Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)

1914-11-10 / 282. szám

Budirpert, Sedd PESTI NAPLÓ 914 november 16. (282. szám.) a­ dott A többek között Szurmay altábornagy, hon­védelmi államtitkár is kihallgatásra jelent meg a királynál. — Hindenburg a mi katonáinkról. Mi magyarok teljes tudatában vagyunk annak, milyen kitűnő katonák a németek; szeretjük is ezeket a kemény legényeket és ennek kifeje­zést is adtunk azokkal szemben, akik mosta­nában Magyarországon időztek. Ez a szeretet azonban kölcsönös, a németek is tudják, mi­lyen értékes nekik a mi szövetségünk, hogy a mi katonáink nem maradtak el a harcban az övéik mögött. A motoros ütegeknél volt tüzéreink utja Németországban diadalut volt és kijutott részük a hivatalos elismerésből is. De talánt minden eddigi dicséretnél jobban esik az, amelyben a nagy oroszverő Hinden­burg részesítette most a mi fiainkat. Mint Berlinből jelentik, a minap fogadta a National Zeitung kiadóját, akinek a következőket mon­dotta a katonáinkról: — Az osztrák és a magyar katonák ki­tartók, vitézek és szívósak! A kitűnő hadvezér elismerését bizonyára megérdemlik hős harcosaink. — Botrány a pétervári egyetemen. Bukarest­ből jelentik, hogy oda érkezett tudósítás szerint nagy botrány volt a minap a pétervári egyete­men. Első előadását tartotta Seler egyetemi tanár, aki a háború kitörésekor Németországban tartóz­kodott és egy ideig az ottani internáltakkal együtt volt. Előadásában kijelentette, hogy a német ha­tóságok az internált oroszokkal szemben mindvé­gig igen korrekt magatartást tanúsítottak. E sza­vakra óriási lárma tört ki. A diákok fülsiketítő zajt csaptak és lehurrogták a professzort, aki nem tudta folytatni előadását. Még aznap délután két­ezer egyetemi hallgató tiltakozó gyűlést tartott, amelyen szenvedelmesen tüntettek a tanár ellen. Seler Jápár kénytelen volt megszüntetni előadá­sait — Prohászka püspök a jótékonysági mun­káról. A Szociális Misszió­ Társulat vasárnap ülést tartott, melyen dr. Prohászka Ottokár székesfehér­vári püspök mondotta a megnyitó­ beszédet. Mint az újabb idők karitativ típusát mutatta be ebben a Szociális Misszió­ Társulatot. Szembeállította a kö­zépkori és modern város között levő ellentétből ki­indulva a régi karitatív tevékenységet, mely csak az akkori idők kompakt társadalmában volt lehet­séges, az ujabb szociális érzéssel, mely a társada­lom mai szükségleteiből fakad­— Ne­m a szellem változott, — fejtegette — hanem csak az organizmusok. Az ujabb szükségle­tek új feladatok elé állították az államot, a társa­dalmat. Kialakult a szociális érzés, a megérzése an­nak, hogy az egyénbe a társadalom ezer szállal van beleszőve, hogy az egyén gobelin, melybe az egész világ beleszövődött. Ennek nyomán fakad a csodá­latos állami szociális törvényhozás és ezért,van új szervekre is szükség, melyekben ne csak szabályos vassíneken tudjunk haladni, hanem az érzések in­tuíciója szerint is cselekni. A tetszéssel fogadott megnyitó után Slachta Margit nővér számolt be arról­, hogy mit szándéko­zik tenni a társulat az önképzés terén. Farkas Edit főnöknő adatszerűen mutatta be, hogy minő kari­tatív munkát végzett a társulat a háborús időben. A Szociális Misszió­ Társulatnak két saját lazarettje van. Szikszón 50 ágygyal és Székesfehérvárott hu­szonöt ágygyal. Ezenkívül Almássy Dénesné grófné sarkadi lazarettjében szintén nővérek teljesítik az ápolást. Szikszón a társulat