Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)

1914-11-14 / 286. szám

— Magyar gőzös zátonyon. Forméból jelentik: Ax Ungaro Croata tengerhajózási társaság Cirkvenica nevű gőzöse Cherso kikötője előtt, a Kovacine nevű világítótorony közelében zátonyra futott. A parancsnok táviratban jelentette, hogy «»»próbálja a hajónak a zátonyról való levon­ta­tását. Veszedelem nincs. Az igazgatóság értesítése szerint a Cirkvenica nevü hajó tegnap délután in­dult el rendes chersoi járatára, estefelé azonban heves sirocco támadt s a viharhoz később bóra, majd havazás járult.­­ A segítő­ akció­­ra hadbavonultak családjait segítő X. kerületi helyi bizottság dr. Szalay Sándor elöljáró elnökletével gyűlést tartott, amelyen az előadó közölte, hogy az első ízben kibocsátott gyüjtőíveken eddig begyült 8207 korona. A másodízben kibocsátott gyüjtőíveken tüzelőanyagra begyült 170 korona. Hogy a kerület szegényei részben ingyen, részben kedvez­ményes árban kaphassanak szenet, az elöljáróság nagyobb szénmegrendelést fog tenni. — A Czakó­ utcai elemi iskola tanítótestülete dicséretes munkásságot fej­tett ki a hadbavonult katonáknak meleg ruhával való ellátása körül. — Az I. kerületi Általános Közjótékony­sági Egyesület, amelynek élén gróf Apponyi Albertné elnök és dr. Rottenbiller Fülöp ügyvezető elnök álla­nak, népkonyhájában élelemmel látja el a környék szegényeit. — Katonáink részére karácsonyi ajándékul a Budapesti Központi Segítő Bizottság katonai ruhá­zati osztálya a­­ főváros területén ötven gyűjtőládában szivart és cigarettát gyűjt.­­ A Városi Népsegítő Iro­dához vasúti jegykéréssel fordulnak olyanok, akik a vidéki kórházakban ápolt sebesült rokonaikat akarják meglátogatni. Az államvasutak nem engedélyeznek ingyen vasúti jegyet ezen a címen, csak a Déli Vasút és a Kassa-Oderbergi Vasút. — A­ Lipótvárosi Kaszinó a hadbavonult katonák részére cigarettát és csokolá­dét küld karácsonyi ajándékul. A kaszinó külön auto­mobilon eszközli a szállítást. — A székesfőváros har­madik kerületének választmánya ülést tartott, amelyen beszámoltak a kerületben a választmány által indított népsegítő mozgalom eddigi eredményeiről. A segítő­akció úgy a hadbavonultak ínségbe jutott családtagjai­nak, mint pedig a háború folytán munka és kereset nélkül maradtak felsegítésére is kiterjedt. — Szilágy­somlyóról jelentik: A hazai román tanítók országos bizottságot alakítottak, hogy a harcban megsebesült katonákat segítsék és kötszereket és feh­érnemüeket gyűjtsenek katonáink részére. — Az Auguszta kará­csonyi dobozt pénteken állították ki a Károly­ körút 3. számú ház egyik üzlethelyiségében. A helyiségben hatalmas karácsonyfa alatt állanak a dobozok, ame­lyek különféle összetételűek, de mindegyik doboz ha­sonló tartalmú. Élvezeti cikkek vannak bennük, olya­nok, amelyek kézbesítését megengedi a hadvezetőség. Más karácsonyi Ajándékot a táborba nem lehet küldeni. — Magyarok drámája Amerikában. András­csík György és felesége Zemplénm­egyéből tíz évvel ezelőtt vándorolt ki Amerikába. Négy héttel ezelőtt a pennsylvaniai Homesteadról Fort Dody­ra kerül­tek. Férj és feleség állandóan civakodtak, nem volt egy békés órájuk s a férj annyira, elkesere­dett, hogy