Pesti Napló, 1914. szeptember (65. évfolyam, 212–241. szám)
1914-09-02 / 213. szám
( Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1914. szeptember 2. 0213. szám.) szalagocskát, amivel saját magát lepte meg. Vájjon micsoda jóra vezetett a párisi republikánusoknak ez a hiúsága? Szini Gyula: Hiressé lett városok # 1 Egész sereg új név került a lapokba, olyan városok, községek és falvak neve, amelyekről eddig a közönség alig hallott. Akad persze a harci színhelyek sorában több is, amelyet már régebbről ismert a publikum, de a nagyobb városok mellett egészen kis helységek is egyszerre bevonulnak a köztudatba, sőt esetleg a világhistóriába. Természetes, hogy Brüsszelt vagy Antwerpent ismertetni az intelligens olvasó számára, fölösleges Baedeckervariálás volna. Az alább sorra kerülő városokat is röviden a hadászati nézőpontok ügyelembevételével ismertetjük. MAUBEUGE Nord départementben fekszik, 17 kilométernyire Avesnestől, a Sambre partján. A város mint katonai erősség is igen nevezetes. Hat új erőddel és több battériával van felszerelve. Lakosainak száma mintegy 20.000. Leginkább kohókészítéssel, szegkovácsolással, pléh-, réz- és vasáruk készítésével, bőr- és kerámiai iparral, márvány-, szén-, gabona- és posztókereskedéssel foglalkoznak. Mint északi vasúti csomópont fontos. A városnak van kollégiuma, kereskedelmi iskolája és több gyára. Maubenge-nél derült ki, hogy az angolok sokkal nagyobb sereget szállítottak belga partra, mint amennyit előbb jeleztek, s ez óriási mértékben emelte Kluck tábornok győzelmének a jelentőségét LONGWY Longwy vára, amelyet a győzelmes német hadsereg elfoglalt, Franciaország északnyugati részét védte. Maga Longwy városa a meurthei és moselli tartományban fekszik. Lakosainak száma 11.200. Longwy Verdunntől, az egyik legfontosabb francia erődtől 62 kilométernyire, Páristól pedig 309 kilométernyire fekszik. Longwyt és Verdunt kitűnően gondozott országút köti össze. A város két részből áll: az egyik Longwy-Haut, a másik: Longwy-Bas. A város egy részét a 254 méter magas dombon épült erősség övezi. A verduni országút átvonul a városon — mint Grand Rue — és a lüttichi országútban folytatódik. A dombon épült erőd lábánál folyik a La Chiers folyó. A folyó partján elterülő városrészben van a pályaudvar, amelyről Sedan felé indulnak a vonatok. GIVET A Namurtól kiinduló vasúti vonalat és országutat Givet erőd zárja el. Givet a Maas folyó mellett fekszik, 8000 lakosa van. A város környéke erdős és dombos. Közelében van a híres nismesi erdő. Givettől Páris 263 kilométernyire fekszik. Givettől délnyugatra, 42 kilométernyire Rocroi vára védi a namuri-reimsi országutat. VERDUN Verdun • Verdun sur Meuse nevű járás és püspökség székhelye, Franciaország egyik legnevezetesebb erőssége, a Maas mindkét partján. A Maas balpartján van a régi, jobb partján az új város. A város középkori erődítményeiből csak két kapu maradt fenn. A város lakói — akiknek a száma 21.706 — többnyire ráspoly és likőr, fa, bőráru és gyertya készítésével keresik a kenyerüket. A városnak szép múzeuma, nagy könyvtára és a XII. században épült székesegyháza van. Mint a keleti vasutak egyik vasúti csomópontja is fontos. Verdunt 11 erőd — 4 a Maas bal és 7 a jobb partján — védi. Toul-lal 5 zárt váras köti össze. 1870-ben két hónapi ostrom után kapitulált. ÉPINAL Épinal — járási székhely — Vosges departementben fekszik, a Mosel partján. 25.832 lakosa van, akik többnyire képek készítésével (imagerie d'Epinal) keményítőliszt gyártásával, pamutfonással, kalikó- és vászonszövéssel, festett papírgyártással, vasolvasztással, bor-, gabona-, papír-, ló- és vászonkereskedéssel foglalkoznak. A városnak ipariskolája, múzeuma és könyvtára van. Temploma a XIII. századból való. A francia keleti vasutak csomópontja. Az 1870—71-iki háború után megerősítették a franciák. Most 14 erődítménye van 44 kilométeres körzetben. A németek itteni győzelmükkel érték el azt is, hogy addig külön operáló seregeik egyesülhettek. SAINT-QUENTIN Saint-Quentin járási székhely és a $-ik gyalogosbrifiád garnizonja Aisne departementben fekszik, a Somne jobb partján, 38 kilométernyire Laontól és 140 kilométerre Páristól. Lakóinak száma 55.000. A lakosság főfoglalkozása: a pamutfonás, gyapjú és selyemszövés. (St.Quentin muszlinszövetei világhírűek) a cukorfinomítás, sör-, szappan- és gyertyagyártás stb. A környék gyáraiban több mint 150.000 munkást foglalkoztatnak. A város legnevezetesebb épülete a XIII. századból való hatalmas gót templom, a két múzeum, a börze, a francia bank fióképülete és a könyvtár. St. Quentin az északi vasút egyik fontos csomópontja. 