Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)

1914-11-08 / 280. szám

a pénzt most az új állami kötvényekbe fektethetné. És az a másik előny, hogy az új értékpapírt majdnem teljes értékében — 75% erejéig — pénzzé teheti mindenki, anélkül, hogy el kellene azt adnia, szintén hatalmas vonzóerőt ad majd az új állami kötvényeknek. Tehát nemcsak érzelmi momentumok, de a közönség jól felfogott érdeke is hatalmas lendítő erővel viszik majd sikerre az első nagy nemzeti kölcsönünket Akinek egy kis megtakarított pénze van, el fogja hozni és kölcsön adja az államnak. Meg fog ismétlődni nálunk is, aho Németországban pár héttel ezelőtt történt a nagy hadikölcsön kibocsátása alkalmával: el fognak jönni a kisemberek százezrei, akik mind előszedik rejtekhelyeiből hosszú évek fáradságos munkájának megtakarított eredményét, kis vagyonkájukat és fölajánlják azt a nemzeti kölcsön céljaira. És büszkén fogjuk majd mi is megállapítani, éppen úgy, mint szövetségestársaink, a németek, hogy a nemzeti kölcsönt a nép milliói hordták össze. Alább közöljük a kölcsönjegyzés részleteire vonatkozó hivatalos jelentést Láthatni belőle, hogy az állam milyen messzemenő támogatásban részesíti a polgárait, hogy megkönnyítse számukra az új állami kötvények vásárlásának lehetőségét A magas kamatozás, a szelvények adó- és illetékmentessége, a könnyű fizetési feltételek, a moratórium felfüggesztése ama takarékpénztári és bankbetétekre, melyeket tulajdonosaik állami címletek vételére akarnak fordítani, a kötvények elzálogosításának megkönnyítése és olcsóvá tétele, mind hozzájárulnak majd, hogy a nemzeti kölcsön sikere teljes legyen és fényes bizonyítéka az ország hatalmas gazdasági erejének. •Az aláírás kezdete és módozatai Az aláírás előreláthatólag egy hét leforgása után veszi kezdetét és mint aláírási helyek az összes állampénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek fognak szerepelni. A terv szerint az aláírási ár minden 100 korona névértékért 97 , 500 lesz, amely az aláírás alkalmával azonnal befizetendő. A kötvények első szelvénye már 1915. évi május elsején kerül beváltásra, a folyó évi november 1-től az aláírási napig járó folyó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtérítenie, úgy hogy az aláírás például november 23-án történik, ez az aláírónak 100 koronánként 38 fillér megtakarítást jelent, vagyis a tényleges kibocsátási árfolyam 97 K 12 t, ami 6,18%-os kamatozásnak felel meg. Az aláírt kötvények árának kifizetésére azonban 100 K-t meghaladó jegyzéseknél kedvezményes fizetési módozat lesz igénybe vehető olyképpen, hogy az aláíráskor csak az aláírt névérték 10% -a lesz biztosítékképen leteendő, mégpedig vagy készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban s a jegyzett összeg ezt követőleg lesz befizetendő olyképpen, hogy 40% az aláírási felhívás közzétételétől számított egy hónap alatt, a további 60% pedig két egyenlő részletben egy további hónapon belül lesz befizetendő. A biztosíték az utolsó részlet befizetése alkalmával lesz elszámolva, illetőleg visszaadva. Ez a kedvezményes fizetési módozat minden 100 K névértéknél 50 J kamatmegtakarítást jelentvén, az ily módon befizetett kötvények aláírási ára minden 100 K névértékért 98 K lesz. Az aláírási áron kívül az aláíró terhére sem folyó kamat, sem jutalék nem számítható fel. Tőke visszafizetési kedvezmény Az az aláíró, aki az általa jegyzett kötvényeket zárolja s a zárolást öt éven át fel nem oldhatja, a kötvényen alapuló követelését legkésőbb 1919. évi november hó 1-én, ettől a naptól számított egy évre névértékben leendő visszafizetésre, felmondatja, viszont a pénzügyminiszter fentartja magának a jogot, hogy