Pesti Napló, 1912. szeptember (63. évfolyam, 206–230. szám)
1912-09-01 / 206. szám
/ 63-ik évfolyam. 206. szám., ,«v ^ wtArasx&u f»*m Égési irn «... 28 tor. — ffl. Félévre ... H , - , tfegytdlém.. . , - , Kgbóra .. * . 40 . Mgjts izére . —PESTI NAPLÓ &PROBIBEXTRÍUEK ! Egy.a nó S flUdr, vatasabb b.törte 10 flUir , Urdetések milliméter «limité*» sál, díjszabás szerint. Megjelenik hétfő kivételével naponkint ünnep után is. Budapest, 1912. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Podmanizky utca 12. Vasaslap, Szeptember 1. 11. mazek Szönsüe ügyelmébe! Miután a PESTI NAPLÓ kormányrendelet folytán a Máv. pályaudvarain nem kapható, Szives figyelmébe ajánljuk, hogy elutazása előtt a városi hírlapárusítóknál vegyék meg a PESTI NAPLÓ-t. A béke feltételei: Budapest, augusztus 31. Az ellenzék szövetkezeti pártjainak végrehajtó bizottsága kedden, szeptember hónap tizedikén tartja tudvalevőleg első őszi ülését. Ez az ülés nevezetes fordulatot jelent a magyar alkotmányválság történetében, amennyiben ez alkalommal fogják az ellenzék vezérei megállapítani a kibontakozás ama programját, amelynek megvalósításával remélik és kívánják az alkotmányos rend és a normális parlamenti viszonyok helyreállítását lehetővé tenni. A kibontakozás programmját, mely az ország közönségéhez intézett kiáltvány alakjában fog napvilágot látni, s amelyet az ellenzék végrehajtó bizottsága ^ i, . i r * « .... 1 f • ' a i.iiia^u^Va tenni, módunkban van az alábbiakban szószerinti szövegében ismertetni: Magyarország közönségéhez! A magyar országgyűlés szövetkezett ellenzéki pártjai elérkezettnek látják az időt, hogy az ország közönségét és az öszszes politikai tényezőket tájékoztassák azokról az utakról és módokról, amelyeknek követése mellett egyedül mutatkozik lehetőnek, hogy sokat hányatott, szerencsétlen nemzetünk kibontakozzék ama súlyos alkotmányjogi válságból, melybe bűnös kezek hazaárulásszámba menő vakmerőséggel döntöttek és amely nemcsak politikai életünket tette a legszomorubb események színterévé, de az ország lakosságát is a legaggasztóbb gazdasági helyzetbe juttatta. Annak hangsúlyozása mellett, hogy az ellenzéket alapjában az a kötelezettség, hogy az alkotmányválságból való kibontakozás útjait keresse, annál kevésbbé terheli, mert hiszen ezen válságot a kormánynak és híveinek az egész világtörténelemben páratlanul álló törvénytelen és önkényuralmi tényei okozták, mégis mindenekfelett az ország érdekeit tartva szem előtt, az alábbiakban jelöljük meg ama modus procedendit, amelynek segítségével a válságot megoldhatónak tartjuk. 1. A rendes parlamenti viszonyok helyreállításának első feltétele, amint azt az ellenzék már a válság kitörése időpontjában megállapította: az in integrum restitutio. A nemzetnek, hacsak abban a tudatbanélni nem akar, hogy képviselőházának munkarendje a fegyveres erő beavatkozásával bármikor megzavarható, imminens érdeke, hogy a szabályok megsértése és az erőszak alkalmazása joghatályosságától megfosztassék. Az ország rendjének és nyugalmának mielőbbi megszerzése lebegvén elsősorban szemünk előtt, az előző állapot helyreállításának követelésénél csak a múlhatatlanul szükséges határokig kívánunk menni. Deák Ferenc példáját követjük e tekintetben, ki az abszolutizmus korszakának azon intézményes rendelkezéseit, melyeknek megszüntetése a nemzet helyzetét és erőviszonyait figyelembevéve, keresztülvihetetlennek látszott, nem bolygatta, hanem kiegyezési műve alapjául a jogfolytonosságot jelölte meg. 2. A véderőtörvényeket, melyek keletkezési módjukat mérlegelve, abszolutisztikus ténynél egyébnek nem tekinthetők, érvényteleníteni módunkban nincs. Az ország tisztviselőit a nekik, bár kortescélból juttatott alamizsnától megfosztani nem akarhatjuk. Mindezekre, valamint a törvénytárban kihirdetett egyéb kormányrendeletekre nézve csupán az alábbiakban megjelölendő reparációt tartjuk szükségesnek. Kétségtelen azonban, hogy az orvoslás módozatainak megállapítása beható és nagy jóindulatot igénylő tárgyalásokat tesz szükségessé. Ezen tárgyalásokat a jelenlegi kormány elnök ke 1, ■ Lukács Lászlóval folytatni és általában ily tárgyalásokba bocsátkozni, áruig a magyar parlament ellen elkövetett