Pesti Napló, 1906. március (57. évfolyam, 59-89. szám)
1906-03-01 / 59. szám
A nemzet várni fog. Budapest, február 28. van ismét a nagy tanács Bécsben és sütik-fözik a terveket, amelyekkel diadalmaskodni lehetne a magyar nemzet felett. Titokzatosan, a napvilágtól félve készítik e terveket, hogy meglepetésszerűen törhessenek le az országra.. Fölösleges taktika, oktalan titkolózás! Nincs már mit takarni, nincs mit szépítgetni a történteken és a történendőkön. Tisztán látja az ország a helyzetet és dőreség volna immár tagadni, hogy a kormány hajója tényleg az abszolutizmus vizein evez. Bánni készül, bármit terveznek, a cél csak az, hogy a hajónak vitorlát szerezzenek és a hullámok erős csapásait legyőzve, akadálytalanul jussanak előre végcéljuk felé. A nemzet vezérei az abszolutizmus küzködésének e szomorú perceiben még egyszer hallatják szavukat és óva, az izgalmaktól, amelyek csak növelhetik a veszélyt, buzdítva buzdítják az országot a további küzdelemre. A vezérbizottság manifesztumban fordul a nemzethez és még egyszer áttekintvén azt a keserves esztendőt, amely a választások befejezésétől a mai napig eltelt, igazolja magatartását, amelyet, a küzdelemben az, udvarral szemben elfoglalt. A felmentvényt e magatartásért kétségtelenül meg fogja kapni a vezérbizottság formálisan is. Lényegében már megkapta az ország nap-nap után megnyilatkozó határozataiban, amelyek hűségesen követik a vezérbizottság álláspontját és sziklaszilárd ellenállást ígérnek az elkövetkező küzdelmes napokra is. Senki sem teheti azt a szemrehányást a vezérbizottságnak, hogy kanócot dobott a közhangulat lőporos hordójába. Nem tűzcsóvát hord körül a manifesztáció, hanem világító mécsest. Nem gyújtó kanócot dug a lelkek alá, hanem tükröt tart az értelem elé. Nem hevíteni, nem lázítani, hanem felvilágosítani és serkenteni akar. Még most is, a csata durva elfajulásának végzetes perceiben is, hű marad állandóan követett taktikájához és békíti a békétlenkedőket, nyugtatja a lázongókat és a követelményekhez való szilárd ragaszkodás önérzetes hangoztatása mellett, fentartja, arra való készségét, hogy az ország és az uralkodó közös érdekéből a békés megoldást megfelelő feltételekkel bármikor elfogadja. Ez a hideg ellenállás, amelyet a nemzet a küzdelem egész ideje alatt tanúsít, ' a 'legszokatlanabb és a legkevésbé rokonszenves ellenségeinknek. Azt várták, hogy a, Männlicher elé vetik magukat véreink, hogy' a folytonos megaláztatástól vérig ingerelve, elveszítsük higgadtságunkat és oda dobjuk magunkat fegyvereik gyilkos tüze elé. Hideg számítással tért ki az ország a, gonosz Csapda, elől, és most boszankodnak elleneink, hogy magunktartásunk törvényessége ellenében nem vonultathatják fel legerősebb érveiket : az élesre töltött puskát és a kiköszörült szuronyokat. Mennyivel jobban esett volna nekik lázadásunkkal telekiabálni a világot és fegyveres leveretésünkhöz jogcímet találni a kedélyek indulatos háborgásából keletkező tényleges ellenállásban. Csalódtak és most zavarban vannak. A hideg ellenállást letörni nehezebb, mint vérbe fojtani a felhevült kedélyeket, és a törvény ellenére diadalt aratni nehezebb, mint védtelen tömegeket éles fegyverrel lekaszabolni. Uj eszközök, uj tervek, uj gondolatok és uj emberek kellenek tehát. Folyik a nagy tanács, és keresik az uj embereket és az uj eszközöket. Hiába, keresik. Jól mondja, gróf Andrássy Gyula választóihoz és általuk az egész nemzethez intézett gyönyörű és bölcs szózatában, hogy emberek és eszközök lesznek majd talán bőven az abszolutizmus szolgálatára,, de nem lehetnek, elegen, hogy úrrá lehessenek egy egész nemzet felett. És ha tízszeres ,■százszor annyian volnának, munkájuk sikerre akkor sem vezetne. Széll Kálmán mai beszédében, amelyet a dunántúli kulturegyesület ülésén tartott, helyesen fogta meg a magyar históriai élet speciális sajátosságát, amikor azt mondta, hogy az abszolutizmus olyan fa,, amely magyar talajon nem tud megélni. •Száz és ezer kertész öntözheti, áshatják, kapálhatják, trágyázhatják a földet, amelybe gyökereit tették: a fának nem lesz hajtása és gyökerei minden erőlködés, minden munka és minden költség Bécsi karcolatok. Irta: ifj. Ábrányi Kornél. (Utánnyomás tilos.) Épp ama napok alatt, mikor Andrássy a koalíció válaszát vitte fel, időzött Bécsben a spanyol infáns. Hol fogadhatták volna nagyobb ünnepélyességekkel, mint a bécsi udvarnál, hol még mindig a régi spanyol