Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-28 / 177. szám

a az elnökségnek a fővárosban időző tagjai is ott voltak a körben: Sághy Gyula, Bakonyi Samu, Lovászy Márton. Élénk eszmecsere volt a képviselők között az eseményekről. Feszült várakozással tekintenek a szerb konfliktus ki­fejlődése és a kormány részéről teendő intéz­kedések elé, melyek között már most elvárják, hogy a behívottak családjáról minden irány­ban a legteljesebb gondoskodás fog idejeko­rán történni. Egyébként a pártnak, csakúgy, mint a többi ellenzéki pártoknak tagjai reggel fél tízkor a Ház kupolatermében találkoznak, hogy együttes megbeszélést folytassanak. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottsága hétfőn délután öt órakor a képvise­lőház 1. számú üléstermében együttes ülést tart. Az ülés tárgya a törvénykezési illetékről szóló törvényjavaslatnak a harmadszori olva­sás előtti végleges egyeztetése. A képviselőház keddi ülésén a kormány el akarja végleg in­tézni az illetékjavaslatot , ezért a Pol. Hk­. ér­tesülése szerint csak a törvényjavaslat harmad­szori olvasásban való megszavazása után fog­ják a Ház ülésezését elnapolni. Szerbia A monarkia memoranduma A demarche átnyújtása alkalmából meg­írtuk, hogy a monarkia a nagyhatalmakhoz intézett körjegyzékhez csatolta annak a vizs­gálatnak eredményét, amelyet a szerajevói merénylet után folytatott. Ennek a memoran­dumnak kívánatos ismertetését hétfőn nyilvá­nosságra hozták. A hatalmakhoz intézett körjegyzékhez melle­sett memorandum utal arra, hogy az a Szerbiából kiindult mozgalom, amely azt tűzte ki céljául, hogy Ausztria-Magyarország délszlávok lakta részeit el­szakítsa a monarchiától s e területeket Szerbiával egy állami egységbe foglalja, messzire nyúlik vissza. Ez a propaganda szerb területen az annexiós válság idején a szerb kormány védnöksége alatt minden rendelkezésére álló eszközzel szándékainak megvalósítására törekedett. Az egész szerb sajtó a monarchia ellen mindenkit harcba szólított és szö­vetségek alakultak a harc előkészítésére. E szövet­ségek legjelentősebbike a Narodna Obrana, amely forradalmi bizottságból alakult és amelyet annak idején szerb katonai és polgári funkcionáriusok alakítottak. Ez az egyesület célul tűzte ki azt, hogy az osztrák-magyar monarchia elleni háborúra szabad csapatokat alakítson és képezzen ki. A Narodna Obrana központi bizottsága által kiadott egyesületi lap többek között a következőkben je­löli meg az egyesület céljait : önkéntes csapatok alakítása és azoknak előkészítése, külön felkelő csa­pat szervezése, felszerelése és begyakorlása, amely külön és önálló hadviselésre képes. A Narodna Obrana egyik fő feladata annak az összeköttetésnek a fentartása, amely bennünket a határon túl lakó közeli és távolabbi testvéreinkkel összefűz. Ausz­triában látják az első és legnagyobb ellenséget, melynek eljárása szükségessé teszi Ausztria ellen a harcot, amelynek a teljes kiirtást kell eredmé­nyeznie. Kristalovics Trisko boszniai állampolgár val­lomása szerint őt, további száznegyven más ember­rel a Narodna Obrana toborozta avégből, hogy bandákat alakítson velük. A Jagodina kerületben lévő Cupria helyiségbe hozták őket és az ottani iskolában tanították őket lövésre, bombadobásra, aknák elhelyezésére, vasutak, alagutak és hidak felrobbantására, valamint a táviróvezetékek meg­rongálására. Feladatuk volt, hogy parancsnokaik példáit követve, az iskolában szerzett ismereteiket Boszniában és Hercegovinában tényleg gyakorol­ják. Az, hogy ez az iskola összeköttetésben állott a szerb kormánykörökkel, már abból is bizonyos, hogy a bandák iskolájában kizárólag szerb tisztek működtek, mint tanítók. Jankovics