Pesti Napló, 1889. december (40. évfolyam, 331-360. szám)
1889-12-01 / 331. szám
kiterjedő rendelkezést, a delegációkra vonatkozó alaptörvény pedig e részben szintén hézagos. Az az elv azonban, mint szokásjog, kétségen kívül áll, hogy a parlament működése a parlament tagjaira nézve még akkor is nyilvános, ha a teljes nyilvánosság ki van zárva. Ebből pedig az következik, hogy ha a parlament, vagy annak bármely bizottsága ezen általános szabály alól kivételt akar statuálni, azt, ha törvény nincs, köteles legalább az ügyrendben külön megállapítani, mert ha a speciális jogszabály, ezen esetben a képviselőház tanácskozási szabályai, vagy a delegációk ügyrendje, ez iránt intézkedést nem tartalmaz, akkor de jure áll az általános elv, hogy a parlament bármely bizottságának tárgyalása a parlament azon tagjaira nézve is, kik nem tartoznak a bizottság kötelékébe, nyilvános. Az angol parlament a maga tárgyalásaira nézve nem ismeri a nyilvánosságot s alapelvileg az angol parlament tanácskozásaiból a nagyközönség ki van zárva. De annál inkább el van ismerve, bár a teljes nyilvánosság is megtüzetik a ház ülésein, a parlament tagjainak passzív részvéte oly bizottságban is, melynek kötelékébe nem tartoznak. Ha világos és határozott érder nincs, a parlament tagjai közöl a bizottságok tárgyalásaiból senki, mint hallgató ki nem zárható Ugyanez áll a kontinentális parlamenti jogban. Ami különösen a delegácziókat illeti, igen komoly és súlyos érvek hozhatók fel a mellett, hogy annak albizottságai a parlament azon tagjaira nézve se legyenek nyilvánosak, kik nem tartoznak a delegáczió kötelékébe. Arról lehet beszélni, helyes-e, parlamenti szempontokból megengedhető-e, hogy a delegáczió tárgyalásainak súlypontja az albizottságokban legyen. De ha ott van s ha az albizottságokban oly kényes kérdések, tárgyak kerülnek megbeszélés alá, melyek nyilvános diskusszió anyagát opportunitási szempontokból nem képezhetik, akkor azután a parlamenti jognak egyik elengedhetetlen követelménye, hogy ez a tiltó rendelkezés a törvényben, vagy akár csak a delegáció ügyrendjében világosan és határozottan kifejezve legyen. Mert amíg ez kifejezve nincs, addig elméletileg teljesen igazolt az az álláspont, hogy a parlamentnek minden tagja, tehát az is, ki nem tagja a közösügyi bizottságnak, e bizottság albizottságainak tárgyalásaiban mint hallgató részt vehet. Mint ebből is látszik, a magyar parlamenti jog legkezdetlegesebb kérdései még mindig várják a törvényes szabályozást. Mikor fog végre ráérni a törvényhozás, hogy ezen nagy alkotmányjogi érdekekre is kiterjeszsze figyelmét, melyek a maguk nagy egészében, hosszú ideig, a legnagyobb visszásságok, sőt esetleg veszélyek nélkül, nem nélkülözhetik a törvényes rendezést. Fővárosi ügyek. A végleges vizma. Salbach B. drezdai építészeti tanácsos érdekes levelet intézett a fővároshoz, melylyel egyúttal elküldte a végleges vízmű érdekében a káposztásmegyer-dunakeszi határban eszközölt próbafúrások alapján készült tervet is. A terv az újpesti szigettől Dunakesz községig terjedő területnek egész talaj leírását adja. Ebből az tűnik ki, hogy a Dunától befelé az agyagos föld fölött mély, vízvezető kavicscsal telt medencze fekszik, mely több helyen összeköttetésben áll a Duna-folyam alatt levő föld alatti árammal. A terv kitünteti egyúttal azt a hatalmas kavicsréteget is, mely a talajvizet fogja fel. Ez, a Dunától befelé terjedő földalatti medencze, melybe a kavicsrétegeken keresztül hatalmas talajvíz szűrődik, hajdan a Dunának valamely ága volt s a talajvíz ott, ahol a medencze a legmélyebb, vagy megszükül, kút által legnagyobbrészt elzárható. Ez az alakulat, a levél szerint annál fontosabb, mert e helyen oly tiszta talajvíz lesz nyerhető, melynek hőmérséke nem függ a Duna vizének hőmérsékétől. Salbach az elküldött terven megjelölte azt a pontot is, ahová a második szivattyúlyuk lesz elhelyezendő. Végül miután elmondta, hogy a kutat miként kell létesíteni, megjegyzi, hogy a szivattyúzásoknak és kísérleteknek akkor lesz legjobb eredményük, ha azokat a főváros a