Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)
1914-10-03 / 244. szám
Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1914. október 3. (244. Szám.)13 d a dán Jütland felett. Az északi-tenger felé tartottak, ahol felderítő szolgálatokat végeztek kétezer méter magasságban. A Zeppelineket az angol hajókon látták is, de tehetetlenek voltak velük szemben. Anglia gazdasági hadjárata London, október 1. A „London Gazette" rendeletet közöl, mely szerint az angol kolóniák lakosainak megtiltják az ellenséges országból származó nyers vagy finomított cukor bevitelét és az azzal való kereskedést. Angol szó Anglia veszedelméről Bécs, október 2. Az Economist című angol újság cikket közöl Hearst főszerkesztőnek, az angol semlegességi liga egyik vezetőjének tollából; a szerző tiltakozik Sir Edward Grey beszédei ellen, kijelentvén, hogy nem ismeri azokat az okokat, amelyek Angliát erre a háborúra késztethették volna. A Németországba való kivitel, írja Hearst, a legutóbbi években több mint 1200 milliót tett ki. De nemcsak ez a kivitel szűnt meg, mert az Angliával kereskedelmi összeköttetésben álló többi ország is abbahagyta a vásárlást, Argentiniában moratóriuman. Brazília megszüntette a fizetéseket, Egyiptom hadiállapotban van és Japán nagyon megérzi katonai akcióját. Az Economist attól fél, hogy súlyos munkaválság áll be. A lap összehasonlítja Németország és Anglia bankjainak háborús készülődéseit s utal arra, hogy Angliának meg kellett hoszszabbítania a moratóriumot, holott Németország ilyet még egyáltalában nem is rendelt el. Az igazságot, mondja az újság, föl kell ismerni, a dolgok igazi állását meg kell világosítani, frázisok, szónoki formák és diplomáciai köntörfalazás nélkül. Az igazság az, hogy Anglia abban a veszedelemben forog, hogy oly rettenetes válságba fog sodródni, amilyenben még sohasem volt. Vigyázzon Anglia! Kalandjának rossz vége lehet! Elsülyesztett angol hajók Berlin, október 2. A Berliner Tageblatt egy amsterdami jelentése szerint a Karlsruhe nevű kis cirkáló az Atlanti Óceánon két angol gőzöst sülyesztett el. Hartlepool, október 2. (Berlinen át.) A több mint háromezer tonna szénnel megrakott Selby nevű hajó Lieldsből Antwerpenbe menet tegnap éjjel az éjszaki tengeren aknára futott és elsülyedt. A hajó húsz főnyi legénysége csónakokba szállt. A legénységet egy Lovestofti hajó vette fel és ma reggel Lovestoftban partra szállította. Harctereken át.. . Egy kapitány naplójából Szedántól nyugatra, hajnali ötkor. A harc nyolcadik napján, rózsás hajnalpirkadáskor megújultak a borzalmak — az ágyúdörgés tegnap óta szakadatlanul tart. Naplementekor az ellenség szemébe nézünk és azután órák hosszán át lövegekkel hintjük be a harcteret. A történelem csak kevés oly példát tud mutatni, hogy egy hadsereg nyolc napon keresztül ennyire állandó heves küzdelemben állott volna. Legborzasztóbb volt ez a tisztekre. Egy hanaui hatos ulánustisztet nyakán ért a golyó, rögtön kiszenvedett. Atyja — ezredparancsnok — véletlenül épp azon a falun vonult keresztül, ahol mi bajtársunkat el akartuk temetni. Ekkor értesült a borzasztó csapásról. Szinte megkövülten állott. Az egész tiz percig tartott, majd felhangzott a vezényszó: — Ezred indulj! A kemény katona tovább lovagolt a harcokba, mig a fia békességben nyugszik. Tegnap gyilkos küzdelem volt Szedán körül. Órák hosszán át dörögtek az ágyuk. A franciák kitűnően céloznak. A