Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)

1914-11-03 / 275. szám

% Bud­apest WM 1»ESTI NAPLÓ I 1914. november 1. szám.)­­ tűrpesztette el a Yaltát s mikor az orosz hajó már fedélzetig viz alatt volt, segítségére sie­tett a Kazbek. A török cirkáló a Kazbeket két torpedóval találta vizszín alatt s ez is néhány pert alatt merülni kezdett. Mig a Yalta egész személyzetét sikerült megmenteni, addig a Kazbek matrózai közül sokan a tengerbe vesztek. Hivatalos török jelentés Konstantinápoly, november 2. (Este 9 óra.) Hivatalos kommüniké a következőket mondja: A Prut nevű orosz aknalerakó-hajó tiszt­jeit és matrózait kihallgatták. Vallomásukból kitűnt, hogy a Prut, mely 8—10 nap óta Szebasztopolban volt, aknákkal volt ellátva és olyan tisztek parancsnoksága alatt állott, akik több esztendőn át a konstantinápolyi orosz ál­lomáshajón szolgáltak és ennek következtében alaposan ismerték a Boszporuszt. Az orosz flotta, mihelyt megtudta, hogy a török flottá­nak kis része gyakorlatozás végett a Fekete­tengerre kifutott, október 27-én rögtön Sze­basztopolból déli irányba kifutott és Szebasz­topolban az ottani partvédelemre elégséges hajórajt hagyott vissza. Másnap a Prut déli Irányban elhagyta Szebasztopolt. Az orosz flot­tának e mozdulatokkal az volt a célja, hogy a Fekete-tenger bejáratánál aknákat szórjon el, a bejáraton belül lévő gyenge flottánkat meg­támadja és a Boszporuszból esetleg segítséget hozni kívánó flottát az úszóaknák segítségével megsemmisítse. Gyakorlatozó flottánk észre­vette az aknalerakót és a torpedónaszádokat, amelyek azt védték, mire a tegnap és tegnap­előtt közölt eseményekre került a sor. A meg­mentett orosz tisztek száma öt. Köztük van egy fregatkapitány. Valamennyi orosz foglyot Izmithbe vittük. A Boszporuszon kívül lévő flottánk ily módon véletlenségből jelentős si­ccert aratott, amely biztosítja flottánk jövőjét. A francia nagykövet közvetítése Oroszország beismerte, hogy ő volt a támadó Berlin, november 2. A­ Berliner Tagblatt jelentése szerint Bompard konstantinápolyi francia nagykövet az utolsó órákban békekísérleteket tett, melyek folyamán Oroszország beismerte, hogy ő volt a támadó és kész volt bizonyos engedmé­nyekre, Törökország azonban követelte, hogy­­­roszország szerelje le a fekete-tengeri flottá­ját. Bompard kisérlete eredménytelenül vég­ződött Kik a vezérek ? Konstantinápoly, november 2. Hire jár, hogy a Dardanellá­­ibán és a Doszporusban Torghut basa veszi át a főve­zérséget. Az Oroszország ellen induló seregek parancsnokai Izzet basa és Sükri basa lesznek. A pétervári török nagykövetség elutazása Konstantinápoly, november 2. A pétervári nagykövetté nemrég kineve­zett Hakki basát, aki ez idő szerint nem tar­tózkodik Péterváron, nagy állásba szemelték ki Fereddin béget, a pétervári török nagykö­vetség mostani vezetőjét utasították, hogy a nagykövetség személyzetével utazzék el. Tö­rökország balkáni követeit sürgős értekezletre Konstantinápolyba hívták. Törökellenes tüntetések Pétervárott Hága, november 2. A Times pétervári tudósítója a törö­k-orosz ellenségeskedések megkezdéséről a következőket jelenti: Oroszországban nagy lelkesedést keltett, hogy végre le fognak számolni az orosz birodalom es­küdt ellenségével, Törökországgal. Pétervárott nagy tüntetések voltak Törökország és a német biroda­lom ellen. A téli palota előtt a tüntető tömeg letérjedt és hajadonfőtt háromszor elénekelte az orosz himnuszt. A pétervári sajtó egyértelműleg úgy ís, hogy Oroszország nem fog addig nyugodni, amíg az orosz sereg be nem vonul Konstantinápolyba és a félholdat a Zsófia-mecseten ki nem cseréli a ke­reszttel. • A