lehető legalacsonyabb vízállás mellett eszközölteti. Katonai ellenőrzési szemlék. Az Üllői-úti kaszárnyában tegnap értek véget a honvédségi főellenőrzési szemlék, melyeken összesen 2747 szabadságolt honvéd jelent meg. A közös hadsereg főellenőrzési szemléjében 6739 s az utóellenőrzési szemlében 1503 tartalékos katona vett részt. Együttvéve a szemléken megjelent 10,989 ember, vagyis 1700-al több, mint tavaly az összes ellenőrzési szemléken. Jövőre előreláthatólag még többen jelennek meg az ellenőrzési szemléken, mert ekkor a póttartalékosok mindannyian kötelesek lesznek jelentkezni. Az idén még hátra vannak a honvédségi utóellenőrzési szemlék, melyek az üllői úti kaszárnyában deczember 8-án kezdődnek. Kisdedóvók bezárása. A polgármester a Bakácstéri kisdedóvót kanyaró miatt, az I. ker. Árokutczai kisdedóvót pedig bárányhimlő miatt két hétre bezáratta. A kövezési és csatornázási albizottság ma Kun Gyula tanácsos elnöklete alatt ülést tartván, megállapította a makadam-utak fentartásához és a kertészeti munkákhoz az anyagfuvarozás iránt kiírandó árlejtés feltételeit. A régi feltételeken a tapasztalatokhoz képest több módosítást tettek. Azután az aszfaltburkolatok fizetéses fentartására nézve az angol aszfalttársaság által ajánlt árakat megfelelőknek találták s a fentartást a társulatra bizatni kérik. A Kigyó-utcza keramit-burkolatának fentartása kérdésében pedig azt javasolják, hogy 1890-re átmeneti intézkedésül a város maga szerezze be az anyagot s a 4-ik kerületi kövezetjavítást elnyerő vállalkozó külön egységárak szerint ez utcza fentartásáról is tartozzék gondoskodni. 1891-re azonban már az összes keramitos utczák burkolatának fizetéses fentartása külön vállalatot képezzen , a vállalkozó adja hozzá az anyagot is. A kiállítási épületek átvétele. A kiállítási királypavillont és műcsarnokot ma adta át Németh Imre min. tanácsos a főváros kiküldötteinek. A számozatlan bérkocsik. A budapesti bérkocsis ipartársulat panaszos beadványt intézett a belügyminiszterhez, amelyben elmondja, hogy a számozatlan bérkocsikkal milyen visszaélést űznek, s hogy menynyire sújtja ez a bérkocsitulajdonosokat, kéri ennélfogva a számozatlan bérkocsikkal való kereset megszüntetését. A miniszter határozathozatal előtt véleményadás végett leküldte a kérvényt a fővároshoz, mely a számozatlan bérkocsik használatát, miután azokra lóversenyek stb. alkalmával szükség van, megengedendőnek tartja s így a kérvény elutasítását javasolja. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, deczember 1. A miniszterek nem fogadnak. Ifjusági gyűlés Kossuth honossága ügyében d. e. 10 órakor a Fodor-féle vívóteremben Koronaherczegutcza 3. sz. a. Búcsú a Rácz városban. Délelőtt 10 órakor zenésmise a plébánia templomban. Szépségverseny a fővárosi Vigadóban d. u. fél öt órakor. Nemzeti múzeum: képtár d. e .— d. u. 1. A többi tárak megtekinthetők 50 kr beléptidij mellett. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12. Állatkert nyitva egész nap. Beléptidij 80 krajczár. Lapnak legközelebbi százaz, rendkivül kiadásban, hétfőn reggel jelen meg. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva, e tartalommal: Tanügy. — A tárczában: " A méhek'hői. (Bartók Lajos vígjátékénak első felvonásából.) — Közgazdaság: A lefolyt hét gazdasági története. — Heti szemle a gabonáról és a terményekről. — Vegyes közlemények. — nov. 30. Kossuth Lajos honossága ügyében az egyetemi ifjúság tudvalevőleg mozgalmat inditott. Ennek sikere érdekében ma a következő felhívást tette közzé: »Polgártársak! Magyar ifjak! A főváros az ország szíve, legyen az ifjúság e szívben lakozó lelkiismeret ! Emelje fel szavát Kossuth Lajosért, tiltakozzék és követeljen! Egyre közeledik az az időpont, mikor törvény értelmében Kossuth Lajos nem lesz többé magyar polgár. Ezt az időpontot nyugodtan bevárnunk nem lehet! Hadd száradjon a jelen nemzedékre Kossuth kitagadásának gyalázata, a jövő nemzedék utasítsa el magától előre is azt a gyanút, mintha része lett volna a szégyenteljes tettben! Külön törvényt kell követelnünk Kossuth Lajosnak. Külön törvényt attól a magyar országgyűléstől, mely elsősorban az ő lánglelkének köszönheti létezését! Nem kell alamizsna, hanem jog! Nem kell kegyelem, hanem törvény! Nem kell kialkudott engedmény, hanem meg nem alkuvó igazság! Adjon a nemzet jogot, törvényt, igazságot Kossuth Lajosnak! Boruljon le nagysága előtt, mint egykor ő borult le a nemzet nagysága előtt! Polgártársak! Legyetek ott az ifjúság gyűlésén, tömegesen, legyetek ott mindnyájan! Jelszavunk: Éljen a független Magyarország ! Éljen Kossuth Lajos! Budapest, 1889. november 27-én. Az előkészítő bizottság.