehet, hogy nagyon okos volt az a mese, amit a párbajra nézve Mattei Nino ki tudott találni, azért mégis nem minden ember hitte el azt neki olyan könnyen, mint Polidori Jenő. Savelli Memmo meg már éppen kénytelen volt bevallani segédjeinek, hogy az estély alkalmával volt egy kis összezördülése Sernicolival. Úgy nagyjában beszélte el nekik a dolgot s nagyon a lelkükre kötötte, hogy ne adják tovább , hanem azért bizony csak ki-kiszivárgott belőle valami az emberek közé. Nem is lehet az máskép, mikor száz ember és köztük hány a nő erének erejével meg akarja azt tudni. Ha kilencznek ellent tudunk állani, a tizedikkel szemben le kell raknunk a fegyvert és mert nem tudják meg az egészet, úgy segítenek magukon, hogy a hézagokat ki-ki a maga esze szerint tölti ki és felesleges mondani, hogy mindenik azon kezdi: Keresd az asszonyt. Semicoli Gigi esetében pedig könnyű dolog volt azt meg is találni. A párbaj másnap délután két órakor volt valamelyik közeli szőlőben. Savelli Memmo csak egy kis horzsolást kapott, Sernicoli gróf sebe már valamivel súlyosabb, vagy ha úgy tetszik, valamivel kevésbbé könnyű volt. Lehet képzelni nővére, Cempino herczegné ijedelmét. Rögtön ott termett az ágyánál, tudni akart mindent; nem az ügyet magát nézte, hanem azt, hogy a világ mit szól majd hozzá. Mindnyájunkon megeshetik, hogy egy táncz miatt összeveszünk valakivel, még ha egész ártatlanok vagyunk is benne. De hogyan veszik majd Frangipaniék a dolgot, ha hogy — amitől pedig méltán lehet tartani — a pletyka veszi majd nyelvére az esetet ? És mindenek előtt, hogyan veszi majd föl Buonforte herczeg a dolgot! Emilia herczegnének nem volt nyugta e miatt, még aznap elment a herczeghez. Szerencsére a herczeg a szabadelvű párthoz tartozott e részben, nem igen ütődött meg rajta; ostobaság, mondá; a két fél közül mindegyik kikapott tőle, a pletykavilágnak meg úgy vélte legjobban betömni a száját, hogy most már komolyan kell megbeszélni a dolgot a Frangipani kotlójával és még aznap este indította meg az ostromot maga a herczeg; látni való tehát, hogy Emilia herczegnének sem volt már kifogása ellene. Gigi gróf ugyan, aki ha feküdt is, éppenséggel nem nyögte az ágyat, jobb szerette volna, ha a kedves rokonság nem siet annyira a dologban ; viszont azonban nem vonakodott beismerni, hogy ez nem éppen rossz alkalom arra, hogy kimászszon a hínárból, annyival inkább, minthogy vagy tíz napig nem mehet majd ki a szobából és e szerint ugyanannyi ideig nem kell számot adni tetteiről senkinek, vagyis semmiféle nőnek és egy kis jóakarat mellett lehet a tíz napból tizenöt, sőt talán húsz is. Kimászni a hínárból, véget szakítani, még szónak is förtelem! Vájjon gondol-e arra az ember, mikor kezdi ? Az újkori hitetlen filozófusok azt mondják, hogy igenis, gondol. Nem tudom, igazuk van-e, csak azt tudom, hogy bármi viszonyt kössön is manap az ember, valamely belső sejtelem mindig azt súgja, hogy beszélhet, amit tetszik, ígérhet, amit tetszik, a száj is, a szív is, azért mégis csak semmi sem tart örökké az életben. Mai nap csak annak van tartóssága, ami a kellő bélyeggel ellátott papíron van megírva, két tanú által előttemezve és közjegyző által hitelesítve, a törvényben meghatározott bírságösszeg kitétele mellett. Bármint gondolkodott