Pesti Napló, 1903. július (54. évfolyam, 177-207. szám)
1903-07-01 / 177. szám
Kérjük azokat a tisztelt vidéki előfizetőinket, kiknek előfizetése június 30-án lejur, hogy előfizetésüket az illető postahivatalnál sziveskedjenek minél előbb megújítani? hogy a lap szétküldésében fennakadás ne legyen. ■ ' ' ~~ - --------- ~ .........................-----------| A bemutatkozás. Budapest, június 30. fan.) Jött a rendnek hírhedt mestere, akit azért küldtek ide, hogy vessen véget a züllésnek, hogy akadályozza meg minden szilárd alapnak fölfordulását. Jött a pacifikáló és fullajtárként az a hir előzte meg, hogy a békét hozza. Nem is csodaszert, hanem a legegyszerűbb és a legtermészetesebb orvosságot. S hogy hozzálátott a zavar szétosztásához, munkája nyomán káosz támad. A szabadelvű párt után a függetlenségi párt is széttöredezik. Parlamenti életünkben a párt helyét a frakció foglalja el. És vele kivész a felelősség a magyar politikából. Már nem felel senki semmiért. A szenvedély, a féltékenység uralkodik ott, ahol a kötelességtudásnak a megfontolást kellene uralnia. Gróf Khuen-Héderváryval új rendszer honosodik meg alkotmányos életünkben. A fékezetten impresszionizmus lett úrrá a politikán. Khuen-Héderváryról tehát ne a mai képviselőházi szereplése után alkossunk képet. Mert ott ma tulajdonképpen csak az derült ki róla, hogy rossz szónok, márpedig nem azért hagyta el a báni széket, hogy szónoki babérokat arasson. Az új miniszterelnök igazán még nem mutatkozott be ma, csak éppen bejelentette, hogy itt van, s hogy hozzá akar fogni a munkóhoz. Bemutatkozni majd csak akkor fog, ha majd kimutatja a foga fehérjét. Ha majd azt igyekszik a törvényhozásnak megmagyarázni, hogy mi is az, amit kormány energiájának, hatalom erejének hívnak. Jó lesz azt a közmondást, hogy az embert szaváról ítélik meg, megváltoztatni. Mert a kormányzást ezután nem a rétori emelvényen akarják végezni. Az az ember, akinek a kormányzását a végzet ránk mérte, nem áhítozik a hallgatói tapsára. De nem zavartatja magát a hallgatói nemtetszésétől sem. Ha nem tudja elmondani, hát elolvassa azt, amit ki akar jelenteni, és nem törődik sem a mások zavargásával, sem a maga zavarával. Ifin felel a közbeszólásokra, nem válaszol a provokálóknak, talán nem is tud nekik felelni, de nem is akarja ezt a mesterségét demonstrálni. Nem azt mondja, amit mások akarnak tőle hallani, hanem senkivel, semmivel sem törődve, elmondja azt, amit maga akart mondani. Tartunk tőle, hogy a parlament gróf Khuen-Héderváryt a mai szereplése után rosszul ítéli meg. Mert mai szereplése szánalmas volt. A beszéde, a viselkedése ügyefogyott volt. Olyan nagyon az volt, hogy gyanakodva néztük az ügyetlenségét. Lehetetlen, hogy a hírhedten energikus ember igazán ilyen szégyenletesen tehetetlen legyen. Lehetetlen, hogy az ember ilyen viselkedéssel országot leigázhasson, jogot, törvényt tiporhasson. Lehetetlen, hogy a rettegett bűn, miniszterelnökké lévén, csak olyan figura legyen, amilyen az a bohózatbeli alak, aki, amikor kiderült róla, hogy nem márki, szepegve azt mondja, hogy: dobjatok ki, mert csak szabólegény vagyok. Jó lesz óvatosnak lenni: az az ember, akin ma tizedrangú parlamenti kapacitások szánakozva mosolyogtak, éppenséggel nem bohózatbeli hős, hanem olyan tudatos, célját tudó politikus, aki a körülötte folyó nagy komédia fölé akar kerekedni. Ha másképpen nem, hát úgy, hogy elgázolja azt, ami az útjába kerül. Talán sohasem fog tudni szónoklatot mondani, de félünk tőle, hogy majd nagyon sokat fognak Az ötödik pohárnál. Írta: Kóbor Tamás. (Utánnyomás tilos.) Az egyik: Azt mondom, hogy ostobaság. Nagy célok? Isten úgy alkotta a világot, ahogy én ezt a kenyérgalacsint meggyúrom és belehajítom a levegőbe. A kenyérgalacsin leesik, de a világ nem eshetik le, mert nincs hova, így aztán tovább esik, esik, a világ végéig. A másik: Én pedig azt mondom, hogy istentelen szamár vagy, ha ilyeneket mersz beszélni. Isten nem játszik. Az egyik: Honnan tudod? Isten játszik. Teheti, mert mindenható. Sőt Isten egyebet se tehet, csak játszhatik. Istennek semmi sem komoly, mert komoly csak az, ami nálunknál több és erősebb. Ha egy macskával találkozol, azzal játszol. Ha oroszlánnal találkozol, az komoly dolog és elmegy a kedved a tréfálkozástól. Az oroszlán befal téged és éppenséggel nem vesz komolyan. De ha egy boa konstruktőr csavarodik a derekára, akkor az már komoly dolog. Ha tehát istenfélő ember vagy, ne gyalázd a