« Következnek az aláírások. Az ifjúsági gyűlést holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor tartják meg. Hoyos gróf Párisban. Mint Párából írják, Hoyos gróf osztrák és magyar nagykövet tegnap nejével és családjával együtt egy hónapi bécsi tartózkodás után visszatért Párisba. A nagykövet és családja ezúttal már az új követségi palotába szállt meg, amelyben a követségi személyzet már három hónap óta folytatja hivatalos működését. A palota jobbszárnya Galliela herczegnő végrendelete értelmében fia számára van fentartva. A cs. és kir. hadsereg köréből. A hadsereg rendeleti lapjának ma Bécsben megjelent száma, a következőket jelenti: Waner Antal vezérőrnagy a nyugalmazottak állományába helyeztetett és neki ez alkalommal hosszú, mindig hű és kiváló szolgálatáért a legfelsőbb elismerés nyilváníttatott. Obst Ede a 10 gyalogezred alezredese a nyugalmazottak állományába helyeztetett, áthelyeztettek: Königsbaum Arthur báró a 48. gy.-ezred alezredese a 34. gy.-ezredhez és Streitenfels Imre alezredes a 83. gy.-ezred állományába, az előbb említett a bécsi hadapródiskola parancsnokságától való felmentése alkalmából e minőségben tett hit és kiváló szolgálatának elismeréséül a katona érdemkereszttel tüntettetett ki. Szártory Rezső a 34. gy.-ezred őrnagya a bécsújhelyi katonai akadémia tanítójává neveztetett ki. Kölcsönösen áthelyeztettek : Katowski Miecislaw lovag a 80. gy.-ezred alezredese és Wischinka Adolf 95. gy.-ezredbeli őrnagy. Reutter György a 98. gy.-ezred alezredese a nyugalmazottak állományába helyeztetett; Kress Frigyes báró a 4. dragonyos-ezred alezredese a nyugalmazottak állományába helyeztetett; Hagen Adolf az 5. ulánus-ezred alezredese a 12. dragonyos-ezredhez helyeztetett át; Schwab János őrnagy a lőporgyár parancsnoka Steinben a technikai és katona közigazgatási bizottsághoz osztatott be, egyidejűleg eddigi szolgálati állásától felmentetett s a tüzérségi törzshöz helyeztetett át; helyébe GüntherVilmos I. oszt. kapitány a lőporgyár állományától Steinben ezen gyár parancsnokává neveztetett ki. Kleemann József tengerészeti főhadbiztos ötven évi kiváló s ismételten megdicsért szolgálatáért a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. Az országos kaszinó választmánya december hó 2-án (hétfőn) délutáni 6 órakor ülést tart. Felolvasások. Benne vagyunk már a felolvasások idényében. Akárhányszor négy-öt felolvasás is esik egy napra, úgy hogy a közönségnek szinte nehezére esik válogatni a sok közül. Ma is a felolvasások napja volt. Igen érdekes előadást tartott a népszerű felolvasásokat rendező egylet fölkérésére az újabb magyar költészetről Palágyi Menyhért ma délután öt órakor a budai főreáltanoda nagy termében, mely ez alkalommal egészen megtelt közönséggel. Palágyi a mai magyar lírai költőket ismertette és leiterjszkedett irodalmi állapotaink bírálatára is. Behatóan méltatta Vajda Jánost, mint a modern magyar líra főképviselőjét, majd a nemrég elhunyt Reviczky Gyuláról, továbbá Ábrányi Emilről, Endrődi Sándorról, Bartók Lajosról, Kiss Józsefről, Dalmady Győzőről, Váradi Antalról, Torkos Lászlóról, stb. emlékezett meg. Az egybegyűlt közönség, melynek soraiban számos hölgy volt, a felolvasó szellemes fejtegetéseit zajosan megéljenezte.A Kárpátegylet budapesti szakosztálya ma délután, dr. Eötvös Lóránt elnöklete alatt kezdte meg a tél folyamán hirdetett érdekes előadásainak sorozatát az akadémia Kisfaludy-termében distingvált hallgatóság jelenlétében. Hölgyek különösen