Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)

1914-10-22 / 263. szám

6 Budapest, csütörtök de csak abból a célból, hogy megválasszák az el­nökséget. Azután újabb elnapolás következik. A januárra kitűzött szenátusi választást bizonytalan k­öpp el fogják halasztani. A német Belgium A belga állam még fönnáll... Róma, október 17. A lapok arra párisi táviratot közölnek, mely azt adja hírül, hogy a semleges államok egynek kivételével mind elismerik, hogy a belga állam még fennáll, habár uralkodója és kormánya kénytelen is volt az országból el­menekülni. A semleges államok közül csak egy északi államnak diplomáciai megbízottja nem követte a belga kormányt Havreba. Új élet Antwerpenben Rotterdam, október 21. Rotterdam és Antwerpen között a hajóössze­köttetés még nem állott helyre. A németek most tisztítják meg a Seldét a belga aknáktól. Ez gyors léptekkel halad előre és csakhamar megindul a ha­józás. Tegnaptól kezdve naponta két óránkint köz­vetlen vonat indul Rosendaalból Antwerpenbe, me­lyek a menekülteket szállítják vissza a városba. A hazátlan belgák Genf, október 21. Rettenetes helyzetben vannak a földönfutó vá­rat belgák, akik főleg az északfranciaországi part-Vidéki városokban kerestek menedéket. Táviratok jelentik Havreból, hogy ott ezerszámra éheznek a belgák. Leri arcukról a kétségbeesés. Nem győznek hálálkodni a franciáknak vendégszeretetükért, de a legnagyobb elkeseredéssel beszélnek az angolok nevetséges támogatásáról A belgák minden rang-és osztálykülönbség nélkül az angolokat átkozzák szerencsétlenségükért. Azt mondják, jobb lett volna Németországra hallgatni, akkor nem veszhették volna el hazájukat. Áskottuk Angliát, de a belga korábnnyi is,­rettenben Albert belga király még min­dig népszerű köztük, ellene egy hang sem hallat­szik, a királynét pedig egyenesen imádják, mert a nehéz napokban mindenütt ott volt, ahol segí­teni kellett a szegényeken. Amsterdam, október 21. A Tyd Mercier bíborossal folytatott beszélge­tést közöl, amelyben a bíboros azon óhajának ad kifejezést, hogy a belga menekültek térjenek haza mihamarább, minthogy semmi veszély nem fenye­geti őket. Egyidejűleg a bíboros megcáfolja azt a h­írt, hogy ő is elmenekült. Tüzérségünk Antwerpen ostrománál Bécs, október 21. A „Neues Wiener Tagblatt"-nak a nyugati harctérre küldött tudósítója még a következőket írja az osztrák és magyar tüzérségnek Antwerpen bevétele körül kifejtett tevékenységéről: " Ezeknek az ütegeknek a működése lénye-zesen hozzájárult úgy a külső, mint a belső erődök bevételéhez. A legénység, amikor az első lövést in­tézték Antwerpenbe, krétával a következő szava­kat írta a lövedékre : ,,Als erster Willkommgruss". (Első üdvözletül.) Minél hevesebb lett az ágyuharc, annál humorosabbak lettek ezek a névjegyek. Na­gyon figyeltek arra, hogy egyetlen felírást se ismé­teljenek, mert a tüzérbabona szerint azonos fel­írású gránátok ugyanarra a helyre esnek, már pe­d­ig ez esetben kár a puskaporért. Ferenc József ne­venapján az osztrák és a magyar tüzérek különös lelkes hangulatban voltak. Sapkáikat cserlombbal díszítették és az ágyukat is felvirágozták. Beseler tábornok, az ostromló német sereg főparancsnoka szerény ünnepi lakomára hívta meg ezen a na­pon az osztrák és magyar ütegek tisztjeit. A la­koma bécsi menü szerint volt összeállítva. Később Ferenc József névnapjának örömére az osztrák és magyar ütegek egy antwerpeni erődöt rommá lőt­tek. Moltke tábornok a nagy vezérkar főnöke a nagy tűzvonalban egyes altiszteknek és közlegé­nyeknek személyesen nyújtotta át a nekik adomá­nyozott vaskeresztet PESTI NAPLÓ 1914. október 22. (263. szám.