Pesti Napló, 1911. június (62. évfolyam, 128–153. szám)

1911-06-27 / 150. szám

Budapest, kedd PESTI NAPtü 1911 Junius n. 150. szätn. 15 *z az, amiért érdemes egy élet munkáját áldozni, hogy eljusson a magyar nemzet arra a nagyságra, amelyért a gondviselés ann­yi viszontagság és ke­serves megpróbáltatás után megtartotta ezt a nem­zetet, egy nagy jövő,,egy „nagy feladat felé és ak­kor látni fogják az emberek, ki tartja Európa keleti részén a világosság fáklyáját, ki az, aki őrt áll a nyugati civilizáció érdekében, ki az, aki hivatva van az alárendelt falakat, és nemzeteket­­vezérelni ezen a vidéken, senki más, mint az, aki a magyar Al­földet bírja és a körmei közül ki nem ereszti, ha­nem azt na­gggyá, dicsővé, erőssé és gazdaggá teszi. Windischgrätz Lajos herceg ei­nek ez­után köszönetet mondva Rákosi Jenőnek beszédéért, arra kérte a jelenvoltakat, hogy az egyesület to­vábbi munkájában is hasonló érdeklődést tanúsít­sanak és támogatásukat meg ne vonják Az új kulturegyesületnek alakuló közgyűlése ez­zel véget ért. ** Giesswein Sándor szobra. Kassáról jelentik: 'A' Kassa: Keresztény-Szocialista Munkás-Egyesület elhelyezte az egyesület kistermében elnökének, Giesswein Sándor országgyűlési képviselőnek szobrát. Vasárnap leplezték le a szobrot ünnepség keretében. ** Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vasárnap tartotta meg közgyűlését a Ma­gyar Tudományos Akadémiában gróf Teleki Géza elnöklésével. Megemlékezett megnyitóbeszédében az elnök arról, hogy az idei közgyűlésnek hivatása lesz állást foglalni az országos műszaki tanács szervezé­sére vonatkozó törvénytervezet ügyében, ismertette ezután a kormány által legutóbb beterjesztett bányá­szati és kálisó-termelési törvényjavaslatokat. A tet­széssel fogadott elnöki megnyitó után Licsauer Lajos titkár számolt be az egyesület múlt évi eredményes működéséről. Majd a zárszámadásokat és a jövő évi költségvetést tárgyalta a közgyűlés. A gróf Teleki Géza nevét viselő irodalmi pályázatra, a titkár jelen­tése szerint, mindössze egy mű érkezett be, amely azonban tartalmilag és alakilag nem felel meg a pályá­zat feltételeinek. A közgyűlés ennélfogva a díjat nem adja ki a pályázónak, hanem ugyanezt a díjat újból kitűzi pályázatra. Ezután hosszasan tárgyalta a köz­gyűlés az Országos Műszaki Tanács szervezésére vonatkozó törvényjavaslatot és a felszólalók mind­annyian hibáztatták a tervezetnek a bányászatra és kohászatra vonatkozó hiányos és sérelmes intézkedé­seit. A közgyűlés végül elhatározta, hogy a törvény­­tervezetre vonatkozó kifogásokat memorandumba gyűjtve, a pénzügyminiszternek és kereskedelemü­gyi­ miniszternek előterjesztik. A jövő évi közgyűlést Nagybánya városában tartják meg. Az erre vonat­kozó meghívást Mártiny István bányatanácsos szó­val is terjesztette a közgyűlés elé. Az indítványok során a közgyűlés kissármási M­á­­­y Sándor minisz­teri tanácsost az egyesület tiszteletbeli tagjának vá­lasztotta. Ezután a tisztújításra került a sor. Elnökké egyhangúlag újból gróf Teleki Gézát választották meg. Alelnökök lettek: Farbaky István miniszteri tanácsos, A­n­d­r­e­i­c­s János és Lázár Zoltán, pénz­táros G­á­g­e­r Emil, ellenőr K­n­ö­p­f­­­e­r Gyula, ügyész dr. Balkay Béla és könyvtáros György­­Albert. Megalakították a választmányt és az igazgató­tanácsot is. Délután két órakor díszebéd volt a Konti- Jiental-szállóban. Holnap délelőtt folytatja tárgyalá­sait a közgyűlés. ** A Tüdővészesek Szanatórium