Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)

1914-11-26 / 298. szám

12 Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ BV, november 26. (298. szám) tarka krónika ) vaskereszt — Boszu — Hogyan lett pék A motoros­ ütegeknél dolgozó katonáink tudva­levőleg megkapták a vaskeresztet Van a kitünte­tett harcosok között egy nagyváradi fiú, akiről most a következő históriát beszélik váradi barátai kö­rében.­­ Amikor az ezredes feltűzte a katonák mellére a vaskeresztet, mind ragyogó szemmel, büszkén álltak a sorban, egyedül B. Noldi fogadta közön­yös arccal a kitüntetést. — Mi az, nem örül neki? — kérdezte az ez­redes. — Hiszen ez rendkívüli kitüntetés! — Örülök, — felelte B. Noldi, de nagyon sava­nyúan nézett az ezredesre. — Hát mit szeretne jobban — kérdezte a pa­rancsnok — a vaskeresztet, vagy száz koronát? — Száz koronát! — felelte mohón a katona. Az ezredes jókedvében volt, s a markába nyo­mott száz koronát. Noldi szépen megköszönte, az­után megkérdezte az ezredest: — Mibe kerülhet egy ilyen vaskereszt? — Egy koronába talán — felelte az ezredes. — Akkor — mondta Noldi — visszaadok egy koronát. Legyen kilencvenkilenc koronám és egy vaskeresztem­. Zsúfra volt hivatalos két színész. Hogy egyéb­ről ne is beszéljünk, a zsúr sok nagyszerű enni­­nnivalót ígért, ami a mai világban nem utolsó dolog. Az egyik színész előtt azonban óriási aka­dály sötét lett: nem volt se frakkja, se szmokingja, ellentétben a másikkal, aki mind a két ruhadarab­nak boldog tulajdonosa volt. A barátja addig zoko­gott neki, amíg megszánta s odaadta kölcsönbe a frakkját. Megjelentek a zsuron s a kölcsönző uzsora­kamatokat kezdett szedni a frakkért. Lépten-nyo­mon dicsérte a barátja frakkját s megkérdezte tőle: — Hol szerezted ezt a pompás frakkot? Soha egy ruha nem állott rajtad. A kölcsönvevő feszengett, integetett a barátjá­nak, de ez folytatta a kínzást. — Nagyszerű frakk! Ezt nem is szabták. Talán benne se illettél. És így tovább. A szegény ember úgy érezte, hogy mindenki tudja az ő frakkjának titkát. Nem tudta már tovább állni, megragadta a pincér kar­járt és leöntötte magát tojásos mártással. — Megbosztultalak, nyomorult! — súgta oda a barátjának. — Új önkéntesek beszélgetnek. Az egyik tüzér, a másik pék. —Mondd csak — kérdezi a tüzér —, hogyan jutottál te erre a kényelmes helyre? — Nagyon egyszerűen. A dragon­yosokhoz toltam be magamat. Mikor megláttak hajlott orrom­mal, nagy füleimmel és megtudták, hogy zálogházi közvetítő a papám, kidobtak a dragonyosoktól. Az lehettem, ami akartam, csak menjek. Én pedig pék akartam­ lenni. (*) Hubay és Vecsey hangversenye Berlinben. Berlinből jelentik: A német Vörös Kereszt javára a Beethoven-Saalban Hubay Jenő és Vecsey Ferenc rendkívül nagy sikerrel hangversenyt rendeztek. Vecsey előadta Hubay III. koncertjét, amelyet a dalköltő maga dirigált, azután ketten eljátszották Bach kettős­ hangversenyét, a filharmonikus zene­kar kíséretével. A közönség, amely a hatalmas ter­met egészen megtöltötte, lelkes ovációkban része­sítette Hubayt és tanítványát. A sajtó a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg a magyar mű­vészek sikeréről. A hangverseny a jótékony célra szép anyagi eredménynyel járt (*) A színházak hírei. A Vígszínház szombaton mutatja be a Ki volt?! című amerikai színművet. A Ki volt?l hősnője egy fiatal leány, aki nénje becsületének védelmében a legveszélyesebb szituációba kerül, amely­ből azután vőlegénye, egy fiatal újságíró menti meg. A menyasszonyt Mészáros Géza játsza. Az újságírót Csortos Gyula személyesíti. A darabot, amelyet Sebes­tyén Károly fordított, Szilágyi Vilmos rendezi.. Holnap, csütörtökön a Gépiró kisasszonyt adják.