­ Anglia védelmi intézkedései London, október 21. Antwerpen eleste lázas munkára szorí­totta az angol kormányzatot. A felixslowei partok mentén, Harwic­h, világhírű tengeri fürdőhely közelében lázas sietséggel folynak a védelmi intézkedések. Anglia a németek betö­résére készül. Az intézkedésekre okvetlen szükség van az esetben is, ha Calais nem is kerül hamarosan a németek kezébe, mert a belga tengerpartnak német kézre való jutása a tengeri háború szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. Az angol hadvezetőség bizo­nyosra veszi, hogy Felixstone előtt véres ten­geri harcok fognak lefolyni. Épp ezért, hogy a németeknek esetleges partranyomulása ellen már most védekezzék, meg­teszi a szükséges elővigyázati intézkedéseket. Az­­összes közeli hegyi utakat és völgyeket katonaság szállta meg. A magaslatokon tüzérállomásokat létesí­tettek. A katonaság felrobbantott egy törté­nelmi becscsel biró sok évszázados várkas­télyt, mely egyik legkiemelkedőbb magaslaton állt és az esetleg előnyomuló ellenség számára könnyen szolgált volna fedezetül. A lakosságot felszólították, hogy minden holmijukat hátra­hagyva azonnal hagyják el a várost. A szom­szédos birtokosokra ráparancsoltak, hogy a mezőkről még be nem hordott termésüket hordják be rögtön, vagy égessék el. A közeli szanatórium betegeit elszállították autókon. Az előkészületeknek az a céljuk, hogy a né-­­­met csapatokat, ha megtörténhetik az, hogy­­ egy-egy tengeri diadaluk után megkísérelnék­­ a partraszállást, ebben megakadályozzák. A felixstonei területet teljesen katonai uralom alá helyezték. London, október 21. Azt a parancsot, hogy az összes külföldi me­­nekülőknek egy hét alatt­­ el kell hagyniuk Ikxner városát, azért adták ki, mert tartanak tőle, hogy a nagyszámú menekülőkkel kémek is érkeznek a városba. Churchill távozását követelik London, október 21. A Morningpost írja: Végre fel kellene ismerni Chu­rchillnek, hogy ő nem­ Napoleon, hanem csak miniszter,­ akinek el nincs ideje, hogy hadseregeket szervezzen és hábo­rúba vezesse azokat. A nemzet sokkal jobban bízna az ügyek vezetésében, hogyha szakember ál­latna az­ admiralitás élére ebben a háborúban. Ha ez nem történik meg, úgy veszélyes események következ­hetnek be. A kormánynak végre be kell látnia, hogy, ez a háború életkérdés, amelyben egy helytelen­ cselekedet teljes megsemmisülést eredményezhet. Az elzászi faarcok Visszakergették a franciákat az elzászi határtól Strassburg, október, 21. Erős francia csapatok az utóbbi napok­­­ban ismételten kétségbeesett erőfeszítéseket­ tettek, hogy betörhessenek Elzász földjére, de a német sereg a Weserlin- és a Münster-völgy felől nagy erővel verte vissza a franciákat s messzire kergette az elzászi határtól nyugat felé. r­ end­ereken és gyarmatokon Új katonai egyezmény Franciaország, Anglia és Oroszország között Angol vezénylet alá kerül a balti orosz­­. flotta Szófia, október 21. 