nagy számmal voltak jelen. Az első előadást dr. Csapodi István tartotta a turistaság egészségtanáról. Kifejtette, hogy az ülő foglalkozású városi embernek milyen szükséges a pihenésnek az a módja, mely a testnek az egészséges mozgást megadja. E tekintetben a turistaság fölülmúl minden sportot és formázást. Azután orvosi tanácsokat ad arra nézve, hogy minő bajokban nem való a turistáskodás, mit kell tenni a turistáskodás alatt előfordulható bajokban, hogyan táplálkozzanak és öltözködjenek a turisták. Ezután Márki Sándor »Magyar utazók a középkorban” czímmel érdekesen bizonyítgatta, hogy az otthonülőnek híresztelt magyar nép már a középkorban vágyott országvilág látására. Számos esetet hoz fel ennek bizonyítására egész ama korig, midőn 1500- ban 4000 magyar zarándok kereste fel Rómát. A magyar miszzionáriusok Kínáig is eljutottak. Eskandeli Máté a legnagyobb szárazföldi utazók közé tartozik. Még az arabok főiskoláit is látogatták. Az ily külföldön tanuló ifjak azután is szívesen vállalkoztak követségekre, keleten egész Perzsiáig. Előadását az utazás módjainak ecsetelésével fejezte be. Az érdekes előadást élénken megéljenezték. Az osztrák-magyar kereskedelmi utazók mai estélyén Tőkes Simon tartott felolvasást »a fonó-szövő-ipar átültetéséről a külföldről hazánkba« czímmel. Baross miniszterlegújabban ismét megindította a mozgalmat a gyáriparvállalatok létesítése érdekében s erre nézve javaslatot készíttetett, mely rövid idő múlva egy szakférfiakból álló tanácskozmány elé fog megvitatás végett terjesztetni. A társadalomnak kötelessége e czél elérésében a minisztert támogatni, a mire a felolvasó főleg a kereskedelmi utazók egyletét tartja hivatottnak, mivel tagjainak számtalan alkalma nyílik gyárosokkal érintkezhetni, s így könnyen kiterjeszthetnék figyelmüket oly tőkepénzesekre, illetve vállalkozókra is, akikben netán hajlandóság mutatkoznék a nálunk való letelepedésre és gyárak felállítására. — A budapesti katholikus körben tegnap este volt az első felolvasás. Dr. Poór Imre egyetemi tanár értekezett a katholikus autonómiáról, mely napjainkban kétségkívül egyik legégetőbb kérdése a hazai katholiczizmusnak. Visszapillantást vetve a hazai autonomikus mozgalmak történetére, a felolvasó az autonómia szükségességét hangsúlyozta, a jövőre nézve pedig különösen azt óhajtja, hogy a világi katholikusok is tegyenek meg mindent, mi e czél érdekében szükséges. — Fölveti az eszmét, hogy a budapesti kath. kör. alakítson kebeléből egy állandó autonomikus bizottságot, melynek mind a fővárosban, mind a vidéken egyházi és világi tagjai legyenek. E bizottság feladata lenne társadalmi uton mozgalmat indítani a kath. tömörülés érdekében. Mint a fővárosban, úgy a vidéken is egymást érik a felolvasó estélyek. Nagyváradról írják lapunknak, hogy az ottani szépítőegylet felolvasó cziklusából a harmadik estély tegnapelőtt volt, melyen dr. Persz Adolf és dr. Radó Ignácz olvastak fel, mindketten a nőkről. E hó 27-én pedig a kereskedő-ifjak körében tartottak felolvasást Lovasy Andor árvaszéki ülnök és dr. Radó Ignácz. Stanley írói honoráriuma. Londonból írják, hogy Stanley annak a munkának kiadási jogát, melyet afrikai expedícziójáról írni készül, a Sampson Low czégnek 40.000 font sterlingért, azaz 400.000 aranyforintért adta el. Zólyom megyéből írják lapunknak a következőket : Megyénkben nagy érdeklődéssel néznek az előttünk álló tisztujítás elé. S bárha a főispán elnöklete alatt a múlt hóban a tisztujítás ügyében megtartott nagy értekezlet csak az alispán személyére hozott megállapodást, a közvélemény ma már teljesen megállapodottnak tekinthető a többi állásokra nézve is. E szerint Huszágh István főjegyző, ki az utóbbi éven át nemcsak a közszeretetben álló Csipkay Károly alispánnal, hanem az egész megye értelmiségével is éles ellentétbe jutott, elejtetik si helyébe Skrovina Mátyás zólyomi főszolgabíró lesz megválasztva. A zólyomi főszolgabíróságra Thomka Gyula zólyomi ügyvédet kívánja a közvélemény. Hír szerint a főjegyzőségre Répássy Mátyás első aljegyző s a zólyomi