háborús Konstantinápoly Bécs, november 2. Konstantinápolyból jelentik. Mihelyt a Bajrám-ünnepnek vége volt, a lapok különkiadásokban tudatták a török flotta első nagysikerű operációit. A lapok hangulata és az egész közvélemény igen nyu­godt és határozott és általánosan helyeslik, hogy a hadvezetőség a birodalom ellen intézett támadást ilyen határozott és erőteljes módon védte ki. Senki sem kételkedik abban, hogy az izlám­ mozgalom, melynek kezdetét már hetekkel ezelőtt lehetett érezni, most már va­lamennyi mohamedán államban nyíltan ki fog törni. A török sajtó még az ellenségeskedések megkezdése előtt egyértelműleg megállapította, hogy Perzsiában, Indiában, Egyiptomban, Afganisztánban, Turkesztánban, Tuniszban, Algériában Marokkóban, Khinában, Bochará­ban és a Krim-félszigeten pánszlám mozgalom indult meg. A Terdsumani-Hakikat« kijelen­tette, hogy az izlám általános mozgalmának csak egy oka van:a nagyhatalmak rettenetes konfliktusában meg kell védeni a mohamedá­nok exisztenciáját. A Balkán Ratko Dimitriew Bulgáriában Bukarest, november 2. Az Universul jassyi tudósítója jelenti: Ratko Dimitriev néhány nap előtt Orosz­országból jövet, rövid ideig Jassyban tartóz­kodott, majd utána Bulgáriába utazott. Itt bizonyosra veszik, hogy Dimitrievet fontos megbízatással a cár küldte a bolgár királyhoz. A görög miniszterelnök a helyzetről Milano, november 2. Venizelosz görög miniszterelnök és külügy­miniszter október 27-én Athénben kihallgatáson fogadta Renzo I­arcót, a „Corriere della Sera" munkatársát, és hosszasan nyilatkozott előtte Gö­rögország magatartásáról. — A görög kormány — mondotta Venizelosz — kijelentette, hogy semlegességét igyekezni fog megőrizni a jelenlegi európai konfliktus köze­pette, de nem titkolta el azt sem, hogy szövetségi kötelezettségei vannak­ Szerbiával és kész rá, hogy ennek a kötelességének eleget tegyen, ha a casus foederis beállana. Természetes, hogy Görögország­nak most az a legforróbb óhajtása, hogy ez az eset ne álljon be. Görögország azt óhajtja, hogy­­ az európai háború lángja ne terjedjen el a Balká­non, melynek népe a két háború után rászorul a pihenésre. Addig, amíg Görögországtól függ, min­denki nyugodt maradhat. Viszonyunk Törökor­szággal néhány hónappal ezelőtt még feszült volt, de végre mégis csak sikerült a menekültek ügyé­ben ideiglenesen megegyezésre jutni. Európában bizonyosan jól tudják, hogy a Kisázsiából és Thrá­ciából kiutasított görög lakosok száma 200.000 volt. Ezeket a szigeteken helyeztük el. Egyedül My­ti­lene szigeten 70.000 menekült él. Macedóniá­ból csak 50.000 főnyi török lakosság menekült el. A vegyes bizottságnak lett volna feladata, hogy megbecsülje és kicserélje a menekültek ingatla­­­nait Hogy a két kormány között a jó viszony ál­landóan fennmaradjon, a görög kormány elhatá­rozta, hogy a szigetek kérdésében is megegyezést köt Törökországgal. Ami Bulgáriát illeti, nem tu­dok mondani mást, mint azt, hogy igyekszik sem­leges szándékát betartani. Bulgária egyébként sem rendelt el ez ideig mozgósítást. Természetes, ha a tűz küszöbön lesz, senki sem fogja elmulasztani megtenni a szükséges intézkedéseket. Bulgária ed­dig majdnem teljesen az osztrák politikát követte. Természetes egyébként az, hogy Bulgáriának te­hetnek koszaszándékai Szerbiával szemben, egy­előre azonban vár és lesi, hogy mikor alakulnak az események. N­a Ausztria-Magyarország győz, Bu­lgária biztosan ráveti magát Szerbiára, máskü­lönben nem. Volt egy pillanat, amikor Bulgária engedett az orosz politikának és részt vett a balkán szövetségben, amely a török elnyomatás ellen ala­kult De aztán ismét csak az osztrák politika lett