Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-19 / 199. szám

12 Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 20. (200. szám.­ — Külföldön eltűnt politikusok. Mivel az Amerikából visszatért gróf Károlyi Mihályról és társairól sem a családhoz, sem a független­ségi pártba jelentés nem érkezett és hollétük még mindig ismeretlen, a Károlyi-család elha­tározta, hogy gróf Károlyi József útján a kül­ügyminisztériumhoz fordul és diplomáciai úton fogja megtudni, hogy hol vannak a füg­getlenségi párti képviselők. Gróf Berchtold Li­pót, aki különben sógora gróf Károlyi Mihály­nak, az amerikai nagykövetet kérte meg, hogy a francia diplomáciánál érdeklődjék gróf Ká­rolyi Mihály sorsa iránt. — Gróf Pejacsevich Tivadar horvát miniszter, aki két héttel ezelőtt még családjával együtt a franciaországi Vichy­ben nyaralt, sem a családjának, sem­ a kor­mánynak nem küldött értesítést, hogy hol tar­tózkodik azóta. Hír szerint a párisi amerikai nagykövet útján fognak tudakozódni a horvát miniszter hollétéről.­­ A belügyminisztériumból. A király a belügy­miniszter előterjesztésére Molenda János, Bersányi Já­nos, Neviczky Tivadar és Dessauer Lipót számtanácso­soknak a főszámtanácsosi címet és jelleget, továbbá Könye György és Törös Andor számvizsgálóknak a számtanácsosi címet és jelleget adományozta. — Amnesztia. Bécsből jelentik hivata­lo­san. A közös véderő kötelékébe tartozó mind­azon katonai szolgálatra köteles személyeknek, akik egy év­nél hosszabb ideig nem tartó sza­badságveszésre ítéltettek s büntetésüket most töltik ki, a büntetés hátralevő része elengedte­tik. A király elrendelte, hogy a közös véderő­nek és a népfölkelésnek legénysége ellen ezen megkegyelmezés közzétételének idejében folya­matban lévő katonai büntető eljárás megszü­n­tetendő, ha ama büntetendő cselekmény, amely miatt az eljárás folyamatban volt, öt évi sza­badságvesztés büntetésnél nem súlyosabb bün­tetéssel lett volna sújtandó; a büntető eljárás megindítása mellőzendő olyan személyekkel szemben, akik ellen a most körülírt bűncselek­mény miatt a fent jelzett időpontban az eljárás megindítandó lett volna. Kivételnek a megkegyelmezés alól: 1. olyan személyek, akik a következő bűncselekményekkel vannak terhelve: zendülés, lázadás, szökés és szö­késre való összeesküvés büntette, a gyávaság bün­tette és vétsége, az öncsonkítás bűntette, az állam fegyveres hatalma ellen elkövetett bűntettek, a köz­rend háborítás bűntette, a nyilvános erőszak bűn­tettei, a katonai büntető­ törvénykönyv 5-ik eseté­nek b) és c) pontjába, valamint a 6-ik és 7-ik ese­tébe ütköző bűncselekmények, továbbá a gyilkos­ság kísérletének büntette; 2. kivétetnek továbbá azon személyek, akik nyereségvágyból elkövetett büntetendő cselekmény vádja alatt állanak, ha va­lami katonai rangjuk van; 3. azon személyek, akik ellen a rögtönítélő birósági eljárás van folyamatban, vagy ilyen előtt állanak. " — Báró Müller Kálmán Franciaországban. Megemlékeztünk már arról, hogy báró Müller Kál­mán orvostanár a háború miatt külföldön rekedt. Most levelet irt hozzátartozóinak és elmondja benne, hogy előkelő francia orvostanárok segítsé­gével Paris környékén egy villában tölti napjait. — Mikor a háború kitört — írja levelében — el akart utazni a fenekestől felfordult francia fő­városból az utolsó orient-expresszen, arra rendelt jegyet, összecsomagoltatott