Bozso tábor­nok és Pribicsevics Milán százados rendes időkö­zökben szemlét tartottak e három havi bandatan­folyamokban. A Narodna Obrana nemcsak a szerbiai lakos­sághoz fordult, hanem a monarkia délszláv nem­zetiségű polgáraihoz is. A monarkia délszlávok lakta területeit szerb területnek tekintette. A Na­rodna Obrana fő feladatát abban látta, hogy a Szer­bia területén kívül lakó testvéreket a részvételre bírja. Kéntlakat lelt a monarkia délszlávok lakta területein, hogy előadásokat tartson, de a tulaj­donképpeni cél nem az előadás volt, hanem tekin­tettel a hatósági ellenőrzésre, csak az aránylag ár­tatlan alkalom arra, hogy a monarkia állampol­gárai közül a Narodna Odbrana céljaira alkalmas segítőtársakat, az egyesületnek tagokat szerezzen. Ez emisszáriusok közül, akik államterületeinken ily toborzó tevékenységet fejtettek ki, kiválik Decics Zivojin, a szerb államnyomda igazgatója, aki 1912- ben Karlócán előadást tartott; ez alkalommal ellen­tétben a különben szem előtt tartott óvatossággal, nyíltan állást foglalt az összes szerbek egyesülése mellett a közös ellenség ellen és félreérthetlen cél­zásokkal Ausztria-Magyarországot állította oda ez ellenségnek. Jellemző, hogy a szerb testületek állandóan kihasználták a monarkiabeli szerb egyesületekkel közös kulturális és érdektörekvéseket, hogy állam­polgárainkkal összeköttetést létesítsenek és monar­­kiaellenes üzelmeiket folytassák. Ipv a szerajevói Prosztvata-egyesületek ünnepélyén, 1912 szeptem­ber havában a Narodna­ Obrana delegátusa felhasz­náltat , hogy titokban boszniai tagokat gyűjtsön. A zágrábi diákoknak 1912 április havá­ban Szerbiában tett látogatását, amikor a diákokat hivatalos katonai fogadtatásban részesítették, nyil­­vánvalólag hasonló, a monarkia ellen irányuló agi­­tációs célra használták fel. Az egyesület tevékenységének külön ága volt az, hogy a monarkia hadseregében szolgálókat arra bírja, hogy a hadseregből kilépve, Szerbiába jöjjenek. Ez elcsábított egyének közül egyesek nagyratörő reményeikben mélyen csalatkoztak. Igen jellemző a monarchiaellenes tendenciákra az, hogy a horvátországi és boszniai iskolákból sú­lyos fegyelmi vétségek miatt kizárt diákokat Szer­biában tárt karokkal fogadták és gyakran állami pénzekkel támogatták őket. A pakraci tanítóképző több kirekesztett diákját Szerbiában azonnal al­kalmazták tanítókként. Ezek egyike nyíltan kije­lentette, hogy ő és emberei a trónörökös-főherceg boszniai időzésekor bizonyságát fogják szolgál­tatni annak, hogy Bosznia szerb terület. A krajnai ker­ü­let prefektusa a trónörökös boszniai utazásá­nak idején sietett e kirekesztett diákok közül há­romnak szerb útleveleket kiállítani, amelyekben hamisan szerb állampolgároknak mondotta őket. A Narodna Odbrana egyik külön feladata az, hogy emisszá­riusokat tartson a monarkiában, akik ellenségeskedések kitörése esetén bandák módjára megsemmisítik a szállító eszközöket és lázadásokat, valamint pánikot idéznek elő. A­ Narodna Odbrana reorganizált programmjában célul tűzi ki, hogy fanatikus és fáradhatatlan­ munkával az Ausztria-Magyarország ellen való harcot, mint a legnagyobb és legfőbb har­cot prédikálja a szerb népnek azzal az ürügygyel, hogy a monarkia megrabolja a szerbeket szabad­ságától és nyelvüktől meg akarja őket semmi, isten .