Pesti Napló, 1890. szeptember (41. évfolyam, 241-269. szám)
1890-09-01 / 241. szám
házi szónoklatot mondott, majd pedig nagy misét czelebrált. Az ünnepély déli 12 órakor ért véget. Dessewffy Csanádi püspök felszentelése, mint lapunknak Kassáról táviratozzék, ma nagy ünnepélyességgel ment végbe. A szemináriumi kápolnában reggel kilenc órakor ment végbe a szokásos egyházi szertartás, melyet Bubics Zsigmond kassai püspök végzett. Segédkeztek neki: Császka Gy. szepesi püspök, Vályi János eperjesi gör. kath. püspök, a Csanádi káptalan részéről, dr. Späth Károly kanonok dr. Pallner Mátyás püspöki titkár, Kun László makói főesperes, Schaffer Antal nagybecskereki esperesplébános és Ivánkovits János orsz. képviselő. A fölszentelést megelőző estén lakoma volt Bubics püspöknél. Ezalatt a kassai dalárda fáklyásmenetben vonult a püspöki palota elé. Dallal, Lekly Gyula tanár pedig beszéddel üdvözölte Dessewffy püspököt, ki meleg szavakban mondott köszönetet a kassaiaknak, kikhez tartozónak büszkén vallotta magát eddig. Az Ugrón Pázmándy ügyről a »P. H.« ma a következőket írja: »A minap lapunkban »Radikális harczmodor« czimen egy közlemény jelent meg, melyben megírtuk, hogy Ugrón Ákos orsz. képviselő egy Székely Udvarhelyről keltezett táviratban lapunk útján jelenteti ki, hogy Pázmándy mikép járt el Vasmegyében az ő nevében. Ma Ugrón Gábor orsz. képviselőtől Kolozsvárról a következő táviratot kaptuk: Kolozsvár, aug. 30. Ugrón Ákos nevével való visszaéléséről Pázmándynak önnek én sürgönyöztem harmadik személyben »Ugron« aláírással. Miután Pázmándy elég vakmerő igazolás helyett Ákostól felvilágosítást kérni, kérem táviratomat szó szerint közölni és rektifikálni,mert így Pázmándy színébe kerülhetnek. Ugrón Gábor: A szóban forgó távirat igy hangzik: »Sz.-Udvarhely, 27/8. Szecsődy ellen hírlapokban megjelent nyilatkozattal egy időben kapta Ugrón Ákos Pázmándy Dénes levelét, hogy reménye, miszerint tudta nélküli aláírását demontálni nem fogja... Botrány. Kérem felhasználva közölni, Ugrón.« Őszintén sajnáljuk a félreértést s nem habozunk kijelenteni, hogy e tekintetben a tévedés tisztán és kizárólag részünkön van. Minket a félreértésbe az vitt, hogy Ugrón Gábort előtte való napon még a fővárosban láttuk s azt hittük, hogy az Ugrón aláírással érkezett sürgönyt Ugrón Ákos küldte. (Mert különben csak oly fontosságot tulajdonítottunk volna, Ugrón Gábor nyilatkozatának, mint Ugrón Ákosénak.) A felkérés folytán felhasználva közöltük a táviratot, vagyis nem első személyben, hanem jelezve, hogy Ugrón Ákos lapunk útján jelenti ki stb. Később pedig maga Pázmándy Dénes erősített meg e föltevésünkben, mid aD legutóbbi nyilatkozatában közölte Ugrón Ákosnak hozzá intézett e táviratát: »Kemenesalja személyes harczban részt nem vesz, sajnálom beleegyezésem nélkül nevem aláírtad«, és így nem tartottuk szükségesnek közzé tenni már korábban a távirat szó szerinti szövegét.« Báró Nikolics Fedor királyi biztos, akiről a lapok tévesen írták, hogy Danjára és Karlóczára utazott, tegnap reggel rudnai birtokáról a fővárosba érkezett, hogy a »Tököly« nevelő intézetben megüresedett 8 alapítványi helyre a kijelöléseket megtegye. A görög keleti egyház megtartott közgyűlése, melyen báró Nikolics Pedor elnökölt, elfogadta a királyi biztos indítványát és az alapítványi helyeket nyolc magyar születésű szerb tanulóval töltötték be, akik magyar gimnáziumokban kitüntetéssel tettek érettségi vizsgát. A gyűlés a hazafias elnököt zajos zsióval üdvözölte. Báró Nikolics Fedor holnap visszautazik Rudnára. Jótékonyság. Schreiber Ignácz m.kir. kereskedelmi tanácsos, nagybirtokos és győri nagykereskedő dr. Kautz Gusztávnak, mint a győri választmány elnökének 2200 frtot adott át ama rendeltetéssel, hogy 2000 frt Mária Valéria főherczegnő egybekelése alkalmából az adományozó és neje nevére a vörös kereszt J Erzsébet-kórházban alapítandó két ágy alapítványául szolgáljon, 200 főt pedig a győri vöröskereszt választmány pénztára javára fordíttassék. A központi igazgatóság nagylelkű adományt az Erzsébet kórház márványtábláján meg fogja örökíteni. Egy plébános jubileuma. Ma délelőtt ünnepelte meg Kurz Vilmos térencz városi plébános 25 éves jubileumát. Kurz János Vilmos 1819. szept. 