Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)
1914-07-10 / 161. szám
10 ^Budapest, péntek r 1 - —— J-A' \- v-.r PESTI NAPLÓ Julius 10. V v» . szám.) i őrt .S?nt nagyszerb propagandát fejtettek ki és fh°gy egyesületük is van, mrnt összeköttetésben a belgrádi Omladinával. A rendőrség sok szerb diákot megidézett, akik azt állították a rendőrségen, hogy az ő egyesületük csak társadalmi célokat követett. Az egyesület alapszabályait még nem fordították le. Hivatalos helyen megerősítik a ,,Berliner Talgeblatt“ híradását, mely szerint itt lakó diákoknál házkutatások történtek. Berlin, július 9. prg. ” A Lokalanzeiger jelentése szerint a berlinirendőrség által a Jedinstvo nevű horvát-szlovénszerb egyesület elnökségének tagjainál lefoglalt propaganda-iratokat ezidőszerint még fordítják. Mivel ezt a munkát hétfő előtt el nem végzik, egyelőre nem várható semmiféle rendőrségi intézkedés a szerb diákok dolgában. Amennyiben bevannak iratkozva az egyetemre, az egyetemi tanács atározata mértékadó rájuk nézve. A rendőrségmár értesítette az egyetemi tanácsot. Tekintettelarra, hogy a külföldi diákok német egyetemekre betaló özönlésének kérdése már ismételten alkalmatadott kellemetlen vitákra, rendőri beavatkozásszüksége esetén a szerb diákok aligha számíthat Ijiai az egyetem védelmére. t th. í. i - t A hamis halálhír * .. -ZV- m w Akárhányszor megesik, hogy valakinek halála hírét költik és a valótlan hír az újságokban is megjelenik. Minthogy az újságírók még ragaszkodnak a régi közmondáshoz, hogy holtakról vagy jót, vagy semmit, az elparentált élő nem igen olvashat magáról kellemetlen dolgokat — s éppen ezért mindig jókedvűen cáfolja meg halálának hírét. Még szépen meg is köszöni, hogy oly kedves és persze tárgyilagos ! — nekrológot írtak róla."Az ismerősök mindenfelől üdvözlik a föltámadthalottat és sűrűn citálják a példaszót, akinek pelesig halálát híresztelik, hosszú élete leszen annaka földön. Talán most került elő először, hogy ilyenhamis halálhír nem örömmel, hanem pörrel végződött . Még tavaly történt, hogy Rosenbaum Sándornagyszombati szabó Bécsbe utazott ott, mint rendesen. Harthauser szállodájában vett lakást. A császárvárosban elvégezte a dolgát, onnan Pozsonyba alázott, ahol szintén volt elintéznivalója.Mikor azzal is végzett, nyugodtki ismerettel indult Nagyszombatba, ahol felesége már bizonyára türelmetlenül várja. Legalább Rosenbaum ezt ígygondolta. Ahogy hazaért, feleségét nem találta aCsaládi tűzhelynél. Rosenbaumé távollétének igen alapos oka lehetett. Míg férje távol volt, egyik dunaszerdahelyi ismerősétől levelet kapott, aki leveléhez egy bécsi újságból kinyírt hírt mellékelt. A hír arról szólt, hogy Rosenbaum Sándor nagyszombati szabó a Harthauser-szállóban hirtelen rosszul lett és pár percnyi kínlódás után meghalt. Az aszony agyán villámgyorsan futottak keresztül az adatok : Rosenbaum, szabó, Nagyszombat, Harthauser (férje mindig itt szokott megszállni) — semmi kétség nem lehet, ez Ő, a férje. Jajgatva, kezeit tördelve ült föl a vonatra és mentBécsbe. Itt megmutatták neki a halottról fölvett fényképet, majd azután magát a halottat. Az asszony búsultan állapította meg, hogy a halott nem az ő férje. Látott-futott, tudakozódott ,végül megtudta, hogy amikor a mentők eljöttek a Harthauser-szállóba, hogy onnan egy hullát elszállítsanak. Harthauser szállás azt mondotta, hogya holttest Rosenbaum Sándor