Pesti Napló, 1911. június (62. évfolyam, 128–153. szám)
1911-06-27 / 150. szám
Budapest, kedd PESTI NAPtü 1911 Junius n. 150. szätn. 15 *z az, amiért érdemes egy élet munkáját áldozni, hogy eljusson a magyar nemzet arra a nagyságra, amelyért a gondviselés annyi viszontagság és keserves megpróbáltatás után megtartotta ezt a nemzetet, egy nagy jövő,,egy „nagy feladat felé és akkor látni fogják az emberek, ki tartja Európa keleti részén a világosság fáklyáját, ki az, aki őrt áll a nyugati civilizáció érdekében, ki az, aki hivatva van az alárendelt falakat, és nemzeteketvezérelni ezen a vidéken, senki más, mint az, aki a magyar Alföldet bírja és a körmei közül ki nem ereszti, hanem azt nagggyá, dicsővé, erőssé és gazdaggá teszi. Windischgrätz Lajos herceg einek ezután köszönetet mondva Rákosi Jenőnek beszédéért, arra kérte a jelenvoltakat, hogy az egyesület további munkájában is hasonló érdeklődést tanúsítsanak és támogatásukat meg ne vonják Az új kulturegyesületnek alakuló közgyűlése ezzel véget ért. ** Giesswein Sándor szobra. Kassáról jelentik: 'A' Kassa: Keresztény-Szocialista Munkás-Egyesület elhelyezte az egyesület kistermében elnökének, Giesswein Sándor országgyűlési képviselőnek szobrát. Vasárnap leplezték le a szobrot ünnepség keretében. ** Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vasárnap tartotta meg közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémiában gróf Teleki Géza elnöklésével. Megemlékezett megnyitóbeszédében az elnök arról, hogy az idei közgyűlésnek hivatása lesz állást foglalni az országos műszaki tanács szervezésére vonatkozó törvénytervezet ügyében, ismertette ezután a kormány által legutóbb beterjesztett bányászati és kálisó-termelési törvényjavaslatokat. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Licsauer Lajos titkár számolt be az egyesület múlt évi eredményes működéséről. Majd a zárszámadásokat és a jövő évi költségvetést tárgyalta a közgyűlés. A gróf Teleki Géza nevét viselő irodalmi pályázatra, a titkár jelentése szerint, mindössze egy mű érkezett be, amely azonban tartalmilag és alakilag nem felel meg a pályázat feltételeinek. A közgyűlés ennélfogva a díjat nem adja ki a pályázónak, hanem ugyanezt a díjat újból kitűzi pályázatra. Ezután hosszasan tárgyalta a közgyűlés az Országos Műszaki Tanács szervezésére vonatkozó törvényjavaslatot és a felszólalók mindannyian hibáztatták a tervezetnek a bányászatra és kohászatra vonatkozó hiányos és sérelmes intézkedéseit. A közgyűlés végül elhatározta, hogy a törvénytervezetre vonatkozó kifogásokat memorandumba gyűjtve, a pénzügyminiszternek és kereskedelemügyi miniszternek előterjesztik. A jövő évi közgyűlést Nagybánya városában tartják meg. Az erre vonatkozó meghívást Mártiny István bányatanácsos szóval is terjesztette a közgyűlés elé. Az indítványok során a közgyűlés kissármási Máy Sándor miniszteri tanácsost az egyesület tiszteletbeli tagjának választotta. Ezután a tisztújításra került a sor. Elnökké egyhangúlag újból gróf Teleki Gézát választották meg. Alelnökök lettek: Farbaky István miniszteri tanácsos, Andreics János és Lázár Zoltán, pénztáros Gáger Emil, ellenőr Knöpfer Gyula, ügyész dr. Balkay Béla és könyvtáros GyörgyAlbert. Megalakították a választmányt és az igazgatótanácsot is. Délután két órakor díszebéd volt a Konti- Jiental-szállóban. Holnap délelőtt folytatja tárgyalásait a közgyűlés. ** A