Pesti Napló, 1889. július (40. évfolyam, 178-208. szám)
1889-07-01 / 178. szám
L 78.111. Budapest, 1889. Hétfő, julius 1. 4. évi folyam. 2 .Szerkesztési irodai lek-tere, Athenäen m-épület, lap szőlőt illető minden közlemény a szerkesztőségben intézendő. Bérművelek csak ismert kezektől fogadtatnak el,éziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal, lek-tere, Athenaen mé p n 1 e t. kp anyolletö közlemények (előfizetési pénz, kiadás körjti)...pé n*tmények) a kiadóhivatalhoz intézendőit, / ^ / Egyes szám 2 kr, j i, k \ Klíjfizetési feltételek! A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapestet kétszer házhoz hordva : Havonként 1 frt 50 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 6 hónapra 9 frt. na a kiadás postai különkiűldése kívántatik, postabélyegre havonként 95 kr. •faegyedenként 1 forint tértfiletemdü. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a »Festi Naplót kiadó hivatalába" Budapest, Ferencziek tere, Athenaeum-épület, küldendők. Egyes szám 2 kr. But, junius 30. Államtitközés. A hivatalos lap tegnapi száma közli Clódog kúriai bírónak — általunk már feltervezését igazságügyminiszteri második állam.Az erre vonatkozó legfelsőbb kézirat így Bar Igazságügy miniszterem előterjesztésére Czord kúriai bírót az igazságügymintiszteriunodik államtitkárrá nevezem ki. Kelt 1éc. évi június hó 24 én. • F Jó z s ef, s. k. r i Dezső, s. k. Császári Európa politikai helyzete a két ünnepnap semmit sem változott. Kiválóbb figyelmiei közt főleg azok érdemelnek, melyek a európai uralkodók utazására vonatkoznak. Jonban, hogy Sándorczár németországiról most sincs hitelt érdemlő jelentés előttüm lehet még eldönteni, váljon a hivatalos körreása, vagy a miatt, mert ez ügyben még e nem történt megállapodás, nem adnak snmminemű tájékozást a közvéleménynek, ( igaz az a botrány, melyet, mint táviratvették, orosz katonatisztek Stuttgartban e banketen provokáltak, akkor minden va szerint a czár látogatása Németország!), bizonytalan lehet. A vendégképen megyrz katonatisztek ugyanis vak poharat üríteni a német birca s inkább eltávoztak a lakomáról, sem szzájok intézett felhívásnak megfeleltek vo igaz, úgy a czár és Vilmos császár találkolytonos elhalasztása is sajátságos magyverne. Egyébiránt Vilmos császár, kimoe ünnepély után Norvégia magányában fllétig pihenni, julius 22-én érkezik haza )nnan 30-án utazik el Angliába s arán utazik Coverbe, Wight szigetére. Rup tér vissza a császár Berlinbe s csakhal fogja felséges királyunk, Ferencz király látogatását, kinek megérkezése ezek szerint augusztus 11-ére van kitűzve. Az uj vér a delegáczió előtt. A höldügyi albizottsága tegnap délelőt ismét ülést tartott, melyben főképp a rénynek az egyéves önkénteseké, ismeretes 25-ik szakaszával foglalkozóós ülés lefolyásáról a félhivatalos 10. hző tudósítást küldi: Elnöka Lajos, Bőszky István. Jelen vel hadügyminiszter, Lambert, Dobruffnhofer intendánsok, Dell’ Adami, Bark A maga részéről : dr. Fejérváry Gr. Az érdyalás megkezdése előtt Tisza Lajos javaslatára elhatároztatott, hogy arra az it albizottság munkálkodása a mai ülésben nem volna, a tárgyalás hétfőn, július 1-ülésben fog folytattatni. Életi többlet. Követtük tétel : Szükségleti többlet az uj védeivetkeztében 341,870 frt. R a koán előadó tüzetesen ismerteti azon melyekből a többlet előáll és előadása kaptja az egyévi önkéntesekre vonatkozó ktekintettel a véderőtörvénynek az egy évére vonatkozó szigorító rendelkezéseire, véderővita alkalmával az önkéntesek a szolgálata miatt felmerült aggodalmakat azzal igyekezett eloszlatni, hogy a tett mellett a második évre utaltak száma igesz, hogy