Pesti Napló, 1908. október (59. évfolyam, 235–261. szám)
1908-10-01 / 235. szám
z Budapest, csütörtök, 1908. október I, 235. szám ~ PESTI NAPkör______ nyar nem múlhat el a világpolitikára vonatkozó következések nélkül. Kétségtelen, hogy a spanyol király és monarkiánk uralkodója közt most is lesznek bizalmas eszmecserék, esetleg megállapodások a nemzetközi kérdések dolgában, melyek ma az egész európai koncertet foglalkoztatják. Ilyen valószínűleg a marokkói probléma lesz, melyben Spanyolország közvetlenül, monarkiánk a maga szövetséges kötelezettségei folytán közvetve szintén érdekelve van. Nekünk magyaroknak azonban e tőlünk távol eső kérdéstől nem igen fájhat a fejünk s gondunk most főképp arra van, hogy a királyi vendégpár s kíséretük Budapesten jól érezze magát. Az utolsó időkben a spanyol felségek utazásaival kapcsolatosan nyugtalanító hírek merültek föl, hogy amaz örült fanatikusok felekezete, kiket anarkistáknak szokás nevezni, gonosz terveket kohol és szerencsétlenség fölidézésére készül. Mint mindenütt ily esetben, Budapesten is megteszi most a rendőrség a maga elővigyázati intézkedéseit. Nem hibáztatjuk még túlbuzgalmáért sem ama határokon belül, amiket kötelesség és felelősségérzet előírnak. Egészben az a véleményünk, hogy magyar földön komoly aggodalomra sem ok, sem szükség nincs; itt hiányzanak az anarkista propaganda előfeltételei: a romlott közéleti talaj s a romlott társadalmi levegő. Vannak bajaink, de anarkiára semmi hajlandóság nem létezik. •IoliA magyar nemzet örömmel várja •a spanyol felségeket s szívből kívánja, hogy itt töltendő napjaik a legkellemesebben teljenek, a legjobb benyomásokat kapják Budapestről s jó magyar hazánkra mindig szívesen emlékezzenek vissza. Budapest, szeptember 16, Minisztertanács. Ma délben negyedegy órakor minisztertanács kezdődött, mely háromnegyed két óráig tartott, s melyen a félhivatalos jelentés szerint kisebb folyó ügyeket intéztek el. Kósza hírek szerint szóba kókusan alkalmazták. Ellátták mindenféle jó tanácsosai. Darabos Mária foktatta az újabb fogásokra. — Mert hát, fiam — mondotta — nem úgy van már, mint annak előtte. Nagyon meg kell nézni a portékát, kiváltképpen a nyári gyüjmölcsöt. Hibásat ne vegyél, ha még olyan olcsón kínálják. Sgy járhatsz vele, mint én a ringlotával jártam. Mind a Dunába dobták. Nézhettem utána, roppant a szemem. Szikra híjja, hogy büntetést nem kaptam. Néhány hét múlva vége lett a csodálkozásnak is. Sóti Ágnesben nem láttak mást, mint velük egyenlőrangú gyümölcsöskofát. Néha a tolongásban, mint az szokás, rá is nyaltak, s a gyilkos asszony csak olyan közönségesen nyel-veekedett, mint a többi. De aztán, őszfelé, megint akadt szólni, cso-dálkozni való. A kora táján sűrűn megjelent Sóti Ágnesnek sógora, meggyilkolt urának test-, véröcscse, Vig Sándor, ki szőlőt szállított a fővárosba kosarakban. Ez a szeplősarcú férfikofa nemrégiben lett Özvegy. Feleágé egy vihar alkalmával a Dunába fpült. Most folyt-OTv folyvást a sororaszszonya, Sóti Ágnes körül forgolódott. Segített neki a kosarakat cepelni és szívesen kínálta paprikás szalonnával a hajón. A kofák a fejüket csóválták. Darabos Mária nem tudta szó nélkül megállani: —.Mégis csak furcsa, világot élünk, —mondotta komolyan bólintva — még meglássátok ez a Vin Sándor elveszi a Sóti Ágnest. vült futólag a tanácskozáson a bankkérdés is, melyben a kormánynak az Osztrák-Magyar Bank sürgetésére állítólag már most kell állást foglalnia, de határozatot itt annál kevésbbé hoztak, mert a minisztertanács csak másfél óráig tartott s azon számos kinevezést, köztük a Kúriánál szükségessé vált fontos személyi kérdéseket