1 .isztevíz ,1-JV. (felével Yrik­fel» A Dnevnik jelcini: A szentpétervári Novoje Zvorno értesü­lése szerint Londonban a minap új angol­francia-orosz katonai egyezményt írtak alá, amely offenzív jellegű. Az egyezmény szernt a Balti-tengeren cirkáló orosz flotta angol ve­zénylet alá kerül és Anglia saját hajóival egé­szíti ki. Felrobbant angol torpedózuzó Rotterdam, október 21. A Rotterdamsche Courant jelentése szerint a Drotting Zsófia norvég hajó kapitánya azt állítja, hogy ő, aki tanúja volt a tengeri küzdelemnek, tisztán látta, hogy egy angol torpedóautót egy torpedólöveg eltalált és hogy a hajóból sűrű gőz­felhő szállt fel. Ebből a kapitány azt következteti, hogy kazánrobbanás történt. Elsülyesztett angol gőzös Krisztiánia, október 21. Stavangerből jelentik. A Salvesen-Leith vonal Glitze nevű gőzö­sét egy német tengeralattjáró naszád a norvég partoktól mintegy hat tengeri mértföldnyi távolságra elsülyesztette. A legénységet meg­mentették­ Az „Undatsnied" harca a német torpedónaszádokkal London, október 21. Az Undaunted angol cirkáló és a négy torpedó­zuzó a négy német tenger­alatt járó naszád el­sülyesztése után október 18-ikán Hlarwichba érke­zett. Tisztjeik az Északi-tengeren folyt harcról a következő részleteket mondják el: — Szombaton­ hagytuk el Harwicht, hogy elő­őrsi szolgálatot teljesítsünk. Sikerült a német hajó­kat összeütközésre kényszerítenünk. A németek hősiesen küzdöttek a túlerővel szemben. Az Un­t­rlaunted nagy ágyúi nyitották meg a tüzelést öt­­ mértföld távolságból. A cirkáló, melyet a kísérő­­­hajók megvédtek a torpedótámadásoktól, két ellen­ség­es torpedónaszád ellen irányította tüzelését, míg a többi an­gol torpedózuzó a többi torpedónaszád­dal foglalkozott. .A német torpedónaszádok mind­végig hősiesen harcolva egymás után sülyedtek el­­Az egész illíkdad­i"m­ásfél"óra hosszal törtett. A Times a német invázióról :«. .¦‚‡ /.­.u ••• it-í'X' •­­•• Kiprihága- október 21. • A Times legutóbbi számában cikket közöl a német invázió lehetőségéről és a német flotta vár­ható akcióiról. Azt fejtegeti a cikk, hogy a német hajóhad óvatosan viselkedik, tartózkodik a mér­kőzéstől s készen áll az Északi- és a Keleti tenger s vele a hazai partok védelmére, mert ily módon néhány szárazföldi hadtestet pótol a flotta. Ennek ellenére ki van zárva, sőt egyenesen őrület elkép­zelni, hogy német hadihajók védelme alatt német csapattestek szálljanak Anglia földjére. A kísérő flottát a brit tengeri haderő egy csapással meg-­­semmisítené s ugyanez a sors várna a partra szál­í­­itandó német csapatokra­. Eltekintve attól, írja, hogy az angol partvidéken a saját aknáink követ-­­keztében lehetetlen a hajóközlekedés, idegen aknái is úsznak, amelyek megközelíthetetlenné teszik az angol partokat. Maradna tehát az Északi-tenger déli vidéke, de ez is veszedelmes a német flottára­ nézve. Beszélni sem lehet arról, — a­ Times szerint — hogy Németország Zeppelineket küld Angliába. A közeledő léghajókat az angol repülőgépek a legnagyobb könnyűséggel pusztítanák el. Angol hadihajók a svéd vizeken Róma, október 21. Ideérkezett londoni jelen­tések­­szerint Anglia attól tart, hogy Svédország beleavatko­zik a világháborúba. Az admiralitás az angol flotta egy részét a svéd vizekre küldötte. Az elsülyesztett Pallada Milano, október 21. A Corriere della Sera-nak táviratozzák Péter­várról­ .­­­­ A Pallada orosz cirkálóval, amelyet a német tengeralattjáró torpedója ért, 565 tengerész süllyedt a tengerbe.. Az egész legénységből mindössze hét matróz és egy gépész menekült meg A német ten­geralatti naszádok vakmerően szembeszálltak ...gy. egész orosz cirkálóh­adosztálylyal. A Pallada rette­netes gyorsasággal­­sülyedt el

Next