Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)
1914-11-14 / 286. szám
— Magyar gőzös zátonyon. Forméból jelentik: Ax Ungaro Croata tengerhajózási társaság Cirkvenica nevű gőzöse Cherso kikötője előtt, a Kovacine nevű világítótorony közelében zátonyra futott. A parancsnok táviratban jelentette, hogy «»»próbálja a hajónak a zátonyról való levontatását. Veszedelem nincs. Az igazgatóság értesítése szerint a Cirkvenica nevü hajó tegnap délután indult el rendes chersoi járatára, estefelé azonban heves sirocco támadt s a viharhoz később bóra, majd havazás járult. A segítő akcióra hadbavonultak családjait segítő X. kerületi helyi bizottság dr. Szalay Sándor elöljáró elnökletével gyűlést tartott, amelyen az előadó közölte, hogy az első ízben kibocsátott gyüjtőíveken eddig begyült 8207 korona. A másodízben kibocsátott gyüjtőíveken tüzelőanyagra begyült 170 korona. Hogy a kerület szegényei részben ingyen, részben kedvezményes árban kaphassanak szenet, az elöljáróság nagyobb szénmegrendelést fog tenni. — A Czakó utcai elemi iskola tanítótestülete dicséretes munkásságot fejtett ki a hadbavonult katonáknak meleg ruhával való ellátása körül. — Az I. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület, amelynek élén gróf Apponyi Albertné elnök és dr. Rottenbiller Fülöp ügyvezető elnök állanak, népkonyhájában élelemmel látja el a környék szegényeit. — Katonáink részére karácsonyi ajándékul a Budapesti Központi Segítő Bizottság katonai ruházati osztálya a főváros területén ötven gyűjtőládában szivart és cigarettát gyűjt. A Városi Népsegítő Irodához vasúti jegykéréssel fordulnak olyanok, akik a vidéki kórházakban ápolt sebesült rokonaikat akarják meglátogatni. Az államvasutak nem engedélyeznek ingyen vasúti jegyet ezen a címen, csak a Déli Vasút és a Kassa-Oderbergi Vasút. — A Lipótvárosi Kaszinó a hadbavonult katonák részére cigarettát és csokoládét küld karácsonyi ajándékul. A kaszinó külön automobilon eszközli a szállítást. — A székesfőváros harmadik kerületének választmánya ülést tartott, amelyen beszámoltak a kerületben a választmány által indított népsegítő mozgalom eddigi eredményeiről. A segítőakció úgy a hadbavonultak ínségbe jutott családtagjainak, mint pedig a háború folytán munka és kereset nélkül maradtak felsegítésére is kiterjedt. — Szilágysomlyóról jelentik: A hazai román tanítók országos bizottságot alakítottak, hogy a harcban megsebesült katonákat segítsék és kötszereket és fehérnemüeket gyűjtsenek katonáink részére. — Az Auguszta karácsonyi dobozt pénteken állították ki a Károly körút 3. számú ház egyik üzlethelyiségében. A helyiségben hatalmas karácsonyfa alatt állanak a dobozok, amelyek különféle összetételűek, de mindegyik doboz hasonló tartalmú. Élvezeti cikkek vannak bennük, olyanok, amelyek kézbesítését megengedi a hadvezetőség. Más karácsonyi Ajándékot a táborba nem lehet küldeni. — Magyarok drámája Amerikában. Andráscsík György és felesége Zemplénmegyéből tíz évvel ezelőtt vándorolt ki Amerikába. Négy héttel ezelőtt a pennsylvaniai Homesteadról Fort Dodyra kerültek. Férj és feleség állandóan civakodtak, nem volt egy békés órájuk s a férj annyira, elkeseredett, hogy ivásnak adta magát. Legutóbb revolvert vásárolt és egyik este hat óra tájban le akarta lőni a feleségét, de az asszony elmenekült. Másnap megvárta, míg az asszony visszatér és háromszor egymásután rálőtt. Mind a három golyó talált s a szerencsétlen asszony holtan esett össze. A gyilkos menekülni, próbát, de a lövések zajára összefutott szomszédok elfogták és átadták a rendőröknek. Három gyermekét juttatta árvaságra. — Előadás a világháború pénzügyeiről. A Szabad Líceum és az Erzsébet Népakadémia által rendezett előadás-sorozaton vasárnap, 15-ikén, délután hat órakor dr. Hantos Elemér országgyűlési képviselő tart előadást a világháború pénzügyeiről. Az előadás helye a Múzeum körút 4. számú Trefort-kerti épület. — öngyilkos számtiszt. Szegedről jelentik: Lakos István katonai számtiszt, Lakos Lajos nagyváradi városi főlevéltáros fia, aki három nappal ezelőtt érkezett ide Nagyváradról, az éjjel szállodabeli lakásán agyonlőtte magát. Az öngyilkos levelet hagyott hátra szüleinek. — A táplálkozás reformja. A zuglói női