­­ Az Uránia­színházban november 26-án Az orosz-japán háború, pénteken, Napóleon, vasárnap déután. A világháború krónikája, este pedig Strausz Adolfnak, a jeles orien­talistának Új Törökország című, a török birodalmat is­mertető darabja kerül színre.­­ A Népoperában szom­bat este adják először Faragó Jenő és Mérei Adolf Kriszkindli című alkalmi revüjét. Bus és víg hangulatok váltakoznak az új énekes revüben, melynek főszereplői Szoyer Ilona, Berky Lili, Bartkó Etel, Újvári, Pázmán, Pajor, Róna és Bartha István lesznek.­­ A Gyermek­színházban vasárnap először kerül szinre az Ezeregy­éjszaka című török tárgyú varázsrege olcsó helyárak mellett. Jegyek már válthatók. (Révay­ utca 18.) . (*) Méry Béla hangversenyei. Friedmann Ignác, a világhírű lengyel származású zongoraművész szer­dán, december 9-ikén tartja egyetlen hangversenyét népszerű helyárakkal a Zeneakadémia termében. Kö­zönségünk érdeklődése kedvence iránt oly intenzív, hogy már most majdnem az összes olcsóbb jegyek elkeltek. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET (*) Megnyílik az Operaház. A főváros zene­kedvelő közönsége már eddig is nehezen nélkü­lözte az operaelőadások­a­t s a Pesti Napló a kö­zönség kívánságát többször tolmácsolta, amikor az állami színházak, elsősorban az Operaház meg­nyitását sürgette. Mint értesülünk, a kultuszminisz­tériumban is belátták, hogy a szính­áz megnyílása elé nem gördülnek leküzdhetetlen akadályok és elhatározták, hogy megkezdik az előadásokat az Operaházban. A kultuszminisztériumban az Opera­ház megnyitását január elsejére tervezik. (*) Filharmónia. Pénteken, november 27-én este nyolc óraikor lesz a Népoperában részben a magyar katonák özvegyei és árvái hadsegítő hiva­tala javára a VII. népszerű filharmóniai hangver­seny következő műsorral: 1. Buttykay „Salambo"­szimfónia; 2. Goldmark közzene a „Házi tücsök" című operából; 3. Wagner „Erdőzsongás", a Sieg­fried-zenedrámából; 4. Wagner „A nürnbergi mes­terdalnokok" előjátéka. NYÍLTTÉR Ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény­társulat igazgatósága és tisztviselői kara m­ély megilletődéssel jelenti, hogy két érdemes tisztvise­lője, illetőleg kartársa Endrei Elek az 52. cs. és kir. gyalogezred tartalékos hadnagya a déli és Propper Miklós a 9. honvéd-gyalogezred egyéves önkéntese az északi harctéren hősi halált halt. » Emléküket mindenkor tisztelet­ben fogjuk tartani! Budapesten, 1914 november 24-én. Exp­el 1000 hektó legnemesebb (új és 6) eladó, Surányi József gazdaságában Pócsmegyer-Leényfalui. Vevő hajón, szekéren vagy vasúton szállíthatja borát hordónként is a fővárosba. FTAAVVVV/VWVVVVVWVVVWVVVWWWWVVN TÖRVÉNYSZÉK (§) A gondatlan kocsivezető, Jakab Gábor nagyváradi villa­moskalauznak, amint motorjával a külvárosból a város felé tartott, útjába került Reimann Emma útileány. A fiatal leány cipősarka beakadt a sínek közé, ahonnan nem tudta lábát kiszabadítani Vergődését jól látta Jakab, de nem fékezett, hanem halálra gázolta a fiatal leányt. A nagyváradi törvényszék gondatlanságból okozott súlyos testi sértés és szolgálati kötelesség megsze­gése címén huszonegy napi fogházra és tíz korona pénzbüntetésre ítélte Ja­kab Gábort, a büntetés végrehajtását azonban a novella értelmében három évi próbaidőre felfüggesztette. A nagyváradi tábla négy hónapi fogházra emelte fel Jakab büntetését, a büntetés felfüggesztését pedig mellőzte. A Kúria a semmiségi panaszok elutasításával helybenhagyta a tábla ítéletét. (§) Az Auguszta-alap panasza. Az Auguszta-Gyorssegély­ Alap feljelentést tett a rendőrségnél, hogy a fővárosi házmestereknél a hadbavonult ka­tonák hozzátartozóinak segélyezésére elhelyezett gyűjtőíveket a befolyt pénzekkel együtt két arra fel nem hatalmazott