fegyveres erőszak tettleges elkövetője, gróf Tisza István helyén van, az ellenzékre nézve erkölcsi lehetetlenség. Erkölcsi lehetetlenség ez nemcsak azért, mert önérzetes férfiaktól kivárni nem lehet, hogy azokkal, akik őket rendőrkézre juttatták és a legnagyobb megaláztatásoknak tették ki, békésen és lojálisan árgyaljanak. De erkölcsi lehetetlenség azért is, mert Lukács László miniszterelnök, aki az ellenzék egy részének és az egész magyar közvéleménynek megtévesztésével jutott a kormányelnöki székbe, amennyiben e pozícióját annak köszönhette, hogy magát az általános, titkos választói jog hívének és minden parlamenti erőszak esküdt ellensé-gének vallotta — a legcsekélyebb biztosítékot sem nyújthatja arra nézve, hogy a vele való netáni megállapodások híven és változatlanul érvényesülni fognak. Másrészt mindaddig, amíg gróf Tisza István a képviselőház elnöki székét elfoglalja, az ellenzék minden békehajlamát megbénítja az a tudat hogy a fegyveres önkény alkalmazásával bármely kötés, amely esetleg Tisza István és szűkebb pártcsoportja akaratának ellenére jönne létre, felborítható volna. 3. Ezek a szempontok múlhatatlanul szükségessé teszik, hogy a békés kibontakozás módozatainak megállapítása céljából — amint az már más hasonló esetekben is megtörtént — őfelsége bizalmi emberét küdje ki. Hogy a király bizalma kiben összpontosul, ahoz az ellenzéknek természetesen szava nem lehet. A dolog természete és a siker kívánatos érdeke mégis azt javalja, hogy oly férfiú bizassék meg az ellenzékkel leendő tárgyalással, akinek egyénisége és múltja a másik félben eleve bizalmatlanságot és aggodalmat nem fog kelteni. A kibontakozással megbízandó homo regius elé az országgyűlési szövetkezeti ellenzék pártjai az in integrum restitutiót illetőleg a következő javaslatokat fogják terjeszteni. 4. Lukács László és gróf Tisza István visszavonulása. Ennek megtörténtét a fentebb kifejtetteken kívül az elkövetett sérelmek reparálása érdekében elkerülhetetlennek tekintjük azért is, mivel el nem képzelhető, hogy a nemzet megnyugvást találhasson a képviselői ellen elkövetett erőszak megismétlődése ellen az esetben, ha annak szerzői tovább is viselhetik magas tisztségüket, mert ez egyértelmű volna tetteik jóváhagyásával. 5. Egy képviselőházi határozat hozatala, amely az önkényesen és az ellenzék kirekesztésével létesült házszabályok érvénytelenségét megállapítja és utasítja a kormányt, hogy a június 4-ike óta kihirdetett kormányjavaslatok novelláris úton való módosítása, kiegészítése és megerősítése végett terjeszszen elő törvényjavaslatokat. 6. A sajtó ellen elkövetett önkénykedések megismétlődésének végleges lehetetlenné tétele. Evégből sürgősen törvényjavaslat terjesztendő elő, amely a hírlapok utcai elárusításának, valamint a vasúti pályaudvarokon és a tőzsdékben való hírlapárusításnak ügyét minden önkény lehetőségének kizárásával biztosítja, általában elvként kimondja, hogy minden oly kormányintézkedés, amely valamely sajtóorgánumot a többi sajtóterméktől eltérő elbánásban kíván részesíteni, eleve semmis és érvénytelen. 7. A parlamenti erőszak következtében előállt gazdasági helyzetnek kormányintézkedésekkel való szanálása. Az ország lakossága joggal elvárhatja, hogy kormány és törvényhozás azokat a súlyos gazdasági viszonyokat, melyek — a nemzetközi viszonylatoktól eltekintve — egyenesen az alkotmányválság következményeképpen zúdultak a közönségre, tőle telhetőleg orvosolni iparkodjék. Az in integrum restitutionak az államérdek szempontjából is elengedhetetlen feladata ez. És ennek eszközéül egyrészt az állami pénzek kezelésével megbízott pénzintézetek megfelelő utasítását, másfelől a felhalmozott állami pénzkészletek megfelelő felhasználását, végül a megszorított közmunkák és befektetések nagyarányú megindítását jelölhetjük meg. E pontokban foglaltuk össze azon legsürgősebb feladatokat, melyekkel az elkövetett sérelmeket orvosolhatóknak tartjuk. 8. Ezek megvalósulása után azonban a közbéke és rend teljes helyreállítása érdekében szükségesnek tartjuk a képviselőház azonnali feloszlatását, oly parlament összehívása céljából, amelynek egyedüli feladata a par- Mai számunk 52 oldal; mmwm' 1 ■ .......* "" "» ■ «i*1"