is el kellett a kormánynak intéznie. A miniszterelnök a királynál, Wekerle Sándor miniszterelnök ma délelőtt tizenegy órakor kihallgatáson jelent meg a király előtt. A miniszterelnök a királynak a folyó politikai ügyekről tett jelentést A kihallgatás egy óra hosszat tartott. A horvát bán Budapesten. Báró Rauch Fái horvát bán ma reggel Budapestre érkezett sdói élet, felkereste Wekerle Sándor miniszterelnököt. A bán a holnapi napot is Budapesten tölti. A nemzetiségi párt és a radikális szerbek.toldis László képviselő a radikális szerbeknek a nemzetiségi pártból való kizárására vonatkozólag a következőket mondotta: — A hir minden tekintetben igaz. A radikális szerbek politikai magatartása árnyékot vet a nemzetiségi klubra, amely pedig mindig őszinte harcot vívott programmjáért. A szerb radikálisok nem vettek részt az általános választói jog érdekében a nyáron rendezett népgyűléseinken, nem tartottak beszámolókat és már két éve a klub értekezletein se vettek részt? Sgy látszik, hogy a radikális szerbek a kormány felé húznak, főképp pedig a Kossuth-párthoz. Ilyen körülmények között a nemzetiségi klub a legközelebb fel fogja hívni a radikálisokat, hogy a klubból lépjenek ki. A pénzügyi bizottság ülése. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután Széll Kálmán elnöklésével ülést tartott,amelyen megválasztották az egyes tárcák előadóit. Az előadók a következők: kisebb tárcák: Buzátfi Ferenc, belügy: Barabás Béla, pénzügy: Troitsy Pál, igazságügy: Bizony Ákos, kereskedelemügy: Babó Mihály, vallás- és közoktatásügy: Sághy Gyula, honvédelmi: gróf Semsey László, földmivelésügy: gróf Thoroczkay Miklós. Nroitsy Pál figyelmezteti a bizottságot, hogy a főváros fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot a bizottság csak általánosságban tárgyalja le. Wekerle Sándor felvilágosítása után a bizottság a főváros fejlesztéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását napirendre tűzte. Szebeny Antal felhozta, hogy az állami tisztviselők körében az a hír van elterjedve, hogy a költségvetésbe felvett IV. negyedévi felemelt lakbér novemberben nem fog kifizettetni, mert az erre vonatkozó előmunkálatok, úgy bírlik, még nem készültek el. Kérdi a miniszterelnököt, hogy igaz-e ez a hír és kéri, hogy nyugtatná meg ez irányban az aggódó tisztviselőket. Wekerle Sándor felvilágosításul azt mondhatja, hogy Budapest és Fiume tisztviselőinek, akiknek egy másik kora szigorúbban aposztrofálta a dolgot. — No már olyat csak nem tesz. Nem ment el a sütnivalója. Azt, aki a testvérbátyját megölte. — Hja, — filozofált Darabos Mária — az már elmúlt. Az már nem támad fel. A kofák nem tudták eldönteni magukban, hogy milyen mértékben botránkozzanak a dolgon. De a kíváncsiság rettenetesen furdalta őket. Darabos Mária megl is kérdezte Vig Sándort: — Sándor öcsém, úgy hallatszik, hogy megint házasodni készülsz. — Készülni készülnék, de nem igen van foganatja. — Csak nem a Sóti Ágnest szemelted ki. — Szemelni szemeltem, de nem igen küllők neki. . . — Micsoda? — Nem akarodzik férjhez menni. Ezt Sóti Ágnes is helybenhagyta. Kurtán nyilatkozott a szóbanforgó házassági esetről: — Nem rossz ember lenne a Sándor, de nem szeretem a fajtáját. A kofák nagyon megbotránkoztak Sóti Ágnesnek ezen finnyásságán. Hogy meri ez a rabviselt asszony így fennhordani az orrát? Mind a tíz ujjátmegnyalhatná, hogy olyan férjet kap az ebadra. Még hogy neki áll fejebb! Ebben a hangnemben tárgyalták az esetet. És Sóti Ágnes egyre , jobban sülyedt szemükben. Tökéletlennek nyilvánították és úgyis bánjtak vele. lakbérét a törvény fix állapította meg, már ki is utalványozták