25-én született Budapesten s igy most 71-ik évében van. Ferenczvárosi plébánossá 1865. aug. 28-án választották s e minőségében üli most negyedszázados jubileumát. Ez alkalomból a ferenczvárosi templomban délelőtt ünnepélyes istentiszteletet tartottak, melyen nagyszámú hívő vett részt. A szépen feldíszített templomban a jubiláns czelebrálta nagy papi segédlet mellett a zenés misét, mely délelőtt 10 órakor kezdődött. Mise alatt hat ferenczvárosi polgár sorakozott az oltár két oldalánál, kezükben égő gyertyákkal. Jelen volt az isteni tiszteleten a IX-ik kerületi elöljáróság testületileg, dr. Czobor Béla, a Szent Vinczéről nevezett apáczák s a Ranolder-intézet apáczái a növendékeikkel, továbbá a Mária-testvérek. Mise után a jubiláns emelkedett hangú szent beszédet tartott. Délben a plébánosnál ebéd volt, a rokonság s szűkebb baráti kör részére; az ünnepélyes lakoma szerdán este 7 órakor lesz a Bakácstéri elöljáróság nagy termében. A tanszerkiállítás bezárása a Köztelken ma délután 4 órakor ment végbe díszes közönség jelenlétében ott voltak gróf Csáky Albin vallás- és közokt. miniszter és Berzeviczy Albert államtitkár, Verédy Károly tanfelügyelő, Gyertyánffy István pedagógiumi igazgató, Ziszen Janka, az Andrássy-úti nevelőnő-képezde igazgatónője s számos tanférfiú, a IV. egyetemes tanítógyűlés rendezőbizottsága Péterffy Sándor és Lakics Vendel elnökökkel, a kiállítást rendező bizottság tagjai élükön Kozocsa Tivadar és sok kiállító. A miniszter egy órai időt szentelt a kiállítás megtekintésének, miközben többször adott kifejezést megelégedésének. A bizottság részéről Péterffy Sándor mondott köszönetet a látogatásért és azért a jóindulatért, melyet a miniszter az egész egyetemes tanítógyűlés iránt tanúsított. A miniszter válaszában úgy az egyetemes tanítógyűlés lefolyása, mint a kiállítás sikere iránt teljes megelégedésének adott kifejezést s a jelenlevők éljenzése között távozott. Országos lábbeli-készítő szakegylet. A rangkórság elhat minden körbe. Senki sem elégszik meg az ő tisztességes nevével, czimével, foglalkozásával, mindenki többnek és nagyobbnak szeretne látszani, mint amilyen és ez okozza a járványszerűleg fellépő öngyilkossági, megőrülési és sikkasztási eseteket. Ma a budapesti czipész- és czizmadia-segédek egy práterutczai vendéglőben ülést tartottak, melyen elhatározták, hogy »országos lábbeli készítő szakegyletet« alakítanak. Persze, persze! Ha már az inasból tanoncz, a legényből segéd, a műhelyből műterem lett, mert ne lehetne a suszter és csizmadia lábbeli-készítő ! A legközelebbi gyűlésükön bizonyosan találnak a cseszke, dikics, dratva, csiriz és lábszij szavak helyett is illőbb kifejezéseket. Hans Sachs volt az első nagy zó suszter, beállván kovácsnak, rímeket kovácsolni. Pedig éppen az 5 földijei mondták ki a legegészségesebb intést: »Schuster bleib bei deinem Leisten !«A politikus csizmadia nálunk is jól ismert alak és Jókai Mór az »Üstökös« ben pompás mondásokat adott a szájába. Ne kövessék a példáját tisztelt czipész és csizmadia barátaink, még kevésbbé a »Lumpacius Vagabundus«-ban szereplő csillagvizsgáló Lákszij kollégájukét, hanem ott van Sas uram a »Csizmadia mint kísértetben« és annak derék inasa Födrák Miska azokból már tanulhatnak. Nem kevésbbé tanulságos a »Három pir czipő« főszereplője, a szorgalmas, becsületes és egészséges gondolkozású Fleck czipész, aki még a feleségét is kigyógyította nagyzási hóbortjából (az pedig nagy szó ám!) Már a »Párisi élet« Frick-je bármily sikkes czipőket készít is, megest nem követendő, amennyiben nem szeretnék, ha a mi, czipész és czizmadia barátaink a magyar kertiesleánykákkal oly ledér dolgokat mivelnének, mint azt az Offenbach operettejében látni. Elég az azon, ne szégyeljék a mesterségüket, mert kevés tiszteletre méltóbb és hasznosabb van a czipész és czizmadia mesterségnél. Mi egyéb Olaszország egy óriási czizmánál ? És ugye nagyhatalom ! Miről hires város Miskolcz ? A kocsonyájáról és czizmadiáiról! .. .. Hogyan fogják hazájukban a majmokat ? Becskrizelt csizmával! .... Mi a »Tíz leány és egy férj sem« legszebb dala? »Oh czizma, óh csizma, lelkem kínzója!....