Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)
1914-08-13 / 193. szám
Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 13. (193. szám.) 3 5000 tonnáig fogadta el, míg ennél súlyosabb hajókat vissza akarja tartani, vagy rekvirálni. Ezenfelül augusztus 5-ig kért választ, míg az ő ellenjavaslata csak augusztus 8-án érkezett a berlini külügyi hivatalhoz. A német kormány az ellenjavaslatot ugyan elfogadta, de azzal a feltevéssel, hogy angol részről is hozzájárulnak megfelelő halasztáshoz. Ebben az esetben 5000 tonnáig az angol hajókat is kiadják. A francia, orosz és belga kormányoktól ezideig válasz nem érkezett. A szerb-montenegrói harctérről ANARKIA BELGRÁDBAN Bukarest, augusztus 12. Nisből ideérkezett hírek szerint Belgrád rettenetes helyzetben van. A belgrádi helyőrség az osztrák-magyar katonaság bombázása elől visszahúzódott a Topcsider mögötti zsidó temetőbe, amely mintegy három kilométernyire van onnan. A városban teljes az anarkia. A lakosságnak rendkívül sokat kell szenvednie a tolvajlások és rablások miatt, amelyeket az ottmaradt csőcselék követ el és ezért a városparancsnokság kiadta a rendeletet, hogy az őrjáratok mindenkit, aki este hét óra után igazolatlanul az utcán tartózkodik, jöjjenek le. SZERB SEBESÜLTEK Bukarest, augusztus 12. Nisből érkezett jelentés szerint Belgrádból eddig tizenkét vagyon sebesültet szállítottak Nisbe. ALBÁNOK SZERBIÁBAN Valona, augusztus 12. A kománycsapatok megszállották Beratot és Fierit és folytatják előnyomulásukat. Hir szerint a felkelők Gultiba vonulnak vissza. Ezek a hírek itt kitűnő hatást tettek. Bécs, augusztus 12. Hiteles értesülés szerint a szerb hadvezetőség nagyobb csapattesteket küldött vissza az albán határ felé, mert albániai mohamedán bandák betörtek szerb területre. Ez az új bonyodalom nagyon aggasztja a szerb kormányt. GÖRÖGORSZÁG SEGÍTI SZERBIÁT Athén, augusztus 12. (Rómán át.) Szerdán 120 katonai automobil indult el Szerbiába, amelyeket a görög kormány bocsátott a szerb hadvezetőség rendelkezésére. A görög kormány azt is megengedte, hogy Szerbia katonai szükségleteinek szállítására Görögország vasútvonalait igénybe vegye. A MONTENEGRÓI KÖVET HAZATÉRÉSE Bécs, augusztus 12. Otto cetinjei követ kedden családjával és a követség személyzetével Bécsbe érkezett és utazásáról igy nyilatkozott: — Mind az elutazás, mind pedig a montenegrói határon való utazás minden incidens nélkül fol- le. Az ország hangulata inkább nyomott' mondható. A lakosság nagyon érzi az elmi oru fáradalmait. Pénzhiány van minden, elhatározással sokáig haboznak. A király a béke és a neutralitás felé NÉMET GYŐZELEM MAASMÜNSTERNÉL Basel, augusztus 12. (Érkezett Rómán át.) A németek Maasmünsternél összeütköztek egy francia csapattal. Ez alkalommal a németek tizenegy ágyút és százharminckét lovat elvettek a franciáktól, akik visszavonultak. MIT VESZTETTEK A FRANCIÁK MÜHLHAUSENNÉL Berlin, augusztus 12. (Wolff-ügynökség.) Mühlhausen mellett a német csapatok 10 francia tisztet és 613 embert elfogtak, továbbá négy üteget, 10 kocsit, valamint nagymennyiségű fegyvert zsákmányoltak. A német területeket megtisztították az ellenségtől. Lagarde mellett csapataink 1000-nél több meg nem sebesült foglyot ejtettek, vagyis a harcban résztvett két francia ezrednek körülbelül egy hatodát. A MÜHLHAUSENI NÉMET GYŐZELEM JELENTŐSÉGE Berlin, augusztus 12. A Lokalanzeiger szerint a mühlhauseni német győzelem még sokkal fontosabb, mint az, amelyet a németek 1870-ben arattak Wiesenburgnál. Francia részről ötvenötezer ember vett részt az ütközetben és ez a hadtest volt Franciaország elite hadteste. A vert ellenség kénytelen volt déli irányban Svájc felé húzódni, ami arra enged következtetni, hogy a németek a franciákat elvágták az ő legfontosabb keleti erődítményüktől, Belforttól, hajlott és részben a kormány is. Végre mégis győzött az a párt, amely Szerbiával szolidaritást kivovtt. Celinje teljesen nyugodt volt. A követet és családját semmiféle bántalom nem érte. A kormány magatartása korrekt volt. Elutazásakor csatlakozott követünkhöz a cetinjei német követség titkárának a felesége és még négy német alattvaló. MEGCÁFOLT MONTENEGRÓI GYŐZELEM Róma, augusztus 12. A lapok megcáfolják azt a hírt, hogy a montenegróiak megszállották Szkutarit. FRANCIA KIÁLTVÁNY AZ ELZÁSZIAKHOZ Mühlheim, augusztus 12. Vasárnap léghajósok Mühlhausen fölöl Belfortban nyomtatott következő