visszaéléseknek alig lesz helye, kik a második évet lesznek kénytelen, erre semmi más okból nem fognak kérint kizárólag tanulmányaik hiányosmnélfogva azt a határozatt javaslzti elő, hogy a miniszter évenkiatást tartozik előterjesztenkéntesekről, kik a második járatra kényszerittetnek. Benthasabban terjeszkedik ki az új védterv előidézett állapotokra. Elismi fel a hadügyminiszter azon nyilatkoshat a hadügyi kiadásoknak lehető telt parlamenti ellenőrzését lehetővé tennében Örvendetes javulást lát és remények a hadügyminiszter nyilatkozatívakllensek lesznek. A védvatérve kiemeli, hogy a hadügyi komnfénetes diskreczionális hatalmat ad. lüzn a létszámra nézve. Szerinte a rngens 1.030,000, tehát 200,000rel az 1868 ban megállapított Is összeget a számításba veendő ogyat melyek a hadügyminiszter általinizalékban voltak kotemplálva,' tum i r tja, mert e fogyatékok 96 ezereledezve vannak. A póttartásánál ő is elismeri a 10% eléjtele adja, hogy szükség volna ama 25— 30 szalékra, mely számítása szerint a uj vermében elő fog állani. Részlete adaik kimutatni, mily terjedelmes ur a hadügyi kormányztal nézve és mily kiszámiltatik pénzügyi hatása.Ami törvény pénzügyi kihatást megközelitőleg évenkint 4 m 11 irály összegre, mely bármi neműáminttakarítással sem paralizálható, ----------........................................ ................................. Az előkalói felhozottak tüzetes méltatása után kifejti, hogy nincs meggyőzve arról, hogy az előirányzott összeg a tényleges szükségletre elégséges és annak megfelelt volna. Ezek következtében azt a kérdést intézi a hadügyminiszterhez, hogy az albizottságot kimerítően tájékozza az új védtörvény következményeinek pénzügyi kihatásáról. Pulszky Ágost megjegyzi, hogy Beöthy számadatai előtte téveseknek látszanak, mert Beöthy számos mellékkörülményt figyelmen kívül hagyott, különösen pedig azt mellőzte, hogy az újonczlétszám emelkedése nem vonja okvetlenül maga után a békelétszám emelkedését, mert ez a szabadságolások által redukálható s mind az újonczok ki nem merítése, mind a szolgálati időtartam rövidítése által adminisztratív megtakarítások eszközölhetők. Hasonlókép a póttartalékosok fegyvergyakorlatainál nem kell okvetlenül az egész törvény engedélyezte időt kihasználni, ha a rövidebb gyakorlat tapasztalatilag czélra vezet. A honvédelmi, a hadügyi miniszter különböző alkalmakkor ki is jelentették ezeket. A jövőre sem következnek be múlhatatlanul a véderőtörvény engedélyezte intézkedések maximális folyományai. Különben szóló nem barátja a struczmadár politikának, de nem szeretné, ha oly kérdések intéztetnének a miniszterhez, a melyek őt költségemelésre indíthatnák. Tisza Lajos gróf reflektálva Beöthy Ákos előadására, konstatálja, hogy az ellenőrzés évről-évre preczízebbé válik az országos bizottság által inaugurált s a hadügyminiszter részéről az országos bizottság kivonatára készséggel alkalmazott gyakorlat következtében. Rakovszky István előadó megjegyzéseket tesz Beöthy Ákos ama felfogására, mely szerint a hadügyi budget által a hadügyi kormányzatra szertelen virement-jog ruháztatnék. A budget részleteinek összeállítása ennek éppen ellenkezőjét bizonyítja. Beöthy Ákos Tisza nyilatkozata daczára is fentartja amaz állítását, mely szerint az ellenőrzés fikcióvá vált. Szerinte ez a pausális megszavazások következménye. Hosszasabban polemizál Rakovszky Istvánnal a védtörvény következtében előálló virementra nézve. Ő a jövőt illetőleg teljesen tiszta képet akar s kérését megújítja. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter kiemeli, hogy már az országgyűlésen kimerítően nyilatkozott az új védtörvény pénzügyi következményeiről, s most ismételheti azt, hogy ő a védtörvény pénzbeli hatását 480 ezer forintra számította ki. A jelenleg tárgyalás alatt levő költségvetés kimutatja, hogy helyesen számított, mert a most követelt összeg az általa előre jelzettnél tetemesen kevesebb. Wahrmann Mór kiemeli, hogy a bizottság mindig figyelemmel volt arra, hogy az előirányzatok a legnagyobb részletességgel történjenek és e tekintetben egyáltalában jogosulatlannak tartja a felületesség vádját. Bolgár Ferencz csatlakozik Beöthy Ákos fejtegetéseihez s Fejérváry honvédelmi miniszter megnyugtató felszólalása után kéri a hadügyminisztert, hogy ezt megerősítőleg nyilatkozzék s a hadügyminiszternek e tekintetben adandó nyilatkozatát a bizottság jelentésébe felvetetni kívánja. Bauer hadügyminiszter Beöthy Ákos ama kérdésére, hogy az új véderőtörvény folyományaként, miért nem irányoztatott elő a 480,000 frt teljes összegében, azt válaszolja, hogy a jövő évi sorozás előrelátható eredményei szerint csak 341,000 főt követeltetik. Az ok, hogy miért követeltetik magasabb ujonczjutalék, a miniszter kifejti, hogy az eddigivel a meghatározott békeállományt alig lehetett fentartani. A felemelt ujonczállomány tehát lehetővé fogja tenni, hogy a békeállomány a meghatározott nagyságban megtartassák és hogy a tábori tüzérségnek már a költségvetésben előirányzott 14 nehéz ütege, valamint a vasúti és távirda-ezred harmadik zászlóalja részére szükséges legénység megszereztessék. Lehetővé fogja tenni továbbá a részben a lovasságnál, részben a tüzérségnél tényleges szolgálatban első éves tartalékosok szabadságolását. Az egyéves önkéntesség. Münnich Aurél magára a tételre, miután e tekintetben a szükséges felvilágosítások már megadattak, nem kíván többet szólni, hanem egyrészt felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy a Rakovszky István előadó által elfogadásra ajánlott határozat ama kívonatára nézve, mely az önkéntesi vizsga eredményeire vonatkozik, már a képviselőház által el is fogadtatott s így, habár teljesíti az indítványt, felveti a kérdést, várjon szükséges-e, hogy ugyanezen felvilágosítás a delegácziónak külön előterjesztessék, másrészt az önkéntesek kiképeztetésére vonatkozólag intéz kérdést a hadügyminiszterhez. Áthatva annak feltétlen szükségességétől, hogy a véderő harczképessége szempontjából, tekintettel az általános védkötelezettségre, minden védköteles egyén azon helyet foglalja el a hadseregben, melyet elfoglalni műveltségénél és képzettségénél fogva hivatva van, elfogadta az egyéves önkéntesekre vonatkozó szigorításokat. De ha ezt tette, feltétlenül kívánja, hogy minden önkéntesnek megfelelő alkalom nyuttassék a kiképeztetésre. Minthogy azonban az uj véderőtörvény értelmében az önkéntesek ezentúl saját ezredeiknél lesznek kötelesek szolgálni s igy a most divó összpontosítás nagyobb városokban meg fog szűnni, lesz-e gondoskodva, hogy azok részére is, kik csekély számban szolgálnak valamely ezrednél, tiszti iskolák lesznek szervezve, avagy másképen lesz-e a bajon segítve ? Fontos e kérdés megoldása már azon szempontból is, hogy az illetők saját költségen szolgálhatnak-e vagy nem, mert az áthelyeztetés erre fontos befolyással lehet. E kérdésre kér választ, mivel az utasítás második része, mely az erre vonatkozó rendelkezéseket fogja tartalmazni, még előttünk nem fekszik, és ezért konkrét javaslat előterjesztését e tekintetben attól teszi függővé, váljon megnyugtató választ nyer-e a hadügyminisztertől vagy nem, mivel szerinte az eredmény elérése tekintetében legfontosabb követelmény a kiképeztetés alapossága. Bolgár két kérdést kíván intézni. Meg van győződve