és kihajtatott a Gare de l'Est-re. Amikor be akart szállni a hálókocsiba, megtudta, hogy a hálófülkéje a kocsi végében van, nem pedig a középen, nem akart felszállni a vo­natra. Viszafordult tehát és Párisban maradt. A helyzet azonban egyre veszedelmesebbé és tűrhetet­lenebbé vált és a bárónak előkelő barátai is azt ta­nácsolták, hogy hagyja el Franciaországot. Az egyetlen kifelé vezető út Belgiumon át Hollandiába vezetett és a báró elhatározta, hogy Hollandiába utazik. Kihajtatott a pályaudvarra és finoman, ele­gánsan, ahogy rendszerint szokta, végig sétált a patronon, hogy beszálljon a vonatba. A pályaudvar felfordult rendjét még csak elviselte volna, de mi­kor a vonathoz ért, látta, hogy az rémesen meg van rakva utasokkal. Nem tudok ilyen túlzsúfolt vonaton utazni, mondotta , inkább itt maradok. És ott maradt. El kell fogadni a papírpénzt. A hivatalos lap keddi száma közli a pénzügyminiszternek a pénzügyigazgatóságokhoz intézett rendeletét. A mi­niszternek tudomására jutott, hogy egyes italméré­sekben a papírpénzt vagy egyáltalán nem, vagy csak értékén alul fogadják el. A miniszter felszó­lítja a pénzügyigazgatóságokat, hogy az italméré­seket a pénzügyi közegekkel ebben az irányban is a legszigorúbban ellenőriztessék. Akit rajtakapnak, hogy a papírpénzt nem akarja elfogadni, attól meg­vonják az italmérési jogot, aki értékén alul fogadja el, az ellen eljárást indítanak csalás miatt. Az ügyészség ilyen esetben az eljárást a legnagyobb gyorsasággal folytatja le. — Szlatin pasa hazatért. A világhírű Szlatin pasa angol tábornok, szudáni angol fő­felügyelő, az angol—osztrák-magyar hadüze­net következtében lemondott állásáról és Bécsbe érkezett, hogy felajánlja szolgálatát a monarkiának. A hadüzenet hírét Szlatin pasa útban, Egyiptom felé tudta meg és rögtön visszafordult Trieszt felé. Mint tudjuk, Szlatin pasa osztrák állampolgár. Különösen sokat emlegették nevét abban az időben, mikor si­került megszöknie a Mahdi fogságából, ő volt a Mahdinak egyik leghatalmasabb ellensége. Együtt harcolt Hicks pasával, küzdelmüket az egész műveit Európa figyelte. Hősies védeke­zése ellenére is fogságba került s tiz esztendő múlva végre sikerült megszöknie. Európában mint a Mahdi-mozgalom hősies ellenfelét, min­denütt nagy kitüntetéssel fogadták. 1896-ban az angol kormány szolgálatába állt és Egyiptomban működött. Most hazafiassága hazahozta s itt akar harcolni ellenségeink ellen. — Szerb és orosz hadifoglyok Debrecenben, Debrecenből jelentik. Amióta a háború kitört, min­den nap szállítják Debrecenbe az ország határairól a szerb és orosz hadifoglyokat. A rendőrség, mely eddig régi épületében helyezte el a foglyokat, a ki­látásba helyezett újabb szállítmányok elhelyezésére most már a helyszűke miatt nem mer vállalkozni. Ezért a rendőrfőkapitányság megkereste a katonai hatóságot, hogy a foglyok kezelését vegye át. A Debrecenbe szállított szerbek javarészt katonaszö­kevény. Egybehangzóan azt állítják, hogy a szerb hadseregben uralkodó züllött állapotok és tisztjeik brutalitása miatt határozták el hazájuk elhagyását. .A szerb és orosz foglyok száma már több mint két­száz, akiknek a rendőrség épületét elhagyniuk nem szabad. Van köztük számos intelligens ember is. A többi között Debrecenben tartják a belgrádi vas­úti állomás főnökét is, akit a hadüzenet Abbáziában ért, ott letartóztatták és Debrecenbe hozták. Az in­telligensebb foglyok saját pénzükön élelmezik ma­gukat. Érdekes még, hogy a belgrádi Nemzeti Szín­ház drámai hőse feleségével együtt hadifogoly. A színésznek ugyanis be kellett volna vonulnia, de mert nem akarta a feleségét elhagyni, inkább meg­szökött.