tartalmú felhívást dobáltak le : A francia generalisszimus kiáltványa az elzásziakhoz ! Elzász gyermekei! Negyvennégy évi súlyos várakozás után ismét francia katonák lépnek nemes hazájok földjére, ők a nagy revanche művének előmunkásai. Büszkeséggel és meghatottsággal tölti el az a tudat, hogy e művet végrehajtják. Életüket áldozzák fel érte. A francia nemzet áll mögöttük és zászlójukon e varázsszavak vannak : Jog és szabadság ! Éljen Elzász! Éljen Franciaország! Joire francia generalisszimus. Hozták a mühlhauseni francia katonák. (Néhány órával e kiáltvány kibocsájtása után a németek az utolsó szál francia katonái is elűzték Elzászból.) A FRANCIA FŐPARANCSNOK A BELGA KIRÁLYHOZ Páris, augusztus 12. (Rómán át érkezett.) Joffre tábornok, a francia hadsereg főparancsnoka, a belga királyhoz levelet intézett melyben a belga királynak a francia hadsereghez intézett üdvözletéért köszönetet mond és biztosítja őt, hogy a francia és belga katonák mint igazi fegyverbarátok fognak viselkedni és közösen fogják kivívni a győzelmet. LELŐTT FRANCIA AVIATIKUS Berlin, augusztus 12. Egy francia aviatikust, aki Diehenhofer fölött akart átrepülni Amanweiler környékén lelőttek. A német-francia-belga háború A cár szava i A civilizált világnak már van némi fogalma a cár szaváról. Mióta az a híres cári becsületszó elhangzott, az emberek minden újabb cári szót megértő mosolylyal fogadnak. Ez a sors érte azt a kis beszédjét is, amelyet a duma tagjaihoz intézett. Már az is derültséget keltett, hogy az orosz képviselőház tagjait magas színe elé bocsátotta. Eddig az orosz képviselőket Szibériába és az uráli ólombányába internáltatta, most pedig hirtelen szóba állt velük. A világ, vagy legalább is az orosz világ feneke úgy látszik kiesett, hogy ilyesmi megtörténhetett. Az orosz világ fenekének megmozdulását különben már az a körülmény is jelenti, hogy a cár a lengyelek felé bókolt és szabadságot ígért nekik a háború utánra. Ugyanazt cselekedte a zsidókkal is. Az agyonpogromozott és agyonüldözött zsidóknak minden jót, s azonfölül szőlőt meg lágykenyeret igért, ha a cárizmus megmentésére kötnek kardot. A lengyelek és a zsidók a cári ígéretet úgy fogadták, mintha az atyuska ünnepi becsületszavával pecsételte volna meg azt. Ami a Dumához intézett trónbeszédet illeti, abban a beszédben a cár sem többet, sem kevesebbet nem mondott, mint azt, hogy Európa szlávjainak egyesülése valósággal megtörtént. A távirat nem beszélte el, „úgy van"-oztak-e a képviselő urak az állítás nyomán, vagy mélyen hallgattak. De ha gondolkoztak azok a képviselők, akkor furcsákat gondolhattak. Így eszükbe juthatott, hogy az osztrákmagyar monarkia szlávjai még nem csatlakoztak az oroszokhoz. Szent igaz, Pétervárott úgy számítottak erre, mint a mindennapi vodkára. Azt hitték, ha kitör a háború, a monarkia szlávjai, mint egy ember állanak a cár mellé. Hát ennek éppen az elellenkezője történt. A monarkia szlávjai teljes szívvel és lélekkel oda állottak, ahova a becsület és haza hangja szólította őket: Ferenc József király zászlója alá. A cár birodalmában lakó lengyelek sem lelkesednek túlságosan az orosz ügyért — úgyannyira, hogy tömegesen szöknek meg az atyuska hadseregéből. Pedig hát a lengyelek is szlávok lennének. Azután ott vannak a balkán országok szlávjai. Szerbia kivételével ugyan kik egyesültek Oroszországgal? Mind vele szemben állanak és a gyűlölet hangján emlegetik az orosz barátságot. A balkáni szlávok — éppen úgy, mint a többi szlávok — már mind kitapasztalták az orosz barátság értékét és semmi szín alatt sem kérnek többi belőle. (Szegény, nyomorult Szerbia a saját bőrén fogja nemsokára érezni az „Oroszországal való egyesülés" keserves következéseit.) Méltán kérdezhették hát magukban az orosz duma-tagok, ha gondolkoztak róla, hol és mikor történt meg a szlávoknak az az egyesülése, amelyet a minden oroszok cárja trónusának magaslatáról világgá hirdetett?! Rossz nyelvek azt állítják, hogy e gondolatnak később hangot adtak. Egyik-másik bátor duma-tag a trónbeszédet követő cercla alkalmával ugyanis alázatos hangon megjegyezte, hogy talán mégsem az összes szlávol egyesültek — van még néhány, aki nem egyesült nagy Oroszországgal. Erre a cár — s rossz nyelvek állítása szerint — szóról-szóra ezt válaszolta : — Ünnepi becsületszavamra mondom hogy az összes szlávok egyesültek már. E szavakra a képviselők arca még jobban, elkomorult.