arról, hogy a hadügyminiszter tudja: az új védtörvény 25. §-a Magyarországon mily nagy izgatottságot keltett. Ezt a többség Gajári határozati javaslatával vélte csillapíthatni. A védtörvény tárgyalásakor az önkéntesek kiképzéséről történt fejtegetés után kevesen lesznek kénytelenek második évi szolgálatra, de mert ez teljesen kizárva még nincs, kérdi, lehetséges-e, hogy egyesek, kik tiszti vizsgát letenni nem képesek, de egyébként egy évi szolgálati kötelezettségnek lelkiismeretesen megfelelnek, második évi utánszolgálatot esetleges szabadságolás útján kikerüljék. A Gajárféle határozati javaslatot úgy fogja fel, hogy akik a német nyelvet nem bírják, jogosítva lesznek a vizsgát elejétől fogva magyar nyelven letenni, minélfogva kérdi, gondoskodva lesz e az utasításban arról, hogy a tiszti vizsga ilyenek által kizárólag magyarul tétethessék le. Gajár Bolgárnak második kérdésére kifejti, hogy ő úgy saját, mint azok álláspontját, kik határozati javaslatát — illetve ma már országos határozatot — elfogadták a magyar országgyűlés képviselőházában, többszörösen tüzetesen kifejtette. Ez álláspont lényegében az volt, hogy míg régibb gyakorlat szerint a tiszti vizsgálóbizottság tetszésétől függött a védkötelesnek megengedni, hogy a feleleteket magyar nyelven adhassa, addig az elfogadott határozat szerint az egyévi önkéntes jogosítva van, tekintet nélkül a tárgyak minőségére, általánosakat, avagy részleteket illető kérdésekre a tiszti vizsgán magyar nyelven megfelelni, korlátolva lévén e jogosultság az által, ami egyébként a vizsga eredményére is döntő kihatással lehet, hogy a jelölt a német nyelvből, mint a közös hadsereg közlekedési nyelvéből a vizsga folyamán annyi jártasságot tanúsítson, amennyi a szolgálati feltételek által muldatlanul megkívántatik. Elismeri, hogy ebben a vizsgálóbizottságok részére bizonyos diskreczionális hatalom foglaltatik és ezt annak idején ki is fejtette, de utal arra, hogy ugyanaz a diskreczionális hatalommal állanánk szemben akkor is, ha a német nyelvre vonatkozólag külön vizsga hozatnék be. Hernymi Károly kérdezi, hogy az önkénteseknél, ha általában kedvezőtlen is a vizsgaletételi arány, miért van az, hogy a magyaroknál egyötöde sülyed az egyharmaddal szemben, mely az általános arányt képezi. Javasolja, hogy a körülmény indokainak kiderítése szempontjából, a hozandó határozat kibővíttessék arra nézve, hogy e tekintetben a szükséges intézkedések megtehetők legyenek. Rakovszky előadó ezzel szemben megjegyzi, hogy az eddigi adatok a régi állapotokra vonatkoznak, most új helyzettel állunk szemben s egyelőre elégségesnek véli az általa előterjesztett javaslatot. Fejérváry b. honvédelmi miniszter az adatok helyesbítése szempontjából említi, hogy külön kell számítani a csapatoknál és külön a más szolgálati ágaknál szolgálatot teljesítőket. Pulszky Ágost megemlíti, hogy a kimutatások sem összességekben, sem részleteikben nem vágnak össze az egy évi önkéntesek és az azokból kikerült tisztek számát illetőleg, sőt a szükséges, tekintetbe veendő mozzanatok beszámításával sem tisztázhatók kellőleg. Kéri tehát, hogy e tekintetben egységes elvek szerint készüljenek a jövő kimutatások az egyévi önkénteseket illetőleg és azoknál a Hieronymi által kívánt indokolás se hiányozzék, nehogy a kimutatások a valónál sötétebb képet mutassanak. Rakovszky István előadó felvilágosításokat ad a Hieronymi és Pulszky felszólalása folytán az egyévi önkéntesekre vonatkozó kimutatásokat illetőleg. Bauer hadügyminiszter: Az egyéves önkéntesek kiképzésére vonatkozó utasítás, épp úgy mint minden utasítás, mely a hadsereg belső szervezetére és kiképzésére