­­ Egy dunai gőzös veszedelemben, Tétény­ből jelentik, hogy nagy rémületet állottak ki hét­főn estefelé a „Habsburg" nevű dunai személy­gőzös utasai, számszerint körülbelül kilencszázan, mikor a hajó Tétényhez közeledett. Újvidékről in­dult a „Habsburg" vasárnap reggel és útközben sok állomáson temérdek utast vett föl, legnagyobb részt kereskedőket, akik a fővárosba iparkodtak. A fedélzeten volt a többi közt gróf Szapáry László volt fiumei kormányzónak neje, Győry Teréz grófnő és gróf Zichy Aladár legifjabbik leánya, Márta grófnő. Mindössze három órát késett a „Habsburg", amikor Téténynél a parthoz közele­dett, hogy kikössön. Ekkor elemi erővel tört ki az orkán és úgy táncoltatta a nagy gőzöst, mint va­lami kis gyerekjáték-hajót. Fedélzetéről letépte a fatetőt és rácsapta a hajó végében a kormány­kerekek közé, vastag bádogfedelét összehajlította és messze elsodorta. A gőzös kapitánya ritka lélek­jelenléttel intézkedett és a személyzet is megőrizte hidegvérét. A „Habsburg" ismét eltávolodott a parttól és a Duna közepén leeresztette horgonyát. A szélviharban majdnem oldalára fordult a nagy gőzös, majd háromszor-négyszer megforgatta az orkán a hajó testét a horgony körül. Egyszerre csak elpattant a vastag lánc és a „Habsburg" sza­badon táncolt a hullámok tetején. Újabb másfél­órás késéssel végre kiköthetett a gőzös a P­etőfi­téri állomáson, s az utasok a nagy rettegés után partra szállhattak. — Vadászati tilalom Boszniában, Szerajevóból jelentik. Az országos kormány Bosznia és Herce­govina egész területére kihirdette az általános va­dászati tilalmat. Úgy lászik, ez intézkedéssel az esetleges vadász-szerencsétlenségeket akarják el­kerülni. — Nyilatkozat. Megírtuk, hogy szombaton este több háziúr ellen tüntettek. E hírünkre vonatkozóan a következő sorokat küldték be szerkesztőségünkbe: — „Tüntetések a házbér miatt" című hírükben megírták, hogy ellenem, a Hernád­ utcai 12. és 14. számú házak tulajdonosa ellen is tüntettek. Én háza­mat bérbeadtam és igy a házbért nem emelhettem fel. Ilyenformán a tüntetések nem ellenem, hanem két al­bérlőm ellen irányultak. Kiváló tisztelettel Zuckermann Gyula — Kórház a gödöllői királyi kastélyból. Gyönyörű csendes kastélyba van a királynak Gödöllőn. Az árnyas parkon átjárkálnak a gö-* döllőiek, de amikor belépnek a nagy vaska­pun, önkéntelenül is halkabban beszélnek, ko­molyan viselkednek. Az őrnek soha sem kell ott rendre utasítania senkit. Felejthetetlen em­lékezetű Erzsébet királynénk jóságos szelleme lebeg a park felett örökké. A békét és a csön­det most sebesültek hörgése, fájdalmas kiál­tása fogja felváltani. A termeket, amelyekbe hosszú időn át alig-alig tette be a lábát valaki, ágyakkal töltik meg. Orvosság szag, kórházi illat fog küzdeni a jázminok és rózsák illatá­val. A harctéren megsebesült hősök fognak ül­dögélni a padokon, amelyeken valaha Erzsébet királyné Heinét olvasta, elmerengve a költő csodás szép gondolatain. Maga a jóságos, nagy királynő sem találhatott volna szebb rendelte­tést a kastély számára.