Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-06 / 186. szám

2 Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 6. (186. száza.) metország támadta meg orvul a francia köztársaságot. A perfid cár szövetségese minden igazságot és valóságot elferdítő szentimentalizmussal szeretné megvédeni az ő gyönge felfegyverkezésű hazáját. Természetes, hogy a francia kamarában és a szenátusban egyhangú tetszéssel találkozott Poincaré üzenete s mind a két törvényhozó testület egyhangúlag fogadta el a háborús javaslatokat is. Mint a háborúnak talán jelentéktelennek látszó, de esetleg még nagy következésekkel járó epizódját felemlítjük, hogy Bonaparte Roland herceg, aki francia területről száműzve van és akit a háború kitörése történetesen Berlinben ért, gyalog kelt át a német-belga határon, onnan vonaton Franciaországba igyekezett s levélben arra kérte a köztársaság elnökét, engedje meg neki a francia hadseregbe való belépést. A herceg, aki közkatonának jelentkezik, ma ötvenhatéves. E látszólagos hazafias fellendülés mögött azonban ügyes számítás van. A száműzött Bonaparte herceg, aki levélben fordul a köztársaságnak elnökéhez, amelyet ő soha el nem ismert és el nem ismerhet, akkor, amikor katonának jelentkezik, számít azokra a zavargásokra, amelyek Franciaországban már most dúlnak s amelyek előreláthatóan forradalomra és polgárháborúra fognak vezetni. A Bonaparte-ház, minden eshetőséggel számítva, szeretné, ha egyik tagja a francia hadseregben küzdene. Aligha hisszük, hogy Poincaré helyt ad Bonaparte Roland herceg kérésének, amely túlontúl átlátszó és gyenge kópiája annak, amit trónkövetelő korában III. Napóleon művelt. De mindenesetre a viszonyokra jellemző, hogy a Bonaparték már számítanak azzal az eshetőséggel, hogy Franciaországban újra szerephez jutnak. Arra a disszolúcióra vall ez is, amely a német fegyverektől szorongatott Franciaországban uralkodik, éppen úgy, mint Oroszországban, ahol, míg a németek úgyszólván ellentállás nélkül nyomulnak előre és elfoglalják Orosz-Lengyelország egyik városát a másik után, a birodalom belsejében zavargás és forrongás dúl. Franciaországban a száműzött császári ház trónkövetelői, az egyeduralkodó cár birodalmában a forradalmi bizottságok támasztanak belső zavart és nyugtalanságot. Késő éjszaka érkezett távirat jelenti Kopenhágából, hogy a dán főváros melletti Sund tengeröbölben három német cirkálójelent meg előőrsként. Ez igen fontos esemény, mert a Sund bejárója a Balti tengernek, ahol az orosz flotta ütközőképes része fekszik. A németek körül akarják zárni a Balti tengert és így akarják megelőzni, hogy az angol flotta oda behatolhasson. Érdekes, hogy Dánia éppen a mai napon jelentett semlegességet, mint ha csak várta volna, hogy a német hajók ott megjelenjenek. Dánia egyébként is igen fontos pontja lehet ennek a világháborúnak, mert az angol királyné és az orosz anyacárné mind a ketten dán hercegnők és Dánia Valóságos fiókja az angol-orosz entente politikának. Schleswig Holstein miatt is nagy a német gyűlölet Dániában. Ezt a gyűlöletet azonban hathatósan fogja elhallgattatni Németország, amelynek hódító útja felülmúl mindent, amit eddig a történelem produkált, beleértve a római légiókat és a nagy Napóleon hadseregeit is. Vasárnap óta orosz szárazföldön és orosz vizeken, dán vizeken, Luxemburgban, Belgiumban, európai és afrikai Franciaországban dolgozik a szárazföldi és tengeri német fegyveres erő. Elkápráztató diadalútja ez a mi győzhetetlen szövetségesünknek. A német-orosz háború A német csapatok bevették Kibartyt Königsberg, augusztus 5. (Hivatalos jelentés.) A német csapatok Kibartyt rohammal bevették. Az oroszok foglyok hátrahagyásával kelet felé visszavonultak. Saját veszteségeink csekélyek. Általános sztrájk Oroszországban Konstantinápoly, augusztus 5. Az Agence Ottomane jelenti Brüsszelből: Ilire jár, hogy a nemzetközi szocialista iroda titkos ülésén az Oroszországban szervezendő általános sztrájk kérdéséről tanácskozott. Hogy foglalták el Kalist? — Egy szemtanú elbeszélése — Bécs, augusztus 5. A német fegyverek első jelentős sikere Oroszországgal szemben Kalis városka elfoglalása volt, amelyet azóta valószínűleg már több győzelmes lépés követett. Az Esti Újság egyik munkatársának módjában volt Bécsben egy autentikus szemtanúval, Anderreth Károlylyal, a bécsi Volksoper karmesterével beszélnie, aki tegnap reggel érkezett haza Kakisból és jelen volt a német csapatok bevonulásánál. A karmester a következő szives információt adta: — Feleségem lengyel származású s az ő látogatására utaztam Ralisba, amely a német határtól két-három órányira fekvő, orosz és német lakosságú város. A polgárság közt már napok óta nagy volt az izgalom, mert óráról-órára várták a németek bevonulását. A várost mindössze néhány század gyalogság és lovasság védte, amelynek a hangulata épp úgy, mint az orosz lakosságé, nagyon deprimált volt, azt merem mondani, hogy úgy féltek a német katonáktól, mint a tűztől. A hadüzenet híre a városka német lakói közt határtalan lelkesedést keltett, az oroszok