mindenhatóságot azzal, hogy valamit komolyan venne. A másik: Te utálatos materialista vagy, azért beszélsz így. Neked csak a nyers anyag, meg a nyers erő számít. Hát a lélek ? Az anyag az istenség teremtménye, a lélek az istenség része. S abban van jó és rossz fölött ítélet és érzés, önmagát pedig az istenség csak komolyan veheti! Az egyik: Prozit, pajtás, azért, hogy üres a fejed, nem érdemes betörni. A lélek az istenség része? Ugyanaz a gyerekség, mint mikor Istent hosszú, fehér szakállal ábrázol- . jak a ponyván. Épp úgy Isten része a lélek, ! ? ■ ' ■ 1 11 ' i ■ ■■■' ■ amilyen igaz, hogy az ő képe az, amelyet mi viselünk. Ugyan hagyd el, nem érdemes veled józanul vitatkozni. A másik: Hehehe, te józannak tartod magad? Az egyik: Mint a meggyújtott lámpát. Az is tele van spirituszszal, vagy mivel s csak akkor világít, ha itatják. Lehet, hogy fél óra múlva épp oly részeg leszek már, mint voltam az első pohárnál. Az emberek szamarak. A hegedűt hangolják, a szobájukat bizonyos fokig melegítik, ha fáznak, bundába bújnak s ha izzadnak, lehányják magukról a ruhát. És nem veszik észre, hogy mindezzel voltaképpen folyton alkalmazkodnak a viszonyokhoz, beállítják magukat az adott pillanatra, hogy normálisak legyenek. Éppen csak az eszükről hiszik azt, hogy akkor normális, ha bitangul hagyják. Aki nem ivott, amikor az állapota és a környezete szerint szüksége volna arra, hogy igyék, az részegebb, mint aki leszopta magát. Ahogy a messzelátót be kell állítani bizonyos fokra, azonképpen az ember eszét is szeszszel, dohánynyal, vagy kávéval regulázni kell. És látod: most be vagyok állítva. Minden egészen világos, tiszta előttem; belátok mindenbe, amiről tudok; kristályos előttem minden fogalom, melyet ismerek, s amikor most Istenről és a világról, meg az emberről diskurálunk, oly tisztán látom az igazságot, mintha a bibliából olvasnám. A másik: Minek látod az isteni galacsint? Az egyik: Isten szempontjából isteni játéknak, ember szempontjából könyörtelenségnek. A nagy galacsinra teremtett apró férgeket, akik a galacsin titkát meg akarják fejteni. Néztél-e már friss plasmodiumot a górcső alatt? Egy icipici vörös vérsejt például szétterül egy nagy, fehér lapon, melyen három-négy nagy, kerek zsirfolt úszik. Aztán fekete pontokat fedezel föl és egyszerre megindul a nagy harc, vagy szerelem, vagy micsoda; a fekete pontok szaporodnak, a régiek eltűnnek, újak keletkeznek, a zsírfoltok hol megnőnek, hol összezsugorodnak; óriási kavarodás támad és elfelejted, hogy a górcső alatt éppen csak egy pontnak a huszadrésze fekszik. Nem isteni mulatság ez embernek? Nos, ennek a nagy mindenségnek a gyönyörűséges figyelemmel kísérésére Isten is górcsövet használ, mert szabad szemmel észre sem venné a fekete pontokat, az emberiséget. A másik: Látod, magad is beismered, hogy a legérdekesebb, ami a górcső alatt látható, a fekete pont, az ember. Az egyik: Hogyne, pláne, ha a néző beleláthat annak a nevetséges pontnak a nevetséges nagyzolásába. Buta kis agyacskájában motoszkál valami s akkor gondolja: mit szól hozzá az, aki a magasban, az üvegen keresztül néz engem? Két pontocska összekerül s azt hiszi, hogy annak az üvegfölötti szemlélőnek a dolga, hogy áldást hintsen rájuk. Mi ketten itt ülünk és kipakoljuk az ostobaságainkat, roppant komoly képpel beszélünk valamiről, amiről sejtelmünk sincs, és te imádsz valakit, akinek sejtelme sincs te rólad. Pontok vagyunk, egyik olyan, mint a másik és Isten számba vesz bennünket számunk szerint, de nem egyéniségünk szerint. Egészségedre! A másik: Szervusz! Most már a hetediket iszod és már vadakat beszélsz. Istennek jobb szeme van, mint a te hitvány nagyitóüveged. Azért, hogy te a plasmodiumban az egyik pontot olyannak látod, mint a másikat, neon következés, hogy Isten nem veszi észre a külömbségeket. Mert külömbség csak van? Hát mi ketten egyformák volnánk? Akkor hogyan vitatkozhatnánk egymással? Hogyan volna le- 5á-dik évfolyam. 177. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egén Kr« _ 2. koz. — EU. Filén. _ __ 14 . — „ Merédén. _ 7 . — , Est hira_ _ 2 , 40 „ BTM szám_____ • fin. Vidéken_ ... ___16 „PESTI NAPLÓ Budapest, 1903. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VL, Andrássy-út 21 Szerda, julius 1. Apró hirdetések irat Egy azó 4 fillér, vastagabb betűvel 8 fillér. Hirdetések nonparenle számítással, díjszabás szerint Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap után is. Mai számunk 22 oldal.