Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-11 / 162. szám

8 Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1914. július h­i­­162. szám A vinni álláspontját, pedig most látszik csak valójában, mennyire igaza volt.­­— Azóta a helyzet reánk nézve sokkal kedvezőtlenebbé vált. Akkoriban Oroszor­szág még a japán háború utóbajait nyögte s a szerb aspirációkat egy sikeres hadjárat önbizalma nem növelte nagyon. De még most sem késő. Tény azonban, hogy ez az utolsó alkalom, mikor a szerbeket észre­­téríthetjük. Néhány év múlva, midőn a leg­utolsó hadjárat sebeit már kiheverték és a közbeeső időközt a nagyszerb ábrándok folytonos szitásával kellőképpen kihasznál­ták, már késő lesz. — Ma bizton számíthatunk arra, hogy szövetségeseink kitartanak mellettünk és Bulgária is alighanem szívesen fogja látni, ha a szerbek telhetetlen nagyravágyását né­mileg lehűtjük. Munkatársunk megemlítette, hogy látszat szerint a német szövetséges nagyon lanyhán viselkedik és talán komoly esetben nem volna hajlandó magát exponálni mellettünk. — Ez tévedés — mondotta a kiváló po­litikus. — Németország azért hallgat, mert mi hallgatunk , mert úgy érzi, hogy mi nem akarunk harapni, az ugatásban pedig nincs kedve résztvenni. —Ha tovább is titkolódzni, fontolgatni fogunk s tétlenül tűrjük az ellenünk világ­szerte folyó agitációt, helyzetünk mindig kedvezőtlenebbé válik. Közvetlenül a hallat­lan vakmerőséggel előkészített fejedelem­­gyilkosság után az egész világ érthetőnek ta­lálta volna a legkíméletlenebb megtorló lé­péseket. Ma már megoszlanak a vélemé­nyek s ha még sokáig habozunk, általános lesz a felfogás, hogy mindennek mi vagyunk az okai, ami csak szítani fogja az ábránd­jai által elkápráztatott szerbek merészségét. — Gyors elhatározásra, erélyes cselek­vésre van itt szükség. Meg kell ragadnunk az utolsó alkalmat, mikor a monarkia és ez­zel Európa nyugalmát és biztonságát gyer­mekesen agresszív és kalandos politika ellen biztosítjuk. Budapest, július 10. A szábor a magyar iskolák ellen. Zág­rábból jelentik: A horvát tartománygyű­lés pénteki ülésén harmadik olvasásban is elfogadták az országos kormány költségveté­sét. Kriskovics előadó referált ezután a kétmilliós rendkívüli kiadásról, amelynek megszavazását a költségvetés keretén kívül kérik. Útépítési és egyéb gazdasági intézkedésekről, különösen pedig a kis­ipar előmozdításáról van szó. A hitel fedezése a Magyarországgal való elszámolás alapján későbbi időben fog történni. A javaslatot első és második olvasásban egyhangúlag elfogadták. Iipsics kép­viselő előadása alapján első és második olvasásban elfogadtak egy törvényjavaslatot, amely Zimony környékén levő ingatlanok kisajátítására vonatko­zik. Ugyancsak elfogadott a szábor egy másik tör­vényjavaslatot is, amely a műszaki szolgálat sza­bályozásáról szól. Ezután áttértek az interpellációk tárgyalására. Persics Szarcsevics-párti megokolta indítványát, amelyben azt kívánja, hogy a kormány készítsen pontos listát a horvátországi magyar isko­lákról és tájékoztassa az országgyűlést arról, hogy hány magyar tanító működik az országban, hány katolikus szülő gyermeke jár magyar iskolába és milyen tankönyveket használnak a magyar iskolák­ban. Megjegyzi, hogy nem akarja azt indítvá­nyozni, hogy az összes magyar iskolákat zárják be, de olyan junkuimra gondol, hogy mindaddig ne állíttassék fel újabb magyar iskola, amíg a horvát­országi magyar iskolák tanterve nem egyezik telje­sen a kormány által elfogadott tantervvel. Délután újabb ülés kezdődött, amelyen Persics indítványát a magyar iskolák ügyében bizottsághoz utalták. A mű­szaki szolgálat szabályozására vonatkozó tör­vényjavaslatot részleteiben is elfogadták. Ezután sorra elfogadták első és második olvasásban az ügyvédi díjakra, valamint a telekkönyvi tisztviselő­­jelöltek szolgálati viszonyának