is gróf Gigi e dologban, arról meg volt győződve, hogy Polidori Adától nem igen lesz lehetséges csak úgy suttyomban, zaj nélkül szabadulnia, amint azt a felsőbb üledék kiszabja. Nincs tehát más mód, mint vagy első alkalommal széttépni a lánczot, vagy pedig viselni azt kézen-lábon nyugodtan, még ha nevetnek is rajta egy keveset, mindaddig, amíg csak a nő bele nem fog unni. Az is igaz, hogy az csak egy afféle eresz alól a csurgó alá menekülés, ha »a becsületes emberek sorába« áll. Azonban nem olyan fekete a házasélet, mint ahogy a falra festik. Azért még mindig itt maradunk a régi földön, ha ki is mondtuk azt a kis igent. Lehet mondani, hogy olyan az a kis szó, mint valami védelmi sáncz. Az ember ki-kiszáguldhat belőle, egy-egy kis takarmány, egy-egy kis jó levegő végett, vagy hogy egy kicsit körülnézzen a világban és mikor megunta és úgy találja, hogy jó lesz már pihenni, megnézi az órát és : »A manót!« kiáltja, nincs is már parázs a kandallóban ! Jó lesz haza menni, különben kidoboltat még a feleségem! Ami pedig Ádát illeti, Dorinkájától nyugodtan alhatván, Gigi gróf miatt szintén nem igen volt már oka aggódni. — Ugyanis Jenő még a délelőtt folyamában fölkereste a sebesült barátot és jó hirekkel jött vissza. Csak egy vágás az egész, hoszszában a karnak , de cseppet sem mély és véredény szintén nincs megsértve. Egy hét alatt beheged, természetesen úgy, ha ágyban marad és nem csinál bolondot. Lehet képzelni, milyen örömmel hallotta azt a szép Ada, milyen büszke volt most arra a párbajra, hogy is ne, mikor mind akettő sebet kapott és talán Savelli Memmo sebe is súlyosabb, mint mondja. És ez a vér mind ő végette omlott, olyan nemes ifjak vére, akiknek az ősei ott harczoltak már Lepanto - nál, Szent István oldalán, vagy a spanyolok hadsoraiban ! Oh, ha egész nyíltan el lehetne mondani, miért volt a párbaj! Hadd tudná meg a városnak mind a százezer lakosa, két emberen kívül. És e kettő miatt el kell azt titkolni. Egyébiránt ami azt illeti, Jenő, mikor hazajött, azt mondta ugyan, hogy Gigi is úgy adta elő a párbaj okát, ahogy Matteitól hallotta, hozzátette azonban, hogy mások meg, akikkel szintén beszélt a dologról, egészen mást, valami szerelmi versenygést említenek és Ada egy kicsit meghökkent e hírre. — Bizony, , valami szerelmi versenygést — mondja Jenő. — És tudod, ki miatt ? — Hogy tudnám ? — mondja rá Ada, vállát vonogatva. — Gigi annyi nőhez járatos. — Azért mégis tán ki lehetett volna venni a beszédéből. — Hogy is ne ! Majd nőre bízza az ő szíve titkát ! Édes lelkem, ha Gigi gyónni akar, sokkal hamarabb gyón meg akkor teneked ! — Igaz . — mondja rá Jenő. — Afféle hóbortos, soha sem tudja, mit csinál. Majd megtapintom az orrát és ki is veszem belőle. — Még csak az kellene! — szólalt föl a nő, aki most igazán félni kezdett. — Képzelem, ki lehet. Valami idevetődött kalandornő, a salakjából, valami hárpia, vagy szirén. Eljönnek Rómába, hogy zsebeljék, pusztítsák a fiatalságot! Nem is tudom, mit látnak bennük, hogy úgy az eszüket vesztik tőlük! Rizspor, pirosító, selyem ruha, tollas kalap, gyémántok (ugyan jó helyre is kerültek azok a gyémántok). Ha az sem csüggne rajtuk, volna is mit nézni azokon a teremtéseken ! — Igaz, — hagyja helyben Jenő , — bizonynyal úgy lesz, ahogy mondod. Ha