három havi felmondás mellett a kölcsönt — egészben vagy részben — névértékben visszafizethesse, a felmondás azonban 1920. évi november hó 1-ét megelőző időre nem fog eszközöltetni. A kölcsönre történő befizetésekre, a felmondási idő betartásával, átutalás útján igénybe vehetők az 1914. évi augusztus hó 1-e előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett, egyébként moratórium alá eső betétek is s azok, akik a befizetésre ily betétjeiket kívánják igénybe venni, betétjük teljes összege erejéig az illető intézet közvetítésével jegyezhetnek s ezek az intézetek, amennyiben nem hivatalos aláírási helyek, a betétekből teljesítendő befizetéseket a hiivatalos aláírási helyek valamelyikével fogják elszámolni Kölcsön a névérték háromnegyed részéig A kibocsátandó kötvényekre és pedig ugy a szabad, mint a zárolt darabokra, az osztrák-magyar bank és a hadi kölcsönpénztár a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatláb mellett, amelyik jelenleg fognak kölcsönöket nyújtani s ily kedvezményes kamatlábat legalább egy esztendeig fognak alkalmazni. Ugyancsak kedvezményes, vagyis a szabályszerűnél 5 %-kal alacsonyabb kamatláb mellett, tehát jelenleg az állampapírok legnagyobb részére 5%, más megfelelő értékpapírokra 6% kamat mellett fognak előleget nyújtani ezek az intézetek, amennyiben a felveendő összeg az új kibocsátás jegyzésére szolgál. Az uj járadékkölcsön kötvényeit ugy az osztrákmagyar bank főintézete és fiókintézetei, mint a szelvények beváltásával megbízott fővárosi pénzintézetek az 1915. év végéig költségmentesen fogják megőrizni. Ötven koronás kötvények Annak elérése végett, hogy ennek a ki- zárólag hadi célokra szolgáló kibocsátásnak jegyzése a kisebb embereknek is lehetővé tétessék, a legkisebb kötvény névértéke 50 koronában fog megállapíttatni. A kölcsön előnyös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete s annak a felismerése, hogy a kölcsön jegyzésében való minél nagyobb részvétel az aláírók magánérdekei mellett a közérdeket is nagy mértékben szolgálja, biztosítékai annak, hogy e kizárólag belföldi kölcsön jegyzésének eredményeiben az ország közgazdasági ereje impozánsan fog megnyilvánulni. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége lelkes felhívást intézett tagjaihoz, hogy minél nagyobb összegeket jegyezzenek a nemzeti kölcsönből. Egyedül a győzelem az, — mondja a felhívás, — mely a mi javunkat konzerválhatja s a fejlődést uj lehetőségeit nyithatja meg előttünk, ezt a győzelmet akaratunkkal, áldozatkészségünkkel ki kell dacolnunk. Munkáját, befektetéseit, jövő lehetőségeit védi az, aki aláírja a kölcsönt. Bizalommal hívjuk fel a kölcsön aláírására a magyar gyáripart A pénzügyminiszter a hadi szükségletek fedezésére szükséges összegek beszerzése céljából legközelebb kölcsönt fog kibocsátani. 6%-kal kamatozó adómentes járadékkölcsön kibocsátása van tervbe véve, mégpedig nyilvános aláírás útján, kizárólag a magyar szent korona országai és Bosznia és Hercegovina területén. A pénzügyminiszter tehát közvetlenül fordul a közönséghez, amint ez a német birodalomban is történt és a kölcsönkibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapíttatni, sejtette. Doromby édeskeveset törődött azzal, hogy mi van a kétalapok fölé írva, mert figyelmét csak a hangok kötötték le és különösen az ő szólamai. A hárfa hangjára csak azért lett figyelmes, mert a hárfa mögött megpillantotta a vetélytársát, aki miatt megölte a feleségét. A hárfás a világ legnyugodtabb arcával pengette a húrokat. Nem sejtett még semmit vagy csak tetette? Dorombynak ezer kérdés nyilatt a szívébe, de nem mert kérdezősködni. Félt, hogy elárulja magát. Aggodalmas, szorongó