Egyesülete Nagyváradon Forster Antal címzetes püspök el­nöklete alatt ülést tartott, amelyen H­l­a­t­k­y Endre főispán is megjelent. A közgyűlés gróf Héderváry Károly miniszterelnököt, J­a­k­a­b­f­f­y Gyula állam­titkárt és gróf Széchényi Miklós püspököt véd­nökökké választotta. Azután letárgyalták az évi je­lentést és átvizsgálták a számadásokat. ** Az alkoholizmus ellen. A Good Templar­ Rend kezdésére országos értekezlet mondotta ki a múlt hónapban egy állandó bizottság létesítését azzal a céllal, hogy a korcsmák és pálinkamérések vasárnapi zárvatartása érdekében akciót indítsanak Ehhez a határozathoz képpest a Good Templar­ Rend, az Alko­holellenes Egyesületek Ligája, Országos Magyar Al­koholellenes Egyesület, Általános Közjótékonysági Egyesület, Budapesti és Országos Munkáspénztári Absztinens Orvosok Egyesülete, Absztinens Munkás­ Szövetség kiküldötteinek részvételével az akció­bi­zottság a Társadalmi Múzeum helyiségében meg is alakult és elhatározta, hogy népgyű­léseken, feliratok­ban követeli a korcsmák és pálinkamérések vasár- és ünnepnapi zárvatartását, csatlakozásra szólítja föl a törvényhatóságokat, az összes társadalmi egyesülete­ket és mindent elkövet céljának eléréséért. f ** Útépítők Egyesülete. A Kőbányai Vállalkozók­­és Útépítők Országos Egyesülete vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartotta alakuló közgyűlését gróf Batthyány Lajos vezetése mellett. Az előkészítő­­bizottság alapszabály-tervezetének letárgyalása és el­fogadása után az új országos egyesület elnökévé gróf Batthyány Lajost, alelnökeivé Glasner Antalt és Zselinszky Szilárd egyetemi tanárt vá­lasztották. Igazgatók: Braun József, Führer Ig­nác, báró Guttmann Artur, dr. Mak­ovitz Adolf, Rauch Árpád, M­ei­l­­­e­r József, Vajda Ernő, pénztáros Kellner Adolf, titkár dr. Szalai Emil lett. , ** Az Országos Patronage­ Kongresszus előkészí­tése. A Kassán tartandó harmadik Országos Patro­­nage-Kongresszus előkészítő­ bizottsága a kongresszus határnapjául szeptember 17—IP. napjait állapította meg. A kongresszus fővécéségét a király elvállalta s képviseletével dr. Székely Ferenc igazságügymi­nisztert bizta meg. A kongresszusra eddig már számo­san jelentették be képviselőiket. A kongresszuson be­szédet mond dr. Székely Ferenc igazságü­gymi­­niszter gróf Tisza István, dr. Balogh Jenő, a kassai kir. Ítélőtábla elnöke, dr. F­i­s­c­h­­e­r-C­o­l­b­r­­­é Ágost kassai püspök és a magyar patronage-ü ügynek egy még később fölkérendő v­ezetőférfia. A meg­nyitó elnöki beszédet Kellyei Rickl Gyula minisz­teri­ tanácsos, a szövetség elnöke, tartja meg, az egyes kérdéseket Ruffy Pál miniszteri tanácsos, országos gyermekvédelmi felügyelő, dr. Angyal Pál pécsi és dr. F­i­n­k­e­y Ferenc sárospataki ingakadémiai taná­rok, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai fogják előadni. A kongresszus előkészítő­ iratainak első füze­tét a bizottság már szétkü­ldötte; a második füzet jú­lius elején jelenik meg. Kívánatos, hogy a bizottság tájékoztatása végett a kongresszuson résztvenni óhaj­tók szándékukat a bizottságnál mielőbb jelentsék be. ** A­­patikusok közgyűlése. A Magyar Dohány- Kisárusok Országos Egyesülete vasárnap délután tartotta meg közgyűlését a régi képviselőház termé­ben. Hevesi Jakab elnök megnyitóbeszédében rá­mutatott az egyesület által elért eredményekre és be­számolt arról, hogy a kisárusok egyesülete immár országosan van szervezve. Dr. Radelburg Ignác ezután a