Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-09 / 189. szám

fcnf lapest, vasárnap PESTI NAPLÓ augusztus 9. (189. szám.) 3 kAlo fp. -XJ ts rulo U rá. 3V (SxvinSK") "J. 0 3)t)'*i0i2ure?. ÁWemcl "TUoifívLlsky 3 ® JJanz ^Svvoí IKCQfooLriO .A. Jfefi <5 Vd-O t- ^ . #QTM ^j&BjdoZtoK ^ ' ^OstroléHXit A[taíi/C ' > , eJ9 aroínoiridA. , JosCn. jrv.y.';; © Jlo&K. V Tutts»*: ^ jMvovfaryC Qfi'nSK \ykrS0 efirestlitrtovsK Loűi % tfo/birf ~ rc. . QUmlerój \ ® ' — - B ._• - i ii . ^ Ii r tátyűfö a*+zettei -Tb&ito 18 Az északi harctér térképe (Az osztrák-magyar—német—orosz háború szintere, az orosz védővonal megjelölésével.) A német-orosz háború Az orosz flotta veresége Róma, augusztus S. A Corriere della Hera jelenti Stockholmból. Jó forrásból származó hírek szerint augusztus harmadikán Aland sziget közelében csata volt a német és az orosz flotta közt. Az orosz flottát visszavetették a finn tengeröbölbe. Aland szigetét megszállták a némik. Egy orosz páncélos német kézre került. Forradalom Pétervárott Bukarest, augusztus I. kerülő úton ideérkezett hírek szerint Szentpéterváron óriási mértékben 1 -1 a forradalmi harc. A cenzúra még eddig Oroszországban is hallatlan módon működik, a magánleveleket fölbontják. Oroszországból Bukarestbe menekültek elmondják, hogy az utóbbi napokban a mintermi négy héttel ezelőtt kitört sztrájk óriási arányokat öltött és az ipari gócpontokban nem múlt el nap a legnagyobb vérontás nélkül. Bülow herceg a háborúról Berlin, augusztus S. Bülow herceg a Hamburger Nachrichten vezércikkét e szavakkal fejezi be: „Szólt a császár: még soha sem maradt alul a német nép, ha egységes volt. Ma egyek vagyunk és érezzük, hogy milyen semmiségek a pártkülönbségek a nagy egységhez képest, amely bennünket összetart. A német nép magasztosan tud egyesülni abban a pillanatban, mikor hirtelen ránk szakad az égi fergeteg. Tisztelet a nagy német népnek, mert ha az egész világ minden poklának minden ördöge ellenünk támad is, meg fogjuk őrizni helyünket a nap alatt". Miklós nagyherceg az oroszok fővezére Pétervár, augusztus 8. A cár az orosz hadsereg főparancsnokává a cári ház nagyhercegeinek legharciasabbját, Nikolajevics Miklós nagyherceget, III. Sándor cár testvéröcscsét, a montenegrói király vejét nevezte ki. Miklós nagyherceg az orosz harcias párt látható feje, a pánszlávizmus lelke. Már a boszniai annexió idején égett a háború vágyától és azóta is egyre tüzelte a cárt, hogy indítson háborút. Ő és Rasputin, a csodapap, gyakorolt legnagyobb befolyást az ingatag cárra. Rasputin a háború ellen volt és az annexió idején ő kerekedett felül, most azonban Nikolajevics Miklós nagyherceg lett úrrá a cáron, mert a csodapapot — mint ismeretes — egy Gusszeva nevű parasztasszony tőre súlyosan megsebesítette. A pánszlávizmus vezérei a szláv hercegnők híres szalonjában kovácsolták a terveket. A szláv hercegnők, Nikita montenegrói király két leánya, Anasztázia és Milica nagyhercegnők és Helena nagyhercegnő, Péter szerb király leánya. Ezek közül Anasztázia ii^^Agne a felesége Nikolajevics Miklós nagyhi^^^^ Ők és Skugarovszki tábornok, meg Bo^^^^ birodalmi tanácsos, rossz szellemei a cárnak. Valójában a szláv hercegnők szalonjában dőlt el az európai háború kérdése. A cár megszegte becsületszavát Két új távirat a német császár és az orosz cár sürgönyváltásáról A német császár és a cár szenzációs