« Mit mondanak, ha a rendőrség bakot lőtt? »Csizmadiát fogott!.... « »Mi történik mikor az orosz fegyverkezik ?« Európának a csizmaszárába esik a bátorsága. ... »Mi teszi híressé a diplomatát?« Ha tudja, hogy a kollégáját hol szorítja a czipő!.. .. »Mivel tisztelik meg a gavallérok legjobban a ballerinákat?« Ha a czipőjükből pezsgőznek!.... »Mikor lesz a színpad ellenállhatlanná a színészre?« Ha már egy czipőt elnyűjt rajta!.... »Mikor lesz érdekessé a szép leány?« Ha kinőtt a gyermekczipőkből!. .. De minek folytassuk, ezekből is láthatják már, hogy csak mint czipészek és csizmadiák hasznos tagjai a társadalomnak, mert a lábbelikészítőkre nem csináltak és nem is csinálnak közmondást és szójátékot. A gyűlés lefolyása különben a következő volt : A budapesti czipész- és czizmadia-segédek ma délután 3 órakor egy práter-utczai vendéglőben nyilvános ülést tartottak, amelyen élénk eszmecsere után elhatározták, 1) hogy »országos lábbeli-készítő szakegyletet« alakítanak, melybe a budapesti czipészsegédek egylete is beléolvad, továbbá, hogy egy szaklapot fognak kiadni, 2) hogy az 1890. év május 1-én tartott nyilvános ülésükön választott hartmincz tagú árszabály-bizottságukat hatvanra egészítik ki, mely kötelességének fogja ismerni, hogy az árszabály-pénztár javára gyűjtéseket eszközöl, melyet szükség esetén helyzetük javítására fordítanának. Kimondották egyúttal, hogy minden lábbeli-készítő erkölcsi kötelességének fogja tartani ezen árszabály-pénztárba, hetenként bizonyos összeggel járulni. Végül a szeptember hó 7—8-án tartandó bécsi czipész-kongresszusra két küldöttet választottak, akik közköltségen fogják ezt az utat megtenni. Ismét csendőrbrutalitás. Fehértemplomról távirják, hogy egy kindiai csendőr két lázongó parasztot szuronyával súlyosan megsebesített és hogy az egyik már meg is halt. Az auditor és a szolgabíró már a helyszínére érkezett. Magyar méhészet Gráczban. A magyar országos méhészeti egylet Gergelyi Kálmán elnökhelyettes vezetése mellett e hó 28-án társas kirándulást rendezett Gráczba a stájerországi méhészkiállítás megtekintésére. A magyar vendégek a legszivélyesebb fogadtatásban részesültek, a pályaudvaron külön bizottság fogadta őket s a kiállításon való megjelenésükkor óriási magyar trikolort tűztek ki. A magyar orsz. méhészeti egylet tagjai, kik közül többen kiállítóként szerepelnek, igen szép sikert arattak, így gróf Esterházy Miklós, Gergelyi Kálmán, Mayer Károly csákvári plébános díszoklevelet többen pedig ezüstérmet s pénzdijakat nyertek. A méhész-jury elnökéül is magyar embert, Binder Ivánt a »Méhészeti Lapok« szerkesztőjét választották meg. Tüzek. Kezdetleges kivitelű tervrajzot küldtek be hozzánk, mint a tokaji tűzvész átnézeti térképét, de bámily gyönge kartológiai munkának találjuk is azt, megrázóbb hatást gyakorol ránk, mint Stieler atlaszának legművészibb lapja. A térképen ugyanis szélesen kígyózó vonal futja körül a várost háromnegyed részben és a középen a vészes szó van nagy betűkkel írva : 1 e é g e 11! A világhírű szőlőhegy oldalán elszórt kis számú ház maradt meg az egész viruló magyar városból, a Tisza és Bodrog partján alig maradt ház, melyet a bősz elem megkímélt volna, s valóban rémesen nagyszerű lehetett a pusztulás képe, melyet az összeházasodó két folyó hullámai visszatükröztek. A térképen meg van jelölve ama tít nevezetesebb épület, mely a vésznek esett áldozatul. Ezek: a r. kath. templom, a takarékpénztár, a görög nem egyesült templom, a görög, egy orosz templom, a zsinagóga, az izr. iskola, a városháza, a Degenföldház, a nagyvendéglő és a gyógyszertár. De nem jelöli betű és szám azt a sok házat, amely földig égett, tető nélkül hagyva, koldusbotra juttatva a tokaji lakosság legnagyobb részét. Az ország részvéte e jeltelen házromok felé irányul és az ország részvéte városokat épit. Óriási tüzek