kertészeti, gazdasági és háztartási tanfolyam tanári kara vasárnap délután négy órakor az intézet helyiségében (VII. Egressy-út 71) előadást rendez, amelyen dr. Madzsar József és dr. Somogyi Mihály a táplálkozók reformkérdéséről tartanak egy-egy fölolvasást. — Adományok műlábra. Pénteken a következő adományok érkeztek kiadóhivatalunkba műlábra: BartakovicsÁgostné (Budapest) 20 korona, 94.417. számú előfizető 4 korona. A nemesszivü adományokat rendeltetésük megjelölésével továbbítottuk a Vöröskeresztnek. — összeégett asszony. Léváról jelentik: Zsimlér községben ifjabb Paksa Jónásné tüzet rakott. Közben egy petroleummal teli üveg felborult. Néhány pillanat alatt a szerencsétlen asszony fáklyaként lobogó tűzzel égni kezdett. Az asszony oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a lévai kórházban meghalt. Férje jelenleg a harctéren küzd. — Rendőrségi hírek. Szerencsétlenség tolatás közben. A rákosi rendezőpályaudvaron tolatás közben Koncz János vasúti munkás egy mozdony alá került, amelynek kerekei jobb láb fejét elvágták. A mentők a Bethesda-kórházba vitték. Rabló cigánygyerekek. Berecz Józsefnének a Kisfaludy utca 28. számú házban lévő dohánytőzsdéjébe beállított három tizenhárom-tizennégy éves cigánygyerek. Felkaptak, egy csomó villamosjegyet és újságot és elszaladtak. A trafikosnő utánuk futott, míg azonban a gyerekeket kergette, az egyik visszalopózott a trafikba és a fiókból húsz koronát lopott ki A rendőrség nyomozza a tolvajokat. — Gyászrovat. Poszvék Sándort, a soproni evangélikus teológia nyugalmazott igazgatóját, aki hetvenhat éves korában szívszélhűdés következtében meghalt, — mint Sopronból jelentik — tegnap temették el nagy részvéttel. A gyászszertartást Gyurátz Ferenc püspök végezte. Poszvék Sándor a magyarhoni evangélikus egyház életében jelentős szerepet vitt. Az egyetemes egyház főjegyzője volt, magyar és német nyelven élénk irodalmi működést fejtett ki. Érdemei elismeréseül a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Ráth Iván, Ráth Zsigmond királyi táblai tanácselnök fia, huszonhárom éves korában Budapesten elhunyt. Dr. Tóth Dániel, Miskolc város tiszti főügyésze, negyvenéves korában elhunyt. WWWWWVWWIAVVVWWVWVWVWV PESTI NAPLÓ1 im. november . 1288. tzom-ről . Két érdekes és aktuális könyvet kaphat ingyen dr. Keleti és Murányi vegyészeti gyárától Újpesten. Kérje a könyveket azonnal. Címük: „Egészség és fertőtlenítés" és „Hogyan védekezzünk a kolera ellen." A Télikertnek (Jardin d'Hiver) új műsora egytől-egyig érdekes és rendkívül vidám. Táncok, komikus énekszámok, kacagtató bohózatok váltakoznak benne. Vasárnap délután 4 órakor olcsó helyáru előadás lesz Milda Breiten német kabarédiva felléptével. Darka krónika 71 cégére? bün — VtSleS. utdn — A tapsok Konfirmációhoz készíti elő a nagytiszteletü mr a növendékeit, miközben kifejti, hogy a cégéres bűnben lejedzők nem járulhatnak az úrvacsorához. — Tudjátok-e, — kérdezi a gyermekeket, — mi az a cégér? Mély hallgatás. — Ide figyeljetek! Ha egy ház falára kifestve láttok egy csizmát, mit gondoltok, ki lakik benne? — Csizmadia. — Ha egy ollót láttok, ki lakik ott? — Szabó. — S ha egy patkót? — Kovács. — No látjátok, a csizma a csizmadiának, az olló a szabónak, a patkó a kovácsnak a cégére. Ezekről a cégérekről ismerjük meg az illető mesterembereket s éppen igy az életükről és a magaviseletükről ismerünk rá a cégéres bűnben leledzőkre. A nagytiszteletü, befejezvén a körülírást, most fölteszi a kérdést: — Nos, fiaim, kik nem járulhatnak tehát az urvacsorához? Egy kis fici meggyőződéssel vágja ki a feleletet: — A cégéres bűnben szenvedő csizmadiák, szabók és kovácsok. * A piacon találkozik két asszony. — Jó napot, Kuzlikné asszonyt — mondja az egyik. — Hogy van megelégedve az új élettel? Jól viseli magát a férje? — Már nem vagyok Kuzlikné, már nincsen férjem. — Hogyan? Hisz együtt élnek, amint tudom. — Együtt, együtt, de már nem vagyok a felesége. — Nem értem. — Mikor szakácsné voltam nála, nagyszerű ember volt a Kuzlik, de azután, hogy feleségül vett, nem lehetett vele bírn. Elváltam tőle, most ismét a szakácsnéja vagyok és újra én vagyok az úr a háznál. Úgy élünk, mint a galambok. * A háborús darab szerzője eldicsekedik a premierje után. .