Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)
1914-07-04 / 156. szám
Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1914. július 4. (156. szám.) 9 érdemjelek halmaza, császári koronák, egyéb jelvények, főhercegi süveg, fehér keztyü, fehér legyező ... Ez mind-mind zavaros össze-viszszaságban, mégis félelmes nyugalom. Testőrök, gárdatisztek vigyázz állásban. Soha a szempillájuk se rebben, mintha nem is élnének. Az emberek biztatják, hogy siessenek, de bizony erre szükség se lenne, senki se tud itt sokáig maradni. A Burg régies udvarán szomorúan vergődnek át az emberek, ki a máskor elzárt kapun, szembe találják magukat a császár termeivel és a halk zúgás csak nem akar elhalni. — Der arme Kaiser! A király a Burgba érkezik A király pénteken már öt perccel háromnegyed nyolc óra előtt Schönbrunnból a Hofburgba hajtatott. Nagy feltűnést keltett, hogy, az uralkodó a kora reggeli órákban bejött Schönbrunnból. Ezt azzal magyarázták meg, hogy reggel az utcák sokkal néptelenebbek és az uralkodó útját sokkal kevesebben zavarják, mint délután, amikor nagy a forgalom és ellenőrizhetetlen tömeg özönli el az utcát. Háromnegyed nyolc óra előtt öt perccel a 37. gyalogezred díszőrséget teljesítő századának vezénylő tisztje háromszor Gewehr heraus-t vezényelt. Ugyanebben a pillanatban meghajtották a zászlót és két dobos a Generalmarschot verte. Most begördült a Franzenshofra a király nyitott udvari kocsija, ő felsége kissé meghajolva ült a kocsiban és a baloldalon sorakozott díszőrségen jártatta a tekintetét. Néhány pillanatig pihent az uralkodó szeme a feszesen álló katonákon és csak akkor nézett újra előre, amikor a kocsi begördült a Hofburg kapuja alá, ahonnan a király lakosztálya nyílik. A király már rég nem lakott a Hofburgban és ma reggel azt a lakosztályát foglalta el, ahol évek hosszú soráig lakott. Ablakai a Franzensplatzra nyílnak, ahol Ferenc császár lovasszobra áll. Délelőtt kilenc órakor ő felsége kihallgatáson fogadta Ferenc Ferdinánd udvarmesterét, báró Rumerskirchet. A kápolnában A temetés napja már korán ébren találta Bécset. Hat órakor reggel a Hofburg környéke eleven és mozgalmas volt. A rendőrség rendkívüli szigorú intézkedéseket tett a pénteki napra. Több oldalról arra figyelmeztették báró Gorup rendőrfőnököt, legyen rendkívül óvatos és el ne mulaszszon semmiféle óvóintézkedést. Hír szerint több gyanús egyént letartóztattak. A rendőr csapatok a Burg udvarára vonultak, a katonaság a Josefs-Platzon, a Franzens- Platzon s a Schweitzerhofból nyílik tudvalevőleg az udvari kápolna bejárata és itt vont kordont a 37. gyalogezred, hogy a közönségnek a kápolnába való beözönlését szabályozza. Az egész gyalogezred legénysége csupa székely fiú. Reggel fél hétkor kinyitották az udvari kápolnát, meggyújtották a gyertyákat és a villamos csillárokat. A ravatal négy oldalán fekete drapériával bevont márványtalapzaton négy hatalmas ezüst gyertyatartó áll. Az oltár vonalában, alig egy méter magas ravatalon vannak a koporsók. A kápolna egyszerű, úgyszólván minden díszítés nélkül, mert kerülni akartak mindenféle díszvirágot, pálmát és babérfát. A falak gyászszal vannak bevonva, egyedüli diszités rajtuk Ferenc Ferdinánd és a hercegnő címere. Ferenc Ferdinánd címerén ez a felírás: Franciscus Fcrdinandus 'Archidax Austriae Estcnsis. Hohenberg hercegnőén pedig ez: Sophia Ducissa de. Hohenberg. Már fél hétkor kezd szállingózni a közönség. Negyed nyolckor megérkezik az első koszorú is. A két halott fejénél és a koporsók lábánál a gyermekek koszorúit helyezik el. Két koszorút küldtek a gyermekek, mind a kettő fehér rózsából, fehér szekfűből és liliomból van fonva, mind a kettőn piros szalag, három névvel: Sophie, Max, Emid. ■* \". A gyermekek koszorújával egy időben érkezett meg két koszorú, fehér rózsából és fehér