1870—71-ben több izben megszállták a német csapatok és 1871. január 19-én döntő csatát vívtak itt Faidherbe tábornok seregével (22-ik és 23-ik hadtest), amelyet Goeben tábornok csapatai (32.000 ember) tönkrevert. Ennek következése lett a francia északi hadsereg felbomlása, 3000 halott, 10.000 fogoly és 26 ágyú elvesztése. MEZIÉRES Meziéres Ardennes département fővárosa. Meziéres vára a Maas folyó egyik félszigetén fekszik. 10.000 lakosa van, akik többnyire vas- és rézolvasztással, súlykészítéssel és bőrcserzéssel foglalkoznak. Mellette van a nagy st.-poncei lőporgyár. A vár erődítményei Vanban korából valók. Mezséres mint vasúti csomópont is fontos. A várat 1521-ben Bayard megvédte V. Károly ellen. 1870-ben három napi ostrom után kapitulált a németek előtt. CAMBRAI járási és érseki székhely és másodrangú vár, amely Nord départementben, az Escaut (Schelve) partján fekszik, a St. Quentin-csatorna végében. Erős citadellája van és több váraosa. Cambrai az Amiens és St. Quentin között Páris felé vezető utak fő csomópontja és Páristól légvonalban mindössze százötven kilométerre van. A város lakosainak száma mintegy 20.000. Ezek főként batiszt és vászonszövéssel, kalapkészítéssel, szappan- és cukorgyártással, gabona-, komló-, vaj-, szén- és szövetkereskedéssel foglalkoznak. Jelentékenyebb épületei: könyvtára, székesegyháza és a régi érseki palota. Mint az északi vasút csomópontja, fontos. A várost 954-ben a magyarok kifosztották. A verduni szerződés Németországnak juttatta; többször cserélt gazdát, míg 1678-ban végleg Franciaországé lett. LOUVAIN németül Lőwen, járási székhely Brabant belga tartományban, 24 kilométernyire Brüsszeltől, a Dylecsatorna partján van. Rendkívül sok műkincs, régi szép ház, műemlék van — azaz hogy most már csak volt — benne. A nemzetközi turisták jól ismerik a várost és sok látnivalót találhattak benne. Lakosainak száma 42.190. Ezek többnyire sörgyártással, csipke és kalapkészítéssel, bőrcserzéssel és malomiparral foglalkoznak. Híres egyetemét 1426-ban alapította Brabanti IV. .János. Ebben a főiskolában tanult V. Károly is. A város legszebb épületei: a városháza, a Szent Pétertemplom, a Szent Gertrud-templom és a fegyház. A festői fekvésű város a brüsszel-^lüttich, lőwen— madeln, aarschot—charleroy, lőwen—diest—fervueren és jodoigne—i vasútvonalak csomópontja. * ZALOSCSE városa Brody galíciai kerületi kapitányságban, az orosz határ közelében fekszik, a felső Szereth mellett. 7519 lakosa van, többnyire lengyelek és ruthének, akik főképp bőrcserzéssel, vászonszövéssel és gabonakereskedéssel keresik a kenyerüket. A városnak van kórháza és árvaháza is. ZLOCOV a hasonló nevű galíciai kerületi kapitányság székhelye, a Bug egyik mellékfolyójánál, a Belziec-nél fekszik. Lakosainak száma 11.842. Zlocov régi erőssége ma börtönül szolgál. A városkának főgimnáziuma és törvényszéke is van. Mint vasúti csomópont jelentékeny. KAVARUSZKA a hasonló nevű galiciai kerületi kapitányság székhelye; a Bagba torkolló Rata folyó mellett fekszik. A jaroszlav—szokali és lemberg—beszeci vasút csomópontja. Van több temploma, malma, gyára, törvényszéke és 9006, többnyire lengyel lakosa. KRASZNIK Orosz-Lengyelország lublini kormányzóságában fekszik. Régi vár. Lakosainak száma 8028. Mint városka, egészen jelentéktelen. A környéke mocsaras, terméketlen. Utjai híresek arról, hogy mennyire gondozatlanok. LUBLIN Ebben az orosz városban a lengyel önállóság számos nyoma maradt fenn. Vasobeliszk hirdeti Lengyelország és Litvánia egyesítését és a tanz- nenbergi győzelem emlékére Jagelló a XV. században templomot építtetett. A Jagellók idejében Lublin kivált vásárjairól volt nevezetes; akkor hetvenezerre rúgott lakosságának száma, amely, most hatvanháromezret tesz ki. Falain belül több országgyűlést tartottak. 