— Azok a tapsok! Csak ugy zúgott a szinház! — No igen, — mondja a barátja, — mikor a felvonásközökben a győzelmi hírekről szóló táviratokat felolvasták. SZÍNHÁZ, művészet (*) Filharmónia. A tempókat metronomszerű pontossággal beállították, a rithmikai és dinamikai árnyalatokat úgyszólván leheletnyi finomságokra meghatározták a nagy orkeszterművészek és a Beethoven kultusz rajongói tradícióvá ötvözték e stílusmeghatározást : a c-moll szimfónia reprodukálási szabályai szinte pontokba van foglalva, melyre féltékenyen vigyáznak a hívők. A karmesternek ismerni kell ezeket az ércbevésett szabályokat, azután még egy kis szeresés diszpozíció a zenekar kedvező hangulata és a Sors szimfónia magasztos muzsikáját boldogan fogadják el a pálcája nyomán. Akik számára pedig több a c-moll szimfónia, mint a kilenc közül az ötödik, azoknak a legnagyobb karmester értelmezése sem adja meg az igaziság érzését. Valahogyan a Sors szimfónia az, amelyet az ilyen ember — maga-maga szeretne eldirigálni ! Az ilyenek pápábbak a pápánál, az ilyeneknek Löwe, Weingartner vagy Kerner egyformán megirigyelt és gáncsolt magyarázója lehet csak az Ötödiknek. A nagy világfelfordulás sok mélyen szunnyadó nemes ellágyulást és szeretetet vált most ki az emberekből és ezért talált ma mindenki többet ebben a muzsikában, mint máskor. Ezeken a meg sem magyarázható érzés-kibuggyanásokon épült azután fel az a lelkesültség is, amely a karmester és a zenekar egészen közepes produkcióját túlbecsülte. Elég is jutna most a tanulásra és az igen meghatározott stílusú zeneművek előadása tempókban korrektebb, jó hangzásban biztonságosabb is lehetne. A műsor másik jelentős száma Dohnányi Suite-je volt. Csak legnagyobb elragadtatással szólhatunk e többször méltányolt nagyszerű alkotásról, mely tartalmi gazdagsága, mesteri felépítése és színpompás hangszerelése révén a szerző legsikerültebb kompozíciói között is első sorban áll. A Pierrette fátyla témáival találkozunk a suite első és negyedik tételében. A harmadik tételt, a kissé banális románcot kevésbé szeretjük, mint az első tétel nemes témáját és mesteri variációit, az utolsó tétel pergő rithmusai finom humora sziporkázó ötletességében megkapóan hatásos. Dohnányi ragyogó kompozíciójának értékes szépségeit a közönség alig méltányolta, nem értették meg, nem élvezték e finom, tehetséges muzsikát, amivel persze egy cseppet sem lett homályosabb a tündöklése. A műsor „népszerű" része annál nagyobb sikert hozott a filharmonikusoknak. A Tannhäusernyitány mindenkihez megtalálta az utat. Pedig a vonósok gyengék, a rézfúvók meg igen sokszor hidegek és merevek voltak. Weber „Felhívás keringőre" hangjaira pedig rithmikusan hajladoztak a fejek ezrei a nézőtéren. Ez népszerű! Weingartner hangszerelése virtuózus. A zongora darabot Berlioz, az atyamester is meghangszerelte, persze a fölényes Weingartner modern zenekarán teltebb hanggal énekel a théma, a felépítése merészebb, az ellenpontozása bravúrosabb. A Népoperában minden helyet napok előtt lefoglaltak erre az estére. Az olcsó filharmónia a zene nélkül maradt világvárosban szinte eseményt jelentő annak a közönségnek, amely eddig nem járt hangversenyekbe, amelyik meg járt, azt boldoggá teszi és hálaérzésében a produkciókkal szemben kritikátlanná is. (*) Jótékonycélú képkiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A Magyar Képzőművészek Segítő Bizottsága sikerült képkiállítást rendezett a Szépművészeti Múzeumban a hadbavonult és ínséges művészek javára. A kiállítást, amely értékes anyagával — s ebben az anyagban a Képzőművészeti Társulat tulajdonát képező s most a Segítő Bizottságnak adományozott műtörténeti értékű alkotások is szerepelnek — sikerült műcsarnoki tárlatokra" emlékeztet, Magyar-Mannheimer Gusztáv, a kiváló festőművész rendezte ízléssel és buzgalommal. Mintegy háromszázötven kép és szobor van elrendezve a kiállítás céljára átengedett két földszinti teremben. Csaknem az összes jónevű magyar művészek szerepelnek ezen a jótékony célú tárlaton, amelynek sikere érdekében összefogtak a legkülönbözőbb irányokat képviselő festők és szobrászok is. A szobrászok közül Szamovolszky, Vedres, Ligeti, Kiss-Rndi-Stróbl, Istók, Róna, Zala, Horvay, Teles.