etikett uralkodik? Igaz, hogy ez az etikett csak annyiban spanyol, amennyiben a Habsburgok spanyol földön honosították meg először. Egyébként tehát teljesen a Habsburgok családi hagyománya. Mióta a Habsburgok kiszorultak Spanyolországból, Spanyolország lassan kint kiszorult a nagyhatalmak sorából is. Csak a múlt század utolsó negyedében vették fel társaságukba a nagyhatalmak. Azóta Spanyolország ismét nagyhatalom, de csak tiszteletbeli. Egy okkal több, hogy Bécsben különös kegyelettel és rokonszenvvel tekintenek, reá. A spanyol infáns rendkívül szép férfi. És minden izében spanyol típus. Dús, szénfekete hajzata és füle alatt vékonyan aláhúzódó szakálla plasztikusan környezi halvány, de egészségtől duzzadó arcát. Homloka nagy és intelligens; bajusza festőileg helyezkedik el ajka felett, s harmonikusan illik tüzes szemeinek előkelő és álmodozó tekintetéhez. Egy spanyol infáns ma már, ha a közmondásos spanyol büszkeséget akarja képviselni, csakis álmodozó lehet. Visszaálmodója a múltnak. A családi típus tekintetében tehát a Bourbonok jobban magukba vették a spanyol nemzeti jelleget, mint a Habsburgok, akik pedig kétszáz évig ültek a spanyol trónon, de ezalatt a maguk családi típusán mit sem változtattak. Ellenben a fegyveres ellentállást, melyhez a spanyol grandoknak épp olyan törvényes joguk volt, mint az arany bulla szerint a magyar nemeseknek, a Habsburgok Spanyolországban törölték el először. S éppen a spanyol etikett által, mely a király iránti, tisztelet kifejezését hasonlóvá tette az isteni tisztelethez. Azelőtt a spanyol grand kezet fogott és föltett kalappal beszélt királyával, a spanyol etikett óta csak térden állva. A régi spanyol büszkeség etikettje teljesen ellentéte volt annak, amivel a spanyol udvari etikett hiztelegni akart a spanyol büszkeségnek. Ennek az udvari etikettnek titokszerű és emberfölötti szertartásai alatt, vége lett Spanyolország hatalmának, s gúny tárgya lett a hajdani spanyol büszkeség. Azért ma már, ha a spanyol király vagy a spanyol infans, igazi, hamisítatlan spanyol etikettet akar látni, Bécsbe kell mennie. * A bécsi Opera földszintén, a balfelőli inkognitó-páholyban, Ferencs Ferdinánd főherceggel együtt jelent meg a spanyol infans. Csak kitten voltak a páholyban, s az egész előadás alatt párosan maradtak. Természetes, hogy minden szem rajtuk függött. A spanyol infáns csak abban az esetben várományosa a trónnak, ha utód nélkül hal meg a király. Ferenc Ferdinánd főherceg ellenben tényleges trónörökös, — csakhogy trónját nem örökölhetik az ő egyenes utódai, akik pedig már a világon vannak. De még ily rendkívüli körülmény nélkül is, a néző lelkében mindig sokféle gondolatot ébraszt, ha egy oly férfiú arcát szemlélheti, akitől egy nagy monarkia jövendő sorsa függ. Ily érdekes talánynyal szemben minden ember Lavater szervtne lenni. Sőt gondolatolvasó is. Főként ha — magyar ember. De mégse! — Mert mintha akadtak volna ott még a magyar emberénél is kiváncsiabb fürkésző szemek. S éppen a trónörökösével szemközt levő páholyokban, melyek a felséges uralkodóház női és férfi tagjaival voltak tele. Jobbra a földszinti inkognitóban ültek: Rajner, Frigyes, Ferenc Szalvátor főhercegek; az első emeleti nagy páholyban a főhercegasszonyok és kisasszonyok. A ragyogó brilliánsok közt is föltűnik a tekintetek villanása, amint a pillantások önkéntelenül a trónörökösre vetődnek. Fenséges rokonainak érdeklődését a trónörökös épp úgy vonzza, mint az acélt a mágnes. Mert a fenséges rokonoknak is ritkán nyílik alkalmuk ily közelről figyelhetni a trónörököst, aki elzárkózva él az ő legszűkebb családi körében. A trónörökös érzi a pillantások kereszttüzét, és bármennyire mutatja is az érdektelent, a szeme is reagál. Vagyis, nem anynyira nézik, mint inkább szemmel tartják egymást. S hogy a szemek villámai ellenőrizhetők ne legyenek, a villámhárító az épa 57-dik évfolyam. 59. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész Acre____28 kor. — fill. Félévig,_____14 . — , Negyedévre — 7 . — , Egy hóra _ — 2 , 40 , Egyes szám__________8 fill. Vidéken____________10 .PESTI NAPLÓ Apró hirdetések Ára: Egy szó 4 fillér, vastagabb betűvel 8 fillér. Hirdetések milliméter számítás*sal, díjszabás szerint. , Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap után is. Budapest, 1906. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. Andrássy-ut 27. Csütörtök, március 1. Iilai számunk 24 oldal.