Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)

1914-10-24 / 265. szám

12 Budapest, szociSat PESTI NAPLÓ 1914. október 24. (2010. utol) Cimbalom szabadalmazott, acélszerke­zettel, részletre is. Csoda­erős, tiszta 4 hanga grammofon % 25 korona s feljebb. Hozzá: Fedik Sári. Királi. Rdzsa, tercel. Bond­. Biruta­toi legszebb lemezek 2 K 5fl fiil-Hornrillb 'Uithw IlBy SUUn mesterek bu utánzatai. Fuvolák, tárogatók, citerák, harmonikák stb. Húrok, Javí­tási műterem stb. Avlagyiótk Mv&natpa ittgymn. Mogyoróssy Gyula kir. szab. hangszergyár Budapest, VIII., RákSezi-At SZÍNHÁZ, művészet­ ­(*) Filharmónia. Pénteken volt a Népoperá­ban a második népszerű filharmóniai hangverseny Kerner István vezetése alatt. Magyar újdonságot is hozott a műsor: Rieger Alfréd Ouverture roman­tique-jél. A szerzőről eddig annyit tudtunk, hogy operetteket irt, melyeket német színpadokon adtak elő, egy bailletje pedig most volt előkészületben — orosz színházaknál. A ma bemutatott kompozíciója inkább a felépítés ügyességével és hangszerelésben választékosságával hat, mint tartalmi értékével. Jól hangzó, tetszetős, de nem nagyigényű alkotás, szinte érdemén felül jól fogadták, szerzőjét több­ször kitapsolták a dobogóra. Mendelsohn A-dur szimfóniája vezette l­e és Beethoven III-ik Leonora nyitánya végezte a műsort, melyen Järnefelt kecses Preludiumát és Völkmanni derűs F-dur szerenádját hallottuk. Järnefelt bűbájos apróságát — mint min­dig — ma is megismételték, a Volk­mann Szerenád Walzer-ének második részét is kétszer kellett elő­adni, hiába, a­mi értékes és kedves, az mindig hat. A zenekar helyenkint darabosan játszott, sokszor nehézkes volt, egészben mégis újra egy szép hang­verseny-estét élvezhettünk és most kisebbek az igé­nyeink, komolyabb az örömünk és a hálaérzésünk. A Népopera zsúfolásig megtelt, a közönség éhes a muzsikára és okos lenne ezt a tapasztalatot komo­lyabban venni, komoly muzsikát hozni számára! (*) Előadás a Színművészeti Akadémiában. Az országos magyar színművészeti akadémia hol­nap, szombaton a saját színpadán (Uránia) Csillag Teréz tanárnő vezetése mellett gyakorlati előadást tart. Ez alkalom­mal szinre kerül : I. Fohászkodás, költemény, irta dr. Sebestyén Károly, elmondja : Hollós Rózsi II. éves növendék. II. A három testőr, Herczeg Ferenc bohózata. A főbb szerepeket játsz­szák : Dallos Olga, Lánczy Margit, Abonyi Géza, Jávor Alfréd, Mártos Gusztáv, Rajz Ferenc, Rubi­nyi Tibor, Sebestyén Miksa, Zilahy Pál. (*) A „Halló!" Zágrábban, Földes Imre „Halló!"-ja diadalmas körútján Zágrábban is lel­kes fogadtatásra talált, ahol október 21-én mutat­ták be. A darabot horvát szinte Petronius (dr. Lulich Iván) alkalmazta, aki a darab szépségeit és finomságait a legtökéletesebben visszaadta. (*) A színházak hírei. A Vígszínház soron kö­vetkező újdonsága, Lopez Sabatino, az új olasz iroda­lom egyik legkiválóbb képviselőjének vígjátéka: .4 csúnya ember. Az újdonságot a múlt télen a bécsi Burgszínházban is igen nagy sikerrel játszották a népszerű Waldan Harryval a címszerepben. Nálunk ezt a nagyarányú szerepet Csortos Gyula fogja kreálni, aki vendégképen csatlakozik a vígszínház­ együtteshez. A női főszerepet Varsányi Irén adja. A bemutatót a jövő héten tartják meg. Holnap, szombaton, a