dohányáruk megdrágulása következtében beállott úti helyzetet fejtegette. Az alapszabályok több pontjának módosítása után kiegészítették a tiszti­kart. Társelnök lett B­u­­­ll­y Győző, alelnök György Endréné TÖRVÉNYSZÉK. (§) Új petíció Holló Lajos ellen. A Kúria néhány nappal ezelőtt megszüntette dr. Holló Lajos kis­­kunfélegyházai mandátuma ellen benyújtott petíció tárgyalását, mert a peticionálók kérvényüket visz­­szavonják. Most azt táviratozzák Félegy­házá­ról, hogy ma írták alá és holnap adják be Rádi Péter és társai az u.i petíciót Holló Lajos mandá­tuma ellen. (§) Az ügyvédi kamarák köréből. A kolozsvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Metes Pé­ter ügyvédet, Nagyenyed székhelyivel, az ügyvédek névjegyzékébe fölvette. (L) A gyilkos hivatalnok, C­z­i­r­á­k­y Kálmán műszaki hivatalnok váratlanul mintegy 12000 korona örökséghez jutott s ebből a pénzből a Jász- és Fö­veny-utcák sarkán telket vásárolt, amire házat akart építtetni. Az építéssel megbízta Szofál Antal épí­tési rajzolót, aki a múlt év őszén hatósági engedelem nélkül meg is kezdte a háromszobás földszintes ház építését. Mikor az építkezés már a „falegyenig“ ju­tott, hivatalosan megindították úgy Szofál, mint Czi­­ráky ellen az eljárást és a VII. kerületi elöljáróság arra kötelezte, hogy harminc nap alatt mutassa be az építő­terveket, különben pedig bontassa le az építke­zést. Cziráky szemrehányást tett Szólainak, aki most már beadta kérvényét az építő-engedély iránt. Hosz­­szas utánjárásra a székesfőváros tanácsa megadta az engedélyt március 9-én, de kikötötte, hogy az épület legalább öt méter távolságra legyen az utca vonalá­tól. Ez a kikötés teljesen leverte Czirákyt, mert Szo­fál csak három méternyire az utcától kezdte meg az építkezést. A hivatalnokot, aki megtakarított pénzét és egész örökségét veszve látta a tanácsi határozat által, Segesváry Ferenc mérnök igyekezett meg­nyugtatni. Azzal vigasztalta, hogy a tanács határoza­tát megfelebbezi a közmunkák tanácsához. Czirákyt azonban nem töltötte el reménynyel ez a vigasztalás, búskomorság vett rajta erőt. Növelte levertségét még az is, hogy Szofál, aki minden szakképzettség nélkül vállalta el a ház építését s aki már az építkezés fejé­­ben közel hatezer koronát vett föl, kerülte Czirákyt, aki pedig a házépítés dolgában többször kereste a lakásán. Március 24-én délután egy óra tájban végre Cziráky mégis találkozott Szofállal. Együtt mentek el O­z­m­a­n­n Pálné vendéglőjébe, majd Hadúr Ár­pád szikviz-gyári alkalmazottal Richter Ignácné s végül K­u­t­h­y Józsefné korcsmájába. Mind a há­rom korcsmában erősen ivott a szolid természetű Cziráky. Borozás közben megkérdezte Szafáltól, hogy tulajdonképpen mi lesz a házlebontással? Szafál tré­fásan felelt vissza: ’ — Told beljebb magad, ha akarod! ’ Erre Cziráky elővette revolverét és kétszer reá­lőtt Szafálra, aki nyomban meghalt. Cziráky elmene­kült és önként jelentkezett a rendőrségnél. A rajzolót a korcsmában Hadúr Árpád őrizte, de ebben nem volt köszönet, mert Hadúr a halott zsebéből kiszedte ira­tait­ és pénztárcáját, amelyben 360 korona volt. Mikor ott megjelentek Baranyai Lajos és­ Kark­­neczka Imre rendőrök, ezeknek ismételt felszólítá­sára Hadúr mindössze ,180 koronát adott át, de be­ismerte, hogy ezt a megölt Szofáktó­ vette el meg­őrzés végett. Az ügyészség Cziráky ellen szándékos emberölés, Hadúr ellen pedig lopás miatt tett vádat. Cziráky ügyét ma tárgyalta az eskü­dtbíróság