Tüdővészesek Szanatórium Egyesülete Nagyváradon Forster Antal címzetes püspök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Hlatky Endre főispán is megjelent. A közgyűlés gróf Héderváry Károly miniszterelnököt, Jakabffy Gyula államtitkárt és gróf Széchényi Miklós püspököt védnökökké választotta. Azután letárgyalták az évi jelentést és átvizsgálták a számadásokat. ** Az alkoholizmus ellen. A Good Templar Rend kezdésére országos értekezlet mondotta ki a múlt hónapban egy állandó bizottság létesítését azzal a céllal, hogy a korcsmák és pálinkamérések vasárnapi zárvatartása érdekében akciót indítsanak Ehhez a határozathoz képpest a Good Templar Rend, az Alkoholellenes Egyesületek Ligája, Országos Magyar Alkoholellenes Egyesület, Általános Közjótékonysági Egyesület, Budapesti és Országos Munkáspénztári Absztinens Orvosok Egyesülete, Absztinens Munkás Szövetség kiküldötteinek részvételével az akcióbizottság a Társadalmi Múzeum helyiségében meg is alakult és elhatározta, hogy népgyűléseken, feliratokban követeli a korcsmák és pálinkamérések vasár- és ünnepnapi zárvatartását, csatlakozásra szólítja föl a törvényhatóságokat, az összes társadalmi egyesületeket és mindent elkövet céljának eléréséért. f ** Útépítők Egyesülete. A Kőbányai Vállalkozókés Útépítők Országos Egyesülete vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartotta alakuló közgyűlését gróf Batthyány Lajos vezetése mellett. Az előkészítőbizottság alapszabály-tervezetének letárgyalása és elfogadása után az új országos egyesület elnökévé gróf Batthyány Lajost, alelnökeivé Glasner Antalt és Zselinszky Szilárd egyetemi tanárt választották. Igazgatók: Braun József, Führer Ignác, báró Guttmann Artur, dr. Makovitz Adolf, Rauch Árpád, Meiler József, Vajda Ernő, pénztáros Kellner Adolf, titkár dr. Szalai Emil lett. , ** Az Országos Patronage Kongresszus előkészítése. A Kassán tartandó harmadik Országos Patronage-Kongresszus előkészítő bizottsága a kongresszus határnapjául szeptember 17—IP. napjait állapította meg. A kongresszus fővécéségét a király elvállalta s képviseletével dr. Székely Ferenc igazságügyminisztert bizta meg. A kongresszusra eddig már számosan jelentették be képviselőiket. A kongresszuson beszédet mond dr. Székely Ferenc igazságügyminiszter gróf Tisza István, dr. Balogh Jenő, a kassai kir. Ítélőtábla elnöke, dr. Fischer-Colbré Ágost kassai püspök és a magyar patronage-ü ügynek egy még később fölkérendő vezetőférfia. A megnyitó elnöki beszédet Kellyei Rickl Gyula miniszteri tanácsos, a szövetség elnöke, tartja meg, az egyes kérdéseket Ruffy Pál miniszteri tanácsos, országos gyermekvédelmi felügyelő, dr. Angyal Pál pécsi és dr. Finkey Ferenc sárospataki ingakadémiai tanárok, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai fogják előadni. A kongresszus előkészítő iratainak első füzetét a bizottság már szétküldötte; a második füzet július elején jelenik meg. Kívánatos, hogy a bizottság tájékoztatása végett a kongresszuson résztvenni óhajtók szándékukat a bizottságnál mielőbb jelentsék be. ** Apatikusok közgyűlése. A Magyar Dohány- Kisárusok Országos Egyesülete vasárnap délután tartotta meg közgyűlését a régi képviselőház termében. Hevesi Jakab elnök megnyitóbeszédében rámutatott az egyesület által elért eredményekre és beszámolt arról, hogy a kisárusok egyesülete immár országosan van szervezve. Dr. Radelburg Ignác