Pesti Napló, 1914. szeptember (65. évfolyam, 212–241. szám)

1914-09-04 / 215. szám

Budapest, péntek PESTI NAPLÓ 1914- szeptember 4. (215. szám.) 5 A francia flotta kudarca Catíaro elölt Bécs, szeptember 3. jelentik. Szeptember 1-én mely 16 nagy egységből (hadihajók és páncélos cirká­lók) és számos torpedójármű­ből állott, a Roche di Cattarótól nagy távolságban feltű­nt a lát­határon és nagykaliberű ágyukból 40 lövést tőtt a D'Ostro-magaslaton álló régi erőd ellen anélkül, hogy az erődben kárt tett volna. Az erőd őrségéből három ember könnyen megse­besült. A francia flotta ezután egy ideig nyugat felé hajózott, majd délfelé fordult, nyilván, hogy elhagyja az Adriát. Ilyenképpen bizo­nyára a francia flotta eléli partjainkon de­monstrációra szorítkozott, amely azonban egé­szen hatástalan maradt. Hivatalosan reggel a francia középtengeri flotta, m A boelga király megsebesült Berlin, szeptember 3. A Lokalanzeiger kopenhágai jelentése szerint Méchel bombázásánál nagy károk történtek, Albert belga királyt, aki a csa­patoknál tartózkodott, egy gránát szilánk kezén megsebesítette. A gránát közvetlenül a király közelében robbant föl és a király automobiljának hátsó kerekeit összezúzta. A menekülő francia kormány kiáltványa Páris, szeptember 3. (Havas-ügynökség, Rómán át.) A kormány a nemzethez manifesztumot intézett, amelyben közli, hogy abból a célból, hogy a háborút az egész nagy kiterjedésű vonalon folytathassa, el­határozta, hogy székhelyét Párisból máshová teszi át. A manifesztum, amelyet Poincaré el­nök és a kormány az országhoz intézett, a kö­vetkezőkép szól: Franciák! Több hét óta hősies csapa­taink és az ellenséges hadsereg elkesere­detten állanak szemben egymással. Kato­náink vitézsége több ponton jelentős sike­reket vívott ki. A német haderőknek észa­kon való előnyomulása azonban visszavo­nulásra kényszerített bennünket. Ez a helyzet a köztársaság elnökét és a kormányt fájdalmas elhatározásra kény­szeríti. A közhatalom tényezőinek, hogy a nemzet javát szolgálhassák, kötelességük ideiglenesen Párisból távozni. A francia hadsereg kiváló főparancsnoka azonban vitézségtől és lelkesedéstől áthatva, meg fogja védeni a fővárost és hazafias lakos­ságát az ellenség benyomulása ellen. Egy­idejűleg azonban a háborút az ország többi részén folytatni kell. Békekötés és megállás, halogatás és gyengeség nélkül folytatjuk a szent har­cot a nemzet becsületéért és a megsértett jog helyreállításáért­. Egyetlen hadsere­günk sem bomlott fel. Ha egyikük-mási­kuk igen jelentős vereséget szenvedett is, s hézagokat haladéktalanul pótoltuk a tar­talékokból és a védkötelesek behívása új legénység és energia segélyforrásait nyitja meg. Ellentállani és harcolni! Ez legyen a szövetséges angol, orosz, belga és fran­cia hadseregek jelszava. Ellenállani és harcolni! amig tengeren az angolok segí­tenek nekünk ellenségeinknek a többi vi­lággal való érintkezést elzárni. Ellent­állani és harcolni! amíg az oroszok állan­dóan előnyomulnak, hogy a német biroda­lom szívének a döntő döfést megadják. A köztársaság kormányának feladata ezt a makacs ellentállást vezetni. A fran­ciák mindenütt fegyvert ragadnak függet­lenségük védelmére. A kormány azonban, hogy ezt a borzasztó harcot teljes erejével és a legh­athatósabban támogassa, meg kell hogy tartsa akciószabadságát. A ka­tonai hatóságok kérésére tehát a kormány ez idő szerint székhelyét az ország egy másik pontjára teszi át, ahol állandó kon-­­ taktusban maradhat az egész országgal.­­ Felszólítja a parlament tagjait, ne marad­­j­­anak távol tőle, hogy ily módon az ellen-­­­ség előtt a kormánnyal és a többi ténye­zőkkel együtt a nemzeti egység szövetsé­gét alkothassák. A francia kormány menekül Páris, szeptember 3. (Havas-ügynökség) Poincaré elnök a kormány tagjaival ma éjjel elhagyta Párist és Bordeauxba mene­kült. Izvolszky szökése Bécs, szeptember 3. A Neue Freie Presse-nek jelentik, hogy Izvolszky párisi orosz nagykövet is elutazott, nemcsak a francia kabinet tagjai. Az orosz nagykövet valamely semleges állam felé vette útját. A st.-quentíni győzelem jelentősége Berlin, szeptember 3. A St.-Quentini győzelem jelentőségéről a haditudósítók a főhadiszállásról utólag jelen­tik, hogy St.