nagyszombati szabó holtteste, így került Rosenbaum halálának híre a bécsi lapokba. Rosenbaumné sietett haza, ahol csakugyan friss egészségben megtalálta az urát. Eleinte kétségkívül örült a találkozásnak, hanem azután boszankodni is kezdett. Miért állotta ki ő hiába ezt az ijedelmet? Miért kellett neki lóhalálba fölszaladniBécsbe, ott pedig a lelkét járta ki, míg megtudta azigazságot. Mindezt annak a Harthausernek köszönheti, aki félrevezette a mentőket és azután a lapokat. PA szerbó felesége ermétte&VA betörötte a szállótokt. Sp-------------.JSt- •• ---------- -. donost és 2746 korona kártérítést követel érte. Ennyire taksálja azt a fájdalmat, ijedtséget és költséget, amelyet férje halálának Ilre neki okozott. Harthauser egy fityinget sem akar fizetni. Alkalmasint azon az állásponton van, hogy az élve talált férj akkora örömet szerezhetett egy jó feleségnek, hogy bőven kárpótolva van azért a kis ijedelemért Pósa Lajos halála Szombaton délelőtt temetik (Saját tudósítónktól.) Egy hónap előtt történt. Az öreg poétára élete őszén kisütött a tavaszi verőfény. Pósa Lajost a negyvenéves jubileuma alkalmából a fővárosi gyermekek ezrei ünnepelték, elárasztották virággal, rázendítettek a Pósa-dalokra és a sok ezer mosolygó szem sugarával övezték körül. A gyönyörű tavaszi hódolat — senki sem gondolta akkor — Pósa Lajos életének utolsó napfénye volt. Az ünneplő gyermekek lelkében még friss színekkel él ennek a napnak emléke és a költőnek már a temetésére mehetnek el. A gyermekvilággal együtt a magyar irodalom is gyászolja Pósát. A gyermekirodalomban az ő neve volt hosszú időn át a legnépszerűbb. A tipegő apróságok naiv versikéjétől kezdve a serdült ifjúságnak való hazafias költeményekig számtalan szárnyaló poéma hajtott ki az ő bőséggel termelő lantján. Mindenfelé szavalták a verseit, kétszáznál többet pedig megnézesítettek közülük. Ezek közül legnépszerűbbek lettek a Dankó-nóták. A gyermekirodalom művelésén kívül szép sikerei voltak a költőnek a hazafias és népies lírában is. Itt is közvetlen, őszinte és meleg volt s éppen ezért könnyen belopta magát a szivekbe. Az országraszóló népszerűség mellett költői értékének elismerését jelentette, hogy a Petőfi-társaság tagjává választotta. A tipikusan magyar arcú Pósa valamikor testben is duzzadó erő mintaképe volt. Az utóbbi időben azonban meglátszott rajta az idők sora, megfakult, megnehezült a járása s gyakran vezetővel járt az utcán. Természetesen senki sem gondolt még a közelgő végre. A jubileumi ünnepség után azonban hirtelen ágynak esett, régi vesebajához tüdőgyulladás járult, s két hét előtt szanatóriumba kellett szállítani. A Liget-szanatóriumban halt meg csütörtökre virradó éjjel fél kettőkor, amint ezt már közöltük is. Elhunytét legközelebbről felesége és nevelt leánya, Sárika gyászolják. Pósa 1850-ben Radnóton született. A nyolcvanas évek elején Szegeden tűnt föl, ahol újságíró volt, majd a színház titkára lett. Már akkor írogatta gyermekverseit, de érdemes munkásságának igazi terét a fővárosban találta meg. Itt írta költeményeinek végtelen sorát és szerkesztette a nevéhez felódó gyermüklapot, az „Én Újságomat. . . A költő holttestét a kerepesi temető halottasházában ravatalozták fel. Innen temetik szombatom délelőtt fél tizenegy órakor a főváros díszsírhelyére. Herczeg Ferenc búcsúztatja a Petőfi Társaság nevében, amely gyászjelentést is adott ki, „a kiváló költőt