ezután a dohányáruk megdrágulása következtében beállott úti helyzetet fejtegette. Az alapszabályok több pontjának módosítása után kiegészítették a tisztikart. Társelnök lett Bully Győző, alelnök György Endréné TÖRVÉNYSZÉK. (§) Új petíció Holló Lajos ellen. A Kúria néhány nappal ezelőtt megszüntette dr. Holló Lajos kiskunfélegyházai mandátuma ellen benyújtott petíció tárgyalását, mert a peticionálók kérvényüket viszszavonják. Most azt táviratozzák Félegyházáról, hogy ma írták alá és holnap adják be Rádi Péter és társai az u.i petíciót Holló Lajos mandátuma ellen. (§) Az ügyvédi kamarák köréből. A kolozsvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Metes Péter ügyvédet, Nagyenyed székhelyivel, az ügyvédek névjegyzékébe fölvette. (L) A gyilkos hivatalnok, Cziráky Kálmán műszaki hivatalnok váratlanul mintegy 12000 korona örökséghez jutott s ebből a pénzből a Jász- és Föveny-utcák sarkán telket vásárolt, amire házat akart építtetni. Az építéssel megbízta Szofál Antal építési rajzolót, aki a múlt év őszén hatósági engedelem nélkül meg is kezdte a háromszobás földszintes ház építését. Mikor az építkezés már a „falegyenig“ jutott, hivatalosan megindították úgy Szofál, mint Cziráky ellen az eljárást és a VII. kerületi elöljáróság arra kötelezte, hogy harminc nap alatt mutassa be az építőterveket, különben pedig bontassa le az építkezést. Cziráky szemrehányást tett Szólainak, aki most már beadta kérvényét az építő-engedély iránt. Hoszszas utánjárásra a székesfőváros tanácsa megadta az engedélyt március 9-én, de kikötötte, hogy az épület legalább öt méter távolságra legyen az utca vonalától. Ez a kikötés teljesen leverte Czirákyt, mert Szofál csak három méternyire az utcától kezdte meg az építkezést. A hivatalnokot, aki megtakarított pénzét és egész örökségét veszve látta a tanácsi határozat által, Segesváry Ferenc mérnök igyekezett megnyugtatni. Azzal vigasztalta, hogy a tanács határozatát megfelebbezi a közmunkák tanácsához. Czirákyt azonban nem töltötte el reménynyel ez a vigasztalás, búskomorság vett rajta erőt. Növelte levertségét még az is, hogy Szofál, aki minden szakképzettség nélkül vállalta el a ház építését s aki már az építkezés fejében közel hatezer koronát vett föl, kerülte Czirákyt, aki pedig a házépítés dolgában többször kereste a lakásán. Március 24-én délután egy óra tájban végre Cziráky mégis találkozott Szofállal. Együtt mentek el Ozmann Pálné vendéglőjébe, majd Hadúr Árpád szikviz-gyári alkalmazottal Richter Ignácné s végül Kuthy Józsefné korcsmájába. Mind a három korcsmában erősen ivott a szolid természetű Cziráky. Borozás közben megkérdezte Szafáltól, hogy tulajdonképpen mi lesz a házlebontással? Szafál tréfásan felelt vissza: ’ — Told beljebb magad, ha akarod! ’ Erre Cziráky elővette revolverét és kétszer reálőtt Szafálra, aki nyomban meghalt. Cziráky elmenekült és önként jelentkezett a rendőrségnél. A rajzolót a korcsmában Hadúr Árpád őrizte, de ebben nem volt köszönet, mert Hadúr a halott zsebéből kiszedte iratait és pénztárcáját, amelyben 360 korona volt. Mikor ott megjelentek Baranyai Lajos és Karkneczka Imre rendőrök, ezeknek ismételt felszólítására Hadúr mindössze ,180 koronát adott át, de beismerte, hogy ezt a megölt Szofáktó vette el megőrzés végett. Az ügyészség Cziráky ellen szándékos emberölés, Hadúr ellen pedig lopás miatt tett vádat. Cziráky ügyét ma tárgyalta az