Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)

1914-10-01 / 242. szám

Budapest, csütörtök , reat­ NAPLÓ 1914 okmber 1. (241s. szám.) A hadi hitelbank. Az országos hadsegélyző pénzügyi bizottság Széll Kálmán elnöklésével ülést tartott, amelyen a hadi hitelbank létesítésének kér­désével foglalkozott. A tervezetet Széll Kálmán is­mertette. Élénk vita indult meg, amelyben a bank működési körére, vezetésére és a vidéki sz­ervek lé­tesítésére vonatkozóan történt megállapodás. Esz­mecsere tárgyát képezte a külfölddel szemben való követelések biztosítására vonatkozó intézkedések kérdése is. Wekerle Sándor indítványára a bizott­ság előterjesztéssel fordul az igazságügyminiszter­hez, amelyben az intézkedések sürgősségét hang­súlyozza. Széll Kálmán ismertette ezután a pénz­intézetek által létesítendő kórház ügyét; az erre vo­natkozó intézkedéseket a bizottság jóváhagyta. A német pénzpiac kitűnő helyzete. Berlinből táviratozzák. A birodalmi bank központi bizott­ságának szerdai ülésében Navenstein igazgatósági elnök a többi között a következőket fejtette ki: " A német pénzpiac a háború két első hó­napjában aránylag a legjobb helyzetben volt va­lamennyi ország piaca közül. A pénzpiac arány­lag likvid, a bankok és egyéb hitelszervezetek Angliával és Franciaországgal ellentétben egyet­len napig sem szüneteltették az üzemet, sem meg nem szorították a bankbetétek kifizetését, hanem a birodalmi bankra támaszkodva, hitel­nyújtásukat szigorú korlátozások nélkül fentar­tották és a birodalmi banknál levő letétjüket je­lentékenyen növelték. Mi vagyunk az egyetlen nép a hadviselők közül, amely moratórium nél­kül boldogul, gazdasági munkáját folytatja és újjászervezi. Ami a h­adikölcsön elhelyezését illeti, a kevéssé tehetősek is, akik kezük munká­jából lassanként takarítanak meg valamicskét; továbbá­ a kistőkések sohasem tapasztalt készség­gel és a legcsekélyebb kényszer nélkül ajánlották fel megtakarított pénzüket a hadikölcsönre. Kül­kereskedelmünk is jórészt megmaradt és augusz­tusi kivitelünk minden akadály ellenére abszolúte és relatíve tekintve kevésbbé csökkent, mint Angliáé. Vám- és kereskedelmi értekezlet Bécsben, Bécsből táviratozzák. A közös külügyminiszté­riumban három napig vám- és kereskedelmi érte­kezlet volt, amelyen a magyar kormány megbízot­tai dr. Lers Vilmos államtitkár vezetésével vettek részt. Az értekezlet főképen azoknak a tanács­kozásoknak eredményével foglalkozott, amelyeket a minap Berlinben a kivitel kérdéséről folytattak. Az amerikai petróleumtröszt megrendszabá­lyozása. Newyorkból jelentik: A szenátus egy határozati javaslatot fogadott el, mely utasítja az Interstaale Commerce Commissiont, hogy vizs­gálja meg az olajmezők viszonyait és állapítsa meg, hogy a Standard Oil Company a független olajtermelők üzleteit nem befolyásolta-e törvény­telen módon. Az angol moratórium, Baselből táviratozzák. A Temps ideérkezett száma jelenti Londonból, hogy az angol kormány elhatározta, hogy a mo­ratóriumot csak november negyedikén szünteti meg. MARCEY REMEKMŰVE a legaktuálisabb könyv. 1870—71-ben is úgy kezdődött a háború, mint ma, mikor ugyancsak hazug hírekkel vezet­ték félre a francia népet. Ez a könyv érdekesség dolgában felér egy mesteri regénnyel, pedig nem is regény, ha­nem igazság. Ára 2 korona 20 fillér.