Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)
1914-10-17 / 258. szám
Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1914. október 18. (259. szám.) 11 SZÍNHÁZ, művészet (*) Filharmónia. Muzsikus lelkeknek ezerszeresen nehezebb a világháború borzalmaiban elhelyezkedni, mint a kevésbé komplikált idegzetű embereknek. A zene birodalmában minden időkben a legliberálisabb nemzetköziség volt és alig valószínű, hogy muzsikus számára akár Debussy, vagy akár Rijinszkij-Korzakoff ellenség lenne most, mert hazafias érzéssel ellenségnek tudja a franciákat és az oroszokat. Mikor a belga franktizőrök aljasságain felháborodunk, egyúttal szorongással gondolunk a derék brüsszeli kvartettre és mikor a máramarosi betörés csúfos kudarcán örvendünk, tagadhatatlan ellágyulást érzünk az orosz generális iránt, aki egész éjjel a zongora mellett ült és— így jegyezték fel róla — Csajkovszky-poémáikat játszott! A zene világában békés hangulatok vannak az ellenségeink muzsikái iránt is, nagy megfeledkezés, megnyugvás most e súlyos időkben a zene. Mégpedig nem is az, ami a normális életviszonyokban, a nyugalom óráiban igazi muzsikálás, az otthon való, magamagának zengő, hanem a nyilvánosság számára nyújtott zene, az kell most Berlinben, Bécsben felismerték már, milyen ötletszüksége az intellektuális publikumnak, az otthonmaradtak szintén igen fontos hadseregének a zene. Hangversenyek vannak, operaszínpadok is működnek. Nálunk, sajnos, túlságosan üzleti alapon fejlődött a zenei élet igényeinek a kiszolgálása és az üzleti óvatosság következtében szinte szünetel a publikum számára való muzsikálás. Pedig, hogy mennyire életszükség ez, igazolja a Népopera zsúfolásig megtelt nézőtere, ahol pénteken az idei első filharmóniai hangversenyre hatalmas tömegű érdeklődés gyűlt egybe. A filharmonikusok erre az estére minden tradíciójukat félretették. Olcsó helyészak mellett népszerű műsort játszottak és komoly szeretettel hallgatta ez a publikum is, amit nyújtottak- Néni a Vigadóból ismert törzsközönséget láttuk itt, csupa új arc, csupa új érdeklődő, akik olcsó helyárak mellett, szívesen élvezik a komoly zenét és Isten tudja, nem ma volt-e inkább kulturmisszió, amit a filharmonikusok végeztek, mint akkor, amikor a tradíciókat őrizték esztendők során át vigadóbeli estéken? A műsor nem volt a legszerencsésebb, de minden orkesztermuzsikának örülni tudtunk a hosszú böjtölés után. A Népopera kissé hideg, kissé szertefoszló akusztikájú termében eleinte nem tudott a zenekar hangja egészen kibontakozni, később Kerner István is lendületre kapott, a zenekar is felmelegedett. Goldmarck, Händel, Meyerbeer, Liszt és Grieg művek voltak a műsoron, merly ügyesebb összeválogatással persze vonzóbb lehetett volna. A műsor közepén eljátszották a Himnuszt, a közönség állva hallgatta e gyönyörű muzsika nemes szárnyalását. Az este lelkes hangulata új bizonyságot szolgáltatott arra, hogy mennyire szükség van a zenei élet feltámasztására. Azokról is kell gondoskodni, akik változatosabb igényekkel vannak a muzsika iránt, mint amit a templomokban nyújtanak! Kerner Istvánt és orkeszterét úgy ünnepelték a mai szerény produkciókért is, mint ahogyan igazán nagyértékű művészi tetteket szoktak jutalmazni. A filharmóniának e népszerű estéket rendszeresítenie kell, persze feltétlenül jobb műsorral, mint a mai volt. (*) A Színművészeti Akadémia jótékonysági előadása. Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia holnap, szombaton, saját színpadán (Uránia) a hadsegélyző-hivatal javára félhelyárak mellett jótékonycélú előadást tart. Ez alkalommal színre kerül: 1. „Az özvegy és fiai", Tompa Mihály költeménye, elmondja Lánczy Margit másodéves növendék. 