esküdtbíróság dr. Mikovich Lajos elnökletével. Cziráky beismerte tettét s elmondotta, hogy anyagi megrontását látta Szofálban, ezért emelt reá fegyvert. Az esküdtek bűnösnek mondották ki az erős fölindulásban elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés bűntettében s a bíróság az enyhítő 92. §. alkalmazásával három hónapi fogházra ítélte, de ezt kitöltöttnek vette a vizsgálati fogsággal. A bíróság a vádlottat nyomban szabadlábra helyezte. Az ügyész az enyhítő szakasz alkalmazása miatt semmiségi panaszt jelentett be. (§) Elítélt biztosítóintézeti igazgató: Fiuméból jelentik: A fiumei törvényszék ma tárgyalta Belosevich Levin, a Herkules nemzetközi biztosítótársaság vezérigazgatójának bűnperét. A tényállás a vádirat szerint a következő: Belosevich két biztosítófélnek a nekik jogosan járó hatezer korona helyett csak háromezer koronát fizetett ki. A csalás kiderült és a törvényszék ma Belosevichet három hónapi fogházra és kétszáz korona pénzbüntetésre ítélte. (§) Egy járásbiró fegyelmije. Temesvárról jelentik: A királyi tábla, mint elsőfokú delegált fegyelmi bíróság, ma tárgyalta Gaál Lajos szabadkai járásbiró perét, amelyet azért tettek ellene folyamatba, mert feljebbvalóit sértegette a Szabadkán megjelenő Tisztviselő Újságban közölt cikkeivel, így többek közt megtámadta Kray István szegedi táblai elnököt, Berczelly Jenő kassai táblai elnököt, Dekker Gyula szabadkai és Fornszek Béla sátoraljaújhelyi törvényszéki elnököket és még számos tisztviselőt, hangoztatva, hogy csak botránya csinálással lehet Budapestre jutni. Egy beadványában bírálta az igazságügyi kormány intézkedéseit és különösen Winkler volt szabadkai ügyésznek" budapesti bíróvá történt kinevezését tette éles kritika tárgyává. Egyik legélesebb támadását Traiber Vince szegedi főügyész ellen intézte, mint akinek tudomása lett volna Winkler István ismert ügyéről a Haverda-perrel kapcsolatban. Gaál különben Kravtól és Traibertől egy ízben bocsánatot is kért, sértegetéseit azonban később folytatta. A temesvári királyi tábla fegyelmi tanácsa Vaszy József táblai elnök elnöklésével tartott tárgyalásán, amely öt óra hosszáig tartott, Vesztermayer Victor táblai bíró ismertette az ügyet. Gozsdu Elek ügyész nagyhatású vádbeszédben az 1874. évi VIII. törvénycikk második és harmadik szakasza alapján háromszáz korona pénzbüntetésre kérte elitélni Ciaált. Leipnik Alfréd temesvári ügyvéd, Gaál védője enyhe ítéletet kért. Végül Gaál szólalt fel, hangsúlyozva, hogy csupán idealizmusból szállott sikra lapjában. Az inkriminált cikkeket egyébként nem ő írta s azok szerzője vállalja értük a felelősséget. — Nem emberek ellen küzdöttem — mondta — hanem emberekért harcoltam. A fegyelmi bíróság ezután Gaál Lajost vétkesnek mondotta ki és feddésre, valamint az feljárási költségek viselésére ítélte. "A vádlott és a főügyész felebbeztek. (§) Csalárd bukás. Fenyő Henrik kereskedő 1906. májusában kézmű- és rövidáru kereskedést nyitott a Mária Terézia-tér 8. száma alatt 2 ezer korona tőkével, amit hozományul kapott. Az üzlet gyengén jövedelmezett, de ez nem gátolta Fenyőt abban, hogy nagyobb árumegrendeléseket tegyen. 1908. decemberében bekövetkezett a csőd. Fenyőnek ekkor a 16.000 korona aktívával szemben 34.000 koronára rúgott a tartozása. A hitelezők feljelentésére megindított bűnvizsgálat folyamán kiderült, hogy Fenyő könyveket nem vezetett, hogy fizetés-