és a magyar gyermekirodalom megteremtőjét“” siratva. A temetés impozánsnak készül Meg fognak azon jelenni a többi irodalmi társaságok küldöttei is. Lerója kegyeletét Szeged városa is, ahol Pósa bácsi pályáját kezdte. A szegedi Dugonits-Társaság nevében Móra Ferenc, mond búcsúbeszédet. A budapesti cigányprímások elhatározták, hogy temetésére id. Rácz Pali vezetése alatt száznál több tagú bandával vonulnak ki s a gyászmenetben, valamint a sírnál Dankó-nótákat fognak játszani. Pósa Lajos BegnjaBí? (Táviratok és telefonjelentések) Az új olasz vezérkari főnök Róma, július 9. Az elhunyt Pollionak utóda a vezérkari főnökségben Cadorna tábornok lesz. Orosz zsidók telepítése Palesztinában Kiev, július 9. A ftrodsky cukorgyáros és többszörös mil-j Homos Palesztinában ezer deszlatina földet vásárolt, hogy ott orosz zsidókat telepítsen le, most pedig Kievben társulatot alapított, mely minél több földet akar ugyanerre a célra vásárolni. Az utóbbi időben tetemesen meg-növekedett a Palesztinába vándorló orosz zsidók száma. Páris erkölcsös lesz Paris, július 9. A rendőrfőnök magához hivatta a Moulim Rouge és az Olympia varieték igazgatóit és kijelentette előttük, hogy a rendőrség nem tűri tovább a rendkívül szemérmetlen, meztelen táncokat. Kéri tehát, hogy azokat vegyék le a műsorról. Az igazgatók ragaszkodtak a programmszámokhoz, mire ellenük és két táncosnő, Belles és Glassy kisasszonyok ellen eljárást indítottak. A produkciók most szünetelnek. MEGYÉK ÉS VÁROSOK — (Pestmegye közigazgatása.) Pest vármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön tartotta meg rendes havi ülését Ráday Gedeon főispán elnöklete alatt. A jegyzői előterjesztések után dr. Petri Mór királyi tanácsos, tanfelügyelő jelentette, hogy a pályázat alá bocsátott harmincöt tanítói állásra; 750 kérvény érkezett be. Dr. Künstler kecskeméti tanfelügyelő pedig jelentette, hogy tárgyalt Abony község elöljáróságával és Cegléd város tanácsával az ott létesítendő önálló szaktanítós gazdasági ismétlő iskolák elhelyezése ügyében. Berecz Gyula királyi tanácsos, Újpest tanfelügyelője jelentette, hogy a megüresedett tizennégy tanítói, illetve tajnítónői állásra 840 pályázati kérvény érkezett be. A pénzügyigazgató beszámolt a múlt hónap folyamán beérkezett adókról. (Kétmilliós hiteltúllépés Nagyváradon.) Nagyváradról írják: Most bocsátották nyilvánosságra a város 1913. évi zárszámadását, amelyből kiderül, hogy a város az elmúlt évben 2.109.719 koronával lépte túl az előirányzott kiadásokat Nagyfokú volt a jövedelemelmaradás a követetvámoknál, meghaladta a hatvankétezer koronát. A 45 százalékos községi pótadónál 79.992 koronával folyt be kevesebb az előirányzott összegnél. A jég gyárra nyolcezer, a tejközpontra hatezer koronánál többet fizetett rá a város. A zárszámadás szerint a város tiszta vagyona 1913-ban mindössze csak 19.742 korona 10 fillérrel gyarapodott. (Az adóbehajtás és a debreceni pénzügyigazgató.) Debrecenből jelentik: Nagy József , debreceni pénzügyigazgató már másodízben fordul a közigazgatási bizottság elé azzal a panaszszal, hogy a városi adóhivatal szembehelyezkedik a pénzügyigazgatóság intézkedéseivel s az adók behajtása körül nem jár el erélyesen. A jelentés a városi adóügyosztályban nagy megütközést keltett s az ügyosztály erélyes tiltakozásra készül. Csóka Sámuel főjegyző, a hivatal főnöke igy nyilatkota a Dénzügyifiazható vádjairól ■)