ivásnak adta magát. Legutóbb revolvert vásárolt és egyik este hat óra tájban le akarta lőni a feleségét, de az asszony elmenekült. Másnap meg­várta, míg az asszony visszatér és háromszor egy­másután rálőtt. Mind a három golyó talált s a sze­rencsétlen asszony holtan esett össze. A gyilkos menekülni, próbát, de a lövések zajára összefutott szomszédok elfogták és átadták a rendőröknek. Há­rom gyermekét juttatta árvaságra. — Előadás a világháború pénzügyeiről. A Szabad Líceum és­ az Erzsébet Népakadémia által rendezett előadás-sorozaton vasárnap, 15-ikén, délután hat óra­kor dr. Hantos Elemér országgyűlési képviselő tart előadást a világháború pénzügyeiről. Az előadás helye a Múzeum­ körút 4. számú Trefort-kerti épület. — öngyilkos számtiszt. Szegedről jelentik: Lakos István katonai számtiszt, Lakos Lajos nagy­váradi városi főlevéltáros fia, aki három nappal ez­előtt érkezett ide Nagyváradról, az éjjel szálloda­beli lakásán agyonlőtte magát. Az öngyilkos levelet hagyott hátra szüleinek. — A táplálkozás reformja. A zuglói női kerté­szeti, gazdasági és háztartási tanfolyam tanári kara vasárnap délután négy órakor az intézet helyiségében (VII. Egressy-út 71) előadást rendez, amelyen dr. Madzsar József és dr. Somogyi Mihály a táplálko­zók reformkérdéséről tartanak egy-egy fölolvasást. — Adományok műlábra. Pénteken a követ­kező adományok érkeztek kiadóhivatalunkba mű­lábra: Bartakovics­­Ágostné (Budapest) 20 korona, 94.417. számú előfizető 4 korona. A nemesszivü adományokat rendeltetésük megjelölésével továb­bítottuk a Vöröskeresztnek. — összeégett asszony. Léváról jelentik: Zsim­lér községben ifjabb Paksa Jónásné tüzet rakott. Közben egy petroleummal teli üveg felborult. Né­hány pillanat alatt a szerencsétlen asszony fáklya­ként lobogó tűzzel égni kezdett. Az asszony oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a lévai kórház­ban meghalt. Férje jelenleg a harctéren küzd. — Rendőrségi hírek. Szerencsétlenség tolatás közben. A rákosi rendezőpályaudvaron tolatás közben Koncz János vasúti munkás egy mozdony alá került, amelynek kerekei jobb láb­ fejét elvágták. A mentők a Bethesda-kórházba vitték.­­ Rabló cigánygyerekek. Berecz Józsefnének a Kisfaludy­ utca 28. számú ház­ban lévő dohánytőzsdéjébe beállított három tizen­három-tizennégy éves cigánygyerek. Felkaptak, egy csomó villamosjegyet és újságot és elszaladtak. A trafi­kosnő utánuk futott, míg azonban a gyerekeket ker­gette, az egyik visszalopózott a trafikba és a fiókból húsz koronát lopott ki A rendőrség nyomozza a tolvajokat. — Gyászrovat. Poszvék Sándort, a soproni evangélikus teológia nyugalmazott igazgatóját, aki hetvenhat éves korában szívszélhűdés következté­ben meghalt, — mint Sopronból jelentik — tegnap temették el nagy részvéttel. A gyászszertartást Gyurátz Ferenc püspök végezte. Poszvék Sándor a magyarhoni evangélikus egyház életében jelentős szerepet vitt. Az egyetemes egyház főjegyzője volt, magyar és német nyelven élénk irodalmi műkö­dést fejtett ki. Érdemei elismeréseül a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Ráth Iván, Ráth Zsigmond királyi táblai tanács­elnök fia, huszonhárom éves korában Budapesten el­hunyt. Dr. Tóth Dániel, Miskolc város tiszti főügyésze, negyvenéves korában elhunyt. WWWWWVWWIAVVVWWVWVWVWV PESTI NAPLÓ1 im. november . 