főszolgabíróságra. Sztrakonyiczky Kálmán breznóbányai segédszolgabiró is pályázni fognak. A megyei tisztikar ezen változáson kívül egészben megmarad, csakis a beszterczebányai és nagyszalatnai segédszolgabirói állások fognak új erőkkel betöltetni. A tisztújítást kitűző közgyűlés a jövő hó 10-én fog megtartatni. Ismét vasúti szerencsétlenség. Nap alig múlik, mostanában anélkül, hogy vasúti szerencsétlenséget ne jelentenének. Most Augsburgból jön a távirat, mely szerint az éjjeli müncheni postavonat a pályaudvarba bejövet téves váltóállítás következtében öszszeütközött egy üres vonattal. Az utasok közül senkinek sem esett baja , két vasúti hivatalnok megsebesült. A kocsik nagyon megrongálódtak. A jogászbál rendező bizottsága e hó 28-án véglegesen a következőleg alakult meg. Elnök: gr. Hadik Béla. Alelnökök: Jakabfalvy Gusztáv, gr. Károlyi György és Szemere Lajos. Pénztárnok: gr. Forgách Antal; ellenőr: Lipthai Béla; jegyzők : báró Pongrátz Jenő, Szemere Béla, báró Nyáry Alfonz ; háznagy: ifj. Móritz Pál. Bálbizottsági tagok: Abaffy Ödön, Agoraszti Tivadar, Ahsbabos Lajos, Babes Titusz, Bánó Aladár, Baross Lajos, Baross Zsigmond, Barthodeiszky Gábor, Berzeviczy György, Bittó István, Buttykay Ákos, Chapó Dániel, Domokos Ferencz, Desewffy Albert, dr. Diószeghy Zsigmond, Bay András, Fejér Aladár, Fejér Elemér, Gaál István, Gaál József, Gorove László, gr. Hadik Miksa, Horánszky Dezső, dr. Inkey Imre, Inkey József, Irsay András, Isaak Dezső,, Isaak Elemér, Jankovics Ákos, báró Kemény Ákos, báró Kemény Árpád, ifjabb Korányi Frigyes, Malasinszky Lajos, Menczer Rezső, ifj. Mérő János, gr. Mikes Ármin, Mocsáry Sándor, gr. Nádasdy Tamás, Návay Tamás, Nechrebetzky György, gr. Pálffy Móricz, Pándy István, ifj. Perczel István, Podhorszky László, Radó Gyula, Rudnyánszky Titusz, Sárkány Jenő, Szvasztich Aladár, Szentirmay Béla, Török Gyula, Vadnay Tibor, Végh Gyula, Viczián Antal, dr. Wimmersperg Frigyes, gr. Zay Imre. A bizottság, mely az idén csaknem kétannyi tagot számlál, mint az előző években, mindent elkövet arra nézve, hogy a már letűnt jogászbált régi, fényes hírével együtt felelevenítse. A bizottság Coburg Lujza főherczegnőt kérte fel, hogy a bál védnökségét elvállalja s valószinü is, hogy elfogadja. Ez esetben a jogászbált az udvari gyász leteltével, február elején tartják meg, ellenkező esetben pedig a bizottság meg akarja őrizni a bál bemutató jellegét s január elején rendezni azt. Ötezer forintos zsebtolvajlás. Mint lapunknak Szent-Endréről táriják, ma délután "NY a 11 e n f e 1 d bogdányi bányatulajdonos a helyi érdekű vasúton odaérkezett, és a szent-endrei indóházban azon vette észre magát, hogy ötezer forintot tartalmazott pénztárczája eltűnt. A szent-endrei elöljáróságnál jelentést tett a lopásról. A meglopott bányatulajdonos azt hiszi, hogy a vasúton lopták meg. A dunaszerdahelyiek panasza. Említettük, hogy Duna-Szerdahely nagyközségének egy küldöttsége járt e napokban Wekerle Sándor pénzügyminiszternél, hogy a pozsonyi pénzügyigazgatóság részéről kiküldött pénzügyi biztos által állítólag elkövetett törvénytelenségek ellen orvoslást nyerjen. Zichy József gr., Pozsony megye főispánja, aki a dunaszerdahelyiek bajáról értesült, a miniszternél járt küldöttséget sürgönyileg magához kérette, hogy a dolgok állásáról magának informácziót szerezzen. A kellő informácziót Neubauer Vilmos, a küldöttség vezetője adta meg a főispánnak, felhíván figyelmét azokra a sajnos állapotokra, amelyek Duna-Szerdahelyen az italmérés kibérlésénél tapasztalhatók. A lottó-hivatali sikkasztások. — Saját tudósítónktól. — A lottó igazgatóság pénztárában történt nagy mérvű sikkasztásból kifolyólag, Máriássy Sándor osztálytanácsos lottóigazgató ez állásától való felmentését kérte a pénzügyminisztertől. A pénzügyminiszter Máriássy lemondását elfogadta, s Thesarovits Ágoston pénzügyi titkárt nevezte ki ideiglenes lottóigazgatóvá. Thesarovits több pénzügyi tiszttel egyetemben folytatja a vizsgálatot a lottóigazgatósági pénztárban. A vizsgálat során a Rádler által évek során keresztül vezetett pénztári