« W. ; a « PESTI NAPLÓ im julius », XI77. szám.) 3 A háborító Szerbia A nagy pánik, a szörnyű rémület nem csil­lapult : keserűség és kétségbeesés lett úrrá Szerbián és a kormány csak az európai béke­akció híveivel tud valamelyes lelket önteni a népbe. Belgrád kiürült , mindenki az ország belsejébe menekül. Az üresen maradt házak­ban fosztogatni kezdett a város söpredéke és a katonaságnak teljes erővel kellett föllépni, hogy szétverje őket. Belgrád nem főváros többé ; az udvar Nisbe vonult s utána utaztak a külföldi köve­tek is. Az ország csöndes. A mozgósítás folyik, de a nagy harci lázból már csak annyi maradt meg, hogy­­ bíznak a békében. Ezt a bizalmat természetesen csak éleszti a kormány s termé­szetesen orosz mozgósítási hírekkel éleszti. Hétfőn hivatalosan publikálják a szerb válasz­jegyzék tartalmát. A jegyzéknek még azokban a pontjaiban is, ahol a szerb kor­mány engedékenységet mutat, annyi kibúvó van, hogy ahhoz, hogy Szerbia nem akar változtatni eddigi politikáján , kétség se fér­hetett a jegyzék után. Bécsben az a fölfogás alakult ki, hogy azt az osztrák-magyar állás­pontot, amelyet szombaton úgy precizíroztak, hogy Szerbiának még abban az esetben is vi­selnie kellene az eddigi hadi költségeket, ha most már elfogadná a jegyzéket — már föl­adták és a döntést Ausztria-Magyarország most már föltétlenül azokkal az intézkedések­kel akarja elérni,­amelyeket a jegyzék el nem fogadása esetére jeleztek. seregének bevonulása küszöbön áll Az általá­nos rémületet még növelte az a híresztelés, hogy a monarkia csapatai bombázni fogják Belgrádot. Belgrád nem főváros többé Ziruony, július 27. (Kiküldött tudósítónktól.) A „Basarab“ román hajó ma Belgrádból ismét hétszáz utast szállított partra, akik különböző nemzetiséghez tartoznak. Közöttük volt Colojani görög miniszter is, aki a­ következőket mondotta nekem : — Belgrád nem Szerbia fővárosa többé. Hiva- ■ talosan Nist jelentették ki fővárossá. A külföldi kö­­­­vetek mind oda utaztak. A belgrádiak azt hiszik, nem lesz háború, minthogy Oroszország és Romá-­ nia is mozgósított s így utolsó pillanatban a monar­chia hajlandó lesz a békére. Általános meglepetésre Péter király hétfőn­ megérkezett Belgrádba. A konakban szállott meg,­ ahol vasárnap óta már őrség sincsen. Mikor Péter­­ király a konakba hajtatott, arra nyomban fölhúz­ták a zászlót. Pasics, aki a vasárnapot Belgrádban töltötte, két óráig tanácskozott Péter királylya. A konfe­rencia után udvari autón Nisbe utazott a király is, ő is. Zimonyban letartóztattak egy szerb századost,­ amikor a fürdőből jött. Most már 12 szerb van le-­­­tartóztatva. Putnik még nem érkezett Zimonyba., Óriási pánik Belgrádisan Bécs, július 27. Zimonyból jelentik: A szerb udvar és a kormány elhagyta Belgrádot. A konakban és Pál herceg palotájában már szombaton meg­kezdték a hurcolkodást és a két palota kapu­jából egyre haladtak kifelé a csomagokkal megrakott kocsik. A kormány irattárát kato­nai fedezet alatt a pályaudvarra szállították. A bankházak elhatározták, hogy letéti pénztá­raikat elszállítják Belgrádból. Az üzletek nagy része zárva van. Megkezdődött Belgrád kiürítése. Felpak­­kolt kocsikon sietnek a lakosok a pályaudva­rok felé. A közönség körében leírhatatlan pá­nik tört ki arra a hírre, hogy a monarkia had­ Belgrádot kiürítették Ziinony, julius 27.. Belgrádot a katonaság kiürítette. Vasárnap hajnaltól 34 katonai vonat robogott kii a pályaud­varról Üszküd felé. A szerb civileket nem engedik ki a városból, de azért sokan menekülnek, különö­­­sen a polgári hivatalnokok családtagjai. Igen sok­ ház kapuja le van zárva, a redőnyök leeresztve." A kormány a lakosságot mindenképp meg akarja nyugtatni, még hazug hírekkel is. Például ma reg­­­gelre különkiadásban jelentek meg a szerb napi­lapok és azt hirdetik, hogy Franciaország és Orosz­ország is mobilizál. A szerb főváros mind üresebbé válik. Aki leheli, menekül az ország belseje felé. A Kalimegdánról vasárnap levették a standardot, jelezvén ezzel, hogy nincs katonailag megerősítve.

Next