1288. tzom-r­ől . Két érdekes és a­ktuális könyvet kaphat in­gyen dr. Keleti és Murányi vegyészeti gyárától Új­pesten. Kérje a könyveket azonnal. Címük: „Egészség és fertőtlenítés" és „Hogyan védekezzünk a kolera ellen."­­ A Télikertnek (Jardin d'Hiver) új műsora egytől-egyig érdekes és rendkívül vidám. Táncok, komikus énekszámok, kacagtató bohózatok váltakoz­nak benne. Vasárnap délután 4 órakor olcsó helyáru előadás lesz Milda Breiten német kabarédiva fel­léptével. Darka krónika 71 cégére? bün — VtSleS. utdn — A tapsok Konfirmációhoz készíti elő a nagytiszteletü mr a növendékeit, miközben kifejti, hogy a cégéres bűnben lejedzők nem járulhatnak az úrvacso­rához. — Tudjátok-e, — kérdezi a gyermekeket, — mi az a cégér? Mély hallgatás. — Ide figyeljetek! Ha egy ház falára kifestve láttok egy csizmát, mit gondoltok, ki lakik benne? — Csizmadia. — Ha egy ollót láttok, ki lakik ott? — Szabó. — S ha egy patkót? — Kovács. — No látjátok, a csizma a csizmadiának, az olló a szabónak, a patkó a kovácsnak a cégére. Ezekről a cégérekről ismerjük meg az illető mes­terembereket s éppen igy az életükről és a maga­viseletükről ismerünk rá a cégéres bűnben leled­zőkre. A nagytiszteletü, befejezvén a körülírást, most fölteszi a kérdést: — Nos, fiaim, kik nem járulhatnak tehát az urvacsorához? Egy kis fici meggyőződéssel vágja ki a fele­letet: — A cégéres bűnben szenvedő csizmadiák, szabók és kovácsok. * A piacon találkozik két asszony. — Jó napot, Kuzlikné asszonyt — mondja az egyik. — Hogy van megelégedve az új élettel? Jól viseli magát a férje? — Már nem vagyok Kuzlikné, már nincsen férjem. — Hogyan? Hisz együtt élnek, amint tudom. — Együtt, együtt, de már nem vagyok a fe­lesége. — Nem értem. — Mikor szakácsné voltam nála, nagyszerű ember volt a Kuzlik, de azután, hogy feleségül vett, nem lehetett vele bírn. Elvá­ltam tőle, most ismét a szakácsnéja vagyok és újra én vagyok az úr a háznál. Úgy élünk, mint a galambok. * A háborús darab szerzője eldicsekedik a pre­mierje után. .— Azok a tapsok! Csak ugy zúgott a szinház! — No igen, — mondja a barátja, — mikor a felvonásközökben a győzelmi hírekről szóló táv­iratokat felolvasták. SZÍNHÁZ, művészet (*) Filharmónia. A tempókat metronomszerű pontossággal beállították, a rithmikai és dinamikai árnyalatokat­ úgyszólván leheletnyi finomságokra meghatározták a nagy orkeszterművészek és a Beethoven kultusz rajongói tradícióvá ötvözték e stílusmeghatározást : a c-moll szimfónia reprodu­kálási szabályai szinte pontokba van foglalva, melyre féltékenyen vigyáznak a hívők. A karmes­ternek ismerni kell ezeket az ércbevésett szabályo­kat, azután még egy kis szere­­sés diszpozíció a zenekar kedvező hangulata és a Sors szimfónia ma­gasztos muzsikáját boldogan fogadják el a pál­cája nyomán. Akik számára pedig több a c-moll szimfónia, mint a kilenc közül az ötödik, azoknak a legnagyobb karmester értelmezése sem adja meg az igaziság érzését. Valahogyan a Sors szimfónia az, amelyet az ilyen ember — maga-maga szeretne eldirigálni ! Az ilyenek pápábbak a pápánál, az ilyeneknek