és fizetésrendezésé­nek elintézésére vonatkozó javaslatokat. A legkö­zelebbi ülés szombaton lesz. A napirenden van a többek között a katonai titkok megőrzésére vo­natkozó javaslat. A szerajevói vizsgálat újabb adatai ismét bombákat találtak . Hogyan szokott meg Mehmed Bagics (Saját tudósítónktól.) Vége felé jár a vizsgálat Szerajevóban, de a letartóztatások­nak csak nem szakad vége. Egyre újabb, gya­nús emberek kerülnek a fogházba s egyik­másikuk nem is hiába. A foglyok között van újabban egy­ udvari fényképész, aki az elme­nekült mohamedán merénylőnek pénzt adott s megindult az eljárás a Prosvjetni Dom nevű szerajevói szerb egyesület ellen is, mert helyi­ségében a merénylet alkalmával használtakhoz hasonló bombákat találtak. Hír szerint sok he­lyen vannak még ilyen bombák elrejtve Sze­rajevóban. A vizsgálat újabb adatairól tudósításunk a következő : Szerajevó, július 10. A rendőrség és a tartományi kormány még mindig nagy erővel folytatja a vizsgálatot a poli­tikai összeesküvés kiderítésére. A vizsgálat, mint beavatott tisztviselői körökben mondják, egyre terhelőbb adatoknak jut a birtokába, napról-napra történnek újabb letartóztatások, de ezekről a nyil­vánosság semmit sem tudhat meg, mert a ható­ságok a legteljesebb titoktartással intézik a nyo­mozásnak minden részletét. A cenzúra is egyre erősebb. A kormányzóság csütörtökön újabb ren­deletben utasította a postán működő cenzorokat, hogy a tudósítások minden szavát ellenőrizzék és azonnal szakítsák félbe a beszélgetést, mihelyt a nyomozásról akarnak hírt bárhová is továbbítani. Amint valaki ilyen részletet telefonon közöl, a be­szélgetés nyomban megszakad. Rejtélyes távirat Újabb érdekes momentum jutott nyilvá­nosságra egy szerajevói horvát lap révén. A lap elmondta, hogy azon a napon, amikor a merénylet történt, a szerajevói postahivatal­ban táviratot adtak fel, amely Pribicsevics őr­nagy címére szólt. A távirat szövege a követ­kező volt : — Beide Pferde gulverkauft. (Mindkét lovat jól adtuk el.) Aláírás nincs a táviraton. A nyomozás most az iránt indult meg, hogy ki adta fel ezt a táviratot. Az összeesküvők beismerése A vizsgálóbírók reggeltől estig a szemtanukat és a merénylőket hallgatják ki s az összeesküvés részleteit igyekeznek kideríteni. Annyi megállapít­ható, hogy az összeesküvésben résztvett emberek töredelmes beismerésben vannak, a nyomozó ha­tóságot hozzásegítették a bűntett minden titkához, a vallomásokat azonban szigorú titokban tartják és csak felsőbb parancsra fogják közölni a vizsgá­lat eredményét a nyilvánossággal. A konakban, ahol Potiorek Oszkár tartományi főnök rezideál, naponta vannak fontos tanácskozá­sok, amelyeken a vizsgálat újabb fejleményeit be­szélik meg. A konak és a Baulplatz között állandó az érintkezés és érdemben addig a vizsgálóbírók nem határoznak, míg a külügyminisztérium részé­ről utasítást nem kapnak. Csütörtökön — mint már megírtuk — báró Gorup bécsi rendőrigazgató visszarendelte a Szera­­jevóba kiküldött hat detektívet. Visszahívták a trieszti detektíveket is és most már csak magyar detektívek, a határrendőrség és az államrendőr­ség kiküldöttei vesznek részt a nyomozásban. Való­színű, hogy fáradságos munkájukat a jövő hét ele­jén ők is befejezik s ezután csak a szerajevói rend­őrség emberei vesznek majd részt a nyomozásban. A megszökött merénylő bűntársa Princip Gavrot és merénylő társait pénteken délelőtt ismét kihallgatták s főként azt igyekez­tek megtudni tőlük, vájjon nincs-e tudomásuk arról, hová rejthette Mehmed Bagics a hatodik bombát. A merénylők erről nem tudnak, Bagics pedig — mint már ismeretes — Montenegróba szökött. A szerajevói országos törvényszék vizsgáló­bírója most elfogató parancsot adott ki Mehmed Bagics ellen, de alig remélik, hogy a Niksicsbe szökött merénylőt a montenegrói hatóságok ki­adják. Az elfogató parancs