Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-17 / 167. szám

s Budapest, péntek PESTI NAPLÓ Í1167. szám, 1914. július 17. NAPI HÍREK Az Idő Csütörtökön az ország északi és ke­leti részein voltak kisebb-nagyobb esők. A hőmérséklet, amely többnyire maga­sabb a normálisnál, lényegtelenül válto­zott. Maximuma 32 C° volt (Malackán), minimuma 3 C° (Rajecfürdön). Péntekre zivataros esők várhatók, hősülyedéssel. Sürgöny-prognózis: Zivatarnak, hű­vösebb. — K­ ­s nagy titok *■ * * Akik hetek óta figyelemmel olvassák az Albániából és különösen Durazzóból érkező híreket meg táviratokat, sehogy sem tudtak egy nagy titok nyitjára találni. Ezek a hírek és táviratok mind arról szóltak, hogy Durazzó és benne a fejedelem helyzete tarthatatlan. A lázadó albánok, akik semmi körülmények kö­zött sem hajlandók Wied hercegét uralkodóul vállalni, mind közelebb férkőznek az ostrom­lott városhoz és minden emberi számítás sze­rint, előbb-utóbb rá is teszik kezüket. Azt mondják, Vilmos fejedelem maga is tudja ezt. Miért nem hagyja ott akkor hát Durazzót, a mirditákat, malisszorokat, mohamedánokat és az egész albán perepungot, mint Szent Pál az oláhokat? Segítséget remél? Honnan? Ha a nagyha­talmak hóna alá akartak volna nyúlni, már megtették volna ezt. Az önkéntesek oly gyéren szivárognak zászlója alá, hogy­ belőlük ugyan harcképes sereget még Hunyady Mátyás sem tudna teremteni. Sokáig Esszad pasa volt min­den reménysége. Ide a pasa az irányába való lojalitását úgy értelmezte, hogy észrevétlenül szerette volna lecsenni fejéről az albán ko­ronát. A pasa száműzetése után a hollandus tisztekben bizakodott. Thomson ezredes azon­ban elesett, a többiek pedig úgy gondolkod­nak, ha már meg kell halniuk, meghalnak a saját hazájukért, nem pedig idegenért, ame­lyik különben meg sem született. Majd a kö­vér Prenk Bib Doda emelte magasra a fejede­lem zászlóját. Nem sokáig tartott az sem. Prenk Bib Dodáról kisült, hogy csak jó üzle­tet akart csinálni és amikor ez nem sikerült neki, odébb állott. A fejedelem ekkor igazán magára maradt. Sehonnan sem számí­thatott többé segede­lemre, mégsem mozdult el Durazzóból, ott van most is. Vajjon mi az oka ennek a kitartá­sának? A bátorság és a nemes ügyhöz való sirigragaszkodás aligha. Hiszen, amikor né­hány héttel ezelőtt vaklárma támadt Durazzó­­ban, hogy megérkeztek a fölkelők, ő fensége gyors lépésekkel sietett egy olasz hadihajóra , s bizonyára el is hajókázik, h ha a fölkelők megjelentek volna palotája előtt. Miért marad most mégis az albán fővárosban? Igaz, a föl­kelők még nincsenek a sarkában , de az is igaz, hogy ő belőle albán szuverén soha nem lesz — mi tartja hát ott Durazzóban? Egy athéni újság megfejtette a nagy titkot, vagy legalább is azt állítja, hogy megfejtette. Sze­rinte Vilmos, mielőtt Albánia felé útnak in­dult volna, szerződést kötött a nagyhatalmak­kal, amelyeknek akaratából, tudvalévően, Al­bánia megszületett. A szerződés értelmében 260.000 frank évi járadékot kap, ha Albániát kénytelen lenne elhagyni. A hangsúly a „kénytelen“ szón van. Mikor a minap az olasz hadihajóra menekült, még nem volt kénytelen távozni, mert a föl­kelők megérkezéséről szóló h­ír nem volt igaz. A járadék tehát akkor még nem volt esedékes. Ez csak akkor lesz esedékes, ha a felkelők valóban bevennék Durazzót és Vilmosnak nem lenne más választása, mint hogy vagy a fölke­lők kezébe jut, vagy pedig menekül. Ezért ül még most is Durazzóban Wied hercege, holott nyilvánvalóan minden kötél elszakadt már. Várja azt a pillanatot, amikor a szerződés ér­telmében kénytelen lesz sátorfáját össze­szedni-NAPIREND: Naptár. Pántok, Julik­a 17-t­n. Róm­. kat.: Klek liv. — Prot.: K­lek. — Görög-orosz, juliu­s 1. Krétai András. ■ Zsidó: Tiramusz 2.'i. ■ 'A' k'I reggel 1 óra Itt perckor, nyugszik este 7 óra 02 perckor. — A hold kel este 11 óra 49 perckor, nyugszik délután 3 óra 4 perckor. •— A földmivelés­­ügyi miniszter fogad délelőtt 11 órakor. — A vallás és közoktatásügyi miniszter fogad délután 4 órakor. — Gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi államtitkár fo­gad délután fél 5 órakor. — Lors Vilmos kereskedelem­ügyi államtitkár fogad délben 12—2-ig. — Németh]] Károly belügyi államtitkár fogad délben 12—2-ig. —• — Ferenc