Löwe, Weingartner vagy Kerner egy­formán megirigyelt és gáncsolt magyarázója lehet csak az Ötödiknek. A nagy világfelfordulás sok mélyen szunnyadó nemes ellágyulást és szeretetet vált most ki az emberekből és ezért talált ma min­denki többet ebben a muzsikában, mint máskor. Ezeken a meg sem magyarázható érzés-kibuggya­násokon épült azután fel az a lelkesültség is, amely a karmester és a zenekar egészen közepes produk­cióját túlbecsülte. Elég i­s jutna most a tanulásra és az igen meghatározott stílusú zeneművek elő­adása tempókban korrektebb, jó hangzásban bizton­ságosabb is lehetne. A műsor másik jelentős száma Dohnányi Suite-je volt. Csak legnagyobb elragadta­tással szólhatunk e többször méltányolt nagy­szerű alkotásról, mely tartalmi gazdagsága, mesteri felépítése és színpompás hangszerelése révén a szerző legsikerültebb kompozíciói között is első sor­ban áll. A Pierrette fátyla témáival találkozunk a suite első és negyedik tételében. A harmadik tételt, a kissé banális románcot kevésbé szeretjük, mint az első tétel nemes témáját és mesteri variációit, az utolsó tétel pergő rithmusai finom humora szi­porkázó ötletességében megkapóan hatásos. Dohná­nyi ragyogó kompozíciójának értékes szépségeit a közönség alig méltányolta, nem értették meg, nem élvezték e finom, tehetséges muzsikát, amivel persze egy cseppet sem lett homályosabb a tün­döklése. A műsor „népszerű" része annál nagyobb sikert hozott a filharmonikusoknak. A Tannhäuser­nyitány mindenkihez megtalálta az utat. Pedig a vonósok gyengék, a rézfúvók meg igen sokszor hi­degek és merevek voltak. Weber „Felhívás kerin­gőre" hangjaira pedig rithmikusan hajladoztak a fejek ezrei a nézőtéren. Ez népszerű! Weingartner hangszerelése virtuózus. A zongora darabot Berlioz, az atyamester is meghangszerelte, persze a fölényes Weingartner modern zenekarán teltebb hanggal énekel a théma, a felépítése merészebb, az ellen­pontozása bravúrosabb. A Népoperában minde­n he­lyet napok előtt lefoglaltak erre az estére. Az olcsó filharmónia a zene nélkül maradt világvárosban szinte eseményt jelentő annak a közönségnek, amely eddig nem járt hangversenyekbe, amelyik meg járt, azt boldoggá teszi és hálaérzésében a produkciókkal szemben kritikátlanná is. (*) Jótékonycélú képkiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A Magyar Képzőművészek Segítő­ Bizottsága sikerült képkiállítást rendezett a Szép­művészeti Múzeumban a hadbavonult és ínséges művészek javára. A kiállítást, amely értékes anya­gával — s ebben az anyagban a Képzőművészeti Társulat tulajdonát képező s most a Segítő­ Bizott­ságnak adományozott műtörténeti értékű alkotások is szerepelnek — sikerült műcsarnoki tárlatokra" emlékeztet, Mag­yar-Mannheimer Gusztáv, a kiváló festőművész rendezte ízléssel és buzgalommal. Mint­egy háromszázötven kép és szobor van elrendezve a kiállítás céljára átengedett két földszinti terem­ben. Csaknem az összes jónevű magyar művészek szerepelnek ezen a jótékony célú tárlaton, amely­nek sikere érdekében összefogtak a legkülönbözőbb irányokat képviselő festők és szobrászok is. A szob­rászok közül Szamovolszky, Vedres, Ligeti, Kis­s-R­ndi-Stróbl, Istók,­ Róna, Zala, Horvay, Teles.

Next