Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)
1914-08-02 / 182. szám
Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 2 1914. augusztus 2. (1182. számr)' ----------.-----.—i WCIC .. t ..... •• i •v;f "'Sí’..1 Pí»--. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT Európa válsága • (Saját tudósítónktól.) Európa alig fegyverben áll; Északtól Délig és Kelettől Nyugatig mindenütt fegyvercsörgéstől zug a világ ,és Oroszország provokatív magatartása egyrehalványabbá teszi a békereményeket. Oroszország mint a „Nordd. Alig. Ztg.“, a német kormány félhivatalos lapja megállapítja: már akkor megkezdte a katonai készülődéseket, amikor a békeakció megindult és amikor a cár táviratot váltott Vilmos császárral és a német kormány Oroszország kérésére közvetített. Oroszország egész haderejét mozgósította. Németország és — természetesen Ausztria-Magyarország — az utolsó pontig elmentek az európai béke védelmében; az utolsó pontig — amíg a saját sérelmük nélkül történt. Oroszország tovább folytatta a fenyegető intézkedéseket, amire őfelsége elrendelte az általános mozgósítást s ezt szombaton kö- vette Vilmos császár. Az orosz reakció tovább is védelmébe veszi a bombavető anarkiát, ha Oroszország Szerbia ügyét a maga ügyének tekinti s ezzel a monarkia és Szerbia konfliktusát európai konfliktussá dagasztja; a kocka eldőlt és Oroszországot terheli a legrettentőbb felelősség. A monarkia és szövetségesei készen állnak. Németországon végighömpölyög a háborús lelkesedés. „Elkövetkezett az a világtörténelmi, pillanat: az imperátor beszédet intézett az ablakai alatt zugó, mámoros tömeghez és mintha maga a hatalmas világbirodalom diadalmas majesztása harsogott volna az ajkairól, amikor azt mondta: „A háború tömérdek vér és pénzáldozatot kívánna a német néptől. Megmutatnék ellenségeinknek, mit jelent az, megtámadni Németországot. És most istennek ajánllak benneteket“. A bajor király és a birodalmi kancellár lelkes szavakban szól az utcán fölgyűlő tömegekhez. „Ököllel kell lesújtani ellenségeinkre“, mondta a kancellár. Németország áldozatra is kész volt a békéért, , közvetítette is a békét, de hogy Oroszország a becsületes béke meghiusítására törekedett, Németország mint egy ember áll talpra a konfliktus előestéjén. Velünk van Olaszország is, azokat a tendenciózus, nevetséges híreszteléseket, amelyekkel árnyat akartak vetni Olaszország szövetséghűségére, fölháborodással utasítják vissza Rómában; a hármasszövetség ereje sosem volt oly mély, belső és szilárd, mint most. Az entente kapcsairól ez nem mondható; az entente kapcsai nagyon meglazultak, sőt lazulóban van — az ententeon belül — maga az orosz-francia szövetség is. Franciaország nem akar háborút s minden erkölcsi, presztizsbeli, belpolitikai és financiális oka megvan, hogy ne akarja a francia nép könnyen lekesíthető háborúra, de a belgrádi királygyilkosok védelme: ez igazán nem az a jelszó, ami Párisban : lelkesedést gyújthat. Hátra van: a szövetségi kötelezettség. De Franciaország a szövetségi szerződés értelmében nincs kötelezve arra, hogy Oroszországot a haderejével támogassa; a háborút Oroszország provokálja, márpedig a szerződés csak az esetre kötelezi Franciaországot az aktív beavatkozásra, ha Oroszország a megtámadott fél. Ez természetben nem prejudikál Franciország elhatározásának, de az biztos, se elhatározás sok belső körben át érlelődik. Vagy ki ne látna szimptomatikus jelenséget a Poincaré lemondásáról szóló puszta hírekben s a Jaurés drámájában? És ha Franciaország még küzködik a szövetséges érzelmekkel, Anglia — legalább a sajtója tribünjéről és itt teljes egyhangúsággal — tiltakozik az ellen, hogy Anglia egy lépést is tegyen az orosz zsarnokság ellen. Az angol kormány még nem mondott le minden reményről és ma interveniált Berlinben, milyen formában mentheti meg a békét. Az angol kormány nem akar háborút, az angol közvélemény pedig harsogóan tiltakozik az északi reakció támogatása ellen. A Balkán lassan mozgolódik, a minap Szófiában szavazták meg a hadiköltséget, ma Konstantinápolyból érkezik a tartalékosok behívásának híre, Görögországban fölcsapott az izgalom, bolgár betöréstől, a bukaresti szerződés fölborításától tartanak, — láz, nyugtalanság, készülődés mindenütt. És készülődik: Hollandia is, Belgium is, Spanyolország is, persze, semmi háborús szándékkal, de Oroszország lelkiismeretlen provokációja megmozgat mindeneket, fegyverben áll minden, mert Oroszország a világháború rettenetét is fölidézi a bombavetők védelmében. És közben szöknek az orosz katonák, tombol a sztrájk, föllázad a Feketetengeri flotta és Finnországban kihirdetik a hadiállapotot . . .vti Márjúlius 26-ikán megbízható jelen-tések érkeztek orosz mozgósításokról, amely hírek