napközi otthont is tart fenn. Budapesten hat nővédelmi hivatalt rendeztek be, melyekben háromszáznégy munkásnőt foglal­koztatnak katonai ruhanemm­ek varrásával. — A kolera. A­­ " miniszterhez november 8-án érkezett jelentések szerint Garadnán (Abaúj­torna megye), Szolyván (Bereg), Királyhegyesen (Csanád), Lekenyén (Gömör), Rahón (Márama­ros), Galgócon, Nagytapolcsányban, Nyitrán, Nyit­raivánkán, Szolgagyőrben (Nyitra), Bajon, Ibrán, Feketehalomtanyán (Szabolcs), Iglón, Márkusfal­ván (Szepes), Nagybecskereken, Nagyerzsébetla­kon, Törökbecsén (Torontál), Labárdon, Révhe­lyen, Szerednyén, Szobráncon, Turjavágáson, Ung­várott (Ung), Szombathelyen (Vas), Martalján (Zó­lyom), Budapesten, Kolozsvárott 1—1, Kőröstar­csán (Békés), Boronáson (Trencsén), Fogason (Ung.), 2—2, Lukácsfal­ván (Torontál) 3 kolera­esetet állapítottak meg. A tt.sorolt 36 eset közül 4 a katonai, 32 a polgári népesség körében fordult elő. A katonai betegmegfigyelő állomások közül Lo­soncon 2, Budapesten, Debrecenben, Sátoraljaúj­helyen 3—3, Munkácson 49 kolerás katonát he­lyeztek át — Zita hercegnő fivére ellen. Genfből jelentik nekünk: A párisi Matin élesen kriti­zálja azt, hogy a francia hatóságok még nem kobozták el a pompás Chambord-birtokot, amely az 1907-ben elhunyt pármai hercegé volt, most pedig fiáé, Illés hercegé, aki Zita főhercegnő fivére és jelenleg az osztrák-ma­gyar vezérkarban mint százados szolgál. — A francia akadémikusok a németek ellen, Rómából jelentik . A francia akadémia október 31-én ülést tartott, amelyen megjelent Poincaré köztársasági elnök is, akit Brieux kísért a kupola alá. Az ülésen Marcel Prevost elnökölt és a követ­kező tagok jelentek meg : Ribot, Etienne Lamy, Paul Hervieu, Ernest Lavisse, Maurice Donnay, Gabriel Hanotaux, Marquis de Segur, d'Hausson­ville, Henry de Regnier, Denys Cochin, Frederic Masson, René Doumbc, Jean Richepin, Emile Bou­troux, Francis Charmes, Pierre Loti és Robert de Regnier. Az ülés célja a tiltakozás elfogadása volt, amelyet de Regnier főtitkár olvasott fel és Ernest Lavisse szerkesztett. A tehetetlenségben fogant til­takozás a következőképen szól : — Francia akadémia tiltakozik mindamaz állítások ellen, amelyekkel Németország hazug mó­don Franciaországra, illetve szövetségeseire akarja hárítani a háborúért a felelősséget. Az akadémia tiltakozik azoknak a kétségtelenül hiteles tények­nek letagadása ellen is, amelyeket a német seregek követtek el. A francia műveltség és az emberiség műveltsége nevében az akadémia megbélyegzi a belga semlegesség megsértőit, a nők és gyermekek gyilkosait, a múlt nemes emlékműveinek vad lerom­bolóit, a löweni egyetem és a rheimsi székesegyház felgyújtóit, akik lángba akarták borítani a párisi, Notre-Dame-ot is. Az akadémia bámulatát fejezi ki azokkal a seregekkel szemben, amelyek velünk együtt küzdenek Németország és szövetségese, Ausz­tria ellen és mély megindulással üdvözletet küld a francia katonáknak, akik őseik erényeitől, lelke­sítve bebizonyítják Franciaország halhatatlanságát. A tiltakozást az akadémia egyhangúan elfo­gadta és minthogy az ülésnek ez volt az egyetlen tárgya, a jegyzőkönyv elfogadása után az ülés azonnal véget ért.­­• Az Auguszta-alap negyedévi beszámolója. Az Auguszta-alap a gyorssegélyezésre alakult meg és közvetlenül a háború kitörése után, mikor még az államsegélyeket nem folyósították, kezdte meg működését. Élelmiszerkiosztó osztályt a'.'