szekfűből, fehér szalaggal. Az eső koszorú szalagján a következő felírás van: .1 felejthetetlen trónörökösnek örök szeretettel, hűséggel és hálával Lónyay Elemér. A szalag másik oldalán csak egy szó: Stefánia. A másik koszorú szalagjának ez a felírása: Hi és hálás barátnőd és cousine-od Stefánia. Ennek a szalagnak másik oldalán ezt olvas- hatjuk: Utolsó üdvözlet híven szerető szivektől. Lónyay Elemér, Stefánia. Ezt a két koszorút a ravatal bal- és jobboldalán helyezték el. Nyolc óra tájban megérkezett a kápolnába Seidl udvari prelátus, aki újból beszentelte a halottakat. A közönség ezután végtelen hosszú sorban zarándokolt a koporsókhoz; az emberkígyó már az Operánál kezdődött. A nézőket csak kisebb csoportokban engedték a koporsókhoz és percig sem szabad volt megállniok, csak körülmentek és a másik kijáraton kimentek az udvarra. Délelőtt fél tízkor Károly Ferenc József főherceg, az új trónörökös kihallgatáson jelent meg ő felségénél. A kihallgatás tíz óráig tartott és annak befejezte után a fiatal főherceg átsétált a Hofburg-kápolnába, ahol éppen Seidl udvari lelkész mondott csendes misét. A mise alatt senkit sem bocsájtottak be. Közben a Hofburg-kápolna háromemeletes oratóriumában már egész sereg főherceg és főhercegnő gyűlt össze. A jobboldali karzaton volt József főherceg Auguszta főhercegnővel. Erre a karzatra ment Károly Ferenc József főherceg és leült Auguszta főhercegnő mellé. Egy pillanatig némán nézett le a két koporsóra, majd Auguszta főhercegnő és József főherceg felé fordulva halkan ennyit mondott: — Das ist schrecklich! (Ez borzasztó.) Ezzel két kezébe temette arcát és percekig úgy maradt. Pár perc múlva megérkezett a kápolnába mély gyászba öltözve Ferenc Ferdinánd mostohaanyja, Mária Terézia főhercegnő leányával, Mária Annandalával. Ugyancsak a karzaton foglalt helyet Lipót Szalvátor főherceg Blanka főhercegnővel és három leányával. Délelőtt kivitték a kápolnából a koszorúkat és csak a gyermekek két koszorúját hagyták benn. A koporsó körül kitették a főherceg rendjeleit is, a főhercegnő koporsójára pedig (mivel a hercegnő csillagkeresztes hölgy volt) egy pár fehér keztyűt és egy legyezőt. Gyülekezés a gyászszertartáshoz Már jóval négy óra előtt megszámlálhatlan néptömeg özönlött a Hofburg temploma felé és megszállotta a Burg környékét, a külső és belső udvart, hogy az uralkodóház tagjainak és a főméltóságok felvonulásának szemtanúja lehessen. Ugyanebben az időben megkondultak az összes bécsi templomok harangjai és egy egész órán át szólottak. Fél négykor megkezdődött a főméltóságok felvonulása: a polgári méltóságok gyászruhában, a katonaiak gyászkarszalagos diszegyenruhában, az udvarhoz tartozó hölgyek fekete gyászruhában jelentek meg. Feltűntek az idegen diplomaták és tisztek diszegyenruhái. Majdnem az összes európai és számos tengerentúli országot külön követek képviseltek. Jelen voltak továbbá gróf fierchtold külügyminiszter, lovag Kroba- Un hadügyminiszter, Bilinski pénzügyminiszter, gróf Stürgkh miniszterelnök az osztrák kormány többi tagjaival, gróf Tisza István miniszterelnök a magyar kormány tagjaival, Beöthy Pál, a magyar képviselőház elnöke, idősebb Erdély Sándor, gróf Klmen-Héderváry Károly, gróf Karátsonyi Jenő, gróf Pejaicsevics Márkus, gróf Zichy János országgyűlési képviselők, gróf Apponyi Albert, báró Jósika Samu, a főrendiház elnöke, gróf Széchenyi Bertalan, Szmrecsányi Lajos érsek és gróf Dessewffy Aurél főrendekkel, Bárczy István polgármester Melly árvaszéki elnökkel és Harrer tanácsossal, dr. Medakovics, a horvát országgyűlés elnöke Magdics alelnökkel, Bohr lovassági tábornok, honvéd főparancsnok és Terstyánszky lovassági tábornok, budapesti hadtestparancsnok, a főnemesség sok tagja, az egész tábornoki kar, az elhunyt főherceg nevét viselő ezredek küldöttségei, stb. A