voltak ismét Bihar megyében. Mint lapunknak jelentik, Apár községben mintegy negyven ház, több melléképület sok takarmány lett a lángok martaléka. A lakosok jelentékeny kárt szenvedtek. Nagyváradról is künn voltak a tűzoltók és segitettek az oltásban. — Szombaton pedig Hegyköz-Száldobágy községben támadt nagy tűz, mely a község nagy részét elhamvasztotta. — Nagy tűz hire érkezik Szolnok-Dobokamegye Füzes-Szent-Péter nevű községéből is. A tűz e hó 28-án délben ütött ki s minden ellenállás daczára rohamosan terjedt. Megégett 40—45 ház a melléképületeken kívül. Az elégett épületek között van a görög-keleti iskola s a jegyzői hivatal, melyből az iratokat csak nagy nehezen lehetett kimenteni. Oda veszett sok takarmány is. Egy 45 éves gyermek is oda égett. A tüzet gyermekek vigyázatlansága okozta. — Dorgoson, mint Temesvárról távirják, 60 hold kamarás erdő ég. Belatinczen egy egész utcza, Radmanyesten a fél falu leégett és a legújabb közlés szerint Remete község is lángokban áll. Az öngyilkossá lett városi képviselőről, Kneffel Károlyról, kinek öngyilkosságáról lapunk egy távirata már megemlékezett, most azt írják Aradról, hogy gyógyithatlan gégebíjban szenvedett s midőn Marillán hiába keresett gyógyulást, agyon lőtte magát. Három levelet hagyott hátra. Egyikben nejétől búcsúzott el s gyermekeit szeretőjébe ajánlta. A második levélben fiához intézte végső szavait, szivére kötve, hogy viselje gondját kis testvéreinek. A harmadik levél házi orvosához szólott. Kneffel szerepet játszott az aradi kereskedelemben, melynek 1862. év óta tekintélyes alakja volt. Mint igazgató működött az aradi ipar- és népbanknál, valamint az aradi légszeszvilágitási társulatnál. Az osztrák-magyar bank aradi fiókjának váltóbiráló biz. tagja volt. Az ev. ref. ág. egyházban előkelő helyet foglalt el. Elnöke volt az aradi kereskedi ifjak betegsegélyző egyletének. Temetése ma délután ment végbe. Megkerült. Szokoleczky Ödön vasúti hivatalnok, ki néhány nap előtt oly rejtélyes módon eltűnt, már megkerült. Tegnap este Budapesten lakó öcscsének Resiczáról sürgönyt küldött, melyben értesíti, hogy Resiczán van. Hogy azonban hol volt és mit csinált eddig, arról még nem nyilatkozott. A széttépett százasok rejtélye kiderült, mint minden kisül a nap alatt. Krebs berlini szivarárustól egy négyszáz márkát tartalmazó pénztárczát elloptak és egy gyanúba vett fiatalember eltűnt. A megindított hajsza eredménytelen maradt, de az általunk is említett lelet alkalmával kitudódott, hogy a tolvaj a Louisen-Afer sarkán levő csapszékben is megfordult és szorongatott helyzetében a négy százast apró darabkákra tépve egy szofa alá rejtette. A söntés takarításakor megtalálták és igyekeztek összeragasztgatni. Kettőnél sikerült is, de a másik kettőből hiányzik néhány darab. Véres boszú. Szegedről távírják, hogy ma reggel Takács János faraktári felügyelőt és ennek nejét vérbe fagyva találták. Az ismeretlen tettes szekercével vagdalta össze-vissza áldozatainak fejét, mely sebek mindkettőnél oly súlyosak, hogy a férj valószínűleg még ma meghal. Az asszonynak életben maradásához van némi remény. A gyilkossági kísérlet boszt műve, mivel a helyszínen volt pénzt a tettes érintetlenül hagyta. A kalocsai véres bíróválasztás ügyében Zolnay Jenő alügyész által beterjesztett vizsgálati iratokat az Ballaágh Imre tiszti főügyésznek osztotta ki véleményadás végett. A főügyész ennek tanulmányozásához csak néhány nap múlva foghat, mert, mint tegnapi esti lapunkban említettük, most a szept. 