Tatár­járást úyítják fel Komlóssy Emmával és Tanay Fri­gyessel a két vezető szerepben. Vasárnap este A gép­írókisasszonyt adják, délután pedig A tündér, Orbók Lóránd vígjátéka kerül színre. . .A Népoperában a Vörös ördögök előadásán K. Durigo Ilona lép föl. Vele együtt föllép Pallai Anna, az Operaház magántáncos­nője is. A táncosnőt Kurucz János kíséri zongorán. Vasárnap ismét Pálmai Ilka lép föl, őt követi a Nem­zeti Színház kiváló művésze, Beregi Oszkár. A Vörös ördögök úgy szombati, mint vasárnapi előadásain a színház két primadonnája, Szoyer Ilona és Berky Lili játsza a női főszerepeket. A Sziklay Kornél Rotten­biller­ utcai Népszínpada holnap, szombaton, október 24-én délután négy órakor nyílik meg, Medgyasszay Vilma, Szenkeffy Ica, Hollós Terike, Törzs Jenő, Bau­mann Károly, Gyárfás, Nyáray, Z. Molnár, Kőváry, Papp Jancsi, Kovács, Kondor, Attistai Ernő, Sziklay Kornél fölléptével. Az előadás éjlapja 4 órától fél 8-ig tart. Vasár- és ünnepnapokTörlfsi előadást tarta­nak: 3 és 6 órakor. * (*) A világháború krónikája. A világháború izgalmasan érdekes eseményeit, a német francia­belga harcteret kivévén, haditudósítók adatai alapján és eredeti felvételeiből egy egész estét be­töltő darabba állította össze az Uránia Színház és a közönség nagy érdeklődés mellett pénteken este mutatta be. Az érdekes aktualitás három részből áll. Az első felvonás képeket mutat be a mozgó­sítás napjaiból. A második felvonás a szerb hadi­színtér eseményeivel foglalkozik. A harmadik fel­vonás pedig a galíciai harctérre vezeti a nézőt. A darab szövege mindvégig izgalmasan érdekes és kedves epizódok élénkítik. Álló- és mozgóképei a legnagyobb részben eredeti a harctéren készült fel­vételek. A közönség nagy tetszéssel fogadta az új darabot. WVWVWWW^AAA^WWVWVWWWWWW FOVÁROS * Háromszázötvenezer koronás központi konyha. A népélelmezés egyre nagyobb nehézsé­gekkel jár a fővárosban, mert már ma is tizenöt­ezernél több embert kell ingyen ebéddel ellátni. A polgármester tehát kérelemmel fordult a főváros jobbmódú polgáraihoz és a pénzintézetek vezetői­hez, hogy segítsék elő a Segítő­ Bizottság legújabb tervének, egy központi konyhának a felállítását. A nagyarányú központi nagy konyha létesítése azon­ban első befektetésképpen aránylag magas összeget igényel. A főváros által átengedendő 3000 négy­szögöles telket nem sziámítva, 350 ezer korona az építési és berendezési költség és ezt az összeget a főváros társadalmának kell összehoznia. A­ konyha biztosítani fogja azt is, hogy a jövőben esetleg hir­telenül föllépő tömeges szükségletek kielégítésére bármikor készen álló intézménynyel rendelkezhet a főváros. * A fogyasztók helyzete. A Magyar Háziasszo­nyok Országos Gazdasági Szövetsége nevében egy küldöttség pénteken memorandumot nyújtott át a polgármesternek, hogy segítsen a fogyasztóknak súlyossá vált helyzetén. Kérték a polgármestert, engedje meg, hogy külföldi mintára a­ villamosok teherkocsijai az esti órákban szállíthassák a fo­gyasztókhoz a szenet. A szénraktárakat decentrali­zálni kell, mert a fuvarköltség is nagyon megdrá­gítja a szén árát. Rámutat arra, hogy az élelmi­cikkek : liszt, kenyér, burgonya, cukor folytonosan drágulnak és mint ezt Berlin példája mutatja, a városnak kell nagyobb