gyászünnepély vendégei valamennyien nem fértek el a templomban és annak előterét, valamint a nagyköveti csarnokot is sűrűn megtöltötték. Jelen voltak továbbá a legfőbb hatóságok fejei, báró Bolfras főhadsegéd és herceg Prdffy magyarországi főudvarnok. A király megjelenik Az udvar tagjai a vendégek nagy, termében gyűltek össze, ahol a királyt várták. Négy órakor megjelent az uralkodó hogy a főhercegek és főhercegnők élén az oratóriumba menjen. Időközben a ravatalok mögött herceg Montenuovo főudvarmester, báró Rummerskirch, Ferenc Ferdinánd fődvarmestere, gróf Van der Staaten és báró Morsey szolgálattevő kamarások, valamint Bardolff ezredes, a katonai iroda vezetője foglaltak állást. Harangzúgás közepette lépett a király a templomba, ahol elfoglalta helyét. Az uralkodó mellett Károly Ferenc ,József trónörökös ült nejével, Zita főhercegasszonynyal, majd Mária Terézia, MáriaAnnunziata, Mária Jozefa főhercegnők és Miksa főherceg, valamint az uralkodó család többi tagja foglalt helyet. A beszentelés Nagy egyházi segédlettel szentelte be ezután Piffl bíboros hercegérsek a holttesteket. Beszentelés közben az udvari zenekar kórusa a Libera-t énekelte. A gyászszertartás közben az uralkodócsalád és a temetésre megjelent vendégek csoportjában sokan zokogtak. A megrázó szertartás délután fél ötkor a Miatyánkkal ért véget, mely után a király eltávozott a templomból és visszatért Lebenbrunnba. Követték az uralkodóház tagjai és a temetésre megjelent többi vendégek. Menet a vasúthoz A főherceg és nejének mai utolsó útja nagyon impozánssá vált azáltal, hogy kivonult az egész bécsi helyőrség, hogy sorfalat állva, utolsó útján hódoljon az elhunyt trónörökösnek. Az esti órákban Bécs egész lakossága a Ringstrasse-re és a Mariahilferstrassé-re özönlött és a Burgtól egész a pályaudvarig hatalmas emberfal állott az út mindét oldalán. Néma csendben, meghatva állott a közönség és várta a gyászmenetet. Kilenc óra tájában az egyes csapattestek kisebb különítményei kezdtek felvonulni. A kivonult csapatok teljes díszben voltak, a tisztek bal karjukon gyászkarszalagot viseltek, a zászlókat fekete gyászlepel takarta. Ma is számos egyesület tagjai állottak gyászfátyolos zászlóikkal az útvonal mentén. Este 10 órakor dr. Seidl udvari lelkész a Hofburg templomban még egyszer beszentelte a koporsót, melyeket ezután levittek a Schweizer Hofba. A koporsókat herceg Montenuovo, gróf Cholonievszky főszertartásmester, valamint az elhunyt főherceg udvarának személyiségei kisérték. A koporsókat azután hatfogatú gyászkocsikra helyezték, mire a komor menet megindult. A menetet egy fél svadrony az elhunyt trónörökös nevét viselő ulánus nyitotta meg, azután kétfogatú udvari kocsikon az elhunyt udvarának személyiségei hajtattak, majd a gyászkocsik következtek, melyeknek mindkét oldalán 12 darabont testőr és testőrlovas haladt. A koporsókat az elhunyt felségek udvartartása követte. A külső cárkapunál dobpergés közepette az őrség fegyverbe lépett. Krick táborszernagy tisztelgett az elhunyt főhercegnek. Az út mentén a fekete fátyollal borított lobogókat meghajtották és a közönség néma gyászban tiszteletteljesen köszöntötte a két koporsót. A néma szívélyes hódolat megragadta a szíveket és a közönség sűrű soraiból kihallatszott a zokogás és a hangos sírás. A Mat Mariahilferstrasse házáinak ablakaiban fej-fej mellett látszott. Kevéssel háromnegyed 11 óra előtt megérkezett a menet a pályaudvarhoz. A nyugati pályaudvar is gyászdíszt öltött. Az udvari várótermet kápolnává alakították át és fekete gyászszal volt bevonva. A terem közepén a koporsók részére ravatalt állítottak fel. Dr. Seidl prelátus az asszisztáló papsággal már várta a koporsókat. A perronon díszszázad foglalt állást, l ugyanolt jelen volt Sebemna gyalogsági tábornok és számos főtiszt .