Pesti Napló, 1914. szeptember (65. évfolyam, 212–241. szám)
1914-09-01 / 212. szám
65-ik évfolyam. 212. szám. " • ""* "'" w ""' r-ELŐFIZETÉSI ÁRAKl ^^^^^ ^^^^^^ ^^^ JIHO KDBUTtttK Ml egiHTi? PPQU xr A PT n ' Egy*« »lim ára: Budapesten 1 P|. 1 fl S III U | I |l I »idéken és pftiyaad Tarovo B _|j|_ J^B« S^^ J » «Su «LlJSi&JL j^Jj^^ '^.poria^*^ gp^sj^ «a«3»T «gmw*15 f «5 » Budapest, 1914. Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Váci körut 55. Kedd, Szeptember 1. Hatodik napja Hatodik napja, hogy az óriási viadal tart. Életre-halálra birkózunk már a hatodik napja és úgy lehet: hat napig eltart még. Ha volna, aki most naplót tudna vezetni a percekről és a pillanatokról, amelyek gazdagabbak más idők esztendeinél . . . Soha el nem lehet felejteni az első órák megilletődését, amikor megtudtuk, amíg belénk szívódott, amíg át és átjárt a tudat, hogy fiaink a történelem legnagyobb ütközetének leventéi lettek. Négyszáz kilométernyi tűzvonal, hat folyó által határolt harcmező, városok százai és emberek milliói, milyen csodálatos volt, amikor a mi kicsiny, egy szobához, egy házhoz, egy utcához, egy városhoz szokott értelmünk ezt felfogta, amikor egyetlen emberi életre berendezkedett lelkünk ezt fölvette, ezt, a milliók harcát. És azután belenőttünk a küzdelembe. Már benne vagyunk, benne élünk, már egészen a mienk. Itthoni lelkünk is a távoli mezők fölött rebben és elfáradott karunkat estére se merjük elpihentetni, hiszen a katonának sem szabad aludni . . „ Velük állunk, a soraikban nyomulunk előre, kezünk az ő forró homlokukon és a szívünk dacos, amikor úgy érezzük, hogy szemben állunk az ellennel. Valóban ez még sohasem volt. Nemcsak a harcmező területe, nem csupán a fegyverben álló sereg száma az új, de egészen új, hogy egy nemzet itthonmaradottjai, asszonyai, gyermekei és agyjai is így velük küzdjenek a fegyveres harcosokkal. Nem hogy Cézárnak, de még az első Moltke marsallnak sem lehetett akkora veleérző, az eseményeket óráról-órára figyelő és tudó serege, mint amilyen van most Conradnak: az egész nagy nemzet. És van miért éreznünk. Elmúló életnél, elfolyó vérnél sokkal több az, amit mi viszünk ebbe a küzdelembe, amelynél — remegő büszkeséggel valljuk — nagyobb még nem volt soha. A kultúrát, a műveltséget, a szabadságot védik és harcolva előbbre is viszik a mi fegyvereink. Az egész emberiségért küzdünk a kultúrának e keresztes háborújában és ez több, mint egy nemzet szabadságharca. Mi nemcsak a magunk, hanem az ellenséges terület népeinek szabadságáért is harcolunk, lengyelek, finnek, rutének üdve a mi erős korunkban, jó fegyverünkben és bátor szívünkben van. Már hatodik napja, hogy évszázadok eljövendő boldogságáért küzdünk. Remeg az ellenséges falanksz, amelyet nem a meggyőződés, még kevésbbé a lelkesedés, sem az agy, sem a lélek nem vezet. A fegyveres muzsik nem a szabadságért, nem az elkövetkező századokért harcol. Elmegy, mert azi a kancsuka, amelynek szijfonatán a moszkovita cár koronája, de el is hajítja fegyverét rögtön, mihelyt lőtávolon belül közeledik feléje az ellen. Ortelsburgnál harmincezer, a mazuriai tavaknál kétszázötvenezer orosz — mindmegannyi a