Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-08 / 159. szám

4 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1914. július 8. (159. szám.) Megjelentek Bartos János Haller István Huszár Károly Rakovszky István Gróf Zichy Aladár Gróf Andrássy Gyula Darányi Ignác Désy Zoltán Gedeon Aladár Kállay Ubul Mezőssy Béla ’Nehrebeczky György Őrgr. Pallvicini György Putnoki Móric­­Springer Ferenc Szereday Aladár Néppártiak Elmaradtak Ajtics-Horváth Dezső Beszkid Antal Brestyánszky Károly Frey János Molnár János Simonyi-Semadam Sán­dor Gróf Leher-Tass Béla Zboray Miklós Zelenyák János Alkotmánypártiak Gróf Andrássy Géza Gróf Andrássy Sándor Barcsay Andor Gróf Bethlen István Bolgár Ferenc Bottlik István Gróf Esterházy Móric Fráter Lóránt Gál Sándor Rakovszky Béla Gróf Sem­sey László Szterényi József Demokraták Bródy Ernő­­Pető Sándor Vázsonyi Vilmos Kisgazdák Szabó István Herczegh Sándor Novák János Pártonkívüliek Győrffy Gyula Barta Odih Giesswein Sándor Hock János Holló Lajos Incze Domokos Kelemen Samu Madarász József (beteg) Návay Lajos Pajzs Gyula Polónyi Géza (beteg) Báró Sennyey Miklós Székely Ferenc Vió Antal Remélhető, hogy a távolmaradt ellenzé-a­kiek a következő üléseken teljes számban meg­jelennek. Tisza kedden Bécsben volt, s az első mun­kapárti turnus száz tagját az alelnökök tar­tották rendben. A munkapárti folyosón azt beszélték, hogy az ülések időrendjét, amely egyelőre az, hogy délelőtt tíz órától este nyolc óráig tartják az üléseket, közben déli két órá­tól négy óráig ebédszünettel, megváltoztatják. A terv az, hogy az üléseket délelőtt tíz órától csak este hat óráig tartják, viszont két óra helyett csak egy órai ebéd­szünet lesz, amely esetben a munkapártiak kötelezik magukat, hogy reggel tíz órától este hat óráig állandóan a képviselőházban fognak tartózkodni, amire egy idén, amit az este elsőnek Tiszt írt alá, névaláírásukkal kötelezték magukat. Ez a terv meg is valósult: báró Vojnich Sándor alelnök és párbajsegéd már indítványt is terjesztett be erről, amely a szerdai ülésen munkapárti szavazás után határozat is lesz. A szerdai ülés napirendjére az illeték­ja­vaslatot s a szeszadójavaslatot tűzték ki. A közigazgatási vitát még nem lehet megkezdeni. Az ellenzék az államosítási vita alatt bő­ven fog élni azzal a jogával, melylyel egyes kérdésekhez a történtek miatt felvilágosítást kérni jogosult, így már kedden négy interpel­lációt jegyeztek be és pedig a következő címmel: Lóvá­szt/ Márton: A külföldi sajtó informálá­sáról, gróf Andrássy Gyula: A szarajevói események és a külpolitika, gróf Apponyi Albert: Ferenc Ferdinánd főher­ceg­­ emelése, Rakovszky István: Belgrádi összeesküvés. Mind a négy interpellációt a szerdai ülésen fogják elmondani, s ezek az interpellációk lesznek eseményei a szerdai ülésnek, amely ekként fölötte érdekes lesz. Sőt, Jankovich­ Béla is felelni fog Pap Csicsó interpellációjára, amelyet a hajdúdorogi püspökség ügyében terjesztett elő. A keddi ülésről ez a részletes tudósn­­á stuik: Háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg az ülést Beöthy Pál. A szokásos elnöki előterjesz­tések utt­n áttértek a nyi­eiülre, .... ..... Három törvény, három perc . A török beviteli áruk vámjának felemeléséről szóló törvényjavaslatot Pál Alfréd előadásában el­fogadták. Szabó János előadó több vicinális javas­latot ismertetett ezután ; a javaslatokat megszavaz­ták, úgyszintén a nem állami tanárok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló törvényjavaslatot is, amelyet Pekár Gyula előadó ismertetett. A hadaró jegyző Amikor a nem állami tanárok és azok özve­gyeinek és árváinak ellátásáról szóló törvényjavas­latot részleteiben olvasták, Szász Pál jegyző elha­darta az elfogadott törvényjavaslat egy­es szakaszait. Rakovszky Isván: Nem tudjuk, mit olvas. Hangosabban ! . . Amikor az elnök az egyik paragrafus után megkérdezte, hogy nincs-e valakinek hozzászólni valója, Rakovszky