Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-21 / 201. szám

­Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 20. (200. szám.) 21 ahol már erős orosz csapatokat helyeztek el. Vilmos. (Már késő!) Vilmos császár augusztus 1-én a követ­kező táviratot intézte az angol királyhoz: Éppen m­ost kaptam meg kormányod köz­lését, amelylyel felajánlja a francia seméljessé­get Nagybritannia jótállásával. Ezzel az ajánlat­tal egybe van kötve az a kérdés, hogy ily fel­tétellel Németország lemondana Franciaország megtámadásáról. Technikai okból kelet és nyu­gat felé ma délután már elrendeli mozgósításo­mat az­ előkészületek értelmében már folytatnom kell. Visszarendelést parancsot már nem adha­tok, mert a te táviratod sajnos már későn jött, azonban ha Franciaország felajánlja a semleges­ségét, melyet az angol hadseregnek és fin­­nnak kell garantálnia, természetesen nem támadom meg Franciaországot. Remélem Franciaország nem lesz ideges. A határon elhelyezett csapatok­nak éppen most megy a távirati és telefon­pa­rancs, hogy ne lépjék át a francia határt. Az angol király augusztus 1-én ezt távira­tozta Vilmos császárnak: Gondolom félreértés forog fenn arra a ja­vaslatra nézve, amely Lic­hnovszky és Grey közti barátságos eszmecsere folyamán merült fel, midőn ők arról beszélgettek, hogyan volna elkerülhető a francia és német haderő valósá­gos összeütközése, amíg még fennáll a lehető­ség, hogy Ausztria-Magyarország és Oroszország között megegyezés jön létre. A londoni nagykövet augusztus 2 án ezt táviratozta a birodalmi kancellárnak. Grey javaslatai, amelyek azon a kívánságon alapulnak, hogy Anglia tartós semlegességének le­hetőségét megteremtsék, Franciaországgal való előzetes megállapodás nélkül és a mozgósításról való tudomás nélkül tétettek és időközben mint telj­esen kilátástalanok föladattak. Lichnovfszky: A Németország részéről tett kijelentések súly­pontja a német császárnak az angol királyhoz in­tézett táviratán nyugszik. Az esetben is, ha az an­gol javaslatra nézve félreértés történt, mégis a császár ajánlata alkalmat adott Angliának, hogy békeszeretetét őszintén bebizonyítsa és a német­francia háborút megakadályozza. ultimátumról szóló közlést megkaptam és biz­­­­tosíthatom, hogy kötelességemet a végsőkig tel­­­­jesíteni fogom. Az angol-japán megállapodás Rotterdam, augusztus 20. „Nieuwe Rotterdamsche Courant" hivatalos angol kommünikét reprodukál, amelynek szövege a következő: Az angol és a japán kormány meg­állapodtak abban, hogy közös intézkedéseket kell tenniök a távol Keleten lévő érdekeik és különö­sen Kína integritásának védelmére. Japán tevé­kenysége nem terjed túl a Kinai-tengeren, a nagy óceánra, csakis annyiban, amennyiben azt a ja­jain hajózás védelme megkövetelné. Nem terjed ki továbbá Japán szerepe a Kinai-tengertől nyu­gatra lévő ázsiai vizekre és a szárazföldön sem más területre, csakis a Németország által a kelet­ázsiai kontinensen megszállott territóriumra. A bécsi sajtó japán ultimátumáról Bécs, augusztus 20. Japán ultimátumáról az egész bécsi sajtónak az a felfogása, hogy e lépésnek különös jelentő­­ seget nem kell tulajdonítani. A „Neues Wiener, Tagblatt" ezt írja: Japán ultimátuma esetleg politika-diplomáciai tűszúrás lehet, mert Japán­nak alig lehet oka, hogy szűkebb érdekkörét túl-l lépve, részt vegyen a világháborúban. A döntés csak az európai kontinensen történhetik meg. Anglia pokoli diplomáciai sakkjátékot űz. A „Neue Freie Presse" kijelenti: Kiaucsau nem élet­kérdés és nem az a japán ultimátum sem. Aj ,,Zeit" konstatálja, hogy a japán ultimátumot Berlinben nyugodtan fogadták s mindenkit hide­gen hagyott. Érdekes a szociáldemokrata ,,Arbeit­ der Zeitung" cikke, amelyben a többi közt ezt írja: Anglia politikája hihetetlenül gyalázatos, mert eljárásával még a „sárga veszedelmet" is kész Európára zúdítani. Elutaztak a németországi japán diákok Berlin, augusztus 20. A németországi egyetemeken sok japáni diák tanul, különösen Berlinben, Marburgban, Hallé­ban és Münchenben. A japáni diákok most mind haza utaztak és már napokkal előbb elhagyták Németországot. Német hadihajók bravúrjai Berlin, augusztus 20. A „Strassburg" és a „Stralsund" nevű két kis német cirkáló a legutóbbi napokban előnyomult az Északi tenger déli részébe. A „Strassburg" az angol partok közelében két ellenséges tenger alatt járó naszádot vett észre és elkezdte azokat bombázni. Ke­vés lövéssel sikerü­lt neki az egyik tenger alatt járó hajót elsülyeszteni. A „Stralsund" több ellenséges torpedózuzóval ütközött meg és kettőt ezek közül megrongált. A két cirkáló és egy léghajó, mely egészen a Ska­gerrakig ment szemleútra, megállapította, hogy a német partok és a német tenger tel­jesen mentes az ellenségtől és hogy a sem­leges hajók akadálytalanul közlekedhetnek. Németország visszautasítja a japán ultimátumot