ellenben rögtön csomagolni és részben menekülni kezdtek. Vasárnap hajnalban vágtatva jöttek vissza az előőrsök és jelentették, hogy a német csapatok közelednek. Az orosz gyalogság és lovasság erre hanyatt-homlok kiürítette a várost, úgy hogy hat órára már egy szál orosz katonaság sem volt látható. Elvonulás előtt a parancsnok utasítására felgyújtották a pályaudvart, amelyet a csőcselék megrohant és teljesen kifosztott. A pályaudvar rövid óra alatt majdnem teljesen leégett és a széthulló pernyék veszélyeztették a Szomszédos házakat is. A csőcselék azután tovább vonult és fosztogatni kezdte a tehetősebb polgárok házait is. Közben feltűntek a város határán a német ulánusok sisakjai, mire a rend egyszerre helyreállott s a csőcselék szerteszéledt. A német csapatok bevonultak a városba, őrjáratokat küldtek szét, megszállták a középületeket, kitűzték a német címeres lobogót, de senkit nem bántottak. A csapatok feltartóztattak engem is, a parancsnok elé vittek, aki röviden kihallgatott, s miután kellőleg igazoltam magam, utamra bocsátott. A városban teljes volt a nyugalom, a német lakosság viharos örömmel üdvözölte testvéreit. A délelőttfolyamán tovább utaztam és minden incidens nélkül értem Bécsbe. Az oroszok visszavonulnak Krakó, augusztus 5. Herby és Censtohovó között harmadikán, hétfőn visszaverték a németek az orosz csapatokat. A visszavonuló oroszok hajnali két órakor jégbe röpítették a censtohovói vasúti állomást és a magazinokat. Ugyancsak felrobbantották Novoradomsknál a vasúti hidat. Éjjel német csapatok összecsaptak kozákokkal és kétszáz kozákot elfogtak. Az első németek reggel hét órakor jelentek meg Censtohovóban és délelőtt 10 órakor már az egész várost porosz csapatok szállották meg. A foglyok és a városiak vallomásaiból nyilvánvaló, hogy az oroszok hangulata nagyon nyomott. Krakó felé a határon az oroszok Miechow kerületbe vonultak vissza. Az oroszok fölgyújtják az őrházakat Eydtkühnen, augusztus 5. A 2. és 3. orosz lovas hadosztály a német határon áll Virbaben és Augustov közt. Az orosz határőrségek fölgyújtották az őrházakat. Szemtanuk az orosz mozgósításról Szabadkáról írják . A szabadkai Hauser lószállító cég két alkalmazottja, Matlák Lázár és Bozsákovics Antal kedden érkeztek vissza Oroszországból, ahova lovakat szállítottak. Odesszában érte őket az orosz mozgósítás, mire a monarkia konzuljának felhívására azonnal visszajöttek. Az orosz mozgósításról a következő érdekes dolgokat mondották el: — Julius 30-án ragasztották ki Oroszországban az általános mozgósítás elrendelését tudttdadó plakátokat s még az napon jelentkeznie kellett minden,,18.és,42 év közötti hadköteles egyénnek. Az orosz népek, habár tudtak arról a feszültségről, amely Szerbia miatt a mohárkia és Oroszország között van, váratlanul érte az általános mozgósítás és általános népfelkelés elrendelése. A nép egyáltalában nem lelkesedik a háborúért, még mindenki visszaemlékezik az orosz-japán háború borzalmaira. A hadkötelesek nem akarnak jelentkezni, csendőrök és katonák kergették őket kancsukával és puskatussal. Az orosz katonaság nagyon fél a rettegett, kirű porosz katonaságtól. A hivatalos körök belső forradalomtól is tartanak. Az orosz kato- nák nagy része kitűnően fel van szerelve, a tisztek jó része azonban állandóan részeg. Lefoglalt orosz betétek Berlin, augusztus 5. A Wolff-ügynökség jelenti: Az itteni nagybankoknál az orosz javakat, mint egy ellenséges hatalom tulajdonát, lefoglalták. Ez a lefoglalás csak az orosz kormánynak a Mendelssohn-bankháznál lévő követeléseire vonatkozhatik, amely szelvénybeváltásokat eszközölt az orosz kormánynak. Az orosz fővezér Pétervár, augusztus 5. Egy császári ukáz a dumát és a birodalmi tanácsot rendkívüli ülésre hívja össze. Nikolaj Nikolajevics nagyherceg az összes orosz fegyveres erő generalisszimuszává neveztetett ki. A bécsi sajtó Németország harcáról Bécs, augusztus 5. Az egész bécsi sajtó ma Németország szerepével foglalkozik, amely már két front ellen harcol. A „Fremdenblatt“ csodálattal van eltelve a német birodalom ereje és bátorsága iránt. A hármasentente, írja ez a lap, most egyesülve lép fel Németország ellen. Mi összetartunk szövetségesünkkel részben és halálban. A „Neues Wiener Tagblatt“ úgy véli, hogy az önvédelem adta a német népnek kezébe a kardot Nálunk is eltűnt minden belső ellentét és mi keményen és büszkén állunk Németország oldalán. A „Neue Freie Presse“ azt írja, hogy az a háború, amelyet Anglia akar Németország ellen folytatni, borzalmas gaztett volna. A lap arra számít, hogy az események gyorsan fognak lejátszódni és reméli, hogy az erőviszonyok alaposan tisztázódni fognak. Igen jellemző az „Arbeiter-Zeitung“ cikke, amely ezt mondja : Méltatnunk kell a német szociáldemokrácia nagyszabású magatartását, amely máskor a háború leghevesebb ellenzője, most azonban kész életét és vérét áldozni a német nép szent ügyéért. Hamburg város hozzájárulása a hadiköltségekhez Hamburg, augusztus 5. A szenátus a polgársági testület elé sürgős javaslatot terjesztett, amelynek értelmében a kftdb.