Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)

1914-10-14 / 255. szám

Budapest, szer­d. PESTI NAPLÓ 1914. október 19. (255. szám.) 11 — Hindenburg és az irodalom. Jel­lemző esetet mond el Hindenburg múltjából a „Frankfurter Zeitung". Húsz év előtt történt. Hindenburg ezredesi rangban az oldenburgi ezred parancsnoka volt. Megkérték, lépjen be egy irodalmi est rendező-bizottságába. Hinden­burg nem vállalta a szerepet s a visszautasí­tást azzal okolta meg, hogy kadétkora óta bi­zony egy szál szépirodalmi könyv nem volt a kezében. Úgy érzi, hogy bizonyos értelemben vétene a becsület ellen, ha olyasmihez adná oda a nevét, amihez nem ért. Az európai né­pek haditudományának tanulmányozása le­köti nappalait és éjszakáit, ugy hogy másra nem jut ideje. — A bevonult orvostanhallgatók kedvez­ménye. A budapesti királyi tudományegyetem orvoskari dékánja a következő hirdetményt tette­­közzé: A budapesti egyetem orvosi fakultásának ta­nártestülete ma tartott ülésében állást foglalt a­­ katonai szolgálatot teljesítő orvostanhallgatók­­ügyében és elhatározta, hogy a folyó féléves tanul­­mányi idejükbe még azon esetben is beszámítja, ha e félévben nem is iratkozhatnak már be. Ugyan­ezen kedvezményben óhajtja részesíteni azon ne­gyed és ötödéves orvostanhallgatókat, akik hite­lesen igazolni fogják, hogy mint helyettes körorvo­sok, vagy kisegítő orvosok működtek. Minthogy az egyetem többi fakultása is hasonló értelemben fog­lalt állást , a miniszter úr már augusztusban is kijelentette, hogy a hadbavonult ifjúságot a tanul­mányaik terén őket érthető minden hátránytól megóvni óhajtja, az orvosi fakultás határozatának végrehajtása biztosítva van. A mulasztások pótlá­sáról az orvosi fakultás a jövő félévi tanrend, eset­leg a félévek beosztásának módosítása útján kí­ván gondoskodni. A fakultás azokkal is foglalko­zott, akik a már mint felavatott orvosdoktorok, kötelező kórházi évük alatt vonultak be és pedig oly módon, hogy ez idő beszámí­tását fogja a mi­niszternek javasolni. Ugyanezen kedvezményben részesülnének azok is, akik valamely sebesültek ápolására szolgáló kórházban teljesítenek szolgá­latot . A Luther-társaság közgyűlése. A Luther­társaság most tartotta meg idei közgyűlését Osztro­luczky Miklós elnökletével, amelyen elhatározták, hogy a jövő évi költségvetésbe a kiadványokra fel­vett összeget arra fordítják, hogy részben a hadba­vonult evangélikus katonákat imakönyvekkel, rész­ben pedig az itthon maradtakat vigasztaló iratok­kal lássák el. Elhatározták továbbá, hogy azokat az egyházgyülekezeteket amelyeknek területén hadikórház van, felszólítják, hogy olvasmányokért forduljanak a Luther-társasághoz, amely azt in­gyen bocsátja rendelkezésükre. Bejelentették a gyűlésen, hogy Luther Márton műveinek teljes ki­adása Masznyik Endre teológiai tanár szerkesztésé­ben megjelent Az evangélikus lelkészek részére a társaság folyóiratot ad ki Belmisszió címmel, a­melyben a lelkészeket állandóan megismerteti a legújabb szociális mozgalmakkal. Ezután a főtitkár beterjesztette a pályázati bizottság jelentését, amely­nek alapján a közgyűlés az Osztroluczky-díjat Kapi Béla körmendi lelkésznek ítélte oda. Marka Vilmos lelkész még bemutatta az általa szerkesztett társa­sági évkönyvet, végül elhatározták, hogy a magyar protestáns bibliai társulat alakítására megteszik a kellő lépéseket. — Ellopott kis fiú, Bus Antalné, született Robetz Karolin feljelentést tett, hogy másfél éves Ferenc nevű fiát egy ismeretlen nő elrabolta. Busné vasúton jött Budapest felé két gyermekével. A vo­naton megismerkedett egy középtermetű, barna hajú nővel, aki fekete ruhát és fekete kendőt vi­selt. Amikor délután négy óra felé a nyugati pá­lyaudvarra megérkeztek, Busné megkérte az asz­szonyt hogy vigyázzon