Bécs, augusztus 20. A „Kölnische Zeitung" értesülése szerint Németország visszautasítja a japán ultimátu­­mot és Japánnal semmiféle alkudozásba nem bocsátkozik. Német diplomáciai körökben azt mondják, hogy majd az európai háború befe­jezése után fogja Japán érezni mostani lépé­sének következményeit. Kiacsau kormányzójának távirata Berlin, augusztus 20. Kiaucsau kormányzója a következő táv­iratot küldötte a német kormánynak : A japán Világok A bukaresti szerződést a világháború első szele széttépte. Ma már Görögország se ragaszkodik az am­úgy is csak provizórikus szabályozásokra alkalmas szerződéshez, s annak revíziójához, mint Venizelosz görög miniszterelnök Bulgáriához intézett jegyzéké­ben kijelentette, hozzájárul. Görögország haj­landó a macedón területeket Bulgáriának át­engedni. Macedóniának persze ára is van, még­pedig az, hogy egy görög-török háború esetén Bulgária tekintse magát barátságos vi­szonyban állónak Görögországgal. A görög­török konfliktus azonban annyira belekap­csolódik az európai konfliktusba, hogy Bul­gária nem vonatkoztathatja el állásfogla­lását az európai konflagrációban való magatartásától. Oroszország erős csapatokat von össze Besszarábiában, Oroszország tehát Romániá­nak is hazudott,­­­ viszont Romániát se tudta félrevezetni s az országot semmiféle orosz becstelenség se találja készületlenül. Bulgáriában az ellenzék a koronatanács összehívását sürgette, a kormány azonban ki­jelentette, hogy erre nincs szükség, mert Bul­gária nemzetközi helyzete nem kelti fel a köz­vetlen veszély aggodalmát. Nem hívják össze a bolgár koronatanácsot Szófia, augusztus 19. Az ellenzéki pártok vezérei Radoszlavov­ miniszterelnökhöz írásbeli úton azt a kérést­ intézték, hogy tekintettel a zavaros nemzetközi helyz­etre, haladéktalanul koronatanács hivas­sék egybe, amely Bulgária magatartásáról ha­­tározzon.. Szófia, augusztus 19. A bolgár távirati ügynökség a következő­ félhivatalos kommünikét adja ki : Miután Bul-­­gária nemzetközi helyzete nem kelti fel a­ közvetlen veszély aggodalmát, a miniszterelnök­ nem kéri a királytól a koronatanács egybehí­­­vását, amit az ellenzék vezérei kívántak. Talaat bej útja Szófia, augusztus 19. Talaat bej török belügyminiszter szófiai tar-­ tózkodásával és Mjadoszlavov miniszterelnökkel ma folytatott hosszabb tanácskozásával kapcsolatban­ félhivatalosan a következőket jelentik ki: Talaat­ bej utazásáról és Szófiában való jelenlétéről bio­­­nyára mindenféle kommentárok fognak megje­lenni. Illetékes helyről szerzett információ szerinti Talaat bej, tekintettel Trökország és Bulgária szá­mos közös érdekére, • Bulgária mértékadó szemé­lyiségeivel érintkezésbe akart lépni. Szófia, augusztus 20. A bolgár távirati ügynökség jelenti: Ferdinánd király tegnap este kihallgatáson fogadta Talaat bej török belügyminisztert és ltalil bejt, a török kamara elnökét. Bukarest, augusztus 20. Talaat bég, török miniszter és ltalil bég, a kamara elnöke, kíséretükkel ma délben Buka­restbe érkeztek. Tiltakoznak Milánó, augusztus 20. Az a hír, hogy Törökország megvette a Goeben és Breslau hajókat, Angliában és Franciaországban élénk visszatetszést keltett. Mindkét kormány eré­lyes tiltakozásra készül. Állítólag egy angol hadi­hajó már útban van a Dardanellák felé. A Boszporus őre Bukarest, augusztus 20. elleni politikai körökben elterjedt hírek szerint az orosz flotta parancsot kapott, hogy menjen Konstantinápoly alá és kezdje meg a bombázást. Ez a híresztelés azonban nagyon valószínűtlen, mert a lerakott aknákon kívül jelenleg már a Goeben áll őrt a Boszporuszon. Török kritika az ententeről Konstantinápoly, augusztus 18. A Tercsumáni Hakikat cím­ű lap összehason­lítja az osztrák és magyar, valamint a nemet s­or­ harca A Balkán Oroszok a besszarábiai határon Brassó, augusztus 20. A „Gasetta Transsylvanie" bukaresti leve­lezője most tért vissza besszarábiai útjából és­­határozottan kijelenti, hogy Oroszország erős összpontosítást végez Besszarábiában a Prutk­ felé. Oroszország tehát Romániának is hazu­dott, amikor kijelentette, hogy a román hatá­ron már nincs mozgósítás. Az Oroszország részéről idevonatkozóan adott cáfolatok, amint saját szemeivel látta, a megbízhatóságot telje­sen nélkülözik. A román hadsereg készen áll szembeszállani az Oroszország részéről jövő bármi meglepetéssel. Megerősíti, hogy az orosz flotta a Fekete-tenger vizein van. A román közvélemény Oroszország ellen Bukarest, augusztus 20. Slavici Juan író, aki a magyarországi romá­nok érdekében sokszor emelt szót, a Seara hasáb­jain rámutat arra, hogy tekintettel a veszélyre, mely a románságot az oroszok részéről fenyegeti, agit a magyarországi mint a bukovinai románok tömörültek a közös ellenség ellen. Ennek a poli­tikai felfogásnak helyességét hirdetik román ki­rályságbeli politikusok is, mint Stere, Dobrogeanu és Gherea.

Next