könyvek hamisaknak bizonyulnak. Az elsikkasztott összeg napról-napra növekszik, s eddig is már majd negyvenezer forintra rúg. De sőt azt hiszik, hogy Rádler még ennél is többet sikkasztott. Máriássy felmentéséről és a vizsgálat részleteiről tudósítónk a következő, felettébb érdekes, részleteket írja: A magyar királyi lottóigazgatóság pénztárában Rádler Károly pénztári ellenőr által elkövetett sikkasztás óta a legerélyesebb vizsgálat folyik. A pénzügyminisztérium megbízásából Thesarovits Ágoston pénzügyi titkár vezeti a vizsgálatot, és ebben P ig 1 számvizsgáló és hét számtiszt vannak segélyére. A pénzügyminisztérium rendeletére a lottóigazgatóság összes ügyosztályait kell tüzetes vizsgálat alá venniök. Azonkívül át kell vizsgálniuk a jótékonyczélű államsorsjáték hivatalos iratait, jegyzékeit és könyveit, hogy ezután az összes számjegyzékeket az államsorsjátéki pénztár pénzkészletével hasonlítsák össze. A jótékonyczélű államsorsjáték pénztárát ugyanis szintén Zakay Géza, a lottóigazgatósági pénztár főpénztárnoka kezelte, és Rádler Károly, a lottóigazgatóság letartóztatott ellenőre, gyakorolta felette az ellenőrzést. Thesarovits és a vizsgálat vezetésére kirendelt többi tisztviselő még most a lottóigazgatósági pénztár átvizsgálásával van elfoglalva s e vizsgálat, tekintve a pénztárban és az ellenőri hivatalban uralkodó nagy rendetlenséget, alkalmasint még több hetet fog igénybe venni. A lottóigazgatósági pénztár és ellenőri hivatal átvizsgálása után, az egyes lottó ügyosztályokra kerül a sor, amelyek részben közvetve, részben közvetlenül összeköttetésben állottak úgy a pénztárral, mint az ellenőri hivatallal s ezek felett ellenőrzést kellett gyakorolniok. A lottóügyosztályok és az ezekkel kapcsolatos számvevőségek hanyag és felületes vezetése mellett volt csak lehetséges, hogy a lottóigazgatósági pénztárban éveken keresztül sikkasztások történhettek. A vidéki gyűjtők ugyanis a lottóigazgatósági pénztárba küldött betétösszegekről ismételten nyugtát kértek a lottópénztár ellenőrétől. Rádler Károly ellenőr, aki tudvalevőleg a gyűjtőktől érkezett pénzes leveleket elsikkasztotta, e leveleket egyszerűen megsemmisítette. A gyűjtők pedig, minthogy leveleik válasz nélkül maradtak, másmás lottó-ügyosztályhoz fordultak, s ott reklamálták a beküldött pénzeket. De ilyenkor az illető lottó-ügyosztály hivatalnokai felkeresték Rádler ellenőrt és közölték vele a reklamácziót, ahelyett hogy ezzel illetékes helyen feljelentést tettek volna. Hasonlóan cselekedtek, ha a számadásokban a lottó-igazgatósági pénztár, és az egyéb lottó-ügyosztályok között differencziák merültek fel. Rádler az ily alkalommal egészen kedélyesen ütötte el a dolgot, s midőn a vidéki gyűjtők sürgetései előtt kitérni többét nem lehetett, hamis nyugtákat küldött nekik, így folyt ez éveken keresztül. Egy alkalommal Medgyes, a lottó-igazgatósági pénztár szolgája egy félreeső helyen a vidéki gyűjtőktől érkezett reklamácziós levelek egész halmazát találta. A szolga a talált leveleket rendbeszedte, s anélkül, hogy azok tartalmát ismerte volna, csupán azért, mert az elintézést jelző bélyegzőt nem látta rajtuk, bevitte a lottóigazgatóhoz. A lottóigazgató kézhez kapta mindezeket a leveleket, de ezek után sem Rádlert kérdőre nem vonták, sem pedig egyéb intézkedést nem tettek. A vidéki gyűjtők újból reklamáltak s ilyenkor történt, hogy Rádler végre a hamis nyugta kiállításával hallgattatta el őket. Ily viszonyok között nem csodálható, hogy most a lottóigazgatóságban a vidéki gyűjtőkkel szemben is a legnagyobb zavar uralkodik. A lottóigazgatóság nem tudja ugyanis, mennyi követelése van még a vidéki gyűjtőktől. Rádler sikkasztásai és hamis könyvvezetése mellett ugyanis pontosan bajos, sőt lehetetlen megállapítani, mennyi követelése van a kincstárnak az egyes gyűjtőktől. Ez ügyek rendezésében kénytelen lesz a lottóigazgatóság, minthogy semmi támpontja nincs, a lottógyűjtők állításában hinni és azok számadásait elfogadni. Hogy az ily műveletek során a kincstár kárt fog szenvedni, az előrelátható. A kincstár e kárát