2. „Dobó Katica, vagy az egri szép napok", Tóth Kálmán énekes színműve. A főbb szerepeket játszák: Ágh Erzsi, Berendi Katalin, Lenczi Hedvig, Abonyi Géza, Jávor Alfréd, Ivovách Ernő, Mihályfi László,, Nagy István, Sebestyén Mihály, Zilahy Pál. (* A színházak hírei. A Királyszínház csütörtökön, október 22-én az Auguszta Gyorssegély-alap javára zangversenyestélyt rendez. Az estén közreműködik a dr. Förstner Gyuláné által szervezett Augusztazenekar Szikla Adolf karnagy vezetése alatt. A zenekar egyes számát Hubait Jenő vezényli. Az estély keretében előadják Verő György egyfelvonásosát a Leánynézőt, amelynek szerepeit Fedák Sári, Verő Márta, Gál Gyula és Papp Mihály játszák. Résztvesz az estéyéven egy felolvasással Herczeg Ferenc. Egyes hangversenyszámokat előadnak még: Fedák Sári, Jászai Mari, Medgyasszay Vilma és Hegedűs Gyula. Erre az előadásra rendes esti áron elővételi díj nélkül lehet jegyet váltani. Vasárnap délután fél négy órakor a Király-színházban rendkívül olcsó helyárakkal szinrekerül Földes Imre egyfelvonásos élekképe, az Otthon és Vágó Géza vidám háborús darabja, a Nagy dolog a háború. A Vígszínházban holnap, szombaton adják először .4 gépírókisasszonyt, amelyet Karinthy Frigyes alkalmazott magyar színre. A darab hősét, egy budapestifiatal ügyvédet, Guth Sándor játsza, a hősnőt, egy kis gépirónőt Mészáros Giza. A másik női főszerepet Gombaszögi Ella fogja kreálni. Különösen mulatságos figurát, egy kapzsi vidéki rokont személyesít Szerémy Zoltán, míg Vendrey Ferenc egy vidéki plébánost játszik. Vasárnap két előadás lesz. Este A gépirókisasszonyt ismétlik, délután három órakor pedig leszállított helyárak mellett Jönnek a németek című vígjáték kerül színre. — A Népopera szombati Vörös ördögök előadásainak három vendége is lesz. Föllép Pálmai Ilka, továbbá Komlóssy Emma és Kóczé Antal, aki szólószámokat hegedül. A vasárnapi előadásokon fél hat és fél nyolc órakor Hegedűs Gyula és Küry Klára együttes föllépése van soron. — Az Urániaszínház legközelebbi újdonsága a most folyó Világháború lesz. A darab három részből fog állani. A szerb harctér, a galiciai harctér és a német-francia hadiszintér. A darab bemutatását e hónap végére tervezi az igazgatóság. (*) Művészdélutánt rendez a Lloyd Művésztársaság 1914 október 18-án, délután öt órakor a Lloyd Kaszinó dísztermében, V., Mária Valériautca 12, melynek teljes bevétele az Auguszta Gyorssegélyalapot illeti. Ezen művészdélutánon a főváros művészeinek színe-java lép fel. Belépőjegy ára személyenként 2 korona. FŐVÁROS * A főváros második hadikórháza. A fővárosi kórházbizottság pénteken délelőtt dr. Bódy Tivadar alpolgármester elnöklésével ülést tartott. Az ülés megnyitása után az elnök bejelentette, hogy a főváros a belügyminiszter felhatalmazása alapján a Gyáli úton 3580 ágyas barakkszerű kórházat épít sebesültek részére. Az építkezési munkálatok egykét napon belül megindulnak s remény van rá, hogy tizenöt nap alatt már átadhatják rendeltetésének a kórházat. A kórház építési költségeit, valamint az ápolási költségeket is a hadügyi kincstár viseli. A kórház vezetésével dr. Wenhardt János főorvost bízták meg. A bizottság a bejelentést tudomásul vette. Tárgyalás alá került azután a kórházi alapok 1915. évi költségelőirányzata. A költségelőirányzat 6 millió 214.253 korona egyenleggel zárul. A költségelőirányzatot a bizottság változatlanul elfogadta, valamint hozzájárult a kötőszerszükségletnek biztosítására vonatkozó ügyosztályi javaslathoz is. A gyűlésen megkérdezték dr. Magyarevits Mladen tiszti főorvost, hogy milyenek a főváros egészségügyi viszonyai ? A főorvos azt felelte, hogy a lakosság egészségi állapota kielégítő, a polgári lakosok körében egy hét óta nem merült föl újabb koleraeset. *" A máramarosi menekültek ellátása. Az oroszoknak a Kárpátokon át való betörése alkalmával körülbelül háromezer menekült érkezett a fővárosba. Ezek közül azokat, akik magukat fentartani nem tudták, a főváros helyezett el. Az elhelyezettek száma körülbelül 2400 volt. A főváros ezek közül 650-et a Nemzeti Parkban, 400-at a Jardin de Paris-mulatóban, 500-at a Váci-út 4. szám alatt lévő régi postahelyiségben, 750-et a Mester-utcai iskolában s egynéhányat a