a két gyermekre, míg ő a podgyászt kiváltja. Amíg Busné ezt elvégezte, az ismeretlen nő eltűnt és magával vitte a szőke hajú, szürke szemű, kerek arcú, kövéres gyermeket, a másikat pedig otthagyta. A rendőrség megindította a nyomozást. — Levelezés Szerbiába és Oroszországba került katonáinkkal. Fiuméból jelentik: Az észak­amerikai Egyesült Államok fiumei konzulátusa, mely az angol, orosz, szerb, montenegrói és japán alattvalók érdekeinek védelmét elvállalta, a mon­arkia lakóinak is rendelkezésére áll. Működését most kiterjesztette a Szerbiában és Oroszországban hadifogságba jutott magyar és osztrák alattvalókra is. Ezek részére közvetíti a levelezést és minden pénzküldést Naponként harminc-negyven le nem zárt levél érkezik a konzulátushoz, amely a buka­resti amerikai nagykövetség útján továbbítja őket. A konzulátus ilyen szolgálatot létesített az Adria Tengerhajós Társaság Báró Fejérváry és Tibor nevű gőzöseinek személyzete részére is, akiket, mint ismeretes, Odesszába és Bordeuxba intet­t Gent. A német hadsereg újabb nagy­diadaláról ad hírt a távíró: bevonultak Gent városába, Flandria fővárosába. A város lako­sainak száma meghaladja a negyedmilliót. A virágzó belga szövőiparnak Gent az egyik leg­fontosabb központja; sok százezer orsón ké­szítik itt a len-, jutó- és kenderfonalat. Szövő­iparához arányítva kevéssé jelentékeny a többi iparág; a kereskedelmet rengeteg vas­útvonal és több hajózható csatorna mozdítja elő. A várost folyóvizek és csatornák száz­huszonhat részre osztják, amelyek felett szám­talan hídon bonyolódik le a forgalom. Gent ősidők óta kulturális és művészeti központ, különösen művészi és történelmi becsű épü­leteinek száma nagy. A különböző vallásfele­kezetek ötvenöt templomot építettek a város­ban, amelyek közül legnagyobb és legrégibb a híres St. Bavo katedrális. Egyetemét 1816-ban I. Vilmos király alapította; könyvtára és tudományos gyűjteményei világhírűek. Tör­ténete igen változato­s, szinte viharos; a szomszéd országok egymástól ragadták el. Az aacheni békében a várost Ausztriához csatol­ták, de Mária Terézia 1794-ben kénytelen volt Gent birtokáról lemondani. Mikor Belgiumot Franciaországhoz csatolták, Gand lett az Escant département fővárosa. Mikor Hollan­dia és Belgium egy államot alkottak, a város nagy jólétnek örvendett és ezért Hollandia csak nagy nehezen tudott elszakításába bele­nyugodni. A háború előtt Gent volt a belga szocialista mozgalmak főfészke. — Előléptetések a honvédségnél és csendőr­ségnél. Illetékes helyről közlik, hogy a legköze­lebbi honvédségi és csendőrségi előléptetések alkalmá­val előlépésre javaslatba hozhatók: ezredesekké azok az alezredesek, akiket 1912 november 1-éig neveztek ki ebbe a rendfokozatba (a tábori tüzérségnél Capp Gusztáv alezredesig bezáróan); őrnagyokká azok a szá­zadosok, akik 1904 november 1-éig, illetve a ménesinté­zeteknél 1904 május 1-éig léptek e rendfokozatba; szá­zadosokká azok a főhadnagyok, akik a gyalogságnál 1909 augusztus 20-áig, a csendőrségnél 1908 november 1-éig, a többi fegyvernemnél 1909 május 1-éig léptek e rendfokozatba; főhadnagyokká azok a hadnagyok, akik a gyalogságnál és a lovasságnál 1912 május 1-éig, a többi fegyvernemnél 1911 november 1-éig és a gya­logság, a lovasság, a tüzérség és a gazdasági szolgálat tartalékában azok, akik 1908 január 1-éig léptek e rendfokozatba; hadnagyokká azok a zászlósok és h­ad­apródok, akik a gyalogságnál 1913 szeptember 1-éig, a csendőrségnél 1914 július 1-éig és a tartalékban 1912 január 1-én léptek e rendfokozatba. Előléptetésre ja­vaslatba hozhatók továbbá a honvéd­orvosi karban a tartalékos főorvosok az 1910 február 1-i rangig és a tartalékos segédorvosok az 1912 november 18-i rangig, továbbá az előléptetésre alkalmas összes tartalékos se­gédorvoshelyettesek; a honvéd-hadbiztosságnál a had­biztossághoz beosztott összes főtisztek; a honvéd-ellen­őrző tisztviselők állományában az 1914 május 1-én ki­nevezett számgyakornokok, a honvédállatorvosi tiszt­viselőknél az 1911 október 1-én kinevezett állatorvosok és 1907 augusztus 1-i rangig a tartalékos állatorvosok. — öngyilkos kereskedő. Bartal Ernő keres­kedő a Ráday­ utca 9. számú házban levő laká­sában kedden este revolverrel mellbe lőtte ma­gát és azonnal meghalt. Tettének oka ismeret­len. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. — A segítő­ akció. Új árvaház Budapesten. A Hadsegélyző Hivatal felhívást bocsátott ki, amelyben elmondja, hogy két nemeslelkű emberbarát Budapesten árvaházszerű otthont létesített. Az otthonban több 7—10 éves, szegénysorsú, egészséges fiúgyermek kap­hat helyet, akiknek teljes ellátásáról, ruházatáról és tanításáról az otthon gondoskodik. Jelentkezni a Hiva­talnál lehet (Budapest, Képviselőház.) — A Gyorssegély Auguszta-alap felhívással fordul a közönséghez, hogy készítsenek a sebesültek számára lépést vagy küldje­nek lépés céljaira tisztán kimosott vásznat és perkált. — Aranyat — vasért. A fővárosban és a vidéken foly­ton fokozódó lelkesedéssel áldozza fel aranyát és ezüst­jét a közönség, hogy a vasgyűrűt megszerezze. Rend­kívül értékes aranyküldeményt juttatott a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank Szekszárdról. — Az Attila­ körut 41. szám alatt levő házban vasárnap délben avatták fel .A Társaság cimü folyóirat által létesített Auguszta-asz­talt, amelynél ezentúl mindennap friss ebédben részesül busz szegény úrinő. — Országos divattá lett néhány nap alatt a Gyorssegély Auguszta-Alap „Auguszta-virága". Az alap központi irodája kéri azokat a megrendelőket, akik postán küldetik el az Auguszta-virágot, szívesked­jenek a két koronán kívül húsz fillér postai szállítási költséget is beküldeni.­­ Az önkéntes őrsereg második eskünapja. Az önkéntes őrseregbeli tagok eskütételének ked­den volt a második napja, amikor az F, G, H, I J és K betűvel kezdődők esküdtek. Szerdán az L, M, N, O és P betűvel kezdődő nevűek teszik le az esküt. A katonai őrségi jelentkezők száma nap­ról-napra emelkedik. Az őrségi kerületek beosztása már megtörtént és az eskütétellel kapcsolatosan kezdetét vette a jelentkezettek katonai kiképzése is. — Megsemmisült repülőgép. Krakóból jelen­tik: Podgorzeban a Lemberger-strassén át automo­bilon egy biplánt szállítottak hétfőn Krakó felé. Mikor az automobit a régi hídra ért, beleütközött a vasból és kőoszlopokból álló korlátba és kidön­tötte. A diplán leesett az automobilról és összetört, magának az autónak csak kisebb baja történt . A kolera. A belügyminiszterhez érke­zett jelentések szerint október 12-én Hejőcsa­bán (Borsod megye), Szolnokon (Jásznagy­kunszolnok megye), Óteleken és Tiszadadán (Szabolcs megye), Alsóhunkócon (Ung megye), Deregnyőn és Bodrogkeresztúron (Zemplén­megye), Baján, Pancsován és Debrecenben egy-egy, Laborcszögön (Ung megye) ,kettő, Nagyváradon három, Budapesten hét és Ba­lassagyarmaton tizenhárom koleraesetet álla­pítottak meg. A felsorolt esetek közül tizen­kettő a polgári lakosság körében, a többi az északi harctérről az illető városok kórházába­ szállított katona közt történt — Bécsből je­lentik. Október 13-án Bécsben 2, Gross-Miem­schitzben és Mikulcicban 1—1 koleramegbe­tegedés fordult elő. A galiciai Niepolomiceben 3 újabb koleramegbetegedés fordult elő. — — Romániába további intézkedésig Magyar­országból eredő élelmiszert, zöldséget és friss gyümölcsöt tartalmazó csomagok nem küld­hetők. — Kedvezmények a hadbavonult tanulóknak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter már augusz­tusban megengedte, hogy a június havi érettségi