vonatkozik, a korona szentesítésének van fentartva. Az utasítás beható tanácskozások alapján állapíttatott meg és már ő Felsége elé terjesztetett. A miniszter személyes meggyőződése az, hogy az utasítás teljesen megfelel a törvényes határozmányoknak. Az utasítás abból az irányból indul ki, hogy az egyéves önkéntesekből ne csak tudományosan kiképzett, hanem különösen gyakorlatilag is megfelelő tartaléktisztek nyeressenek. Ennek megfelelőleg az egyéves önkéntesek elsősorban az egyéves önkéntesi iskolákban együttesen elméleti tanfolyamot fognak végezni és azután megfelelő csapattesteiknél a szükséges gyakorlati kiképzést nyerni. A tanterv akként lett rövidítve, hogy mindenkitől, kinek ambícziója és akarata is van, hogy tartaléktiszt legyen, megvárható és megkövetelhető, hogy a szükséges vizsgát sikerrel fogja letehetni. A második szolgálati év alkalmazásának szüksége a miniszter meggyőződése szerint a legkisebb mérvre fog szorítkozni. A miniszter igyekezett módokat találni, hogy amaz egy évi önkéntesek, kik szorgalmuk és jóakaratuk daczára sem bírnak a tartalékos tiszti álláshoz megkövetelt kellékekkel, a második szolgálati évtől felmentessenek, továbbá hogy annak, ki nem tökéletesen bírja a nyelvet, a vizsga letétele megkönnyíttessék, végül hogy azok, kik az elméleti tantárgyakban talán meg sem felelnek meg teljesen, még mindig tartaléktisztekké legyenek kvalifikálhatók, ha gyakorlati tekintetben különösen alkalmasaknak bizonyulnak. A csapatparancsnokoknak kötelességévé tétetett, hogy az egyéves önkénteseknek módot nyújtsanak, hogy használható és gyakoroltott tisztekké kiképezzék magukat. Ez irányban gondoskodás történik, hogy az ezredeknél az egyéves önkéntesek részére külön iskolák létesíttessenek. Hol egyes csapattesteknél az egyéves önkéntesek elégséges számmal nincsenek, azok más csapattestek egyéves önkéntes iskoláiba osztatnak be a gyakorlati tanfolyamot azonban minden önkéntes a maga csapattesténél tartozik leszolgálni. Az önkéntesi iskolák századosi rangban álló jártas tisztek vezetése alatt fognak állani és oktatókul erre különösen alkalmas tisztek fognak az iskolákhoz beosztatni. A nyelvkérdést illetőleg a miniszter arra kéri a bizottságot, hogy a teendő intézkedéseket illetőleg bizalommal viseltessék. Az új önkéntesi tanfolyamok gyakorlati berendezésében más szellem uralkodik, mint az eddigiekben. Az elméleti vizsgán az önkéntesnek szabadságában fog állani,hogy azt a nyelvet is használhassa, melyben a vizsgát könnyebben leteheti. A német nyelvnek azonban annyira birtokában kell lennie, hogy a szolgálatot teljesíthesse. A miniszter azonban, különösen a csapatoknál szerzett sok évi tapasztalatai alapján meg van győződve, hogy az az egyéves önkéntes, ki komolyan veszi a szolgálatot a csapatnál és mindenben teljesíti amaz előfeltételeket, ez év folyamán kétségkívül könnyen el fogja sajátítani a német nyelvet oly mérvben, hogy a szükséges válaszokat megadhassa. Münnich köszönettel veszi a hadügyminiszter felvilágosításait, csupán azt kérdezi meg, hogy az oktatásban leendő résztvétel miatt időközben bekövetkezendő áttételek esetén az illető önkéntesnek, aki különben otthon képes magát ellátni, ez idén szükség esetén fog-e adatni állami ellátás? Bauer és Fejérváry megnyugtató felvilágosításai után azonban kijelenti, hogy konkrét indítványt nem tesz. Rakovszky István előadó kijelenti, hogy a védtörvény végrehajtására vonatkozó utasításokat illetőleg a kérdés az, hogy az országos bizottság által hozott határozat végrehajtassák, nem pedig az, hogy a miniszter előzetes ígéretei menynyiben kielégítők. Az utasításnak olyannak kell lennie, hogy a törvény