szerint Mehmed Bagics kaláni származású, huszonkét éves, mohamedán vallású asztaloslegény, akiről tudják, hogy izlám eredete ellenére nagyszerb érzelmű s a propagan­distáknak kedvelt bizalmasa volt. Bagics mindenre kapható ember, akit Principnek nem volt nehéz rávenni arra, hogy bombamerényletet kövessen el a trónörökös ellen. Bagics lakásán, a Carsiában csütörtökön ház­kutatást tartottak, amelyen megállapították, hogy a szökevénynek nem volt annyi pénze se, hogy Metkovicsig megválthassa vasúti jegyét. A nyomo­zás folyamán azonban megtudták a detektívek, hogy Bagicsnak egy mosztári udvari fényképész, Marianovics Dusán adott pénzt az utazásra. Az udvari fotográfus ismeretes nagyszerb érzelmeiről és a merénylő vele lépett érintkezésbe. Marjano­vics június 30-án, két nappal a merénylet után is adott pénzt Mehmed Bagicsnak. Bombák mindenütt A rendőrség hétfőn házkutatást tartott a szerajevói szerb egyletben, a Prosvjetni Dom­ban, amelynek helyeségeiben három bombát találtak. A bombák teljesen azonosak az ösz­­szeesküvők bombáival. Két tüzérliszt elvitte a bombákat. Azt beszélik, hogy a városban még húsz ilyen bomba van elrejtve. A szábort berekesztették Szarajevó, július 10. A király elhatározása alapján a bosznia­­hercegovinai tartománygyűlés negyedik ülés­szakát berekesztették. A tartomány­gyűlés el­nöke erről táviratilag értesítette a képviselő­ket. A tartománygyűlés negyedik rendes ülésszakát 1913 december 29-én nyitották meg és megszakítással július 10-éig tartott. Az utolsó ülés, nem számítva a június 28-iki gyászgyűlést, június 20-án volt. A Szerajevóban tartózkodó muzulmán és hor­­vát képviselők konferenciát tartottak, hogy meg­beszéljék további magatartásukat a munkatöbbség­­hez tartozó szerbekkel és Bilinski közös pénzü­gy­­miniszterrel szemben, aki ellen kedvezőtlen a han­gulat, mert a szerbeket túlságosan favorizálta. A szerb Dimovics-csopori is értekezletet tartott, amelyen a további munkára való hajlandóságukat és az uralkodóházhoz való hűségüket hangoztatták. Bécs, július 10. Isejdből jelentik : Irányadó helyen han­goztatják, hogy a bosnyák tartománygyűlés elnapolása nem jelenti azt, hogy a parlamen­táris tribün meg fog szűnni. A mostani hangu­lat azonban túlságosan izgatott, azonkívül a jövő héten megkezdődnek a mohamedán ün­nepek, amelyek öt hétig tartanak. Előrelátha­tólag augusztus második felében ismét egybe­hívják a tartománygyűlést a költségvetés le­­tárgyalására. Az ulema imája Az uralkodóház gyásza alkalmából pénteken este a császármecsetben déva (im­a) volt, amelyet Causevic, reis-ul-ulema mondott. Az istentiszteleten megjelentek Ressoul Haiti el Tendi török főkoznál, dr. Basaakc­ tartománygyűlési elnök, Arnautovic vakásigazgató, Csurcsics polgármester, számos mu­zulmán községi tanácsos és képviselő, továbbá dr. Mandics tartományfőnök-helyettes, több osztályfő­nök és a tartományi kormány főhivatalnokai, a tábornoki kar képviselői, a csapatok küldöttségei stb. A királyért mondott ima bevezetésében a reis­­ul-ulema a következőket mondotta: — Testvérek! Muzulmánok! Közülünk min­denki tudja, hogy Szerajevóban gálád merénylet történt, amely az egész világon minden igaz em­bert fájdalommal és mindnyájunk atyját, szere­tett uralkodónkat, Ferencz József császárt és királyt mélységes gyásszal töltötte el. Mi muzul­mánok, akik a szent izlám előírásai szerint köte­lesek vagyunk az uralkodó örömét és gyászát megosztani, imádkozzunk Allahhoz, hogy tartsa meg uralkodónkat egészségben és jólétben. Aztán Isten áldását kérte a királyra és az uralkodóházra és azt az óhajt fejezte ki, hogy az összes alalhalók szivei találkozzanak egyetértés­ben és az uralkodó iránti szeretetben. A hívők megindult amonnal fogadták az imát. Az egyházi ünnepély a boszniai muzulmánok lojalitásának meleg és lelkes kifejezésére adott alkalmat.

Next