mennyiséget bizonyos cik­kekből összevásárolni és az ínséges időkben a nép számára olcsón hozzáférhetővé tenni. Különösen intézkedést kér a szövetség a kenyérre nézve, mert itt már tarthatatlanok az állapotok. A szövetség memorandumában a készletek felvételét, a maxi­mális árak megszabását, mint legszükségesebb in­tézkedéseket kéri. A polgármester kijelentette, hogy a város már a háború kitörésétől kezdve állandóan gondoskodni kívánt a fogyasztók megfelelő, ellátá­sáról, kijelentette azonban azt is, hogy igen nagy nehézségek vannak a szállítási eszközöknél. A szén beszerzésére nézve az illetékes bankkörökkel is tárgyal és megfontolás tárgyává kívánja tenni, hogy miként lehetséges a fuvarozás drágaságát csökkenteni. A városnál éppen folyamatban levő­­közgazdasági ankét fog lehetőleg módot találni arra, hogy a sürgős gazdasági kérdések kellő meg­oldáshoz jussanak. * Ügyvédek a főváros szolgálatában. A fővá­ros tanácsa a szűkölködő ügyvédek közül negyve­net a háborús helyzet tartamára hivatalnokká ne­vezett ki a városházán­ Legtöbbjét a tiszti ügyész­séghez és az árvaszékhez osztották be, de jutott minden elöljáróságra is egy-két ügyvéd-hivatalnok. Az elöljáróságokon az ügyvédek a társadalmi segé­lyezés munkájában vesznek részt. A kinevezett ügy­véd-hivatalnokok pénteken tették le a fogadalmat a központi városházán dr. Bárczy István polgár­mester­ kezéhez. Az aktuson az ügyvédi kamara is képviseltette magát, amely a kamarai szabályzat rendkívül liberális értelmezésével lehetővé tette az ot­t elérhetetlenség elkerülését. ÜZENETEK — Kéziratokat nem adunk vissza. — Névtelen levelekre nem válaszolunk. — Fairport. Mint máskor. Ha lehet, továbbítjuk a levelet. — Székely­udvarhely. Budapest, I., Fehér­vári út 10—12. — J. J. Poprád. Bécsi címtár nem áll rendelkezésünkre, a telefonkönyvben pedig nem találtuk az illető céget. Szíveskedjék megírni, milyen szakmába tartozik a cég, akkor esetleg tudunk felvilágosítást adni. — T. J. Medina. Tessék a Hadsegélyző Hivatalhoz fordulni. — Nem közölhetők a következő című versek: Ma­gyar dal, Szerelem a zugó..., A haldokló hős, Hát­fi otth­on Jyirály-him­nusz, Magyarok Istene, Félre, kislullvn­ek , Egy öreg aktiony. Nagyon helyeseljük megjegyzéseit, de ezeket az illető lap­hoz méltóztassék küldeni. M. A., Temesvár. „Érettségi után", kiadja az Eggenberger-féle könyvkereskedés Budapesten. Ebben megtalálja. Adakozzunk a Magyar Vörös Kereszt egyletnek KÖZGAZDASÁG Gazdasági retorziók az ellenséges országokkal szemben Mint ismeretes, a francia kormány e­lren­delte az osztrák és magyar állampolgárok Franciaországban található magánvagyoná­nak lefoglalását. Valószínű, hogy a magán­javak zár alá vételét követni fogja e vagyonok konfiskálása a francia fiskus­­ javára. A megtorló intézkedések, melyeket a nemzetközi magánjog ellen intézett eme felhá­borító támadással szemben sürgetett a ma­gyar közvélemény, immár útban vannak. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a kormány rendeletét, mely két irányban is gondoskodik róla, hogy az ellenségeink részé­ről gazdasági térre is átvitt háborúban mi maradjunk a győztesek. Először is kimondja azt, hogy a kereske­delmi és a pénzügyminiszter rendeletére köte­les lesz mindenki bejelenteni az ellenséges ál­lamok polgárai és lakosai javára fönnálló tar­tozásait. A kormány megtilthatja ezeknek a tartozásoknak kiegyenlítését, vagy elrendel­heti, hogy a tartozások összegét az adósok to­vábbi rendelkezésig a m. kir. postatakarék­pénztárnál, az Osztrák-Magyar Banknál, vagy, más alkalmas helyen letétbe helyezzék. A rendelet második része fölhatalmazza a kereskedelmi és a pénzügyminisztert, hogy az ország területén működő olyan vállalato­kat vagy fióktelepeket, melyeknek vezetése az ellenséges külföldről történik, vagy amelyek­nek üzleti hasznát egészben vagy részben külföldre kell kiszolgáltatni, állami felügyelet alá helyezzék. A kinevezendő felügyelő-bizto­­sok egészen kivételes rendelkezési joggal át­veszik az ilyen vállalatok vezetését és gondos­kodnak róla, hogy az üzlet vezetése a háború tartama alatt ellentétbe ne kerüljön a hazai érdekekkel. Gondoskodnak elsősorban arról, hogy a vállalat pénzei se közvetve, se közvet­lenül ki ne szolgáltattassanak ellenséges állam,­polgárainak. Gondoskodás történt róla, hogy a rende­let pontos végrehajtása megfelelő büntető szankcióval legyen garantálva, ötvenezer koro­náig terjedő bírsággal büntetik a rendelet megszegését. Mint az alább részletesen ismertetett rendelet szövegéből látható, a magyar kor­­­mány egyelőre csak védekező állásba helyez­kedett a nemzetközi magánjog ellen tervezett brutális merénylettel szemben. Gondoskodott olyan fegyverről, mely most már minden percben rendelkezésére áll és melylyel rend­kívül érzékeny anyagi csapást mérhet ellensé­geinkre. Olyan megtorló eszköz van a kor­mány kezében, mely összehasonlíthatatlanul súlyosabb károkat okozhat ellenségeinknek, mint aminőket ők okozhatnak nekünk. Most már nyugodtan várjuk, milyen további fázisai lesznek a francia­­és angol kormány rablói hadjáratának a magyar piac ellen. Ama nagy anyagi érdekekre tekintettel melyek ehhez a rendelethez fűződnek, itt kö­­zöljük eredeti szövegét. A hazai törvényhatóságok, községek és más köztestületek, úgyszintén a magyar szent korona országainak területén működő testületek, társula­tok, egyesületek, intézetek, társaságok és általában cégek, valamint az itt lakó természeti személyek a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek és a m. kir. pénzügyminiszternek együttesen általában vagy esetről-esetre kiadott rendeletére kötelesek bejelenteni ellenséges államok polgárai és lakosai javára fennálló tartozásaikat. A kereskedelemügyi m­. kir. miniszter és aj m­. kir- pénzügyminiszter együttesen általában vagy esetről-esetre kiadott rendelettel megtorláské­pen : 1. megtilthatják vagy bizonyos feltételek tel­jesítésétől tehetik függővé az 1. § ban megjelölt tar­tozások kiegyenlítését; 2. elrendelhetik, hogy az I. §-ban említett tartozás tárgyát további rendelke­­zésig a m. kir. polután jarékpénztárnál, az osztrák­magyar banknál iltífiofilmiás alkalmas helyen le­tétbe helyezzék. Az I. bekezdés 1. pontjában emlí­tett rendelkezésekkel ellenkező cselekmény jogilag hatálytalan. A kereskedelemügyi m­. kir. miniszter és a m­. kir. pénzügyminiszter együttesen általában vagy esetről-esetre kiadott rendelettel az 1. bekez-i­­­dés 2. pontjában említett letétbe helyezést megtor-lás esetén kívül is elrendelhető, ellenséges

Next