4 ikén megejtendő új biróválasztás vezetésével lesz elfoglalva. Helyi hírek. A kegyesrendiek ünnepe. A kegyesrendiek kápolnájában ma délelőtt ünnepelték meg a rend alapítójának kalazanti Szent Józsefnek emlékünnepét. Délelőtt 9 órakor csendes mise volt,ezután Kanovics Béla Mór józsefvárosi apátplébános szép egyházi beszédet tartott. Tiz órakor ugyancsak Kanovics Béla apát nagy misét tartott, melyen nagy számú közönség vett részt. A Rókus-kórház igazgatósága a közönséghez. Konkrét esetből kifolyólag értesíti a balparti kórházak igazgatósága a közönséget, hogy a balparti kórházakban ápoltak hozzátartozóit, lakás-, munkaadóit stb . az ápoltak illetőségének, szolgálati és egyéb viszonyainak kipuhatolása, illetve megállapítása végett felkért kórházi közegeknek (biztosoknak) semmiféle pénzt követelniök vagy elfogadniok nem szabad. Az igazgatóságot kéri a közönséget, hogy a kórházi közegek által az irányban netán elkövetendő szabálytalanságokat a Rókus-kórház igazgatóságának rövid után délelőtt 9—10 óra közt bejelenteni szíveskedjék. Öngyilkosság. Pichler Károly 32. ezredbeli közkatona ma este 10 óra tájt a pesti lánczhidfőnél őrszemet álló rendőrhöz ment s jelentette neki, hogy kevéssel odaérkezése előtt egy ismeretlen férfi a híd korlátján át a Dunába vetette magát. Előbb azonban felöltőjét a korlátra tette, melyet a katona a rendőrnek átadott. A ruha zsebében a rendőrséghez czímzett levélre akadtak, melyben a szerencsétlen megható vonásokkal közli, hogy gyógyíthatlan betegsége s ínsége vitte az öngyilkosságra. A levélből az is kitűnt, hogy az öngyilkost Niort Andrásnak hívják, tanítással kereste kenyerét és a Szentkirályi-utcza 6. szám alatt lakott. Véres verekedés. Az éjjel az Öszterreicher-féle kávéházban nagy verekedés volt. Márton Sándor szabósegéd és Márton Lajos pékmester az említett kávéházban mulattak és huzatták maguknak a czigánynyal. E közben a kávéházba lépett Répási Mihály a Rókus-kórházban alkalmazott helyettes kapus s menten azzal kezdte a legénykedést, hogy a czigányt a mulató kompániától maga mellé parancsolta s mikor ezek ellenkeztek, gorombáskodni kezdett. Erre aztán a két Márton felugrott helyéről s megtámadta Répásit s a dulakodás közben Répási életveszélyes sérüléseket szenvedett. A rendőrség a két Mártont letartóztatta. Répásit a mentők a Rókusba vitték, ahol élethalál között lebeg. Szabó Géza vizsgálóbiró ugyan ki akarta hallgatni, de a szerencsétlen aligha ad valakinek többé feleletet. Dühöngő őrült. A Petőfi-utcza 10. szám alatti házban ma hajnalban nagy rémületet okozott egy őrült ember dühöngése. A boldogtalant Stein Jakabnak hívják s úgy éjfél körül tört ki rajta az őrültség. A felesége, továbbá a zajra elősiető Klein József és Weisz Adolf ügynökök le akarták fogni, de a dulakodás közben az őrült ember mindhármukat összemarta. Csak nagy nehezen lehetett leteperni s ekkor a mentők a János-kórház megfigyelő osztályába vitték Sport. A soproni lóversenyek, mint lapunknak táviratozzák, ma igen nagyszámú sportközönség jelenlétében kezdődtek. A meet legérdekesebb futama a »Polgár-díj«-verseny volt, melynek tízezer forintját Gigerl nyerte meg, Orvis és Premysl ellenében. A különböző futamok eredménye a következő: I. Festetics-dij, 1000 frt. Kétéveseknek. 900 méter. Col. Anthony sga k. Blackberry első, br. Springer G. sga m. Ricardo második, gr. Erdődy K. Sziporka harmadik, gr. Henckel Hugó sga k. Clairvoyante negyedik. Tot: 5 : 30. Helyrefogadások : I. 25 : 60. II. 25 : 39. — II. Polgár-dij: 10,000 frank. 2 é. belf. és német lovaknak. 1200 méter. Col. Anthony sp. m. Gigerl első, br. Springer Gusztáv sga m. Orvis második, hg Auersperg F. sga m. Premysl harmadik, Uho negyedik. Tot. 5 : 10. Helyrefogadások: I. 25 : 28. II. 25 : 31. — III. Kanczadij. 3000 frank. 3 é. és id. kanczákziak. 2800 m. Gr. Esterházy Miklós 3 é. sz. k. Puppensee első, Fluck B. huszár főhadnagy 3 é. p. k. Gerlicze második, gr. Lamberg Henrik ezredes 3 é. p. k. Csin harmadik. Tot. 5 : 6. Helyrefogadások: I. 25 : 28. II. 25 : 40. — IV. Ilona-dij. 1000 forint. 2 éves és idősb lovaknak. 1000 méter. Col. Anthony 3 é. p. k. Orphan első, báró Springer Gusztáv 2 é. p. k. Violetta második, gróf Henckl Hugó 3é. p. k. Speranza harmadik. Totalizatőr 5:11. Helyrefogadások: I. 25 : 39. II. 25 : 59. — V. Gátverseny: 1000 frt. Minden orsz.lónak. 