sebesülések azonban nagyrészt könnyebb természetűek voltak. A magaslatokat elfoglalták és éjjel az ellenség visszavonult. Nem képzelem, hogy még jobban elfajulhat a küzdelem. A szegény embereknek pihenni is kell. A többi hadsereg ehez képest jelenleg alig van „foglalkoztatva". A „nagy egység" gondolatának exisztenciájáért küzdünk és ezt átérzi minden ember, mintha csak belénk oltották volna. Saját szememmel láttam, mikor tíz ember száz ember ellen harcolt, de mégis keményül megállták helyüket. Egy tiszt és két katona elesett, de az ellenség meghátrált, és a zászlót, ezt a szentséget, magasan lobogtatták. A sebesültek között nagyon ritkán vehető észre a kétségbeesés. Nemesen viselik fájdalmukat ,egyik sem panaszkodik. Az autremonti katedrálisba tegnap a küzdelem után több sebesültet szállítottak. Réhn tanár a főoltáron végezte súlyos feladatait. Három operációs asztal volt felállítva. Az orvosok egész éjszaka dolgoztak. A nagy csillárban az összes viaszgyertyák égtek — misericordia Domini — mély hallgatás volt ezen a képen, amely amúgy is fölkorbácsolt idegeimet még jobban felizgatta. Az én tevékenységem igen változatos. Egyszer a hátsó küzdőoszlopoknál, majd a szárnyaknál, kórházaknál dolgozom, mint ordonánc- és autótiszt. A legérdekesebb hivatás. Kevés pihenés. Leginkább kellemetlen az éjszakai utazások. Idegen országokban ködön és sötétségen keresztül. Vad, felizgatott néptömeg, égő falvak. Saját magunkat kell leküzdeni ennél a gyakran oly felelősségteljes hivatásnál, mert sokszor minden egy parancstól függ. Tegnap este, mint mindig, szalmán feküdtem egy iskolaszobában tíz úrral. Olvasnivaló nem volt semmi. Élelmezési kocsijaink még a Maason túl vannak és a szárnyak elállják az útját, így tehát mindenkinek az jut, amit épp talál. Ilyen esetben mindig a legénységhez megyek, mert ezeknél mindig van bőven eleség. Itt a harctéren az értékek elenyésznek. Amint a legnagyobb, az istentől teremtett élet nem jelent semmit, és ugy elenyészik másról alkotott értékfogalmunk is. Az utakon szerteszéjjel hevernek a hadifölszerelési tárgyak. Lovaik száz számra. Falvakban, városokban minden letarolva. Berendezési tárgyaik az utcán feküsznek. Minden széttörve, szétrombolva, vagy a legutolsó kőig leégetve. Ezt a franctizeuroknak köszönhetik, akik a katonákat pusztításra kényszerítették. Az egyik faluban még öt ház épen áll. Tájékozódni akartam és bementem valamelyikbe. Egy fiatal madonna szépségű asszony feküdt az ágyban. Kezét nyújtotta felém. — Oh mon officier, vous n'est pas barbare, n'est ce pas ne nie Utes pas. A szerencsétlen ép egy gyermeknek adott életet. Férjét a harctéren lőtték agyon. Az utcán vad kiáltozás. Éppen öreg apját kötözték meg, mert az ablakból a huszárokra lőtt. Lövés dördül és neki is vége volt. Az ajtó előtt öreg anyóka ül mint egy megkövült kép. Mindent látott, mindent halott, férjét büntették halállal... De hála az Istennek, mulatságos dolog is történik. E nélkül nem is bírnák ki. Egy fiatal ulánustiszt csákóját tegnap srapnell-szilámik érte. Leütötte a fejéről, anélkül, hogy megsebezte volna, csak félóráig eszméletlenül feküdt. Amikor fölébredt, egy szál ingben feküdt, körülötte csupa francia. Magához tért, halottnak tetette magát, addig várt, míg elvonulnak. Ezután a búzaföldöm keresztül elmenekült egy karabéllyal fölszerelve. Az éjszakát ott töltötte. Másnap szerencséjére egy őrjárat rábukkant. Világok