.itott fel a Papnövelde­ utcában, amely a megnyitás napjától kezdve mostanáig 107.565 korona 89 fillér értékű élelmet juttatott a szegényeknek. Ugyanakkor a fővárosi elöljáróságok segítségével készpénzsegélyt is osztott ki. Ez az osztály az állami segélyezések mellett is működik és október 31-ig 33.138 korona 90 fillért osztott ki. A viszonyok rosszabbodásá­val az alap működési körét főleg a középosztály támogatására terjesztette ki. E célból különböző osztályokat alapított, amelyek révén három hónap alatt 49.344 korona 20 fillér került kiosztásra. Alig van jótékonysági akció, amelyben az Auguszta­ Alap részt ne vett volna nagyobb össze­gekkel. Egyszeri adományok címén (központi népkonyha, mentők, magántisztviselők, művészek segélyezése, zsidó ortodox népkonyha, kórházak), továbbá vasgyárűk előállítási költségeire kiadott 127.635 korona 70 fillért. Az Alap vagyoni álla­pota tehát a következő: Az összes bevételek 693.112 korona 10 fillér, kiadások 317.684 korona 69 fillér, tiszta készpénzvagyon 375.427 korona 41 fillér. — Hősi halál. Szentpáli Béla magyar királyi posta- és távirsi tiszt, tartalékos hadnagy az északi harcéren hősies küzdelem közben szerzett betegségében meghalt harminckétéves korában. Dr. Nagy Gyula ügyvéd, tartalékos honvédhad­nagy a galiciai harctéren a Janisek­a-Zamkowa melletti csatában október 28-án hősi halált halt. Engesszer József honvédfőhadnagy Galiciában megsebesült és hősi halált halt. Móni Andor tartalékos honvédhadnagy Galiciában hősi halált halt. Iharos Mihály tartalékos honvédh­adnagy Galiciá­ban hősi halált halt. Ifj. dr. Feletár Béla ügyvédjelölt, a szászvárosi cs. és kir. 64. gyalogezred hadapródja az északi harctéren hősi halált halt. Ternovits Ödön a cs. és kir. 70. gyalogezred zászlósa, szeptember 11-én Komarevnált, ellenséges go­lyótól találva elesett. Az elhunytban Ternovits Ödön Már. ellenőr és neje egyetlen fiát gyászolja. Siménfalvi Székely Kázmér, a 32. gyalogezred egyéves önkéntes­ tizedese az északi harctéren történt megsebesülése következtében hősi halált halt. Eperjesről jelentik: Hafner Gottfried főhadnagy és Egger Zsigmond hadnagy, mindketten az eperjesi csá­szári és királyi 67. gyalogezredben, hősi halált haltak az északi harctéren. — Az Akadémia H. osztályának új titkára. Az Akadémia megválasztotta a II. osztály titkán rárá Fejérpatakii László rendes tagot . Hazai parancsőrtisztje a harctéren. A hor­védelmi miniszter parancsőrtisztje, Nyékhegyi Fe­renc vezérkari százados, néhai báró Fejérváry Géz­a unokaöcscse, tegnap este elutazott a harctéri Négy évig volt báró Hazai mellett és előzékeny roc­kórával sok barátot és tisztelőt szerzett Utóda Kubinyi György alezredes, a koronaőrség parancs­noka lett, aki kapitány korában már teljesített ha­sonló szolgálatot Jekelfalussy Lajos akkori minis­z­ter oldalán. — Az önkéntes őrsereg szemléje. Gr. Andrássy Gyula, az önkéntes őrsereg főparanc­soka, vasárnap délután szemlét tartott az első ,­s harmadik kerülethez tartozó önkéntesek egy rész felett, a Magyar Atlétikai Club margitszigeti pályá­ján. Az őrsereg tagjai délután két órakor gyüle­keztek a Nemzeti Szalonban és délután fél három órakor vonultak fel mintegy ötszázan Déry Bél központi parancsnok vezetésével a Margitszigete Négy órakor érkezett meg gróf Andrássy Gyuli valamint Berzeviczy Albert és Szterényi József fő­parancsnokok is. Déry Béla jelentést tett a csapa­tokról és azok