rendelkezéseinek és a hozott határozatoknak megfeleljenek. Az, hogy a hadügyminiszter itt most mit mond, nem képezheti határozat 6s jelentés tárgyát. Bolgár Ferencz szerint az országgyűlésen sem volt nézeteltérés arra nézve, hogy helyes, miszerint jövőre a praktikus kiképzésre fektettessék a fősúly, de az adott felvilágosítással csak részben van megelégedve. Érzi ugyan, hogy más levegőáramlat van, mint régente, de aggódik, hogy a közös hadügyminiszter ama kijelentése, hogy nem az egész vizsgát fogják magyar nyelven letétetni, nem felel meg a törvényhozás intencióinak, s ő ebben nem nyugodhatik meg, hanem szeretné precííze kimondani, hogy az elméleti vizsgálaton a magyar nyelv feltétlenül használható legyen. Hegedűs Sándor a hadügyminiszter nyilatkozatát általában megnyugtatónak találja és kívánja, hogy e nyilatkozat és a hadügyminiszter törekvésének jelzésére a jelentétben említtessék fel, hogy a czél az önkéntesek gyakorlati kiképzése lesz, a tantárgyak redukáltatnak és aki a gyakorlati igényeknek megfelelő mértékben bírja a német nyelvet, annak a theoretikus vizsgálat meg lesz könnyítve, míg azzal szemben, akinek katonai hajlamai nincsenek, az igények mérsékeltetni fognak, hogy a más garnizonba valók, ha nem bírják magukat fentartani, állami költségen fognak kiképeztetni és csak a magasabb rangú tisztek fognak a tanítással megbizatni. Ha ezek valamely formában a jelentésben érintve lesznek, fentartva az instrukció további bírálatát, ez jó hatást fog gyakorolni. Tisza Lajos gróf elnök konstatálja, hogy az eddig tett nyilatkozatok szerint az albizottság megnyugvással vette tudomásul a hadügyminiszter felvilágosításait, de azt véli, hogy erre vonatkozólag nincs ok a jelentésben, részletesebb említést tenni. Beöthy Ákos ellenben egyáltalában nincs megnyugtatva a hadügyminiszter nyilatkozata által. Mindamaz aggályok és sötét jóslatok, melyek a véderővita alkalmával pártja részéről elmondattak, ime beteljesedtek. Az instrukcióra vonatkozólag a hadügyminiszter semmiféle komoly támpontot nem nyújtott. Szétfoszlottak az illúziók is,melyeket a többség a Gajári-féle határozati javaslathoz fűzött; ime már Bolgár és Gajári is ellentétesen értelmezik azt. O imperative akarja kimondatni, hogy a vizsga okvetlenül magyar nyelven történhessék elejétől végig. Tisza Kálmán miniszterelnök nem akar Beöthy filippikájára reflektálni. Azt hiszi, hogy az albizottság előadója helyesen mondta azt, hogy a delegációk feladata a törvények és határozatok végrehajtását ellenőrizni és arról meggyőződést szerezni, de ma még az ügy nem lépett a végrehajtási stádiumába, tehát nem állunk a törvény mikénti végrehajtásával szemben. Ennélfogva a jelentésbe csak azt lehet felvenni, hogy szóba jött az ügy és akkor lesz a delegáció feladata intézkedni, ha a végrehajtás folyamán azt tapasztalja, hogy az utasítás olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek a törvénynek és a hozott törvényes határozatoknak meg nem felelnek. Gajári Ödön a Beöthy által mondottakra reflektálva, kifejti, hogy a magyar országgyűlés által hozott határozatot ma is úgy értelmezte és értelmezi, amint azt a magyar országgyűlésen tette. Nem szavatolhat e tekintetben Bolgár értelmezéséért és ha ma a hadügyminiszter által az egyévi önkéntesekre vonatkozólag kiadandó utasításról tett nyilatkozatokat figyelembe veszi, úgy látja, hogy az irányelvekre nézve az utat a miniszter helyesen jelölte meg. Szóló megmondta már az országgyűlésen az okokat, melyek a külön magyar tiszti vizsga behozatalának akadályául szolgálnak, éppen amaz állásponttal szemben, amelyet Bolgár Ferencz erre vonatkozólag a magyar