az illetményeket. A vidéki tisztviselők lakbérszázalékának megállapítása most van ■folyamatban. Ez rendkívül nehéz munka. Százakra menő kérvény van a pénzügyminisztériumban, amelyekben a legkisebb falvak is első osztályba való fölvételt kérelmeznek, azt bizonyítgatva, hogy rendkívüli körülményeik folytán magasabb százalékra tarthatnak igényt. A kérdést a legnagyobb gondossággal és objektivitással bírálják meg és mihelyt a százalékot megállapítják, megkezdődik a kiutalás, természetesen november 1., illetve október 11éig visszamenőleg. A bizottság a miniszterelnök felvilágosítását tudomásul vette. Andrássy a függetlenségi pártkörben. — Nyilatkozatok a választói reformról. — Budapest, szeptember 30. (Saját tudósítónktól.) Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter ma este megjelent a függetlenségi pártkörben, hogy megkezdje a választói reform mellett a hangulatcsinálást. Már ma meggyőződött arról, hogy ez nem terhes feladat, mert a pártkör társalgójában egybegyűlt képviselők közt ugyancsak nem volt senki, akikifogásokat támasztott volna a készülő javaslat ellen. Egyet-mást kérdeztek tőle,, de Kossuth Ferenc megelégedéssel állapíthatta meg, mikor a körből távoztak: — Úgy látszik — mondta — a fügetlenségi párt átérzi ennek a fontos refomnak nagyi jelentőségét és megbízik bennünk . . . Andrássy ma már a javaslat részleteinek ismertetésébe is belement s legfontosabb kijelentése azt volt, hogy a szavazás nem lesz titkos. — A magyar ember természetével — beszélte — nem fér össze az alamuszi titkolózás. Egyebekben kijelentette azt is, hogy a pluralitáshoz a tárcáját köti, de a javaslat egyéb részletein hajlandó megokolt módosításokat ejteni. Elmondta azt is, hogy a közvetett választókra vonatkozó intézkedést fenn akarja tartani. Ezzel szemben újból konstatálhatjuk, hogy ez a terv már el van ejtve s nem kerül be a törvénybe. Andrássy arra vár, hogy ezt az ellenzék kívánságára jelenthesse be. De a legnagyobb zavarba jönne, ha most egyszerre a javaslat ellenségei kezdenék követelni az ö6 választók rendszeresítését. Mert akkor sem lenne a dologból semmi. A belügyminszter látogatásáról ez a részletes tudósításunk számol be. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter ma este hat órakor látogatást tett a függetlenségi pártkörben, ahol Kossuth Ferenc miniszterrel együtt vagy ötven képviselő várta. Kossuth beje■ — Ilina■ ............................— .VI. Egy alkalommal, borús őszi nap volt. Sóti Ágnes három nagy kosár paradicsomot vitt be a kofahajón. Nagyon mogorva hangulatban volt. A kofák süni veszekedése elkeserítette.. Elhatározta, hogy keményen vissza fog szólani, hogy megtanítja őket emberségre. Nagy energiát érzett magában lobogni. Apró szeme dühtől szikrázott, mikor Darabos Mária az egyik kosarát odébb tolta. Intett a fiának, a Lajcsinak, hogy takarja le a kosarat. Aztán odaszólt a vastag kofának? — Halla, ne rendetlenkedjék itten. A vastag kofa szúróan mérte végig. — Még te mersz rendről beszélni? Te? — Én hát! Darabos Mária gúnyosan vállat vont. — Hát ha olyan nagyon rendes vagy, akkor mért nem varrod fel a fiad két lájbigombját, nyavalyás? . És odamutatott a Lajcsi fiú lájbijára, amelyről a két felső gomb tényleg hiányzott. A gyilkos asszony, ki ölt, ki dacosan állott a birák elé, ki barbánat nélkül szenvedte a súlyos büntetést, a szemhéjais elpirult. Lesütötte a szemét és mentegetőzött .— Nem láttam, hogy leszakadt. Rá is rivalt a fiára: — Mért nem szóltál, hogy leszakadt? — Hiszen mondtam ... — Nem igaz, hazudsz! És sötét, gyűlölködő tekintetet vetett a fiára, aki miatt valamikor emberéletet oltott.