a német kormányt ugyanaznap arra a kijelentésre indították, hogy Oroszország előkészítő katonai intézkedései minket ellenintézkedésekre kényszerítenének, amelyek a hadsereg mozgósításában állanának. A mozgósítás azonban háborút jelent. -..0. .ru ■ Az orosz hadügyminiszter erre a német katonai attasénak kijelentette, hogy még mozgósítási rendelet nem ment ki. A cikk ezután a következőket mondja: Július 29-én a cártól a Császárhoz távirat érkezett, amelyben a cár azt a benső kérelmét fejezi ki, hogy a császár legyen segítségére ebben a nagyon komoly pillanatban. Kéri a császárt, hogy az európai háború kitörésének megelőzése végett tegyen meg minden lehetőt, hogy szövetségest tartsa vissza attól, hogy túl-, messzire menjen. *'• Ugyanaznap a császár hosszabb táviratban azt válaszolta, hogy a közvetítő feladatot, miután barátsága és segítsége invokáltatott, készséggel magára vállalja. Ennek megfelelően azonnal megindult Bécsben a diplomáciai akció. Amíg ez folyamatban volt, beérkezett az a hivatalos hír, hogyOroszország mozgósít Ausztria és Magyarország ellen. Nyomban ezután a császár,a cárhoz egy másik táviratot intézett,amelyben kifejtette, hogy az Ausztria-Magyarország ellen történt orosz mozgósítás a császárnak a cár kéréseire vállalt közvetítő szerrepét veszélyezteti, sőt lehetetlenbé teszi. Mindazonáltal tovább folyt adatott a Bécsben megindított akció és a német kormány az Anglia által előterjesztett,és hasonló irányban mozgó javaslatokat is..., melegen támogatta. E közvetítő javaslatokról ma kellett volna Bécsben a döntésnek megtörténnie. Még mielőtt megtörtént, a német kormány hivatalos hírt kapott arról, hogy az egész orosz szárazföldi hadsereget és flottát mozgósították. •••. Erre a császár utolsó táviratot intézett a cárhoz és a táviratban kiemelte, hogy a cár őt intézkedésekre kényszeríti. A császár — úgymond"» távirat, a világbéke fenntartására irányuló fáradozásaiban a lehető legvégső határig ment el. Nem őt terheli a felelősség a katasz- trófáért, amely most a világot fenyegetie , a cár és az orosz nép iránti barátságot mindenkor hiven tartotta. Európa békéje még mindig fenntartható, ha Oroszország abbahagyja Németország és Ausztria- Magyarország fenyegetését. Míg tehát a német kormány Oroszország kéréséről, közvetített, Oroszország egész haderejét mozgósította s ezzel fenyegette a biztonságát a német birodalomnak, amely ezideig semmiféle rendkívüli katonai intézkedéseket nem tett, így tehát nem Németország által provokálva, hanem csakis Németországnak tettel bizonyított akarata ellen érkezett a pillanat, mely Németország védőjejét a porondra szólítja. Egybehívják"birodalmi gyűlést - Berlin,, augusztus 1. A háború kitörésének esetére a birodalmi gyűlést kedden, e hó 4-én fogják jegybehívni. A megnyitás Berlinben a császári palota fehér termében lesz délután 1 órakor. A behívásra vonatkozó császári rendelet még nem jelent meg. A kancellár a miéphez ,„faölökkel SMSsanak az ellenségre" Berlin, augusztus 1. Éjjel tizenkét órakor sok ezer főnyi embertömeg hazafias dalokat énekelve vonult Unter den Ludenről a Wilhelmstrasseba és t Távirati tudósításaink a következők: Németország Vilmos császár ultimátuma Berlin, augusztus 1. Feladatott Berlinben július 31-én este 10 óra 15 perckor, Budapestre érkezett augusztus 1-én 6 óra 25 perckor.) A Nordd. Alig. Ztg. írja: Miután a közvetítő akció, mely magának a cárnak óhajára indult meg, az orosz kormány által az orosz hadsereg és haditengerészet általános mozgósításával megzavartatott, őfelsége a császár kormánya ma Pétervárott tudatta, hogy a német mozgósítás várható, hogyha Oroszország 12 óra alatt nem szünteti be a hadikészülődéseket és erről határozott nyilatkozatot nem tesz. Egyúttal a francia kormányhoz kérdést intéztetett német-orosz háború esetén való magatartása dolgában. A világháború előzményeinek hiteles története Berlin, augusztus 1. A Nordd. Alig. Ztg. külön kiadásban cikket közöl ,,,Az előzmények“ (Die Vorgeschichte) címmel. A cikk mindenekelőtt az osztrák-magyar—szerb konfliktus kialakulásával foglalkozik és hangsúlyozza, hogy amikor Oroszország magára vállalta Szerbia oltalmazójának szerepét ennek az osztrák-magyar monarkia összetörésére irányuló törekvéseiben, Németország létérdeke vetődött föl és pedig a velünk szövetséges monarkiának gyöngítetlen fennállása, amire nekünk is szükségünk van, ha saját nagyhatalmi állásunkat keleti és nyugati ellenfeleink közé ékelve, fenn akarjuk tartani. A cikk ezek után kifejti, hogy Németország a legnagyobb odaadással vette ki részét az európai béke fenntartására irányuló minden fáradozásban és főleg a S Bécs és Pétervár között való békés közvetítésre irányult minden angol lépést készséggel támogatott.