országgyűlésen kifejtett. Bolgár ma éppen azt akarja belemagyarázni ez elfogadott országgyűlési határozatba, aminek hiányáért ezt a határozatot támadta és ez a külön magyar vizsgának nemcsak gyakorlatilag, hanem elvileg is deklarálása. Szóló az országgyűlésen sem mondta soha, hogy a határozati javaslat implicite a külön magyar vizsgát magában foglalná. A határozati javaslat czélja sem ez volt, hanem az, hogy gyakorlatilag megkönnyíttessék a magyar nyelvnek csakis egy tekintet által korlátolt használhatása következtében a tiszti vizsga letétele az előbbi gyakorlattal szemben, és hogy a magyar nyelvnek, mint államnyelvnek érvényre jutása az országgyűlési határozatban is kifejezést nyerjen. Ha a hadügyminiszter az utasítást azon elvek szerint fogja inaugurálni, amelyek erre vonatkozólag a magyar országgyűlésen eléggé tüzetesen lettek körülírva, akkor e tekintetben az utasítás teljes megnyugvással lesz fogadható. Rakovszky István előadó kéri a bizottságot, hogy ne menjen a határozatban azon túl, amit a miniszterelnök kijelentett. Nem akar tudomásul venni semmit, ami csak ígéret; várjuk meg, mi lesz a keresztülvitel. A honvédelmi miniszter felelősségét nem akarja csökkenteni, a kellő kritika úgy a hadügyminiszterrel, mint a honvédelmi miniszterrel szemben a felelősségre vonással együtt annak idején lesz gyakorlandó. Wahrmann Mór e felfogásban osztozik. Ez esetben a hozott törvényről van szó, annak végrehaj-j tását kell bevárni, mielőtt ítélhetnénk. A miniszter kijelentése kétségkívül igen érdekes, de valamint Gajári sincs ma már jogosítva indítványát értelmezni, mert az ma csakis az országgyűlés hatáskörében áll, úgy a miniszternek sem mai kijelentései, hanem későbbi tettei fogják a tárgyalások alapját képezni. Tisza Lajos gróf a jelen vitát czélszerűtlennek és meddőnek tartja, mert az utasítás közrebocsátása előtt nem állunk tényekkel szemben és igy még nem mondhatunk ítéletet. Bolgár Ferencz csak ismétli, hogy a minisztert kérdezte, hogyan értette Gajári indítványát. A feleletből kiderült, hogy kétféle az értelmezés. Az önkéntesek nem tehetik elejétől végig magyarul a vizsgát. Kérdi tehát, hogy mi a miniszter szándéka? Hegedűs Sándor kérdi, hogy a delegáczió foglalkozhatik-e a végrehajtás kérdéseivel ? Azt hiszi, igen. De foglalkozhatik a miniszter törekvéseivel és szándékaival is. A felelősségre vonás joga megvan az országgyűlésen, de megvan a delegáczióban is. A jelentésben tehát fel kell említeni amaz irányzatokat is, amelyek a minisztert az ő kijelentése szerint vezérelni fogják. Nem a törvény értelmezéséről van szó, hanem annak bírálatáról, amit a miniszter említett. Ő részéről abból megnyugvást merített és e megnyugvásnak akar a jelentésben kifejezést adni. Hiszen feladatunk kettős: a közvélemény képződésére hatni, de egyszersmind befolyásolni a miniszternek irányzatait és szándékait is. Tisza Lajos gr. elnök azt véli, hogy a mai tárgyalás folyamán mondottak a hadügyminiszter által jelzett irányelvek bírálatát is magukban foglalják, de azok a jelentésbe talán mégsem volnának befoglalandók; felteszi a kérdést, hogy az előadó által beterjesztett határozati javaslat elfogadtatik-e, vagy pedig annál tovább menő javaslat fogadtassák el ? Ezek után a többség az előadó javaslatát fogadta el. A hadügyi költségvetés többi tételei. A kilenczedik tétel, továbbá a 10., 11. és 12. tételek az előadó felvilágosításai nyomán vita nélkül elfogadtatnak. A 131 tételnél, amely a nyugdíjra vonatkozik, Bolgár Ferencz felhozza, hogy az özvegyek és árvák ellátása tekintetében alkotott törvényre vonatkozólag régebben már több kérvény terjesztetett a bizottság elé az