­­ Az összeg előzetes bekülítése ellenében bérmentve­­ küldi a Pesti Napló könyvosztályaVilmos császár-ut55­ 1 CSÓKÁM STAHL­ELLI PESTI REGÉNY Irta: EGO Józsa nagyon ritkán ment ki a nővéré­hez, pedig szerette Lilit és fájt a szíve, hogy nem láthatta olyan gyakran, mint azelőtt, az édes kis­leányt. De neki csak vasárnap lett volna érkezése a kiránduláshoz és akkor kiní­v­olt a sógora is . . . Meg aztán valósággal fel­háborította önérzetét az a leereszkedő, nyá­jas hang, melyen Valentinné beszélt az ő szü­leivel . . . Ella feltűnő, érthetetlen nyughatat­lansága sem tetszett neki, mely teljesen ellen­kezett kényelmes, lusta életével; sem a Julis fontoskodása, melylyel minden beszélgetésbe beleszólt,­­Józsa igazi demokratizmusa az olyan sunyi, ravasz bizalmaskodást nem tű­rte. Hiszen különben is nagyon ideges volt a nyáron Józsa. Németh Lajossal való ügye sok­kal jobban bántotta, mintsem eleinte hitte volna. Kerülte azokat a helyeket, ahol vele találkozni szokott, nem járt le a dunapartra és kedves, okos, esti beszélgetéseik nagyon hiá­nyoztak neki. Munkás, komoly napjait mégis nagyon megszépítették, felvidították ezek a ba­rátságok, melyekről le kellett mondania. Bar­tók Janka is mindjobban eltávolodott tőle; más volt a­z érdek- és gondolatköre. Férjét osztályos főorvossá választották egy nagy sza­natóriumban és Janka anyai örömöknek né­zett elébe. Mindenki élt, teljes emberi életet élt és Józsa, a harmonikus lelkű, nyugodt Józsa ideges lett, magába vonuló, elkeseredett ember lett. És mert nem akarta, hogy ez a hangulata állandósuljon és teljesen hatalmába kerítse fit, — felhasználta három heti szabad­ságát és egy leány­ ismerősével, egy másik igénytelen, jóindulatu hivatalnoknővel, aki nem zavarta gondolatait, felutazott a Tátrába. Mindig talpon voltak, kirándultak és Józsa már néhány nap nyitva tudta, hogy a termé­szet ereje legyőzi az is rossz kedvét, hogy visszaadja életkedvét, vidámságát, hogy tud majd élni, szívesen élni igy is tovább . . . Már csak a nyaralásért, a hóhegyek nyugodt ba­rátságáért, gondolatokat hozó csöndes órák­ért, ut meg új országok izgató megismeréséért is érdemes dolgozni egész éven át. Megnyugo­dott sorsában és megtalálta a maga régi lelki harmóniáját Stahl Józsa, fönt a Tátrában... Öreg Stahlék azonban annál gyakrabban mentek ki a lányukhoz a nyaralóba. Stahl papának, aki mindig kövérebb lett és mind fehérebb arcú — bár orvost látni sem akart, nemhogy megvizsgáltatta volna magát vele—, Stahl papának tetszett az ügy előkelő volta, az it ki, a Hűvösvölgybe, a villa, a lugas, no meg a kis unokája. És ha milliomos lettem volna —­­ szokta mondogatni a feleségének —, akkor se kívánhatnék egyebet, mint ilyen nyaralást a lányom számára, ilyen vőt, ilyen unokát... Stahl mama — a mindig panaszkodó —, még ő is szinte áhítatos, meghatott boldog­sággal szokta átlépni a villa küszöbét. Valen­tinné nagyon imponált neki és megtisztelve, alázatos szerénységgel válaszolt kérdéseire. Ez az asszony még előkelőbb volt, mint a lady patronesse-ek azokon a bálokon, me­lyekre annak idején Ellájával járni szokott, imponált neki az is, hogy özvegy öregasszony létére saját házában lakhat, utazhat, selyem­mel bélelt ruhákat viselhet. . . Stahl mama ideálja az anyagilag biztosított, független öregség volt. Julist kikérdezte a helyi árak felől és egész hétre való gondolatokat, sopánkodásra méltó anyagot adott neki, amit hallott. Az ő Marijával aztán aprólékosan megvitatták azt a „rablógazdálkodást", melyet világért sem tűrtek volna, ha ők laktak volna odakint. Szenzáció volt az öreg­asszony életében a leánya nyaralása és a fűszeresnél, a csarnok­ban, ismerős üzletekben egyre leányára te­relte a beszédet, aki jelenleg a Hűvösvölgy­ben nyaral. De aztán eszébe jutott, hogy ta­lán nagyobb árakat számítanak fel neki, ha ,,olyan" gazdag, előkelő öregasszonynak tud­ják és azontúl nem mesélt az embereknek a leányáról. Azonban a sógornőjét, a Bertát, meg a két leányát mégis csak kivitte egy vasárnap délután Ellához. Hogy mi indította erre? Jóság, káröröm, hencegés, részvétteljes