számerejéről, mire gróf Andrássy Gyula megtartotta a szemlét. A szemle után maga elé kérette a szakaszparancsnokokat és hosszabb beszédet intézett hozzájuk, amelyben arra­ kérte őket, hogy továbbra is oly buzgalommal, ügyszere­tettel és áldozatkészséggel járjanak el, mint azt eddig tették. Egyszersmind elismerését fejezte ki, hogy a csapatok oly rövid idő alatt a katonás ren­det és mozdulatokat elsajátították. Arra kérte a szakaszparancsnokokat, hogy elismerését és köszö­netét tolmácsolják az őrsereg tagjainak. Ezzel a szemle véget ért. A csapatok gróf Andrássy Gyulát lelkesen megéljenezték. — Németek hálája szeretetünkért. Tudjuk, hogy az ország lakossága milyen szeretettel fo­gadta mindenütt a nálunk megfordult német kato­nákat. Elment ennek a hire Németországba és most kedves módon fejezte ki egy német társaság a ma­gyarok iránt való háláját és rokonszenvét. Mint Szegedről jelentik, az ottani Vörös Kereszt Egyesü­let üdítő állomásának 5 koronát küldtek Reichen­bergből, s az adományhoz egy levelet mellékeltek, amelyben jelezték, hogy fillérekből gyűjtötték össze a pénzt. A levél legérdekesebb része így szól: „Feladóként az „Éjjeli őrök társasága" sze­repel a pénzesutalványon. Intelligens fiatalembe­reknek ez a csoportja — amint ezt bizonyára észre is vehetik — lelkesül a hazáért és főleg a magya­rokat bírták szívükbe. Hallottunk arról a kedves bánásmódról, amelyben a magyarok német testvé­reinket részesítették s ez késztet bennünket hálára. Van közöttünk olyan is, aki már részt vett a háború­ban- Egy főhadnagy barátunk Kassán nagyon ked­ves fogadtatásban részesült s ez idő szerint közöt­tünk van. Még egyszer elragadtatásunknak adunk kifejezést a derék és bátor magyar nemzet iránt s reméljük, hogy igazságos ügyünk végül is diadal­maskodik. Éljenek a magyarok!" A levél, amely német nyelven van irva, e két magyar szóval fejeződik be. ..Éljen magyarul!" — A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjinté­zetének igazgatósága ülést tart most csütörtökön, e hónap 12-én délután három órakor, amelyre az igazgatóság tagjait ezen az úton hívja meg az el­nökség. A napirend tárgya: folyó ügyek és döntés a nemzeti k­ölcsönre való előjegyzés tárgyában. K­urussat tanulnak a németek. Berlinből je­lentik. A kormány elrendelte, hogy Danzigban és Brombergben orosz nyelvtanfolyamokat ren­dezzenek katonatisztek­ és közigazgatási tisztvise­lők számára. Erre a rendelkezésre az adott okot, hogy a német hadsereg orosz területeket foglalt el, amelyeken német közigazgatást rendeztek be és szükséges, hogy a katonatisztek és tisztviselők a néppel orosz nyelven érintkezzenek. Adományok. Következő adományokat küldték hozzánk: Harting Jakab (Dombovár) a Ma­gyar Vörös Kereszt Egyesületnek 3 koronát, Veitzik Sánoor távíró-felvigyázó (Óbecse) 3 koronát a Ma­gyar Vörös Kereszt Egyesületnek; Tarjánné Hanzulo­vics A. (Tiszaújhely) 2 koronát a hadbavonult sebesült katonák segélyezésé­n; Willner Miklós és neje (Buda­pest) 10 koronát a háborúban elesettek özvegyei és árvái számára; K­opper Jenőné állomásfőnök neje (Sziklaszoros) 1 Koronát az önkéntes féle­lmiszerosztó Társaságnak;­­ egy Procskó Mihályné 3 koronát (Bu­dapest) a ha'" .vonultak karácsonyára. A nemes célú adományokat ,em­eltetésük helyére juttatjuk­ Az október 31-én lejárt előfizetéseket kérjük sürgősen megtptatik­, hogy a kiadóhivatal szétküldési munkájában fennaka­dás ne legyen.

Next