2400 méter. Gróf Esterházy Miklós 3é. p. k. Notabene első . Col. Ansborg 3é. sga k. Electa második; herczeg Auersperg F. 3é. sga m. Lovelace harmadik; gróf Kinsky Zdenko 5é. p. m. Montbar negyedik; Miklós Aladár huszárfőhadnagy 4é. sp. k. Beauté ötödik. — Totalizatőr: 5:30. Helyrefogadások: I. 25, 63. II. 25 , 77. — VI. Erdődy-akadályverseny: 1500 frt. 5600 méter. Gróf Kinsky Zdenkó 5é. sga m. Schönbrunn első; Szalay B. huszárfőhadnagy 6é. sp. k. Hanakin második; gróf Kinsky Ferdinánd A kiadó tulajdonos Ittfertssceai Kisscraun a t- társulat betűivel Vuc&gast, főhadnagy 5é. sga h. Victor harmadik; gróf Stahrembergi főhadnagy 5é. Iga b. Pickpocket negyedik. Totalizatőr: 5 : 10. Helyrefogadások: I. 25 : 33, II. 25 : 38. Halálozások: Cserneki és tarkeői Dessewffy Kálmán hosszú szenvedés után szívszélhüdés következtében, élete 53-ik évében meghalt Lucsivnán. Az elhunyt, kit politikai és társas köreinkben általános rokonszenv környezett, 1837-ben született a sárosmegyei Maronyán. Tanulmányait Eperjesen, Budapesten és Bécsben végezte, majd jogi éveit befejezve Hohenheimbe ment a gazdászati akadémiára. Hosszabb külföldi tanulmányútjáról hazatérve Sárosmegyében vállalt tiszteletbeli megyei hivatalokat, de rövid idő múlva leköszönt s újra külföldön utazgatott tanulmányozás czéljából, majd 1874-ben mint az akkori egyesült ellenzék hive vállalta el a sárosmegyei giralti kerület mandátumát, s 1886-ig buzgó és kiváló tagja volt a képviselőházban, közszeretetben állván úgy a mércékért ellenzék körében, melynek végig tántorithatatlan hive maradt, mint az egész t. házban pártkülönbség nélkül. Dessewffy Kálmán cs. és kir. kamarás, a Johannitarend lovagja és több rendjel birtokosa volt. Haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki: Dessewffy Aliertáné szül. Ganczaugh Klementina mint anya, Bánó Györgyné szül. Dessewffy Albertina, Szakmáry Donátné szül. Dessewffy Nathália és Dessewffy Pál mint testvérek, saját maguk, számos gyermekeik, unokáik és illetve dédunokáik, valamint rokonaik nevében fájdalomteli szívvel tudatják forrón szeretett fiuk, testvérük, nagybátyjuk méltóságos cserneki és tarkeői Dessewffy Kálmán cs. és kir. kamarásnak, a Johanita-rend lovagjának és volt országgy. képviselőnek Lucsivnán 1890. évi augusztus hó 29-én d. u. 9 órakor, hosszú szenvedés után, szivhüdés következtében élete 53-dik évében történt gyászos kimultat.a. drága halott tetemei Margonyán, vasárnap, 1890. évi augusztus hó 31-én d. u. 4 órakor fognak az ág. hitv. evang. egyház szertartásai szerint a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Margonyán, 1890. évi augusztus hó 30-án. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett! Szabó Károly, a magyar természettudomány egyik leghivatottabb és leglelkesebb művelője — mint egy Kolozsvárról érkezett táviratunk jelenti — ma délután ott meghalt. A haláleset hírére a tudományos akadémia palotájára is kitűzték a gyászlobogót. A magyar történetirodalom kiváló jelesét gyászolja az elhunytban, kinek főkép a magyar vezérek korára vonatkozó búvárlatai és művei alapvető fontosságúak. Az Árpád korának kutatása képezte működésének fő feladatát, s történelmünk ez ágában kiváló tekintély volt. Számos becses munka fogja fentartani nevét, melyet mint a kolozsvári egyetem tanára is tiszteltté tett. Rudolf trónörökös meghívására azOsztrák-magyar monarchia írásban és képben« czimü művét is gazdagította munkásságával, s a vállalatban a »Vezérek kora«, az »Árpád királyok kora« a »Vegyes házakbeli királyok kora« czimü nagyobb dolgozatai jelentek meg. Az első nagyterjedelmű önálló munkában is megírta. Utolsó munkája »A régi székelység« czimü műve, melyben székely történelmi és jogi tanulmányait gyűjtötte egybe. Ezekben Hunfalvy Pál székely theoriáját iparkodik megdönteni. Mint a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója és a kolozsvári középtanodai tanárvizsgáló bizottság tagja e működésében is köztiszteletnek örvendett. A magyar tudományos akadémia már 1858-ban leveles taggá választotta, 1871-ben rendes tag lett s mint ilyen az akadémia nagygyűléseire gyakran feljött a fővárosba. A boldogult hosszabb ideig betegeskedett s valálhire Kolozsvárott általános és nagy részvétet keltett. Súlyos csapás érte báró Baics Milos országgyűlési képviselőt. Egyetlen fia, Baics Mihály hunyt el eső 29-ikén Gleichenbergben 