harca Olaszország A pápa békét akar közvetíteni Levelet irt a királynak Köln, október 2. A Kölnische Zeitung jelenti Rómából. A „Times" jelentése szerint a pápa személyesen fáradozik a béke helyreállításán. Erre vonatkozólag már levélváltás is történt közte és I. Ferenc József közt. Olaszország hű marad szövetségeseihez Róma, október 2. Az olasz lapok közlik Giacomo Barzelotti olasz szenátor nyílt levelét, amelyet a Tribuna román lap hasábjain helyezett el és amelyben az olasz kormány kötelességeiről szól. Barzelotti kijelenti, hogy az olasz közvélemény teljesen tisztában van az ország azon kötelességével, hogy a semlegességet a legszorosabban be kell tartani. Egyedül néhány irredentista és nacionalista politikus beszél másként és azt akarná, hogy Olaszország megszegje szövetségi kötelezettségét és elárulja hatalmas barátait. A többség, a mérsékelt pártok azonban mind rendíthetetlenül a kormány mellett állanak. Általában véve az intelligens Itália nagy része egyáltalában még vitába sem bocsátkozik, amikor Olaszország szövetségi hűségéről van szó. Bartelotti a következőkben fejezi be cikkét: — Lelkiismeretben kötelességemnek tartom figyelmeztetni hazámat és a kormányt, hogy egy percre se vegye figyelembe azon komolytalan és könnyelmű agitátorokat, akik a semlegesség útjáról el akarják terelni őket. — Vagy semlegesség, vagy háború a szövetségesek mellett! Rómában aggódnak az úszóaknák miatt Berlin, október 2. A „Berliner Lokalanzeiger" cenzúrázott római jelentése közli, hogy az elszórt úszóaknák okot adtak az olasz kormánynak arra, hogy kérdést tegyen a bécsi külügyminisztériumban. A kérdés rendkívül barátságos és fölötte udvarias hangú, ésannyira, hogy semmiképpen sem tekinthető tiltakozásnak. Ausztria-Magyarország, hír szerint, lehetőleg számolni fog ebben az ügyben a jogos kívánságokkal. Mivel kétségtelenül vis maiorról van szó, nem lehetséges, hogy emiatt nehézségek támadjanak. Rómában az osztrák-magyar hadsereg galíciai offenzívája még a legbefolyásosabb katonai körökben is mély benyomást kelt. Úgy ítélik meg a helyzetet az északi harctéren, hogy a német sereg támadó hadműveletei lényegesen megkönnyítik az osztrák-magyar sereg feladatát. Az olasz lapok harcias kedve, még az irredentistáké is, alább hagyott. Róma, október 2. Idevaló lapok gróf Berchtold külügyminiszternek Avarna herceg bécsi olasz nagykövet előtt az úszóaknák dolgában tett nyilatkozatát közlik minden kommentár nélkül. Aknára futott olasz halászbárkák Róma, október 2. Az itteni lapok jelentése szerint Pesarónál 8, Rimininél 9 olasz halászbárka aknára futott és levegőbe röpült. Az aknák valószínűleg az osztrákmagyar hadihajók által a dalmát tengerpartok védelmére elhelyezett aknák közül szabadultak el s az áramlat által űzve, az olasz partok közelében most még a halászbárkák útját is veszélyeztetik. A Balkán A bolgár kormány felszólítása a szerb kormányhoz Szófia, október 2. A nisi bolgár követ, Csolakandics, a kormánya nevében felszólította a szerb kormányt, hogy sürgősen szüntesse meg a macedóniai tarthatatlan állapotokat, melyek a bolgár közvéleményt állandó izgalomban tartják és könynyen azt eredményezhetik, hogy a macedóniai bolgár testvérek elnyomatása miatt megmozdul a nép ellenszenve. A bolgár követ hangsúlyozta, hogy ha Macedóniában a mostani állapotok tovább tartanak, úgy ez jelentékenyen megnehezíti a bolgár kormánynak azt az