valami úri nő volna, rég kitalálták volna már a nevét. Mikor anynyian leselkednek Gigi után ! — Annyian leselkednek utána! — mondja magában Ada is utána. És egész Rómában — ezen a héten nem beszélnek másról. Tehát csakugyan? Verekedtek? Miért ? Lehet gondolni. Ah, tehát csakugyan vetélytársak ? És Memmo is belebolondult ? Hogyan ? Hát nem tudta. Az még semmit sem tud felőle! Első eset is volna, ha tudná! Tudja, mindig a férj tudja azt meg utoljára. Boldogok az utolsók! Úgy van,ha az elsők hallgatni tudnak. Most azonban nem igen tudtak. A legközelebbi szerdán még ahány nő csak barátnőjének mondta magát, mind elzarándokolt Adához. Dehogy szalasztották volna el az alkalmat, hogy lássák, hallhassák, azután, amit a városban beszéltek ! Hogy vagy édesem ? Azt mondták, rosszul érzed magad! Dehogy! Semmi bajom. Csakugyan! Lehet is látni. Mi gyönyörűségük is lehet benne az embereknek, hogy úgy fillentenek. De igaz, tudsz valamit Gigiről ? És várjon mi lelhette azt a két jó barátot, hogy úgy nekimentek egymásnak ? Csak nem a játékon vesztek össze ? Akkor nem csinálnának titkot belőle. Azt is mondták, hogy a politikán, hiszed ? Én ugyan nem. Ádának minden kérdés és felelet külön-külön járta át a szívét. Tudta jól, mit akarnak e beszédekkel, e szemekkel, e hallgatással. És az ő Jenéjére is kiterjesztették gyöngéd figyelmüket a jó barátnők, tudták, hogy napok óta már ott virraszt gróf Gigi ágya mellett. Ez aztán csak a szív ! A testvér nem tehetne többet! Tudod-e, Tivadar herczegtől tudom, mikor először megvizsgálták a sebet, a te Jened akkor sem mozdult az ágya mellől! Szegény, mennyit szenvedhetett az akkor! Másrészt meg természetes, mikor Gigi gróf olyan jó barátságban van veletek. Valentina is ez után tudta meg a dolgot, a jó barátnők dehogy nem tértek volna be nála is egy szóra és a sok részletből könnyű volt kitalálni azt is, amit elhallgattak. Marcello meg nem lett volna az az igazszivü barát, ha mikor kérdezte, egész nyiltan és őszintén el nem mondja neki, ami közszájon forog Rómában. És mikor a szegény anya szíve a megszakadásig tele volt keserű bubánattal, éppen akkor állít be hozzá fia. — Hála legyen az Istennek! — e szavakkal lépett be anyjához a nagy terembe. Gigi már egyegy kis időre fölkelhet az ágyból. Valentina szánalommal teli szemekkel nézett a jámborra., — Édes fiam — szólt kis szünet múlva — jó volna tán magadra is gondolni egy keveset. — Miért mondod ezt, anyám ? Hiba tán, ha bizonyos esetekben tisztán csak a barátságra gondolok ? — Nem hiba, — mondja rá a nő. Szép dolog a barátság, csak nem kell túlhajtani, mindenek felett pedig nem szabad magunkat nevetségessé tenni. (Folyt. köv.) ORSZÁGGYŰLÉS. A főrendiház ülése október 1-én. Elnök: Sennyey Pál b. Körjegyzők: Rudnyánszky József b., Zichy Ferraris Lajos gr. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Orczy Béla b., Trefort Ágoston, Fejérváry Géza b. Az ülés kezdődik d. e. 11 */4 órakor. Elnök az ülést megnyitván, jelenti, hogy az igazoló bizottság megalakulván, elnökké Szlávy József koronaőrt, jegyzővé b. Nyáry Jenőt választotta. A bizottságnak a ház tagjai névjegyzékének kiigazításáról szóló jelentése tudomásul vétetett s az abban foglalt javaslatok elfogadtattak. A jelentések része így hangzik: A bizottság megfelelve a házszabályok 3. §-a rendeletének, a legközelebb befejezett országgyűlés alatt igazolva volt főrendek névsorában a következő változásokat, illetőleg kiegészítéseket tartja szükségeseknek s ennélfogva a névjegyzék ezek szerinti szerkesztését hozza javaslatba : 1. Schuszter Konstantin kassai püspök ő Felségének múlt évi november 13-án kelt legfelső elhatározásával váczi püspökké legkegyelmesebben kineveztetvén, a főrendek jegyzékébe mint váczi megyés püspök; 2. Schlauch Lőrincz szatmári megyés püspök ő Felségének f. évi április hó 8-áról kelt legfelső elhatározásával nagyváradi püspökké kineveztetvén, mint nagyváradi megyés püspök ; 3. Bende Imre ő Felségének múlt évi nov. hó 8-ról kelt legfelső elhatározásával beszterczebányai megyés püspökké történt legkegyelmesebb kineveztetése folytán mint beszterczebányai megyés püspök; 4. Bubics Zsigmond 5 Felségének folyó évi május hó 30-ról kelt legfelső elhatározásával kassai megyés püspökké legkegyelmesebben kineveztetvén, mint kassai megyés püspök; 5. A császári és apostoli királyi Felségének folyó évi május hó 26-án kelt legfelső elhatározásával az 1885. évi VII. t.-cz. 5. §. alapján a főrendiház életfogytiglan tagjaivá Bohus Zsigmond, Gáli József és Zichy Antal legkegyelmesebben kineveztetvén, mint olyanok a főrendek jegyzékébe beiktatandók. Ellenben az országgyűlés feloszlása óta elhaláloztak : Kovács Zsigmond veszprémi megyés püspök és báró Besán Nép. János a főrendiház örökös jogú tagja, ezek elhalálozásuk folytán a jegyzékből törlendők. Hasonlóképen tárgyalás alá vette a bizottság a horvát szlavon-dalmát országgyűlésnek f. évi szeptember 17-től az elnökséghez beérkezett átiratát, melylyel a főrendiházba megválasztott báró Inkey Nándor, báró Zmajics Bertalan és Kussevics Szvetozár képviselőknek e minőségbeni megbízásukat közli. Minthogy az idézett átirat szerint a horvát-szlavon és dalmát főrendi képviselők a a fennálló törvények értelmében lettek a közös magyar hongyűlésre kiküldve, igazolandók és a főrendek jegyzékébe felveendők. Az alakuláshoz szükséges előintézkedések megtörténvén, a háznagyra és a jegyzőkre adattak be a szavazati jegyek. Az eredmény a következő: háznagynak egyhangúlag Szapáry István gr., jegyzőknek Batthyány Lajos gr., Bánffy György gr., Cziráky Béla gr., Gyulai Pál, Nyáry Jenő b., Rudnyánszky József b., ifj. Széchenyi Imre gr. és Zichy Béla gr. választottak. Az alakulás ekként megtörténvén, ennök a körjegyzőknek a ház nevében köszönetet mondott. Ezután a bizottságokra adattak be a szavazati jegyek. Szögyény-Marich László, Péchy Manó gr. és Somssich József gr. magukat a megjelenés kötelezettsége alól felmentetni kérik. Bubics Zsigmond, Gáli József, Zichy Antal, Inkey Nándor b., Zmajics Bertalan és Kussevics Szvetozár beadták igazoló iratukat. Bánffy Zoltán báróra vonatkozólag az igazságügyminiszter értesíti a főrendeket, hogy az ellene párviadal vétsége miatt folyamatba tett eljárás őfelsége által beszüntettetett. A hevesi büntető járásbíróság megkeresése Almásy Tasziló gr. mentelmi jogának felfüggesztése iránt, ki ellen becsületsértés és kisebb testi sértés miatt feljelentés létetett, a mentelmi bizottsághoz utasíttatott. Haynald Lajos bibornok érsek ő Felsége közelgő névnapja alkalmából a