dr. Mi­­kovich Lajos elnökletével. Cziráky beismerte tet­tét s elmondotta, hogy anyagi megrontását­ látta Szo­­fálban, ezért emelt reá fegyvert. Az esküdtek bűnös­nek mondották ki az erős fölindulásban elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés bűntettében s a bíró­ság az enyhítő 92. §. alkalmazásával három hónapi fogházra ítélte, de ezt kitöltöttnek vette a vizsgálati fogsággal. A bíróság a vádlottat nyomban szabad­lábra helyezte. Az ügyész az enyhítő szakasz alkal­mazása miatt semmiségi panaszt jelentett be. (§) Elítélt biztosítóintézeti igazgató: Fiuméból jelentik: A fiumei törvényszék ma tárgyalta B­e­lo­se­v­i­c­h Levin, a Herkules nemzetközi biztosító­társaság vezérigazgatójának bű­nperét. A tényállás a vádirat szerint a következő: Belosevich­ két biztosító­­félnek a nekik jogosan járó hatezer korona helyett csak háromezer koronát fizetett ki. A csalás kiderült és a törvényszék ma Belosevichet három hónapi fogházra és kétszáz korona pénzbüntetésre ítélte. (§) Egy járásbiró fegyelmije. Temesvárról je­lentik: A királyi tábla, mint elsőfokú delegált fe­gyelmi bíróság, ma tárgyalta Gaál Lajos szabad­kai járásbiró perét, amelyet azért tettek ellene fo­lyamatba, mert feljebbvalóit sértegette a Szabadkán megjelenő Tisztviselő­ Újságban közölt cikkeivel, így többek közt megtámadta K­r­a­y István szegedi táblai elnököt, Ber­c­z­e­l­l­y Jenő kassai táblai el­nököt, D­e­k­k­e­r Gyula szabadkai és F­o­r­n­s­z­e­k Béla sátoraljaújhelyi törvényszéki elnököket és még számos tisztviselőt, hangoztatva, hogy csak botránya csinálással lehet Budapestre jutni. Egy beadványá­ban bírálta az igazságügyi kormány intézkedéseit és különösen Winkler volt szabadkai ügyésznek" budapesti bíróvá történt kinevezését tette éles kri­tika tárgyává. Egyik legélesebb támadását Trai­­b­e­r Vince szegedi főügyész ellen intézte, mint akinek tudomása lett volna Winkler István ismert ügyéről a Haverda-perrel kapcsolatban. Gaál külön­ben Kravtól és Traibertől egy ízben bocsánatot is kért, sértegetéseit azonban később folytatta. A­ te­mesvári királyi tábla fegyelmi tanácsa Vaszy Jó­zsef táblai elnök elnöklésével tartott tárgyalásán, amely öt óra hosszáig tartott, Veszter­mayer Victor táblai bíró ismertette az ügyet. Gozsdu­ Elek ügyész nagyhatású vádbeszédben az 1874. évi VIII. törvénycikk második és harmadik szakasza alapján háromszáz korona pénzbüntetésre kérte el­itélni Ciaált. Leipnik Alfréd temesvári ügyvéd, Gaál védője enyhe ítéletet kért. Végül Gaál szólalt fel, hangsúlyozva, hogy csupán idealizmusból szál­lott sikra lapjában. Az inkriminált cikkeket egyéb­ként nem ő írta s azok szerzője vállalja értük a fe­lelősséget. — Nem emberek ellen küzdöttem — mondta — hanem emberekért harcoltam. A fegyelmi bíróság ezután Gaál Lajost vétkes­nek mondotta ki és feddésre, valamint az feljárási költségek viselésére ítélte. "A vádlott és a főügyész felebbeztek. (§) Csalárd bukás. Fenyő Henrik kereskedő 1906. májusában kézmű- és rövidáru kereskedést nyitott a Mária Terézia-tér 8. száma alatt 2 ezer korona tőkével, amit hozományul kapott. Az üzlet gyengén jövedelmezett, de ez nem gátolta Fenyőt abban, hogy nagyobb árumegrendeléseket tegyen. 1908. decemberében bekövetkezett a csőd. Fenyőnek ekkor a 16.000 korona aktívával szemben 34.000 koronára rúgott a tartozása. A hitelezők feljelenté­sére megindított bűnvizsgálat folyamán kiderült, hogy Fenyő könyveket nem vezetett, hogy fizetés-

Next