1569-ben Zsigmond alatt egész éven át folyt az országgyűlés, amelyen létrejött Lengyelország és Litvánia egyesítése. Most a város kormányzósági székhely és egy orosz hadtest parancsnoksága székel benne. A Bisztrica mellett emelkedő magaslaton fekszik s körülötti dombok, tavak és mocsarak sorakoznak. IVAtIGOROD vár, illetve megerősített tábor Lublin orosz kormányzóságban, a Visztula és a Vieprzs összefolyásánál, 102 kilométernyire Varsótól. A vár egy citadellából és kilenc kisebb erődből áll, amelyek a Visztula jobb partján vannak, míg a balpartot a Gortsakov-erőd — egy megerősített hídfő — és három előretolt vára is védi. Mintegy százezer ember fér el a várban. Ivangorod az Ivangorod— Novogeorgijevszk—Breszt-Litovszk nevű várháromszög tagja. 1842-ben alapították, 1855-ben és 1879 után kibővítették. Ivangorod a kővel—j mlavai, ivangorod—lukovi és ivangorod—dombrtvvai vasúti vonal csomópontja. PETRIKOVO lengyelül Pietrkov, amelyet a német csapatok elfoglaltak, a hasonló nevű orosz kormányzóság székhelye s a bécs—varsói vasútvonal és a Sztranda folyó mellett fekszik. 1900-ban 32.173 lakosa volt a városnak. A XVI. században itt tartották a lengyel országgyűléseket és itt választották a királyokat. 1796-ban itt verték le az oroszok a lengyeleket. Lembergi levél Egy nagyrangú tiszt leveléből engedték kirengnünk a következő sorokat: a levél augusztus 25-ikéről van keltezve és a tiszt bécsi családjának szó. „Azt hiszem, a bábeli zűrzavar semmi sem volt, ahhoz képest, ami most Lembergben uralkodik. A város olyan, mint a megzavart hangyaboly. Az utcákon számtalan ember jár. A hadtestparancsnok-.,ság előtt állandóan ezer és ezer kíváncsi várja lélekszakadva a harctéri híreket, az elfogott oroszokat és az elvett ágyukat, meg egyéb hadieszközöket.. Számtalan automobil, motorbicikli, mindenféle jármű száguld tülkölve az utcákon. Jönnek, mennek az ordanáncok, a tisztek, orvosok szakadatlani sorban. A mi hadműveleteinknek eddig csak az volt, célja, hogy az orosz támadást feltartsuk. Ami mostanig történt, az mind csak alárendelt jelentőségű határ- és előőrs-csetepaté volt. De ezekben a kisebb ütközetekben az oroszok aránylag igen nagy veszteségeket szenvedtek halottakban, sebesültekben és foglyokban, míg a mi embereink fényesen megállták a helyüket. Mint már jelentették, Torynka közelében egy kis csapat osztrák népfölkelő: egy teljes orosz lovasbrigádot a folyóba kergetett Az osztrák népfölkelők igén fedezetnek voltak kiküldve, parancsnokuk, egy bécsi népfölkelő-tiszt százhúsz emberét olyan ügyesen állította fel, hogy, az oroszok azt hitték, nagyszámú gyalogossal állnak szemben. Egy elfogott orosz tiszttől megkérdezték,, hogy mit gondol, milyen nagy csapat verte szét brigádjukat, mire ez azt felelte, hogy legalább is két gyalogezred. Ugyanezen a napon csapataink az előretolt orosz erősítések köztt a tizedik lovasbrigádot visszaverték és óriási vereséget okoztak neki. Dragomirov vezérőrnagy, Vittovski és Drenarkin ezredesek holtan maradtak a csatatéren. A foglyokat, köztük tizenöt tisztet Lembergbe szállították. Felejthetetlen színjáték volt a foglyok bevonulása Lembergbe. Az utcákon, az ablakokban emberember hátán szorongott. Elöl jöttek az elfogott kozítkok, gyalog. Utánuk kocsikon a tisztek. A kocsik után több száz felszerszámozott kozákló, végül rengeteg szekér, megrakva az ellenségtől elvett fegyverekkel, kardokkal, lándzsákkal, puskákkal. Egy komplett tábori telefon, hat gépfegyver és egy tábori konyha zárták be a sort. Majdnem minden nap érkeznek foglyok Lembergbe. A múltkor este különösen jó fogást tettünk. Magasan a fejünk felett megjelent egy orosz repülőgép- Valóságos golyózáport zúdítottunk felé, a gép meg is sérült Az aviatikus megfordította gépét és megpróbálta elérni az orosz határt. A motor azonban annyira megsérült, hogy csakhamar teljesen elállt és a repülőgép kénytelen-kelletlen leszállt. A gép vezetője nagy örömünkre Martinov vezérőrnagy volt, a 140-ik orosz gyalogezred tulajdonosa és parancsnoka. Az orosz katonák nem tesznek valami imponáló benyomást A legtöbben örülnek, ha fogságba kerülnek. A Wannowski brigád elfogott katonái panaszkodtak, hogy már tizedik napja nem kaptak ennivalót és cik abból éltek, amit a lakosságtól habcsáltak."