vizsgálaton egy évre visszavetett tanulók, amennyi­ben bevonultak és e célra szabadságot kaptak, már szeptemberben álljanak ismétlő érettségi vizsgálat elé; a most kiadott újabb rendelet e kedvezményt kiterjeszti a szeptemberi pótérettségi vizsgálaton egy évre visszavetett és harcba vonuló tanulókra is. Az ilyenek ugyanis, ha tizennyolcadik életévüket betöltötték és fegyveres katonai szolgálatra alkal­masaknak találtattak, a minisztertől engedélyt kap­nak az ismétlő érettségi vizsgálatnak már decem­berben való letételére. A középiskolák legfelsőbb osztályaiba járó és szüleik engedélyével harcba­vonult tanulók azt a kedvezményt kapják, hogy nem tekintik őket kimaradottaknak s ha a harc­térről visszatérnek, félbeszakított tanulmányaikat úgy folytathatják, hogy az évet nem fogják elve­szíteni. Az ily tanulók az állami és a királyi kato­likus középiskolákban megmaradnak minden ked­vezményük (tandíjmentesség, ösztöndíjak, stb.) él­vezetében is. — Borzalmas öngyilkosság. Kézdivásárhely­ről jelentik: öt héttel ezelőtt eltűnt a városiból Szabó János iparos. Most a csiktusnádi Szent Anna tavában rábukkantak hullájára. A kezére követ kö­tött, a zsebeibe is köveket rakott és igy vetette magát a tóba. öngyilkosságát gyógyíthatatlan be­tegsége miatt követte el. — Csataképek. Ezzel a címmel havonkint háromszor megjelenő új háborús folyóirat jelent meg, mely szines leírásokban, gazdag illusztrá­ciókkal és térképmelléklettel ismerteti az egész háború menetét Az első szám, mely színes mű­vészi címrajzával általános feltűnést keltett mindenütt kapható. Előfizetési ára: negyedévre 1 korona 80 fillér. Egyes szám ára 24 fillér. — Megszöktetett leány. Kovács Istvánné fel­jelentést tett a rendőrségen, hogy a Fazekas­ utca 25. számú házban levő lakásán megjelent egy uriasan öl­tözött nő azzal, hogy leányának, Erzsébetnek, aki ti­zenhatéves, szolgálati helyet szerzett. Magával vitte leányát, de azóta sem a leány, sem a nő nem jelentke­zett. Kovács Erzsébet személyleírása: alacsony, sovány, gyenge termetű, csendes beszédű, kék szemű, sovány arcú, világosszőke; ruházata fehér kalap, rózsaszín vi­rággal, fehér blúz, zöld szoknya, fehér vászoncipő. Az ismeretlen nő mintegy 20—21 éves, magyarul beszél, állítólag varrónő, alacsony, sovány termetű, hosszúkás arcú, barna hajú, ruházata fekete kalap, kék selyem blúz, sötétkék szoknya, fekete félcipő. —­ Halálos utazás a vonat tetején. Debrecen­ből jelentik: Vasárnap a Szatmár felől érkező sze­mélyvonat kocsijának tetején holtan találtak egy fiatalembert, aki mellett egy fehér utazókosár volt A vizsgálat megállapította, hogy az illető Almási György huszonkét éves nagykárolyi lakos. Nagy­károlyban szállott fel az egyik kocsi tetejére, de nem vették észre. Mikor a vonat a debreceni vas­úti hídhoz ért, Almási koponyája az egyik vasosz­lophoz ütődött és szétloccsant. A szerencsétlen fiatalember jó családból származott. A rendőrség értesítette szüleit a katasztrófáról. — Nyugalmazott városi főpénztáros öngyil­kossága. Szegedről jelentik: Gerentsér László, Szeged város nyugalmazott főpénztárosa és tiszteletbeli városi tanácsosa agyonlőtte magát és azonnal m­eghalt A városban általános részvétet keltett az eset, mert a hetvenéves derék öreg urat mindenki szeretettel és tisztelettel vette körül. Már régebb idő óta búskomor­ságban és idegbajban szenved és valószínű, hogy elvi­selhetetlen fájdalmai kergették halálba. Magyar érzel­meit legjobban bizonyítja az, hogy hátrahagyott leve­lében ezt irta: — Megkövetelem, hogy halálos ruhámál a ma­gyar atillát nadrágot és csizmát használják. A régi sárga kardom pedig a múzeumba adassék. Ez utolsó akaratom. Az elhunyt egyik fia Budapesten tornatanár és most tartalékos hadnagyi rangban az északi harctéren.

Next