lélekkel, de külsőleg jáimbor, becsületes képpel fújta az orosz miarsot. Mikor már mindnyájan tudták és jól begyakorolták az indulót leültek egy asztalhoz sörözni. A karmester megtörülte a habos bajuszátés szólt: Ha este idejönnek az orosz tisztek, legalább tudjuk a cári marsot. A többiek hallgattak és még mélyebben mártották az orrukat a sörös poharakba. Doromby titokban elkezdett reszketni, mint a nyárfalevél és a kíváncsiság csaknem megölte a szívét. Végre is nem tudta tovább állni és megkérdezte: Orosz tisztek jönnek ide ma este? A karmester szemöldöke az ámulattól felszaladt a homlokára és ott lebegett sokáig. — Még ezt sem tudod? — szólt. — Talán azt sem hallottad, hogy háború van a nagy világon? A muzsikusok* hangosan összenevettek. Ismerték a brácsást, hogy azt a hangszerén és a feleségén kívül nem érdekli semmi a világ E85K igen beszél, tehát csakugyan megtörténhetett vele, hogy szót sem tud arról, amiről az egész világ beszél. A karmester is elmosolyodott és jóakaratúlag szólt Dorombyhoz: — Ma reggel jöttek be az oroszok. A városiházán már ők az urak. Galuska polgármestert haza küldték ebédelni. A karmester boldog volt, hogy végre olyan emberre akadt, akinek sejtelme sem volt semmiről és akinek elmondhatta a városka legnagyobb meglepetését: — Tudtuk, hogy közel járnak az oroszok, — beszélte — de hogy itt vannak a nyakunkon, aztmég akkor sem hittük el, mikor a mezőről hazaszaladtak az emberek, hogy kozákokat láttak... Menj csak fiam a piactérre, ott találhatsz muszkát eleget. Nagy üstökben főzik a levest és enni adnak, aki kér tőlük. Nem is látszanak haragos embereknek. Dorombyval elkezdett forogni a világ. A karmesternek egy szavát sem hitte el, mert azt gondolta, hogy mindez csak titkos jeladás a többinek és csak a felesége megölésére vonatkozik. A muzsikusok lassan kint kiszörpölték söreiket és egyenkint haza szállingóztak. Doromby utolsónak maradt. Mikor látta, hogy senki sem tartóztatja, fölállt és elindult. Egyenesen a piactérre ment, hol orosz kozákok nagy vasbográcsokban húslevest főztek. Mikor eléggé megbámulta a furcsa orosz világot, hazafelé indult. Útközben találkozott egyik szomszédjával, aki a városházán volt rendőr. Már nem tudta kiíselizni, kényesen vett szába állani — Nem vagyok már rendőr — mondta a szomszéd. — Az oroszok hazakergették mindnyájunkat. Ez a mundér csak azért van rajtam, mert nincs még egyéb ruhám. Doromby még mindig habozott, hogy higgyen-e az embereknek? Nem szinlelnek-e előtte, nem figyelik-e meg titokban? Nem mert többé hazamenni. Este a Nemzeti Énekkertben fújta a brácsát és várta az orosz tiszteket. A zenekar hiába készült az orosz indulóra, a város új urai közül egy sem mutatkozott Ha Doromby figyelmesebb természetű, meghallhatta volna, hogy a közönség egymás közt susog és egyik adja tovább a másiknak a hírt, hogy az oroszok már nem sokáig lesznek a városban, sürgős postát kaptak, gyorsfutár hozta ... Doromby csak hajnal felé ment haza indulni. A házuk előtt sokáig járt föl és alá, nem tudott bemenni. Mikor az utca végéből lépések zaját hallotta, gyorsan elbújt a sötét mélyedésbe, amely a házuk melletti üres házhelyre torkolt bele. Két polgár jött az úton és a ház előtt megálltak, fölnéztek. Az egyik körülnézett, hogy nem hallja-e valaki, aztán bizalmasan, félhangon mondta a másiknak: — A Doromby szomszéd feleségét is megölték ... innen a harmadik házat is kirabolták ... a szatócs feleségével is csúnyán elbántak ... Rettenetes nép ez a kozákhadi Doromby fölbámult az égre, amelyen a születő reggeli szürkületben már sápadttá fogyott a hold és elbámult a ködbe, ami A két polgár cikint PESTI NAPLÓ 1914. november 8. (280. szánt? )