Ferdinánd autója múzeumiján, Bécsből jelentik. Azt az automobilt, amelyben Ferenc Ferdinándot megölték és amelyet gróf Harrach a királynak ajándékozott, a hadsereg múzeumában fogják elhelyezni. A király gróf Harrach Ferenc titkos tanácsoshoz a következő kéziratot intézte: Kedves gróf Harrach ! Mint az önkéntes automobilhadtest tagja, Szerajevóban részt vett boldogult unokaöcsém, Ferenc Ferdinánd főher­ceg automobil útján, amelynek folyamán me­rényletek célpontja volt, amelyek egyikének a főherceg és neje áldozatul esett. E megrázó ese­mények közepette oly önfeláldozó gondoskodás­sal vette oltalmába a főherceg és neje életét, hogy indíttatva érzem magamat Önnek ez oda­adó magatartásáért elismerésemet és köszönete­­met kifejezni. Ischl, 1914. július 14. Ferenc József, s. k. — Rentijeladományozás. A király dr. Hajnal Al­bert békésvármegyei tiszteletbeli főorvosnak a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. —­­ A bajor király Sárvárott. Szombati Bigról jelentik: Lajos bajor király kabinetirodája Münchenből azt az értesítés küldötte a király sár­vári uradalmának igazgatóságához, hogy a király és családja október elején ismét hosszabb tartóz­kodásra Sárvárra érkezik. A bajor király sárvári sejoárja alatt udvari vadászatok lesznek a vas­megyei urak részvételével. — Személyi hírek, Gróf Wickchburg István fiumei kormányzó szombaton megkezdi szabadságát, amelyet Balatonföldváron és morvawischenaui birtokán fog­ el­tölteni. — Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári me­gyéspüspök többheti tartózkodásra a Rajna mellékére utazott. — A horvát bán Budapesten. Báró Skerlecz Iván horvát bán, csütörtökön reggel Budapestre érkezett. Elsőbben a horvát minisztériumba hajta­tott, majd a képviselőházba ment. Itt fölkereste Tisza Istvánt s vele hosszabb ideig tanácskozott. — Szent István-napja. Az idei Szent István­­nap, melyet a tanács nemcsak a belföldön, hanem az utazási kedvezményre való figyelmeztetéssel az osztrák és német turista egyesületekben is propagál, sokkal élénkebbnek ígérkezik, mint az utóbbi években. Nagyobb arányú lesz a körmenet, amelyet maga a hercegprímás fog vezetni és az összes püspököket meghívta megjelenésre. Ezzel és a polgári hatóságok nagyobb részvételével, va­lamint a már is jelentkezett festői népviseletben megjelenő vidéki bövekkel a körmenet impozáns lesz. A főváros felkérte az illetékes kormányható­ságokat, hogy a múzeumokat, tárlatokat és egyéb nyilvános intézeteket tartsák a közönség részére a Szent István napján díjmentesen nyitva és ugyanezt kérte a parlamentre és királyi palotáira nézve is. Az eddigi egyéb Szent István-napi látvá­nyosságokon kívül érdekesnek ígérkezik az ipar­csarnokban és környékén megnyílt nemzetközi mozgófénykép-kiállítás és a Tattersallban e napon rendezendő gépkocsi és léghajósverseny, amelye­ket a tanács anyagilag is támogat. Lesz még egy másik eseménye is Szent István-napnak, nevezete­sen: leleplezik végre a Pázmány-szobrot, amely­nek évekig kelett a Déli vasút raktárában be­­pókhálósodni csak azért, mert a Kigyó-téri áru­bódét semmiképpen nem engedték elhordatni a helyéről. A főváros, amely ez alkalomra felvilá­gosító szolgálatról is gondoskodik, az idei, a vi­szonyok által indokolt szerényebb kezdet után a jövőre az ünnepségek nagyobb szabású kifejlesz­tésére gondol.­­ A távozó Cornin­­lseidből jelentik: Gróf Centin bukaresti követ szombaton kihallgatáson jelenik meg a királynál és még aznap elutazik Ischlbtól. — Tömeges munkásválasztók Debrecenben, Debrecenből jelentik. Az országgyűlési képviselő­választók összeírása nagy érdeklődés mellett fo­lyik. A városban hat bizottság működik, amelyek a legnagyobb liberalizmussal kezelik a jelentkezők dolgát. Az utóbbi napokban a város tervidén lakó munkásság vonult fel óriási számmal. Az összeíró bizottságok ezerötszáz jelentkező közül alig néhányat vetettek vissza. Debrecen választói­nak száma a munkásszavazókkal mintegy három­ezerrel fog növekedni. — De la Roche bárónő lezuhant. Reimsből jelentik: Az itteni repülő-meetingen sikeres fölszál­­lásokat végzett a legelső női pilóta, d­e la Hoche bárónő. Rászívott a magassági versenyben s e köz­ben szerencsétlenség érte: nagy magasságból lezu­hant s összetört gépe