22 éves korában. A törekvő, szorgalmas ifjú, aki a budapesti egyetemen a jogot hallgatta, apai ágon dédunokája volt Obrenovics Milosnak, Szerbia egykori uralkodójának. Az elhunyt tetemét Gleichenbergben bebalzsamozzák és onnét Varadiára szállítják,hol a családi sírboltban helyezik örök nyugalommá. Táviratok, Kiel, aug. 31. Henrik herczeg tegnap az osztrák-magyar hajóraj tiszteletére fényes ebédet adott a királyi kastély fehér termében. Henrik herczeg osztrák-magyar sorhajókapitányi egyenruhát viselt s a lakoma alatt felköszöntötte Ferencz József ő Felségét és családját, mire Károly István főherczeg Vilmos császárra és a királyi házra mondott felköszöntővel válaszolt. Az ebéden Vilmos mecklenburgi herczeg és XXVI. Reuss Henrik herczeg is résztvettek. Károly István főherczeg Henrik herczeg neje mellett, Eissenstein osztrákmagyar nagykövetségi tanácsos és Steineck báró tengernagy Henrik herczeg mellett ültek. Potsdam, aug. 31.Ma délben volt Hohenzollern Vilmos herczeg leányának keresztelője a császári pár, Hohenzollern Lipót herczeg és Ferdinánd román trónörökös jelenlétében. A kis herczegnő a keresztségben az Auguszta Viktória Wilhelmina Antónia Matild Erzsébet Ludovika neveket kapta. A csecsemőt a császárné tartotta keresztvízre. Lauterberg, aug. 31. Wissmann őrnagy Bumiller társaságában Brüsszelbe és Osztendébe megy a belga királyhoz, aztán Brémába, Hamburgba és Kölnbe utazik s szeptember 16-án szándékozik visszatérni Berlinbe, Bulgáriából. Szófia, aug. 31. A »Bulgarie« a szultán trónraléptének évfordulója alkalmából a szultán arczképét közli s magasztalólag szól a szultán bölcs és előrelátó politikájáról, mely Bulgáriát a hála újabb kapcsaival fűzi szuzerénjéhez. Egyúttal a legőszintébb szerencsekivánatoknak ad kifejezést a nevezett lap a trónralépés örömteljes évfordulója alkalmából. Szófia, aug. 31. Jól értesült körökben mit sem tudnak a franczia lapok ama híreszteléséről, hogy Klementina herczegasszony nyugdíjat ajánlott volna föl Panicza anyjának. Szófia, aug. 31. A szultán trónra lépésének évfordulója alkalmából Stambulov kormányelnök és a külügyminisztérium főbb tisztviselői, valamint az idegen képviselők ma látogatást tettek Resed beynél, a török biztosság titkáránál, hogy szerencsekívánataikat fejezzék ki. Szófia, aug. 31. A »Bulgaria« a leghatározottabban megcáfolja a »Weekly Times« ama hirét, hogy a bolgár kormány elhatározta a macedóniai bolgár iskolák szubvenczionálását és kiemeli, hogy a szóban forgó iskolákat az odavaló lakosság tartja fenn. A vöcklabrucki hadgyakorlat. Vöcklabruck, aug. 31. A reggeli miséhez, melyen 5 Felsége jelen volt, a vidékről sűrü csoportokban érkezett a nép és a templom előtt, hol a hadastyánok tartották fenn a rendet, várta ő Felsége megérkezését, mert a kis kápolnában csak a honoráczióroknak jutott hely. A kápolnába lépve ő Felségét Doppelbauer püspök fogadta. Midőn a király a kápolnából távozott, az időközben is felszaporodott közönség lelkes éljenzésbe tört ki. Délután két órakor ő Felsége Python b. helytartó kíséretében sétakocsizást tett a város körül és a park mellett elhaladva a dombon fekvő és pompás kilátást nyújtó schöndorfi templomhoz hajtatott, hol nagy számú vidéki közönség gyűlt össze. A püspök és a plébános kíséretében ő Felsége megszemlélte a gót-szilárdon templomot, majd megtekintette Braun testvérek reszelő gyárát jóllehet a vasárnap miatt a munka szünetelt. Ő Felsége ez alkalommal a gyárban elszállásolt landwehr-dragonyosokat megszólítással tüntette ki s azután a városon át a nép folytonos tüntetés közt a würtemburgi kastélyba hajtatott. A kastélyhoz érve, ő Felsége az ott táborozó landwehr-gyalogsági csapatok fölött tartott szemlét. A kastély udvarán a tulajdonos, St.