a vezető Bulgáriában, mire Oroszország megbo­szulta magát és eltörölte ezt a legújabb hatalmat. Azóta aztán magától értetődik, hogy Bulgária is­mét csak az osztrák politikát követi. Most is a kettős monarkiától várja megmentését, miután a monarkiának a Balkánon csak egy ellensége van: Szerbia. Bulgáriában a politika általában ausztro­fil, a közvélleményben azonban van olyan irány­zat is, amely a semlegesség fenntartása mellett foglal állást. Bulgáriában jól tudják, hogy ha semlegesek maradnak, nem maradhat el Oroszor­szág ajándéka, de ugyanez a helyzet Ausztriával szemben is s így el lehet mondani, hogy Bulgária most két párna közt ringatózik. Románia az entente ellen Róma, november 2. A Corriere­­Th­alia munkatársa beszélgetést folytatott egy román államférfivel, aki a követ­kezőket jelentette ki: — Körülbelül egy hónap óta Románia helyzete tökéletesen megváltozott és a mérték­adó politikusok majdnem teljesen.-­­feladták azt a tervet, hogy a hármas ententehoz csatla­kozzanak. Oroszország vereségei és a Visztula mellett szenvedett óriási veszteségei teljesen elvették a románok kedvét attól, hogy sorsu­kat az oroszokéhoz kössék. A románok azt hiszik, hogy a Visztula mentén az oroszokat ugyanaz a sors fogja érni, mint Kelet-­Porosz­országban. Az államférfi kijelentette végül, hogy a dolgok fejlődése esetleg lehetővé teszi az olasz flottának az osztrák-magyar mon­arkia és Törökország flottájával való együtt­működését. Kémkedő katonai attasé Szófia, november 2. A Kambana jelenti, hogy a szófiai rendőrség letartóztatott egy ismeretlen embert, aki a város környékén fotográfiákat készített az erődítésekről és a környékről. Az ismeretlent bevitték a rendőr­ségre, ahol igazoltatták. Ekkor kiderült, hogy az illető egy balkáni államnak szófiai katonai attaséja. Erre rögtön szabadlábra helyezték és diplomáciai úton fogják elintézni a kémkedési Affér A bolgár semlegesség Szófia, november 2. A kormánykörök el vannak határozva arra, hogy szigorúan megóvják a semlegessé­get mindaddig, amíg Bulgária nemzeti érdekei nem érintettek. Diplomáciai körökben kije­lentik, hogy Bulgária magatartását teljesen Románia magatartásától tette függővé. Itt hite jár, hogy a törökök a Symon nagy orosz cirkálót is elsülyesztették. Az „Utro"-nak Bukarestből jelentik, hogy Drá­mában és Szerreszben 45.000 görög van össz­pontosítva, mert Görögország attól fél, hogy a törökök Dedengácson át betörnek. Szaloniki­ből jelentik, hogy a vasútigazgatóságok azt az utasítást kapták, hogy legyenek készen a for­galomnak minden vonalon való m­egszakítá­sára. Köln, november 2. A Köm­ische Volkszeitung jelenti Rómából. A Giornale d'Italia athéni távirata szerint ott attól félnek, hogy a török flotta a Fekete-ten­gert megtisztítja az orosz hajórajtól, ami arra birh­atná Bulgáriát, hogy Románia semleges­ségére támaszkodva Szerbia ellen fordítljon.­ ­ Törökbarát tüntetés Bécsben Bécs, november 2. A bécsi török nagykövetség előtt tegnap este mintegy háromezer bécsi lakos nagy tüntetést rendezett. A tüntetők között egyenruhás lengyel légionáriusok is voltak. Egy bécsi polgár beszédet mondott, melyet Hilmi pasa nagykövet az erkélyről hallgatott végig. A nagykövet megbízásából Blakve bég követségi tanácsos mondott német beszédet Hangsúlyozta, hogy Törökországot indokolatlan és hirtelen támadás érte, de reméli, hogy az Isten pártjára áll Törökországnak, mint ahogy segíti Ausztria-Magyarország és Németország dicső had­seregeit is. Beszédét Ferenc Józsefnek s az osztrák, magyar és német hadseregeknek éltetésével fejezte be. A tömeg ezután a hadügyminisztérium előtt rendezett telkes tüntetést. ..

Next