ház üdvkivonatait tolmácsolja és kéri az elnököt, hogy a ház érzelmeit juttassa a trón zsámolya elé. Az elnök ezen értelemben mondja ki a határozatot. , Az igazoló bizottság javaslata alapján Bánffy Ádám b. mint a főrendiház tagja igazoltatott. A ház Kovács Zsigmond és b. Bésán János elhunyta felett sajnálatát jegyzőkönyvileg fejezi ki. Szlávy József bejelenti a bizottságokra történt szavazás eredményét. A megválasztott biz. tagok névsorát reggel közöljük; itt adjuk a felirati bizottság tagjainak neveit: Andrássy Gyula gr., Angyelics Germán karlóczai érsek-pátriárka, Gáli József, Ghyczy Kálmán, Gyulai Pál, Haynald Lajos bibornok kalocsai érsek, Inkey Nándor br., Károlyi Gyula gr., Kautz Gyula, Majthényi László br., Radvánszky Béla br., Rudnyánszky József br., Somssich Pál, Schlauch Lőrincz püspök, Szapáry István gr., Szögyény-Marich László kir. tárnokmester, Szlávy József koronaőr, Sztáray Antal gr., Vay Miklós br. koronaőr, Zichy Antal, Zichy Nándor gr. Ezen eredmény tudomásul vétetvén, elnök a felirati bizottságot azonnali megalakulásra szólítja fel. A legközelebbi ülés október 15-én tartatik, midőn a felirati bizottság jelentése fog tárgyaltatni. Ezzel az ülés d. u. 121/2 órakor véget ért, agitátor ellen az 1885. és megelőző években véghezvitt hazaellenes üzelmei miatt. Ugyanis ő a helybeli evangeliczeum és theológiai fakultás tótajku növendékeit magához csábítván, azokkal házában s nyilvános helyiségekben összejöveteleket rendezett, ezek alkalmával a hazai törvények s intézmények ellen izgatott és a tótajku ifjúság lelkületét pánszláv fondorlataival mindenképpen megmételyezni igyekezett. A vád alapját képezték ama vizsgálati iratok, melyek 1885-ben a nevezett tanintézetek fegyelmi bizottságai által három liezeista, egy jogász és hét theológus ellen keresztülvitt fegyelmi tárgyalások alkalmával fölvetettek és amelyeknek eredménye az volt, hogy vádlottnak fia, Kutlik Vladimir, az összes hazai tanintézetekből, a többi pedig az illető helybeli főiskolákból végkép kizáratott. A felolvasott iratokból kétségtelenül kiderült, hogy a vádlott csakugyan a fenforgott pánszláv üzelmek szellemi főtényezője volt. Mint vádlók szerepeltek: Aixinger László kamarai ügyész, dr. Kramplin Viktor királyi ügyész. Vádlott képviselője: Fajnor István szeniczi ügyvéd volt. A fegyelmi bíróság esti fél 9 órakor hirdette ki az ítéletet, mely szerint vádlott Kutlik Vendel az 1874. évi 34. t.-cz. 68. §-ának b) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek mondatott ki és e miatt a kir. ügyész indítványához képest a 70. sz. 4. pontja alapján az ügyvédségtől való végleges elmozdításra ítéltetett. Egy pánszláv ügyfél. Pozsony, szept. 29. Mint már tegnapi táviratomban jeleztem, a pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága, tegnap d. u. 3 órakor tartotta meg, dr. Samarjay Károly kir. tanácsos és pozsonyi ügyvéd elnöklete alatt, a végtárgyalást: Kutlik Vendel helybeli ügyvéd s pánszláv KÜLÖNFÉLÉK. — A IlV. lapból. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, Jakabffy Imre királyi tanácsost s Krassó-Szörény vármegye alispánját ezen vármegye főispánjává kinevezem. Kelt Budapesten, 1887. évi szeptember hó 29-én. Ferencz József, s. k. Br. Orczy Béla, s. k. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, birákká, a budapesti váltó- és kereskedelmi törvényszékhez . Ney Aladár budapesti V. kerületi és dr. Wetzel Gyula budapesti Vill.—X. kerületi járásbirósági albirákat nevezem ki. Kelt Budapesten, 1884. évi szeptember hó 25-én. Ferencz József, s. k. Fabiny Teofil, s. k. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, Szkicsák Ignácz liptószentmiklósi járásbirónak törvényszéki bírói minőségben a lőcsei törvényszékhez kért áthelyeztetését jóváhagyván, törvényszéki birákká , a csikszeredai törvényszékhez : Sándor Albert oklándi, a beregszászi törvényszékhez : Both Miklós munkácsi és az ipolysági túszékhez . Zubovich Román ottani járásbirósági albirákat nevezem ki. Kelt Budapesten, 1887 évi szeptember hó 27-én. Ferencz József, s. k. Fabiny Teofil, s. k. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére ügyészszé , a lugosi ügyészséghez . dr. Katona Béla budapesti alügyészt, alügyészekké pedig : a brassói ügyészséghez : Bodó Sándor nagy-ilondai és a kolozsvári ügyészséghez . Sámi László Kolozsvár városi járásbirósági albirákat nevezem ki. Kelt Budapesten, 1887. évi szeptember hó 27-én. Ferencz József, s. k. Fabiny Teofil, s. k. A budapesti kir. törvényszék elnöke, Hersich Géza díjtalan joggyakornokot a vezetése alatt álló törvényszékhez, díjas joggyakornokká nevezte ki. A magyar tudományos akadémia I-fő (nyelv- és széptudományi) osztálya október hó 3-án, hétfőn délután 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. Budenz József r. t.: Alaktani magyarázatoké. Majláth Béla r. t.: A sorsvető könyvek. Az osztályülést összes ülés előzi meg a szept 30-diki határnapig beérkezett pályamunkák bemutatása végett. — Dr. Lubrich Ágost egyetemi tanár, a nyitrai kerületnek volt antiszemita képv.jelöltje és Tömör Ferencz főgimnáziumi tanár, a szakcsi kerületnek volt antiszemita képviselőjelöltje, a közoktatási miniszter által bizonytalan időre szabadságoltattak. — Sajtóhiba. Ma reggeli tárcsánk első lap 2-dik hasáb, alulról számítva 24-dik sorban e helyett »falka úgy« ez olvasandó »falka- agy.« — Posta. Bács-Bodrog megye Goszpodincze községében f. évi okt. hó 1-én postahivatal lép életbe. A czeglédiek Budapesten. Ma reggel 6 óra tájban már gyülekezni kezdtek a Verhovay-hívek a czeglédi Vasut-utczában. Az egész utczát sűrü ember-áradat borította el, mely a vasúti állomáshoz tartott. Itt külön vonat várta a küldöttséget, mely mintegy 800 tagból állt. Sokan kikisérték őket a vasúthoz s különösen nagy számmal voltak a kísérők közt a czeglédi asszonyok. Húsz vasúti kocsi-osztály állott a küldöttség rendelkezésére. A küldöttség vezetője Persay Ferencz volt. A czeglédi polgárok közül megemlítjük a Verhovay-párt elnökét, Farkas Mihályt, továbbá Balogh Zsemle és Márton polgárokat, kik a peticziót és az ezer frtot hozták a fővárosba. 7 órakor indult el Czeglédről a külön vonat, mely útközben mindenütt nagy feltűnést keltett. 