alatt eszméletlenül terült el Kórházba vitték, ahol az orvosok megállapították,­ hogy állapota súlyos ugyan, de nem életveszélyes. — Huerta. A napi krónika egy névvel lesz szegényebb — Fluerta letette Mexikó elnöki méltóságát. A lapok hónapok óta harsogják a világ négy tája felé a nevét és nem győztek róla eleget írni. Boldogult Menelik abessziniai császár óta nem volt még egy exotikusan hangzó név, amely annyit forgott volna köz­kézen, mint az övé. Hol mint ragyogó és nagy­­tehetségű diplomataként szerepeltették, hol pedig úgy beszéltek róla, mint ahogy az úton­álló gazemberről szoktak. Akik érintkeztek vele, azt mondják, hogy mind a kettőből van benne valami. Kétségtelen, hogy van diplo­matái tehetsége, ha oly sokáig farkasszemet tudott nézni az Egyesült­ Államok kormányá­val. Nem egy jegyzékéről azt állítják, hogy valóságos diplomáciai remekmű. Persze, a jegyzéket nem ő írta, mert noha tábornok és a mexikói köztársaság elnöke volt, a betűvetés­hez nem sokat ért. Hívei, természetesen, más­­képpen magyarázták azt, miért nem vett szí­vesen tollat kezébe; azért, mert az írás az ál­lamfő méltóságával össze nem egyeztethető. Egy államfő csak diktálhat, de ő maga be nem tintázhatja az ujját. A gazember jelző, amelyet szintén elég sűrűn ragasztottak a ne­véhez, intimusainak vallomása szerint, leg­alább is illet rá annyira, mint a diplomata­­jelző. Múltjából rémhistóriákat tudnak, amely históriák középpontja egy-egy gyújtogatás, gyilkosság, vagy lekötés volt. Most végül ál­lítólag lemondott elnöki állásáról és vissza­vonul a magánéletbe, hogy összegyűjtött mil­lióiból— mert milliókat gyűjtött változatos pályáján — csöndesen leélje hátralevő nap­jait. Nem lehetetlen azonban, hogy Menelik­­hez hasonlóan­­—­ akit tudvalévően vagy öt­ször temettek el az újságok és ennek ellenére tovább élt — ő is fogja még foglalkoztatni a­ közvéleményt. — Poincaré utazása. Párisból jelentik. A minisztertanács a két kamara elnapolása után a köztársaság elnökének és a miniszterelnöknek el­utazása előtt ülést tartott és elhatározta, hogy a miniszterelnököt távolléte idején Bienvenu-Martin miniszter fogja helyettesíteni. A legközelebbi mi­nisztertanács augusztus elsején lesz. Gherbourg la­kossága azt hitte, hogy az elnök ott fog hajóra szál­lni és ezért fellobogózták az egész várost. Mivel azonban az elnök megérkezése a parlamenti tárgya­lás elhúzódása miatt egyre késett, leszedték a há­zakról a lobogót, a virágfüzéreket és a gyönyörű kárpitokat, úgy, hogy mire az elnök csakugyan megérkezett, a város egész hétköznapi színben volt — Dünkirchenből táviratozzák . Poincaré elnök és Viviani miniszterelnök reggel öt órakor ,bé­kéz­iek és azonnal hajóra szálltak, amely Oroszországba viszi őket. — A leleplezett katonai attasé. Pétervár­ról jelentik: A „Novoje Vremja“ szerint be­fejezett dolog Bassarov berlini orosz katonai attasé visszahívása, mert az ezredes titkos iratok megszerzése végett gyanús személyek­kel lépett összeköttetésbe, noha kormánya ettől óva intette. — Kitiltott román könyv. A­­kereskedelemügyi miniszter Magyarország területére megvonta a postai szállítás jogát Popovics András „Ungurii austriacii si noi“ (A magyarok, az osztrákok és mi) című román nyelven írt könyvétől, amelyet a bukaresti Adeverul­­nyomdában nyomtattak. — Orth János hagyatéka. Temesvárról jelen­tik: Néhai Szalvátor János főherceg, akinek emlé­két Orth János néven ismeri a történelem, mint tüzéralezredes két évig lakott Temesvárot. A nép­szerű főherceg, akit Temesvár polgárai nagyon szerettek, végrendeletében megemlékezett a temes­vári szegényekről is, akiknek 2000 koronát hagyo­mányozott. Miután azonban a főherceg halála után a végrendelet záradékában megnevezett alap már nem létezett, az adomány nem nyert fedezetet. Ma egy bécsi ügyvéd értesítette a várost, hogy Isenburg Birnstein Lujza osztrák hercegnő elhatározta, hogy a fenti összeget a temesvári szegényeknek juttatja. Orth János temesvári tartózkodása idejében a­ gyárvárosi Andrássy-uton saját céljaira szép palo­­­tát épitetett és ebben lakott. — Az aostai herceg betegsége. Nápolyban táviratozzák, hogy a nagybeteg aostai herceg­­ állapota válságosra fordult. Már ellátták a bete­­­get a halotti szentségekkel.

Next