­­ A főváros tejellátása. A Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetnek sikerült üzemét annyira rendbe hozni, hogy most már a teljes tejet összes fiók­jaiba és elárusító­helyeire lezárt palackokban szállít­hatja. Az igazgatóság figyelmezteti a fogyasztó­közön­séget, hogy fióküzleteiben rosszul lezárt, vagy nyitott edényből teljes tejet ne fogadjon el, továbbá hogy a tejárak nem változtak és végül, hogy a tejet csak úgy, mint a mozgósítás előtt, ismét házhoz szállítják. Fel­merülő panaszok a Rottenbiller­ utcai központhoz in­tézendők. — A „Baron Gautsch" katasztrófája. Meg­írtuk, hogy az osztrák Lloyd „Baron Gautsch" nevű hajója Trieszt felé haladtában a nyilt ten­geren elsülyedt. Az egyik megmenekült utas a következőket mondotta el a katasztrófáról: — ötvened magammal szállottam fel az egyik parti állomáson a „Baron Gautsch"-ra. A hajó akkor már meglehetősen teli volt déli fürdőhelyek­ről hazaigyekező utasokkal, úgy hogy a nagy ha­jón alig fértünk el. Délután, amikor már jól ma­gunk mögött hagytuk Pólát. lenn, a hajó fenekén hatalmas dördülés rázta meg az egész gőzöst. Ol­dalt egy helyen felcsaptak a hullámok és a hajó rögtön sülyedni kezdett. A fedélzeten levők mint az őrültek, szaladgálni kezdtek. Fenn a parancs­noki hídon egy hajóstiszt harsány hangon el­kiáltotta magát: „Nem történt semmi!" — s azután beugrott a tengerbe. — A matrózok és a hajón lévő tengerészek a mentőcsónakokhoz futottak és a köteleket késeikkel elvágták. Két mentőcsónak köteleit sikerült elvágni és ezek a vizbe estek. Mi ezalatt a hajóról — természetesen másodpercek­ről van szó — beugrottunk a vizbe és felkapasz­kodtunk a csónakokba. Az, amelybe én jutottam, rögtön elindult, mert néhány dalmát emberfeletti­­ erővel kezdett evezni. Annyira meg voltak r­é­mülve, hogy izgalmukban nem a part, hanem­­ a nyílt tenger felé eveztek. A dördüléstől számítva alig múlt el öt perc és a hajóból már semmi sem látszott. Kis gőzösök jöttek segítségünkre és azok kezdték összeszedni a vízben levőket. A hajón sok nafta volt és az vastag rétegben borította a vizet. Bennünket is a hajóra vettek fel és bevittek Pólába, a tengerészkórházba. Az áldozatok számát pontosan nem tudják. Szemtanuk állítása szerint legalább négyszázöt­venen voltak a hajón és ebből megmentettek 168-at. Mintegy negyvenen megsebesültek, a töb­biek csak idegrohamot kaptak. Rémes látvány volt a megmentett asszonyok csoportja. Egy ma­gyar orvost a Bellonáról kirendeltek az asszonyok ápolására. Az orvos, aki részt vett a balkáni há­borúban is, kijelentette, hogy ott megközelítően sem volt része olyan borzalmas látványban, mint amilyent a megmentett asszonyok csoportja nyúj­tott. Csaknem valamennyien idegrohamot kaptak. Arcuk zöldes-sárga volt, szemük üvegesen kime­redt, arcvonásaik eltorzultak, ugy hogy külsejük­ről nem is lehetett korukra következtetni. Fogu­kat úgy összeszorították, hogy csak feszítőszer­számmal lehetett szétnyitni az ajkukat. Testük meztelen volt, de vastagon bevonva naftával. A nők legtöbbje már magához tért, igen sok azon­ban eszméletlen állapotban van, néhány pedig megőrült.­­ A postaforgalom felfüggesztése az ellensé­ges államokkal. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a kereskedelmi miniszter Nagybritanniával, Franciaországgal és Belgiummal és ez országok­­ összes gyarmataival megszüntette a postai for­galmat.

Next