9 óra 10 percz volt, midőn az osztrák-magyar államvasút budapesti indóházába berobogott. A rendőrség megtett minden intézkedést, hogy Budapesten semmiféle rendzavarás ne történjék. Az indóházhoz ugyan csak Egyed István rendőrfogalmazó küldetett ki két lovas rendőrrel és néhány detektívvel, de a laktanyákban központosítva volt nagyszámú lovas és gyalog rendőr, hogy szükség esetén közbe lépjen. Az indóházban Rácz Géza, Persay Elek és Petrovics László várták a czeglédi polgárokat. Azonkívül a kiváncsiak egész tömege borította el a pályaudvart. Az érkező vonatból harsány éljenzés közt szállott ki a nagy küldöttség és Rácz Géza köré csoportosult, ki mindjárt ott a pályaudvarban beszédet tartott. Üdvözölte a czeglédieket, kik eljöttek a fővárosba, hogy tántoríthatlan hazafiságuknak, lelkesedésüknek kifejezést adjanak. Meg van róla győződve, hogy ez impozáns küldöttség láttára, mely Czeglédet képviseli, Komjáthy Bélában meglesz a becsületérzés, hogy a kierőszakolt mandátumról lemond. Több ízben a czeglédiek helyeslése szakította félbe a szónok szavait s közbe kiáltották: »Nekünk nem képviselőnk Komjáthy! Mégis csak Verhovay a mi képviselőnk.« A menet megindult a pályaudvarból végig a Váczi-úton a függetlenségi pártkör felé. Elől haladt a két lovas rendőr, utána a czeglédiek hosszú sora. A merre a küldöttség elhaladt, fővárosszerte nagy feltűnést keltett s az utczákról nagy számmal csatlakoztak hozzá. A nemzeti színház bérházában levő függetlenségi pártkör előtt megállott a menet, hogy a párt elnökénél, Irányi Dánielnél tisztelegjen. A klub helyiségében ekkor a következő képviselők voltak jelen : Komjáthy Béla, Justh Gyula, Pap Elek, Ugrón Gábor és Haviár Dániel. Minthogy Irányi Dániel betegen fekszik Lakatos utcza 2. számú házában, a küldöttség vezetői elhatározták, hogy Irányi lakása elé vonulnak. A menet megindult a Muzeum-köruton végig s itt egyre nőtt. A Kecskeméti- Bástya- Szarka- Lipót- és Kalap-utczán keresztül Irányi lakása elé értek a czeglédiek. A szűk utczát teljesen elborította az emberáradat, s a küldöttség szónokainak csak nehezen sikerült a házba hatolni. Irányi Dániel, daczára, hogy beteg, fogadta a küldöttséget, mely következőkből állott: Persay Ferencz, Farkas Mihály, Balogh József, Kelemen István és Nagy János. Pamlagon feküdve fogadta Irányi a lent várakozó tömeg megbízottjait s Balogh József előre lépve, rövid beszédet tartott, melynek tartalma lényében a következő: A czeglédi választókat a szurony és erőszak győzte le. A választást sohasem fogja a nép törvényesnek elismerni. Mióta a választás megtörtént, nem tud Czegléd városába a nyugalom visszatérni és nem is fog mindaddig, mig a választóknak igazság nem szolgáltaik. A czeglédiek azért jöttek fel Irányihoz, hogy őt kérjék, érvényesítse teljes befolyását az iránt, hogy Komjáthy mandátumáról lemondjon. Midőn Balogh szavait befejezte, Irányi kissé fölemelkedett és halk, bágyadt hangon körülbelül igy felelt: »Köszöni a bizalmat, melylyel a czeglédiek iránta és a függetlenségi 48-as párt iránt viseltetnek, úgy szóló, mint pártja, mindig és mindenhol a választások tisztaságát hangoztatta s a választói jogot a polgárok legszentebb és legsérthetlenebb jogának tartja. De ki az igazság legelemibb elveivel tisztában van, az tudja, hogy meg kell hallgatni mind a két felet. A fővárosba érkezett küldöttség azt mondja, hogy a választásoknál igazságtalanság történt, viszont a másik fél azt állítja, hogy semmi törvényellenes nem fordult elő. Ki tudja azt eldönteni hamarjában, kinek van igaza ? Szóló nem érzi magát följogosítva arra, hogy a választás lefolyásáról szó