-Julien gróf által tiszteletteljesen fogadtatván, ő Felsége bejárta a tulajdonos egyik elődje által Vlik Károly császár fogadtatására épített és rococco-stilü kastély termeit és a tulajdonos kérésére a VI. Károly császár idejéből való pompás kristály-serlegből bort ivott. Hat órakor udvari ebéd volt. — Ő Felsége 1000 forintot adományozott a helybeli szegények javára. KÖZGAZDASÁG, Fiume, aug. 31. Az Adria »Bendame« cseregőzöse mely Leithba, a »Szapáry« gőzös, mely Bristolba fog árukat szállítani, ideérkezett; az »Aleppo« bérelt gőzös Liverpoolba elindult. Ideérkeztek még továbbá : a »B en vieb« cseregőzös, mely Glasgowba és a »B r a e m e r«, mely Szicziliába fog árukat szállítani. Viktoria, aug. 31. Az Adria »Matlekovics« gőzöse visszahajózott Adriaticbe. Ipar és kereskedelem. Magyar hajó- és gépgyár. Az újpesti Schönichen-féle hajógyárat a közte s a prágai gépgyár között régebben megállapított feltételek mellett ma a magyar ipar- és kereskedelmi bank részvénytársaság megvette. E bank tudvalevőleg már előbb megvette a prágai gépgyár újpesti telepét is. Mindkettőt a legközelebb alapítandó magyar gép- és hajógyár-részvénytársaság számára. Az állampénztár készletei, a jövedelmek kedvezően folyván be, legutóbb annyira gyarapodtak, hogy a pénzügyminiszter 10 millió forintot bocsáthatott az idevaló pénzintézetek rendelkezésére. Leszállított postai díjak. Holnaptól kezdve az olasz vasutak által közvetítendő, azaz 3 kg súlyt vagy 1000 frank — 400 frt értéket meghaladó avagy terjedelmes postai csomagok számára az olasz szállítási útra nézve új, az eddigieknél egyes viszonylatokban csekélyebb díjak lépnek életbe. Ugyanez időponttól kezdve eme csomagokat darabonkint 200 frtig utánvétellel is lehet terhelni. Az utánvételi jutalék frtonkint 2 kr, de legalább 6 kr. Az olasz kir. posta által közvetített u. n. nemzetközi postai csomagok (3 kgig, 1000 fokig, 400 frtig utánvétel, nem terjedelmes) díjazása változatlan marad. A budapesti értéktőzsdékt. A mai vasárnapi magánforgalomban osztrák hitelrészvény 309.10- 308.70 frton köttetett. A meteorologiai m. kir. közp. intézet időjárás jelentései (Augusztus 31. Reggeli 7 órakor.) A légnyomás Oroszországban süllyedt, Szt-Pétervárott 11 mm.-rel, egyebütt emelkedett, Krakóban 8 mm.-rel. A minimum (50—55) Livland, a maximum (65—70) Izland fölött terül el. A hőmérséklet kissé sülyedt. Kilátás: Északi szelek, keleten részben felhős, száraz idő, csekély h 5 változás. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Fővárosi Iziniitának, Nemzeti szimláz. Georgio Testaccio Horváth V. „ ., , Barbara Vidtorna Év, bérlet 157. «. Havi bérl. 27. sz. Agricola M. Csatai Zs. Szept. 1-én: Konstanczia Béni I. PETNEHÁZY: Initia „ f reggia. Caramello Solymosi Történeti számü 3 felvonás Pappacocia Kassaiban. Irta Csiky Gergely. ciboletta Réthy L. Személyek: Enrico Riselli Imbinszky Petneházy Dávid Nagy Imre Kezdete 7 órakor Belényi Zsuzsánra Felekiné Kezdetedülakor. Éva, leánya Fái Sz. w tt s n w Máriássy Miklós Mihályi! Hoszlik György Ujhá zi fedd, Budavár megvétele. Judit, neje Vizváriné Szerda Nám, Blaha L. Krakó Vízvári Csütörtök, Egy éj Velenczében. Zóra Jászay M. Jonathan, Ferhád, renegát Gyenesi Bla a „.. . , Petreöczy Körösmezei Szombat, Hökom Mátyás Gábor Pintér Vasárn., Éjjel az erdőn, Bla-Demjén Gabányi Caraffa tábornok Szacsvay ~ . . . . .. Károly Tóth Buda színkor Lajos Egressy a Krisztinavárosban. Neuburg Horváth Szept. 1-én: Kristóf Klenovics Don Martino Szigeti I. Az UZS3.A gyöngy. Erményesi Fiáth J. Hetényi Eredeti népszínmű dalokkal Kezdete 7 órakor. 3 felv. Irta Gerő Károly. MŰSOR Kezdete 7 órakor. Kedd, A csapodár. „tt_Pont. Szerda, Frou-Frou. Kedd Tricoche és Cacolet Csütörtök, Misantrop. Férjek Lea"’ Cacolet, iskolája. Szerda Tíz leány és egy férj Péntek, A király házasodik. ?.e“v^éP Galat^e,a- Szombat, VIII. Henrik, (uj Cszkó Ferenc, betanulással 1-ször.) rentek, n. nakoczy ferencz Vasárnap, ugyanez. _ fogf?a' Népszínház. TM Solymosi Elenr mint vendég. “‘S'1' nyári Siitth*. Egy éj Velenczében. Szept én. ; Operette 3 felvonásban. írták A fenegyerekek. Zell és Genée R. Zenéjét szer- (Giegerisk.) zette Strauss János. Uj életkép dalokkal és táncz-Személyek: czal 4 felvonásban. I. Wim-Guidó herczeg Dárdai mez után szinte alkalmazta Bartolomeo Del. Újvári Szirmai I. Barbaruccio Szabó A. Kezdete 7 órakor. — “m'.............................* t. • ...