táviratai melyek a háborús üzenetet közvetlen megelőzték, lapunkban is megjelentek. A Fehér Könyv adatai szerint azonban július 31-ikén, az orosz mozgósítás napján, még egy telegrammváltás történt a két uralkodó közt, amelyek csak most kerülnek a világ megbírálása elé. Miklós cár távirata így szól: „Szívből köszönöm közvetítésedet, amely reményt villogtat, hogy még minden békésen végződhetik. Technikailag kivihetetlen abbahagyni katonai előkészületeinket, amelyek Ausztria mozgósítása folytán váltak szükségessé. Távol vagyunk attól, hogy háborút óhajtsunk. Ameddig tartanak az Ausztriával való tárgyalások Szerbia fölött, csapataim nem bocsátkoznak kihivó akcióba. Ünnepélyes szavamat adom rá. Teljes erőmből bizom Isten kegyelmében és remélem közvetítésed sikerét Bécsben országunk jóléte és Európa békéje érdekében. Szívélyes hived: Miklós." Vilmos császár következőleg válaszolt: „Barátságomra való hivatkozásodra és kérésedre, hogy segítsek, közvetítő akciót indítottam meg kormányod és az osztrákmagyar kormány közt. Mialatt ez az akció folyamatban volt, csapataidat a velem szövetségben lévő Ausztria-Magyarország ellen mozgósították, aminek következtében, mint már közöltem veled, közvetítésem majdnem illuzórikussá vált. Mindazonáltal folytattam azt. Most azonban megbízható hírek útján értesülök, hogy az én keleti határomnál is komoly háborús előkészületek folynak. A felelősség birodalmam biztonságáért védelmi rendszabályokra kényszerít engem. Fáradozásaimmal a világbéke fentartása érdekében a lehetőség legvégső határáig mentem, én viselem.;a felelősséget a szerencsétlenségért, mely most az egész civilizált világot fenyegeti. Még ebben a pillanatban tőled függ, azt meggátolni. Senki sem fenyegeti Oroszország becsületét és hatalmát. Közvetítésem eredményét be lehetett volna várni. Mindig szent volt előttem a hozzád és birodalmadhoz való barátság, melyet nagyatyámtól vettem át halottas ágyán és híven Oroszország mellett állottam, amikor súlyos bajokban volt, főleg az ő utolsó háborújában. Te még fenntarthatod Európa békéjét, ha Oroszország rászánja magát, hogy beszünteti azokat a katonai rendszabályokat, melyek Németországot és Ausztria-Magyarországot fenyegetik." A cár táviratát délután két órakor adták fel. Még mielőtt ez a távirat elérte rendeltetését, az ugyanaznap délelőtt elrendelt általános orosz mozgósítás teljes folyamatban volt. Orosz hazugságok Berlin, angusztns 7. A Wolff-ügynökség jelenti Pétervárról. Ma a következő orosz hivatalos kommünikét adták ki: A legutóbbi napokban Pétervárra az a hír érkezett, hogy a német közönség, sőt a kormányközegek is nem teljesen korrekt magatartást tanúsítanak orosz alattvalókkal szemben, még a Németországot el - hagyó diplomáciai képviselőinkkelszemben is. A német kormányközegek tiszteletlenül viselkedtek még az özvegy cárné és egy nagyherceg ellen is. Bár az orosz nép nagy izgatottsága Németország e magatartása következtében érthető, mégis a pusztítások, melyek a nép fölháborodásának kitörése következtében e hónap ötödikén a német nagykövetségen elkövettettek, igen sajnálatosak, mert az nyers erő alkalmazása még idegen hatalommal szemben sincs helyén. A Wolff-ügynökség a maga részéről e hhhez a következőket teszi hozzá: A föltevés, melyből az orosz kommüniké kiindul, hogy t. i. a német kormányközegek a Némzetországot elhagyó orosz chip-