Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-09 / 160. szám

10 Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 3914. Julius 11.­­160. szám., aki az iskolákra való költséget improduktív­­nak hiszi. És akadt olyan többség, amely az iskola építését meg is tagadta. Ha annak a kis b­ács megyei községnek az elöljárói meg nem haltak azóta, Pozsony vá­ros hétfői határozata óta fölemelt fővel járhat­nak falucskájuk poros útján. Elvégre, ha mű­veit, képzett, diplomás emberek között olyan hangon lehet az iskoláról beszélni, mint ahogy az ,,improduktív“ szónok beszélt: ők, az elma­radt, kemény munkában megtört, a világtól elzárt­, földhöz ragadt falusiak szintén elkövet­hették azt a baklövést. A horvát zavarok Elfogadta a szábor a költségvetést (Saját tudósítónktól.) A horvát szábor szerdán folytathatta a költségvetés tárgyalá­sát ; az ellenzéki Frank-pártiakat kizárták az ülésekről és a Starcsevics-párt egymaga tá­madja a kormányzatot. Tévedés azonban azt hinni, hogy a horvát-szerb koalíció megerősö­dött , helyzete mind ziláltabb lesz és a háttér­ben új pártalakulás készül. Az unionisták Badciggal, Kulmerral és Rakodczayval szeret­nék megcsinálni az új többségi pártot, amely elsősorban is a Skerlecet buktatná meg. A költségvetés letárgyalása után őszig szünetel a szábor. A keresztény-szocialisták és a velük szövetkezett parasztpárt a szünetet arra használják föl, hogy az ország egész te­rületén szerbellenes agitációt folytassanak, de ezt a törekvésüket azonban rendkívül erélyes intézkedésekkel fogja meghiúsítani e kormány­zat , amely Tisza eszközeivel akar dolgozni. A szábor szerdai üléséről ez a tudósítá­sunk : A tartománygyűlés ülésének kezdetén Hrelja­­novics képviselő és társai indítványozták, hogy Hor­váth és Zarluka képviselőket zárják ki további har­minc ülésről, tehát összesen hatvan ülésről. Mod­­rusan koalíciós képviselő indítványozza, hogy Mil­­kovics képviselőt az elnökség és az országgyűlés többségének megsértése miatt harminc ülésről zár­ják ki. A két indítvány fölött csütörtökön fognak sza­vazni. A szerdai ülésen a ki nem zárt Frank-párti képviselők sem jelentek meg. Az ülésen folytatták a költségvetés általános vitáját. Hrvoj Sztarcsevics-párti képviselő a költség­vetés ellen beszélt. Örül, hogy a szerb nép lerázta a törökök uralmát. Állást kell foglalnia azonban ama nézet ellen, hogy a horvát nép bele fog olvadni a szerb népbe. Ameddig csak egyetlen híve él is a jogpárti programainak, ez nem fog megtörténni. Pártja nem személyekhez fűzi reményeit, hanem a nép józan belátására épít. A délszláv egység jelsza­vai csak frázisok. Beszélt ezután a szerajevói me­rényletről, amelyet a legélesebb módon elítélt. Rojcs Milán koalíciós képviselő kifejtette, hogy az országban horvát politikát kell folytatni. A monarchia érdeke megkívánja, csakúgy mint Ma­gyarországé, hogy Horvátország politikája horvát legyen. A szerbellenes irányzat kárára volna a hor­vátoknak is, amint ezt a nagyszerb per mutatta. Menjer Szarcsevics-párti a javaslat ellen foglal ■állást. Szól a szerajevói merényletről is és kifejti, hogy a horvátok lojalitását úgy Bécsben, mint Bu­dapesten el kell ismerni. Szemére veti a koalíció­nak, hogy Horvátország érdekében semmit sem tesz. Pribicsevics Szvetozár koalíciós kifejti, hogy a többség miért szavazza meg a költségvetést. Foglal­­kozik a Frank-pártiak eljárásával a legutóbbi ülése­ken és utal arra, hogy a szerajevói merénylet a leg­súlyosabb és a legborzasztóbb katasztrófa, amely a horvát népet sújthatta. De bizalommal és remény­ével tekint az ország az uralkodóra és a trónörö­kösre, akinek személye garanciát nyújt a monarchia