leány összegyűjti. Hosszas nyomo­zás után sikerült végre a két leányt kinyomozni egy állásnélküli gépírónő és egy szerződésnélküli tán­cosnő személyében. A két fiatalkorú tettes ellen az ügyészség csalás miatt tett vádat Ügyükben most volt a főtárgyalás a fiatalkorúak bírósága előtt, íté­letre azonban nem került a sor, mert a tárgyaló bíró kiegészítést rendelt el. wwv^ywwwvv^^^/vwwwvvwvw KÖZGAZDASÁG Három törvényjavaslat A közszükségleti cikkek maximális ára —* Hadiadó — A hadi kölcsönpénztárak A képviselőház mai ülésén a kormány né­hány igen fontos törvényjavaslatot terjesztett be, melyek többé-kevésbbé szoros kapcsolatban vannak a háború által előidézett rendkívüli viszonyokkal. Az egyik közgazdasági vonatkozású tör­vényjavaslat annak a sok keserű panasznak eredménye, melyektől az élelmiszerek árának immár alig elviselhető drágasága miatt hónapok óta hangos az egész ország. A törvényjavaslat, melyet nagy jelentőségénél fogva alább részle­tesen ismertetünk, nemcsak a szorosabb érte­lemben vett élelmiszereik, hanem általában közszükségleti cikkek maximális árainak meg­állapításáról szól és az ily cikkek készleteinek összeírásáról, továbbá a hatósági úton való rek­virálás módozatairól is intézkedik. A javaslatból kétségkívül törvény is lesz néhány nap múlva. A fogyasztó közönség ér­dekében csak azt kívánjuk, hogy az új törvény mielőbb végrehajtásra is kerüljön és intenciói a köz szempontjából teljes mértékben tudjanak érvényesülni. Egy másik fölötte érdekes törvényjavaslat, melyet a pénzügyminiszter terjesztett a parla­ment elé, hadiadót léptet majd életbe. Még­pe­dig egyenlőre csak egy esztendőre terjedő ér­vénynyel olyan módon, hogy a hadbavonultak családtagjainak segélyezésére megadóztatja a 20.000 koronát meghaladó összjövedelemmel bíró állampolgárokat. Adókivetés alapjául az 1913. évi jövedelem szolgál, melyet bevallás útján fognak majd megállapítani. Jogi szemé­lyek — tehát részvénytársaságok, bankok, iparvállalatok — ki vannak véve ez adó alól. Ugyancsak ma terjesztette be a pénzügy­miniszter azt a törvényjavaslatot is, mely par­lamenti jóváhagyását tartalmazza a hadiköl­csönpénztárak felállításáról szóló régebbi kor­mányrendeletnek. (A maximális árak megállapítása) Az 1. §. szerint: a minisztérium rendeletére a közigazgatási hatóság az életszükségleti és más el­sőrendű közszükségleti cikkekért követelhető leg­magasabb árakat megállapítani köteles. A hatósági ármegállapítás ellen birtokon kívül felebbezésnek van helye a kereskedelemügyi­ miniszterhez, aki mező- és erdőgazdasági cikkek tekintetében a föld­mivelésügyi miniszterrel egyetértőleg határoz. Eze­ket a cikkeket a megállapított áraknál drágábban árusítani tilos. Magasabb ár fizetése a többletre nézve hatálytalan és a vevő a többletet hat hóna­pon belül visszakövetelheti. A 2. §. szerint: a minisztérium, vagy felhatal­mazásával a közigazgatási hatóság közérdekből elrendelheti, hogy mindazok, akik meghatározott életszükségleti, vagy más elsőrangú közszükségleti cikkek termelésével, előállításával, feldolgozásával, vagy forgalomba hozatalával foglalkoznak, ilyen­­ cikkeiknek egész készletét és ennek saját házi-,­­ vagy gazdasági szükségletüket meghaladó részét,­­ úgyszintén általában azok, akik ily cikkeket saját házi-, vagy gazdasági szükségletüket meghaladó mennyiségben tartanak készletben, cikkeiknek szükségletüket meghaladó részét a hatóságnál je­lentsék­ be. A bejelentett adatok helyességének meg­állapítása céljából a hatóságnak jogában áll a be­jelentésre kötelezettnek készleteit, raktárait és üz­leti könyveit megvizsgálni. A 3. és 5. §§. szerint: a minisztérium közér­­­dekből azt is elrendelheti, hogy az életszükségleti .

Next