iránt, hogy e törvény kedvezményei terjesztessenek ki azokra is, akik annak alkotásakor már nyugalomba léptek, valamint azoknak is özvegyeire és árváira, kik esetleg időközben elhaltak. Kérdi, hogy szándékában áll-e a miniszterelnöknek ily kiterjesztést javasolni ? Bauer hadügyminiszter feleletében kifejti, hogy e tekintetben helyesnek és jogosnak tartja a régebbi kérvényekben felhozott igényeket. Ki is számíttatta, hogy kedvező elintézés esetén ez mennyibe kerülne s egyszersmind azt is, hogy minő módon lehetne e szükségletet fedezni. Ő tehát készen van az e kérdésben teendő javaslattal, és az jelenleg a honvédelmi minisztereknél van tárgyalás alatt. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter megemlíti, hogy a pénzügyminisztériumhoz tette át, minthogy a költségvetést érinti az ügy. Egyelőre tehát tárgyalás alatt áll. Ezek után a 13. tétel megszavaztatik. A 14. tételnél Hegedűs Sándor, mint az élelmezési kérdésre nézve kiküldött albizottság előadója előterjeszti az albizottság jelentését, amely szerint az albizottság a létszámváltoztatással kapcsolatos előirányzati változtatásokat és a készletek fogyasztásával elérhető megtakarításokat tudomásul vevén, átment a határozat alapját képező árak vizsgálatára. Itt megemlíti, hogy a folyó évi tőzsdeárak is figyelemben részesültek, a szükséglet beszerzése azonban csak őszszel kezdődik és ennek következtében erre az avatásnak még ismeretlen hatása is befolyással lesz. Végeredményben az előirányzat elfogadását ajánlja. — Elfogadtatik. A 15. tételnél Hegedűs Sándor ismét előterjeszti a kiküldött albizottság jelentését, amely a létszám-kiszámítás és az árak megvizsgálásának eszközlése után az e czimen történt előirányzatot szintén megszavazásra ajánlja. Hieronymi Károly kérdi, várjon a konzerveket csakugyan eszi-e a legénység ? — nem túlzsirosak-e ? mert tapasztalat szerint ezelőtt másfél évvel azokból sokat eldobták. Bauer hadügyminiszter megjegyzi, hogy a konzervek készítésében nagy haladás történt. A régi konzervek közt volt kevésbbé élvezhető, de most már jobbak. A konzervek körülbelül két év múlva kerülnek most fogyasztásra és lehetetlen, hogy a hadsereg lemondjon azon előnyről, amely konzervek által az eledelnek koncentráltabb voltánál fogva a szállítás tekintetében reá háramlik. Bolgár Ferencz kérdi, hogy a legénységi élelmezés javításáról nem gondoskodott-e a miniszter ? Bauer hadügyminiszter örülne, ha az élelmezés javítása lehető volna, de ez időnként az nem szükséges. Tekintetbe kell venni a pénzügyi szempontot, 4 és fél krajczárnyi javítás minden legény adagánál 4 és fél millió forintnyi emelést okozna a költségvetésben. Ezután a tétel megszavaztatik. Hegedűs Sándor, mint a kiküldött albizottság előadója, beterjeszt a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó bizottságának kérvényéről szóló jelentést, amelyre vonatkozólag az albizottság a következő határozati javaslatot terjeszti elő: »Felhivatik a hadügyminiszter, hogy a kérvényben felmerült kívánságok teljesítésének feltételei és módozatai megbeszélése czéljából a kérvényben javasolt módon tartandó szaktanácskozmányban szakközegei útján résztvevőn, az eredményhez képest járjon el és addig is intézkedjék, hogy a hadsereg ellátására vonatkozó pályázatok feltételei határideje és nyilvánossága a mezőgazdáknak a versenyben résztvételét megkönnyítsék.« Rakovszky István előadó észrevételei után hogy különös gondoskodás történjék arról is, hogy a pályázat maga kellő időben jusson az illetékes kezekbe, — a határozati javaslat elfogadtatik. Hegedűs Sándor, az albizottság előadója, előterjeszti az albizottság jelentését: »Herz Art«