csüggedtség katonája — teszi le a fegyvert. És nemcsak a golyó és a szurony teszi ("kft hanem a mi és a Döntő események előtt Anémet haderő legújabb győzelme Három orosz hadtestet megsemmisítettek Hatvanezer katonát elfogtak IV . /. Balszárnyunk erőteljesen halad célja felé Az orosz hadsereg bekerítésére törekszünk Német repülőgép Páris fölött A hadi pilóta bombát dobott és üzenetet: „Itt vagyunk - adjátok meg magatokat!" szövetségeseink jó ügye is, amely mintegy felsőbb megérzés, megszállja őket és bénává teszi karjukat, kihullatja abból a fegyvert. Már hatodik napja küzdünk , * . Példátlan lesz a történelemnek az a lapja, amelyre most odafönt, északon, rajzoljuk az aranyvéres iniciálét. Az orosz harctérről Biztos, szinte kimért lépésekkel halad az északi harctéren folyó világtörténelmi jelentőségű csata a végkifejlődés felé. Most, a csata hatodik napján megállapíthatjuk, hogy csapataink minden mozdulata tervszerüleg történik s a nagyszerűen sikerült felvonulás után minden eredmény azt a hatást kelti, hogy itt az utolsó részletig megfontolt, aprólékosan átgondolt események játszódnak le. Ehez a tervszerűséghez járul csapataink kitűnő harckészsége, amely lépésről-lépésre érleli meg az el nem maradható diadalt. Jelentős eseménye az óriási méretű csatának az a hír, hogy a lublin—krasznoszov—hrubieszovi vonalon az orosz állásokat áttörték csapataink, amelyekhez most már egy harmadik előrenyomuló seregünk csatlakozott. A középseregünk erősen tartja magát s a jobbszárnyunk is minden reményt megad arra, hogy a napok múlva várható eredmény a mi javunkra dől el. Biztató momentumként kell megemlíteni, hogy — hír szerint — a Kelet-Poroszországban operáló német hadtesteket most már a legyőzött Belgiumból visszavont csapatok is támogatni fogják. Mindezek a biztató események szinte naivul optimisztikusnak tüntetik fel azt a kinevezést, amelyet a harctéren kapott sebében elhunyt Vannovski tábornok zsebében találtak. A cár a tábornokot jó előre megtette Galicia kormányzójává s bizony, ha túléli a harcokat a tábornok, akkor is csak egy vert sereg vezére maradt volna. Lapunk mai száma 16 oldal Bekerítjük az orosz sereget A Pesti Napló kiküldött haditudósítójától Hadisajtószállás, aug. ,31. (Este 7 órakor.) « Az óriási mérkőzés hatodik napja folyik. A kelet-galiciai vonalon a helyzet változatlan. Az orosz támadást hősiesen álljuk, hadseregünk vitézsége, elszánt harcikedve csodás. Északnyugaton a Dankl Győző lovassági tábornok vezérlete alatt álló hadtestek és a Zamoscinál előrenyomuló csapataink lépésről-lépésre harcolnak. Frontjuk Hrubieszovtól délre elnyúlik, itt már legközelebb várjuk a legfőbb döntést. Ezeknek a seregeknek győzelme a lembergi csatát is befolyásolná, mert utunk Lublin felé szabaddá válik, s olyan szituációt nyerünk, amely a keleti orosz hadsereggel szemben alkalmat nyújtana a bekerítésre. Ennek a támadó balszárnyunknak döntő sikere, — harmóniában a német hadműveletekkel, — áttörné az oroszok egy nyugati erődgyűrűjét a Grodno-Varsó-Ivangorod-vonalon és visszavonulásra kényszerítené a Galiciában álló ellenséget. A csatatér, fölött a legszebb koraőszi idő van. Lázár Miklós !