azonban csak a lottóigazgatóság egyes ügyosztályainak átvizsgálása alkalmával lehet majd hozzávetőleg megállapítani. Most Thesarovits pénzügyi titkár, Pigl számvizsgáló és a két számtiszt csupán a lottóigazgatósági pénztárban és az ezzel szorosan kapcsolatos ellenőri hivatalban tart tüzetes vizsgálatot. Itt óriási munkával kell megbirkózniok. A Rádler által vezetett pénztári és ellenőrzési könyvek, a napló, a napi számadások, valamint a nyugtajövedékek majdnem kizárólag hamisan vannak vezetve. De a múlt évekről szóló könyvek, valamint a zárszámadások és pénztári kimutatások is hamisak. A vizsgálatot vezetők minduntalan hamis tételekre bukkantak. Már eddig is számos hamis nyugtát és hamis ellennyugtát, valamint elrejtve nagymennyiségű újabb és nagy összegekről szóló reklamációs leveleket találtak. A vizsgálatot a legnagyobb diskréczióval folytatják, de ennek nem várt megdöbbentő eredményéről sok minden szivárog ki. Midőn Zakay pénztárnokot és Rádler ellenőrt felfüggesztették, alig volt szó több hiányról, mint néhány száz forintról, de az első pillanatban az is fedezve látszott. Mióta azonban a vizsgálat folyik, a Rádler által elsikkasztott összeg naprólnapra nő. Már eddig is, bár a vizsgálat alig folyik három hét óta, majd negyvenezer forint elsikkasztásáról beszélnek. Most attól is tartanak, hogy a Rádler által kezelt jótékony czélú államsorsjáték pénztárában is hiányt fognak találni. A lottóigazgatóság körében ugyanis már régebben tudták, h hogy mind Zakay, mind pedig Rádler az állam sorsjáték pénztárát hanyagul,kezelik és az ellenőrzést felületesen gyakorolják. És ezért, míg minden évben, a húzás és a számadások befejezése után a pénztárnokot és ellenőrt jutalomban részesítették, addig ez évben sem Zakay, sem Rádler semmit nem kaptak. A vizsgálatból most már kitűnik az is, hogy Zakay nyolcz év alatt soha más bejegyzést a pénztári könyvekbe nem tett, mint Rádler. Nyolcz év alatt ki nem maradt hivatalából, valamint nem is volt beteg. Tudta ugyanis, hogy egykét napi elmaradása feltétlenül a könyvek hamis vezetésének felfedezését eredményezné. A rendőrség a mai napon a lottóhivatali sikkasztás ügyében Máriássy Sándor osztálytanácsost és Medgyes lottóigazgatósági szolgát idézte magához. Medgyes szolga volt ugyanis az, aki Radlert rendszerint a gyűjtőktől érkezett pénzeslevelek átvételére a postára kisérte. A postáról jövet többször jegyezte meg Rádlerhez fordulva : »Megint nem jött pénz?«, mire Rádler rendesen azzal válaszolt, hogy úgy látszik a vidéken nem igen tesznek a lutrira az emberek. Máriássy Sándor pénzügyminiszteri osztálytanácsos, lottóigazgató, a napokban a lottóigazgatói állásától való felmentését kérte a pénzügyminisztretől. Máriássy kérvényére már másnap megjött a válasz, mely szerint a felmentés megadatott neki. A pénzügyminiszter a lottóigazgatóság ideiglenes vezetésével Thesarovits Ágoston pénzügyi titkárt bízta meg. Thesarovits, az új lottóigazgató, már el is foglalta hivatalát a vámházban és a lottóigazgatósági pénztárban több újítást eszközölt, így többek közt elrendelte, hogy míg eddig a vidékről érkezett pénzes leveleket háromszor hetenkint vették át, azokért most naponkint kell a postára menni. A lottóigazgatósági pénztár teendőivel pedig ideiglenes két kincstári tisztviselőt: Máhner pénztárnokot és Krepeka ellenőrt bízta meg. A lottóigazgatóság hivatalnokai közül a vizsgálat során eddig még senkit sem hallgattak, ki. Most csak a Rádler által elsikkasztott összeg pontos megállapításán fáradoznak, amire annál is inkább van szükség, minthogy a vidékről naponkint százával érkeznek a reklamácziós levelek. Helyi hírek. A budai dalárda ünnepélye. A budai dalárda decz. 4-ikén abból az alkalomból, hogy a király ő Felsége által az egyletnek adományozott aranyérem átnyujtatik, ünnepélyes dalestélyt rendez. Éhező iskolás gyermekek ellátása. 