-Quentin mellett négy francia had­test és három francia hadosztály állott a néme­tekkel szemben és szenvedett teljes vereséget. A németek még most is üldözik az ellenséget. A csata igen heves volt és két napig tartott. Nyugati hadseregünk koncentrált előnyomu­lása szüntelenül folyamatban van. Minden nap új sikereket hoz, amelyeket csak akkor közöl­nek, ha döntő jelentőségű­ekké fejlődtek ki az összes operációkra. Nyolcvan kilométernyire Ponsitól Milano, szeptember 3. A Corriere della Sera augusztus 30-iki párisi távirata szerint a németek már elérték Compiégnet, ami csak nyolc­van kilométernyire van Paristól. Páris, szeptember 2. (Rómán át délután 3 óra 30 p.) Hivatalos kommüniké a következőket mondja: Szeptember elsején egy, a compiégnet erdő felé előnyomuló német lovashadtest meg­ütközött az angolokkal. Ezek tíz ágyút zsákmá­nyoltak. Egy másik lovas hadtest egészen a Soissons-Anizy le Chateau-vonalig nyomult előre. Rethel és a Maas környékén a német csa­patok tétlenek maradtak. Lotharingiában foly­tattuk előnyomulásunkat a Dania jobbpartján. Úgy látszik, hogy Belfort előtt a németek csak kevés csapatot hagytak. Lilléből, Douauból, Amisből, Bethuneból és Lensből nem jelente­nek ellenséget. Több német hadtest egyes csa­patosztályai vonulnak át Belgiumon, hogy vis­­­szatérjenek Németországba. Vilmos császár nem ad vissza francia földet Berlin­, szeptember 3. (Wolff-ügynökség.) Vilmos császár­nak a sz.-quentini harctéren való jelen­létéről a Lokalanzeiger a következőket írja: Minden objektív ember előtt e tény teljesen megvilágítja a helyzetet. A leg­felsőbb hadúr francia földön tartózko­dik. Ez a tény annyit jelent, h hogy amit eddig kivívtunk, azt nem fogják kira­gadni kezünkből. A császár semmikép nem ment volna Franciaországba, ha a felelős tényezők lehetségesnek tartanák, hogy ismét visszaszorítanak bennünket a határon. Hogy a császár ellenséges te­rületen lévő hadseregéhez ment, bel- és külföldön egyaránt mély hatást fog tenni. Antwerpen végnapjai Berlin, szeptember 3. Az antwerpeni lakosság óriási rémületére szerda hajnalban három órakor a Zeppelin-féle kormányozható léghajó újra megjelent a város fölött. A Zeppelin előbb körülrepülte Antwer­pent, azután bombákat dobott le, amelyek ki­mondhatatlan károkat okoztak. A bombavető Zeppelin­nek igen sok áldozata van. A város megerősített pontjairól ágyukkal és gépfegy­verekkel azonnal célba vették­ a léghajót és jóllehet a Zeppelin tartózkodásának egész id­eje alatt hevesen ostromolták, a léghajó minden sérülés nélkül fejezte be misszióját és épen tért vissza csarnokába. Antwerpen, szeptember 3. (Rómán át érkezett) A belga hadsereg IV. hadosztálya azt a fel­adatot kapta, hogy Malinesnél törje át a német­ hadsereg vonalát és lehetőleg foglalkoztassa a német hadsereget a malines—brüsszeli vona­lon. Ez a kísérlet azonban nem sikerült, a né­metek a belgákat visszaverték. A német hadse­reg egy hadosztálya, amely már útban volt déll felé, ismét északra indult. Antwerpen, augusztus 28. (Londonon és Rómán át érkezett) A belga kormány ma hivatalos jelentést­ tett közzé, amely szerint a németek, miután egy ideig bombázták a várost, elfoglalták Mali­­nest, s délután négy óra óta a város birtoká­ban vannak. A németek megszállották Heyst­ophen Berget is, amely Lierre közelében van. Miután az elfoglalt helyiség nincs megerősítve,­ az elfoglalásnak a hivatalos jelentés szerint nincs más jelentősége, mint az, hogy a németek­­ operációkkal nyugtalanítani akarják a polgári népséget. Az a Sierre azonban, amelynek köze­lében a németek elhelyezkedtek, Antwerpen egyik védőerődje, amely csak 16 kilométer­nyire van Antwerpentől. London, szeptember 3. (Berlinen át) A Reuter-ügynökség jelenti Antwerpen­ből tegnapi kelettel. Egy Zeppelin-léghajó, mely kevéssel reggeli négy óra után repült el Antwerpen fölött és amelyet heves tüzelés alá fogtak, több bombát dobott le. Tíz ház súlyo­san megrongálódott. Hír szerint egy legelőre öt bomba zuhant le. London, szeptember 3. (Berlinen át) Ideérkezett jelentés szerint egy gőzös ten­geralatti aknába ütközött és elsü­lyedt. A gőzös tizeneg­y főnyi legénységiéből hat a vízbe fúlt, a többi öt megmenekült. Az elsü­lyedt gőzös ugyanaz a hajó, mely nemrég megmentette az ugyanezen a vidéken aknába ütközött és elsülyedt h­ajó legénységét. Német repülőgép Páris fölött Frankart, szeptember 3. Nagy kerülő uton, Kopenhágán át jelen­tik, hogy Páris felett tegnapelőtt még egy né­met repülőgép szállott el és bombát dobott le, amely­ IV. Henrik szobrához közel, nagy pusz­ P

Next