népeinek. Foglalkozik az ellene emelt vádakkal, amelyek szerint ő nem foglalt állást a horvát kö­vetelések érdekében. Ez a vád alaptalan. Ő minden­kor híven támogatta a jogos horvát érdekeket. Az esti ülésen dr. Kriskovics előadó szólalt fel, aki behatóan taglalva a költségvetést, igazolja a többség unionista álláspontját. A költségvetési javaslatot ezután nagy többség­gel általánosságban elfogadták. A részletes vita során Hervot képviselő módo­sító indítványt ajánlott az első szakaszhoz, amelyet azonban elvetettek és a szakaszt változatlanul el­fogadták. A tartománygyűlés tételénél Szarcsevics közjogi okokból foglal állást annak elfogadása ellen. Az elő­adó replikája után a tételt elfogadták. A bán fizetésére vonatkozó szakasznál Hervoj képviselő a tétel törlését ajánlja. Az indítványt le­szavazták , a tanácskozást csütörtök délelőtt foly­tatják. Az albán fejedelemmé elhagyta Durazzót A fölkelők előnyomulnak — Az epiróták Argyrocastrot veszélyeztetik — Szkutari előtt ütközet volt A fejedelemmé Romániába utazott — ez a durazzói helyzet legkomorabb szimptomája. A fejedelem minden reményében csalódott s nem valószínű, hogy a tíznapos fegyverszünet alatt, amelyet ma az angol tengernagy kezde­ményezésére kötöttek, valami döntő fordulat történjék — jobbra. A forradalom hullámai Szlun­arit is elbo­rítják ; a szkutarii mohamedánok ma Koplik­­ban gyűlést akartak tartani, de a rendőrség, amelyet — úgy látszik — a nemzetközi csa­patok is segítettek, szétszórta őket. A város­ban nagy az izgalom, h­ír szerint fa hír persze megerősítésre szorul, négyen elestek és többen megsebesültek a mohamedánok közül. A föl­kelők közben elfoglalták Podgrácot, az epi­­ruszi zendülők Argyrocastrot fenyegetik, a ve­szély mindenütt nő s az albán kormány már csak az önkéntes­ toborzások sikerében bízik. Ma Amsterdamból Ilire kelt ugyan, hogy a nemzetközi bizottság Albánia részére tizenöt­ezer emberből álló nemzetközi hadtestet akar szervezni, — ez a hir azonban oly hézagos s annyira szemben áll a hatalmak (s elsősor­ban Ausztria-Magyarország és Olaszország) eddigi magatartásával, hogy semmi ok sincs a komolyságában bízni. Az albán fejedelmimé elmenekült Durazzó, julius 8. A fejedelmi palotában nagy utazási elő­készületek történnek. A fejedelemasszony gyer­mekeivel együtt Bukarestbe utazik s hosszabb ideig fog a román királyi udvarban tartóz­kodni. Berlin, j­ulius 8. A „Lokalanzeiger“ durazzói jelentése sze­rint az albán fejedelem felesége tegnap egy osztrák Lloyd hajón Romániába utazott. Vilmos nem akar lemondani Amszterdam, julius 8. Vilma hollandi királynő táviratot ka­pott Durazzóból Vilmos fejedelemtől, amely szerint a fejedelemnek egyáltalában nincs szán­dékában trónjáról lemondani s ha Durazzó­­ban nem tarthatja magát, akkor átteszi szék­helyét Szkutariba. A fejedelem csak akkor fogja trónját elhagyni, ha ezt az összes európai nagyhatalmak tanácsolják neki. Szomorú helyzet Durazzó, július 8. Ma éjszaka az egész vonalon fél óráig tartó tüzelés volt. Argirokaszkróból tizenkét nagú küldött­ség érkezett és elmondotta, hogy az epiruszi la­kosság a legnagyobb nyomorban van. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka egy csendőr vérboszából megölt egy koszovói albánt. Hétfőn este egy albán őrü­lési rohamában négy fegyverrel és munícióval bezárkózott házába és minden irányban lövöldözni kezdett. Nagy nehezen lefegyverezték. Durazzó, július 8. A városban tegnap éjjel vaklárma támadt. Két csendőr agyonlőtt egy kosszovói embert, mire el akartak menekülni, de a felkelők megtámadták őket. A felkelők lőttek a csendőrökre, ezek pedig viszonozták a tüzelést. A lövöldözés az egész vonal­ra kiterjedt és a városban nagy rémületet keltett. A felkelők sikerei Paris, július 8. Az Ocridából Durazzó felé előnyomuló felkelők elkeseredett harc után elfoglalták Podgrácot. Durazzó, július 8. Arif Hikmet halála óta Dzsemal bej, volt török őrnagy vette át a felkelősereg vezérletét, akinek állítólag több török tiszt segédkezik. Az egyes kerületekben alvezérek, nagyobbrészt Esszad pasa bizalmi emberei, szervezik a fel­kelést. Dzsemal seregének kitűnő a katonai szervezete. A felkelők nagy része nyugodtan végzi a mezei munkát s mihelyt valami hadi­­művelet van készülőben, a siáki vezérkar pa­rancsára azonnal fegyverbe áll. Turkhan pasa missziója Bécs, julius 8. Turkhan pasa albán miniszterelnök teg­nap este Pétervárra utazott. Esszad pasa nem békül­­ Róma, julius 8. Esszad pasa arra a kérdésre, hogy Turtulis al­bán közoktatásügyi miniszter közbenjárására visz­­szatér-e Albániába, kijelentette, hogy nagyon bol­dog, ha Wied herceg belátja tévedéseit, de nem tér addig vissza Albániába, amíg a fejedelem el nem hagyta az országot. Nemzetközi hadtest szervezése Amszterdam, július 8. Az Albániában levő németalföldi tisztek jelentése szerint a nemzetközi ellenőrző­ bizott­ság komolyan fontolóra vette azt a tervet, hogy Albánia részére tizenötezer emberből álló nem­zetközi hadtestet alakít, mely addig, míg a fe­jedelem uralmát a maga erejéből teljesen nem konszolidálta, az országot megszállja. Esszad pasa nem akar fejedelem lenni Paris, július 8. Esszad pasa a ,,Petit Párisien“ munkatársa előtt kijelentette, hogy a fejedelem helyzetét elveszettnek tartja. Arra a kérdésre, várjon ő maga utódja lehetne-e a fejedelemnek, Esszad pasa azt válaszolta, hogy sohasem voltak ilyen kívánságai. A nagyhatalmak sohasem fognak zavarba jőn­i , ha arról lesz szó, hogy minden szükséges követelménynek megfelelő trónörö­köst találjanak, ő maga nem jelölt és csak egy célt tart szem előtt. Teljes erejéből hozzájá­rulni Albánia boldogulásához! Szkutari, julius 8. Tizenhat mohamedán főnök szökött a na­pokban Montenegróba, hogy Esszad vasa bi­zalmi embereivel tanácskozzék. Argyrocastro veszedelme Durazzó, július 8. Az Argyrocastróból érkezett küldöttség az osztrák-magyar és olasz követségen, valamint az ellenőrző bizottság elnökénél járt és ott Argyrocastro város lakosságának azt a kérel­mét adta elő, hogy a sürgős segítség nagyon is szükséges, nehogy az epiróták megszállják­ a várost. Ha az intervenció még soká késik, úgy kénytelenek lennének behódolni az epiró­­táknaik. Véres összeütközés Szkutari előtt Szkutari, július 8. Az idevaló mohamedánok ma Koplikban gyűlést akartak tartani. A rendőrség ezt meg­tudta s ma korán reggel körülbelül kétszáz fegyveres mohamedánt megtámadott a rendőr­ség, amely a csapatokat is értesítette. Három rendőrt és csendőrt megsebesítettek. Peter­­ osztrák-magyar őrnagy reggel három órakor hirtelen támadást rendelt el. A mohamedánok erre visszavonultak. Állítólag négyen elestek és többen megsebesültek közülük. A városban nagy a pánik. Gyilkolástól félnek, ha Philipps ezredes nem tesz kellő intézkedést. KÜLFÖLD ) ( P Poincaré utazása. A hónap legkiemel­kedőbb külpolitikai eseménye a francia köz­társaság elnökének pétervári látogatása lesz. Mint már hírt adtunk róla, Poincaré elnök Svédországban, Dániában és Norvégiában is hivatalos látogatást fog tenni és a skandináv­­államok külpolitikájában mutatkozó irányvál­tozás mellett lehetetlen ennek az elnöki utazás­nak tisztán udvariassági színezetet adni. A francia képviselőház tegnap 000.000 frankot szavazott meg Poincaré útiköltségeire. A sza­vazást megelőző vitában Ja üres állást foglalt a titkos szerződések ellen, amelyek az ilyen

Next