1650 éhező iskolás gyermek kap holnaptól kezdve a Gyermekbarát-egylettől meleg ebédet. Csak az a kérdés, hogy meddig ? Az egylet meglevő ereje a költségeket csak február hóig képes fedezni s igy, hogy tovább élvezhetik-e ezen szegény gyermekek a jótéteményt, az egyedül a jó emberek könyörületességétől függ. Az egyesületnek a gyermekek ellátása naponként 120 írtjába kerül. Az étkezés 19 helyen megy véghez. Ezer gyermek a népkonyhában kap ebédet, a többi más helyeken. Adományok Berecz Antal egyleti elnökhöz küldendők (Újvilág utcza 2. sz.) — Hétfőtől, esó 2-ától kezdve a pesti izr. nőegylet VII. kerületi népkonyhájában naponkint 260 szegény iskolásgyermek fog étkezni. Minthogy a gyermekek valamenynyien egyszerre, tizenegy órakor jelennek meg és az összes rendelkezésre álló helyiségeket igénybe veszik, a nevezett jótékony intézet egyéb látogatóinak étkezése csak háromnegyed tizenkét órakor kezdődhetik. Az állatvédő egylet választmánya Montecuccoi Emma grófnő elnöklete alatt ma délután ülést tartott. Dr. Szalkay titkár felolvasta a közgyűléshez terjesztendő évi jelentést, melyet a választmány elfogadott. Ezután néhány szolgát, rendőrt és fuvaroskocsist, akik az állatvédelem terén kitüntették magukat, megjutalmaztak. Örömmel vették tudomásul, hogy ez évben az egyesületi tagok száma 83-mal gyarapodott. Végül jóváhagyták a pénztárnok jelentését: Szinház és művészet. Bartók Lajos új darabját »A méheket« ma is egészen telt ház előtt adták. A tegnapi premiere alkalmából a szerző s többen az előadó művészek és művésznők közül lakomára gyűltek össze a vámházkörúti Drechsler-féle vendéglő helyiségében s késő estig maradtak együtt. Braga Hermin asszony ma este aratta egyik legnagyobb sikerét, mint Margit GounodFaustjában. Operaházunk színpadán rég láttunk oly poétikus Margitot, mint amilyet Braga asszony alakított. Hatalmas volt a szenvedély kifejezésében és megkapó a szenvedésben. A »Thuler király« balladáját drámai hévvel a nagy ékszeráriát csodálatos finomsággal énekelte, a templomi jelenés önvádjának pedig sötét színeket kölcsönzött. S a börtönjelenetben, amelyben a »Margitok« rendesen hanyatlani szoktak, művészete tetőpontját érte el. A mellett tiszta magyarsággal ejtette ki a szöveget. A nagy számú közönség sok tapsban és kihívásban részesítette. Színházi műsorok. A nemzeti színházban : decz. 2-án »Csongor és Tünde«, 3-án »Fourchambault család«, 4-én »Bál után« és »Ideges nők«, 5-én »Nők az alkotmányban«, 6-án »Macbeth«, 7-én »Csőd«, 8-án »Napamasszony.« — Az operaházban: decz. 2-án »Coppélia«, »Babatündér« és »Új Romeo«, 7-én először »Az ördög része.« — A várszínházban: decz. 5-én »Denise«, 8-án »Rang és mód.« — A népszínházban: decz. 2-án »Párisi élet«, 3-án »Lubancz«, 4-én »Náni«, 5-én »Lili«, 6-án »Náni«, 7-én »Párisi élet«, 8-án »Viola.« Az operaszínház igazgatója. A »Bud. Korr.« jelenti: »A fővárosi sajtó egy részében már több hét óta szemmel látható kedvteléssel a legkülönfélébb változatokban beszélnek Mahler Gusztávnak, a magyar királyi operaház igazgatójának küszöbön álló szerződéskötéséről, a belügyminiszter állítólagos vonakodásáról, hogy e szerződést aláírásával szentesítse s végre a belügyminiszter és az intendatura közti differencziákról. E folytonos hitlelgetések és cáfolgatások mindenki előtt, aki a viszonyokkal ismerős, egyszerűen érthetetlenek. Ezért a tényeknek megfelelően mindenek előtt konstatálni kívánjuk, hogy ama szerződés, melylyel Mahler igazgató tíz évre művészeti-igazgatói és első karnagyi minőségben a kir. opera vezetésével megbizatott, már 1888. október 1-én — tehát már több mint egy éve — jogkötelező erővel 1898. deczember 31-ig megköttetett s e szerződés báró Orozy akkori belügyminiszter és Beniczky jelenlegi intendáns által — ki amaz időben egyszersmind a szubvencionált színházak királyi biztosaként működött — aláíratott. A belügyminiszter tehát nem is jöhetett oly helyzetbe, hogy hasonló szerződéstől aláírását megtagadhatta volna, amint egyáltalában a különféle keringő hírek állítólagos differencziák felől nem egyebek fölösleges szószaporításnál.« A harmadik filharmóniai hangverseny érdekes vendégei Denis Ágnes k. a. weimari udv. opera énekesnő és Stavenhagen Bernát hírneves zongoraművész kedden este érkeznek Bécsből a főváros.