Thököly-úton levő Mikade-vendéglőben helyezett el. A menekültek élelmezéséről is a főváros gondoskodott, a Nemzeti Parkban azonban a park tulajdonosa és családja gondoskodott a menekültek ellátásáról. A tanács Meinhardt Kurz és Rikárd igazgatóknak és a többieknek is ,akik hozzájárultak a menekültek elhelyezéséhez, köszönetet szavazott. * A sószükséglet kielégítése. A pénzügyminiszter leiratban tudatta a fővárossal, hogy gondoskodott róla, hogy a háború tartama alatt az ország különböző helyein, de különösen a fővárosban a sószükséglet kielégítését biztosítsa. E célból intézkedett, hogy a bányából Budapestre a sószállítások lehetővé tétessenek, a sóke-reskedők magukat megfelelő sókészletekkel ellás-sák. Nehogy esetleg egyesek a sóhivatal készletét megvásárolva, a só árát tetszés szerint szabhassák meg, a sóhivatalt arra utasította a miniszter, hogy további rendelkezésig a só kiszolgáltatását úgy korlátozza, hogy magánfeleknek legfeljebb egy méter- mázsát, pékeknek henteseknek és más hasonló foglalkozású egyéneknek tíz métermázsát és a sóőrléssel foglalkozó nagykereskedéseknek száz, illetve százötven métermázsát szolgáltassanak ki egyszerre. A sóhivatal a sóárakat a törvényes rendelkezések alapján julius 1-től 1915. junius végéig terjedő érvénynyel megállapította s ugy az alak- és darabsót, mint a durván őrölt sót métermázsáskint 23 korona 33 fillérért árusátja. Nem emelték fel a só nagybani eladási árát a sóörléssel foglalkozó nagy-, kereskedők sem, ezért nincs semmi elfogadható ok arra, hogy a kisebb kereskedők a sót kilogrammon- kint az eddigi 26—28 korona árnál drágábban árusítsák. A tanács a pénzügyminiszter szóban levő rendeletét az összes elöljáróságokkal, az államrendőrséggel, a vásárcsarnok igazgatóságával és a vá sárigazgatókkal közölte, a hírlapok útján pedig tudomására hozza ezt a közönségnek abból a célból, hogy a só kicsinybeni eladási árának indokolatlan, felemelése által elkövethető visszaélések ellen orovoslást találhassanak. * A Városi Vasút és a munkanélküliség. Noha a székesfőváros szociális ügyosztályának kimutatása szerint sok ezerre rúg a munkanélküliek száma a fővárosban, a Városi vasút a közzétett felhívások dacára sem tud elegendő munkaerőhöz jutni, pedig főképpen kocsivezetőkben és kalauzokban, sőt műhelymunkásokban is- még mindig hiányt szenved. A munkanélküliek, akik tisztes keresetért dolgozni akarnak, forduljanak a Városi vasúthoz, amely szívesen alkalmaz kalauzokat és kocsivezetőket, ha a megkívánt nem túl nagy óvadékkal rendelkeznek. /VVVVWVWWVVW/VVU\AVW\AA/\/VVVS^ MILTTER Ezen rovat alatt közléttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. A katona barátja e háborúban az újság, amely elviszi neki a naponkinti üzenetet az elhagyott otthontól. A nyomtatott Betűben benne dobog a szive a hazának, amelyért a katona küzd. Aki ezt a barátot meg akarja szerezni harcoló hozzátartozójának, fizessen elő a Pesti Naplóra Előfizetési ára egy hóra 2 korona 80 fillér. A tábori posta részére a hó bármely napján elő lehet fizetni a Pesti Napló kiadóhivatalában Budapest, VI., Vilmos császár-ut 55. sz. A Pesti magyar kereskedelmi bank igazgatósága és tisztikara mély megilletődéssel jelenti, hogy az intézet hivatalnokai közül hősi halált haltak a harctéren: a 4-ik tüzérezred hadnagya, kit Labacnál kartácsszitánk ért; fáissup József a 62-ik gyalogezred kadettorrmestere, a Bosniavisegrádi ütközetben esett el; Bonyhárd Sándor az 52-ik gyalogezred hadnagya, az északi harctéren súlyosan megsebesült és a munkácsi közkórházban meghalt; Kobély Elemér a 31-ik gyalogezred hadnagyát, az északi harctéri ütközetben szívén találta a golyó; népfelkelő hadnagy, Belgrád mellett esett el; Tontsch Rudolf a 64-ik gyalogezred hadnagya, az északi harctéren esett el; Weifer György a 78-ik gyalogezred kadettőrmestere, a Drinamelletti ütközetben esett el. Bajtársaink a hazáért hunytak e; kralitkásk:djákemlékiket, melyet késő nemzedékek hitája övez!