érdek­lődés a sápadt Sári iránt, mindenféle .. . Süte­ményt is vitt magával, nehogy zavarba hozza a leányát. Ezt rögtön a fülébe súgta érkezésük­kor és csodálta, hogy Ella alig tudja leküz­,­deni ingerültségét... Istenem, ha elég lesz a­ sütemény — a levegőt csak nem sajnálja tőlük Ella alig bírta a szokásos és szükséges­ szevélyességgel fogadni a vendégeket, a fel­cifrázott, közönséges nénit és a fehérruhás leányokat. Valentin Károly már reggel óta kint volt az anyjánál és még alig beszélhettek iít szót egymással ők ketten. Férje a Zongori Laci felvilágosításának hatása alatt felszólí­totta őt, hogy őrizkedjék Valentinné társasá­gától. Ella alig tudta türtőztetni magát, sze­rette volna megmondani az igazat neki, róla, a csipkemásniról, saját magáról és Valentin Károlyról és Zongoriról, a jóbarátról, akinek szimpátiájával úgy kérkedett az ura . .. Sze­rette volna odavágni neki az igazat, a sok tit­kot, mely fojtogatta a torkát, kikívánkozott a száján és néha elviselhetetlenné tette szá­mára a csöndes, nyugodt házaséletet. Egész akaraterejére volt szüksége ahoz, hogy hall­gasson, hogy elhallgasson mindent és moso­lyogjon, tűrjön csókot, ölelést, mint szerelmes itt laknak, most már ne változtassák meg mo­dorukat a háziasszonynyal szemben. (Folyt. köv.) (43) KÖZGAZDASÁGI TÁVIRATOK Bor­in, szeptember 30. (Gabonapiac.) Buza helyben 247.— M (14.57 K). Rozs helyben 221.— M (13.04 K). Zab, finom, helyben 213—215 M (12.65— 13.16 K), közép, helyben 213—215 M (12.57—12.69 K). Tengeri helyben 228 233 M (13.45--13.75 K). Búza­liszt helyben 32- 39 M (18.88—23.01 K). Rozsliszt hely­ben 29.25—31.30 M (17.26—18.47 K). A zsidóünnepek folytán a forgalom általában csekély volt. Boroszló, szeptember 30. (Gabonavásár.) Buza helyben 24.30 m. (14.34 K). Bozs helyben 21.80 m. (12.86 K). Zab helyben 19.90 m. (11.14 K). Repce helyben 27.50 m. (16.93 K). London, szeptember 30. (Molnárok vásárja.) Buza renyhe, 1 sb­.-gel olcsóbb, tengeri változatlan. London, szeptember 30. (Baltikvásár.) Buza renyhe, tengeri lomha. Chicago, szeptember 30. Buza szeptemberre 106% c. (9.90 K), decemberre 109 c. (10.0 IC), májusra 115.75 c. (10.72 K). Tengeri szeptemberre 73.50 r. (7.26 K), decemberre 61% c. (6.70 K), májusra 70% r. (?.­­K). Zab májusra 51 c­. (5.04 K). Newyork, szeptember 30. Buza szeptemberre­ 114% c. (10.65 K), decemberre 118 c. (10.95 K), má­­­jusra 124% c. (11.57 K), őszi buza 116 c. (10.76 K).A tavaszi buza 117.25 c. (10.88 K). Tengeri helyben 82.25 c. (8.14 K). Chicago, szeptember 30. Zsir szeptemberre 9.55, októberre 9.55, decemberre 9.85, januárra 9.97.­ Sertéshús szeptemberre 17.40, januárra 19.07. Borda szeptemberre 12.10, októberre 11.17, januárra 10.40. Sertés, nehéz 8.60—9.20, könnyű 7.85—8.95.­­ Newyork, szeptember 30. (Értéktőzsde.) Váltó' Londonra' 499—500. Cable transers 500—501. Váltó Párisra 504. Ezüst' 53%. Newyork, szeptember 30. Kávé Rio helyben' 6%­­. Newyork, szeptember 30. Petroleum 4.75. Liverpool, szeptember 30. (Gyapot.) Forgalom 8000, behozatal 1250 bál, indiai, helyben 10 fonttal olcsóbb. Gabonaforgalom 1914 szeptember 28-tól 1914 szeptember 29-ig. Érkezett Elszállitatott Buza ... 13371 — Rozs ... _ 2673 1340 Árpa... _ 3218 — Zab ... 7443 1648 Tengeri 5375 7997 Repce __u — Liszt... 710 7698 Korpa ... — — 5605 •HBHHB­érképek Közép Európa háborús térképe . 2.20 A szerb háború térképe .. .. 5» —.55 Nyugat-Oroszország térképe.. » —.85 Oroszország térképe .. ..­­ .. »­­.40 Franciaország térképe »» —.40 Európa kézitérképe „ 17 —.40 Páris környéke » —.55 Megrendelhető a pénz előze­tes balfürdése mellett a PESTI NAPLÓ kiadóhivatalában, V5., Vilmos császár­ útija IS.

Next