István felugrott és az előbb már elfogadott pozsegai vicinálisnak költségelőirányza­tát kezdte kritizálni a javaslatból. Kifogásolja, hogy a vasútépítéshez szükséges egymilliónyolcszázezer koronát az állam előlegezi. (Derültség a jobb- és baloldalon). Beöthy Pál: Úgy veszem észre, hogy a szó­nok a vicinális vasutak engedélyezéséről szóló ja­vaslathoz beszél. Ezt pedig már rég letárgyaltuk. Most a nem állami tanítókról szóló javaslat van soron. Rakovszky István: Én azt hittem, hogy a vicinálisokat tárgyaljuk. Nem csoda, hogy téved­tem, mert a jegyző úr oly sebesen olvas, hogy egy szavát sem értem­. A Házon ekkor már harsogó nevetés tört ki, mert még a munkapárton is megértették, hogy Ra­­kovszky ezzel csak a jegyzői tisztséget betöltő Szász Pált akarta karikírozni. Huszár Károly: Suttyomban, ész nélkül, gondolkozás nélkül szavaznak meg mindent! Kun Béla: Ez a munkapárti törvényhozás! (Nagy zaj.) Beöthy Pál elnök: Skandálva nem lehet ol­vasni! Huszár Károly: A Lukács-féle ítéletet jobban el tudná olvasni! Rakovszky azután leült s a javaslatot részletei­ben is elfogadták. Az illetékdrágítók A törvénykezési illeték­ek­ felem­­eléséről készült javaslat került sorra. , Sír - Hantos Elemér előadó azzal­­ akart- e érvelni, hogy ez a javaslat kiegészítője az új polgári per­­rendtartásnak. Az igazságügyi reform növekvő ter­hekkel jár. Majdnem öt millió koronába kerül a polgári perrendtartással járó új berendezkedés és a vele járó személyzetszaporítás. A cél az, hogy a jogszolgáltatás költségeit az állam behozza. Elfo­gadásra ajánlja a javaslatot. Az ellenzék a javaslat ellen Springer Ferenc eleve kijelenti, hogy a ja­vaslatnak sok a hibája. Mielőtt ennek megokolá­­sára rátérne, kénytelen rámutatni arra a pártpoli­tikai érdekből megnyilvánuló kíméletlenségre és erőszakosságra, amely mutatkozik abban is, hogy minden kényszerítő ok nélkül arra szorít bennün­ket, hogy a kánikulában itt legyünk. Kun Béla: Félnek a haláltól, hát sietnek. Springer Ferenc: Ezzel megfosztanak bennün­ket, a polgári társadalom munkásait attól, hogy jól megérdemelt pihenőre vonuljanak. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) De főként sértik a mezőgazdák érdekeit, mikor a gazdaságot ebben a fontos idő­ben megfosztják gazdájától. (Igaz! Úgy van! a bal­oldalon.) Eitner Zsigmond: Nekünk nem adnak a só­­pénzből! Szluha Pál: De adót kell fizetnünk! (öt millió teher a közönségre) Springer Ferenc: Nagyo­n csalódnak, ha azt hiszik a munkapárton, hogy az ellenzéket ezzel az erőltetett tárgyalással megakadályozzák hazafias kötelességének teljesítésében. Nemcsak a szóló, ha­nem — meg van győződve — az ellenzék minden tagja törekedni fog arra, hogy fölvilágosítsa az or­szágot, mi készül ellene. (Zajos helyeslés a balolda­lon.) Áttért ezután a javaslat részletes bírálatára. Kimutatja, hogy a javaslat megint csak félmunka, a szükséges reformokat nem teremti meg az egész vonalon úgy és ott, amint és ahol kell. (Igaz! Úgy van­ a baloldalon.) A javaslat föntartja az eddigi rendszert, az egyes illetékrendszert és nem hozza be az általános illetékrendszert. Pedig a javaslat maga is elismeri az általános illetékrendszer elő­nyét a bélyegilletékrendszer fölött. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) A jogkereső közönséget ezentúl is épp úgy kiteszi a sok zaklatásnak, mint ezelőtt. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) A kormány bizo­nyára azért nem mert áttérni a helyes rendszerre, mert a háztartás pénzügyi mérlegét féltette. (Igaz! Úgy van­ a baloldalon.) Szakszerűleg mutatja ki ezután, hogy a javaslat rendelkezései sértik a jog­kereső fel­ek érdekeit. Az illetékesüle­mm .Volt szükség, hiába akarja ezt a javaslat megokolni, hi­szen a polgári perrendtartás intézkedései által min­den különös illetékemelés nélkül is sokkal több jö­­­vedelem lesz biztosítva, mint eddig volt. Számsze­rűleg igazolja, hogy ezt a javaslatot a polgári per­­rendtartás életbeléptetésével járó költségekkel meg­okolni nem lehet. Csak bélyegtöbblet címén öt mil­lió koronát hajtanak be a közönségen, de a javas­lat egyéb rendelkezése is jogtalan megadóztató jelent. (Igaz! Úgy van­ a baloldalon.) Sümegi Vilmos: Több jut a spiritusz­báróknak. (Titkolt adóemelés) Springer Ferenc: Ez a javaslat nem jobbá és olcsóbbá akarja tenni a törvénykezést, hanem drá­gábbá. Ezért tiltakozni kell ellene. (Helyeslés a bal­oldalon.) Sorra veszi ezután az egyes szakaszokat és kimutatja sok r­endelkezés fonákságát. Nem­ egyéb ez a javaslat, mint abszolút nagy adóemelés, amely szám szerint 300 százalékra rúg. Erre az igazságtalanságra jövedelem-szaporítás okából volt szükség, nem pedig polgári perrendtartás életbe­léptetése miatt. Két órakor szünetet kért. Az elnök délután négy óráig felfü­ggsztetta az ülést. Az ellenzék zajos ovációban részesítette Springert. Szász Károly alelnök negyedötkor újból meg-­­nyitja az ülést. uj­­in­gt­r­ich­ut furyiaija neszeuet. az uj ja­vaslat a készpénzben fizetendő illetékeknél is ma­gasabb tételeket állapít meg, mint a régi. A javas­lat, ha törvény lesz, megdrágítja a jogszolgáltatást és roppant megterheli a szegény jogkereső közön­séget. Kik köztik panaszukat szóbelileg a bíróval?: A legszegényebb elemek, akiknek nincs ügyvédi képviseletre s akiknek az ügye védi képviseletet el sem birja. Eitner Zsigmond: Hallatlan! Springer Ferenc: Ez nem humánus (Ügy van, balról.) Az előadó a kis a perlekedési viszketeget említette. De ilyen egy korona ötven fillérekkel nem lehet Magyarországon a perlési viszketeget büntetni és lehetetlenné tenni. És kiknek vannak ilyen csirkepö­rei? Megint a sze­­gény embernek! Ez tehát nem panacea, nem ez­a pertárgyak értékének egyesítése, különö-’­sen a viszontkereset esetén, egyenesen érthetetlen.! Szmrecsányi György: Nincs előadó! Üljön az előadói székbe! ! Jd­ebox ! Az elnök: Csendet kérek! Ne tessék az ülést kavarni! '­­ A Szmrecsányi György: Ari P­uffiti életét elvár-! hat a szónok az előadótól, hogy az előadói szék-­ ben üli Huszár Károly: Ha bank volna, hamar be-* ülne. Az elnök: Szmrecsányi képviselő urat rendre-i utasítom! (Nagy zaj.) Rakovszky István: Maguk akarják a tár-* gyalást! Huszár Károly: Pártatlan elnök! Springer Ferenc: A bélyegek lerovásának módjáról a javaslat több fontos kérdésben nem­ tartalmaz intézkedést. Rövid szünetet kér. (A végigtapsolt szünet) Szász Károly elnök: A kérelmet nem teljesít-­ hetem, mert közbeesett a két órás szünet s ez­ teljesen elég lehetett a pihenésre. (Óriási zaj. Fel­kiáltások. Embertelenség!) Huszár Károly: Az ember fizikumára utaznak.­ Sümegi Vilmos: Emberkínzás. (Szüntelen­ zaj. Fölkiáltások: Gyalázat! Hallatlan!) Az elnök: Szmrecsányi képviselő urat rendre­* utasítom. Springer Ferenc: Megállapítom, hogy több, mint két óra hosszat beszélek egyfolytában. Fölkiáltások a baloldalon: Ügy van! Gyalá­zat! Embertelenség! Springer Ferenc: Azt hiszem, hogy önök, akik nem szoktak itt beszélni és vitát rendezni (Derültség balról.), szintén elismerik, hogy ez­ olyan fizikai és szellemi munka, mely joggal szá­míthat méltányosságra. (Zajos taps az ellenzéken.) A tárgytól egy hajszálnyira sem tértem el. (Úgy van!) Rakovszky István: Éljen Springer! Az ellenzék viharosan tapsol. Az elnök több ízben csönget és szólni akar, de szavai belevesznek a tapsba. Az elnök: T. Ház! .. . Viharos fölkiáltások: Éljen Springer! Az elnök tehetetlenül ül a helyén, az ellenzék hét-nyolc percig szüntelenül tapsol. Huszár Károly: Tapsolni szabad elnök úr? Egy hang balról: Mikor hoznak paragrafust a taps ellen? Springer Ferenc folytatja beszédét. Hosszasan részletezi a javaslat antiszociális intézkedéseit. Hét óra felé újból szünetet kér.­­ (Kletik­ az első napon) Az elnök: A képviselő úrnak módjában áll további észrevételeit a részletes tárgyalás során el-­ Székely Aladár pénzük az ügy­el­járás, perokét.

Next