Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)
1914-11-04 / 276. szám
r Ubn. A misét colibrige lelkész egyszer már francia fogságban volt és miután szabadon bocsátották,a császár kihallgatáson fogadta. Prédikációjában elmondotta, hogy a császár a következő szavakkal bucsúzott el tőle: 1 — Köszöntse a harcban álló bajtársaimat és mondja meg nekik, honn bízzanak Istenben, aki nemsokára majd győzelmesen enged bennünket hazatérni Joffre haditervének kudarca A francia hadsereg romlása Milano, október 28. A Corriere della Será-ban a lap katonai mintáársa, Angolo Gotti cikksorozatot közöl a francia hadfiterv bukásáról E cikkek rendkívül nagy feltűnést keltenek egész Olaszországban, mert az olasz sajtó mindeddig egyhangúlag a franciák győzelmére készítette elő az olasz közönséget. A legelterjedtebb olasz lap cikkei azonban nemcsak meglepték, de meg is győzték az olaszokat, olyan világosan fejtik ki Joffre haditerveinek elkerülhetetlen bukását A cikkek lényege a következő: A most folyó nagy háborúra a német elme jobban előkészült, mint a francia elme. A nagy harcnak volt olyan momentuma, amelyben Joffre haditerve megsemmisítette azokat az előnyöket, amelyeket a németek addig kivívtak, de az a gondos előkészület, amelylyel a németek háborúba indultak, helyreállította az egyensúlyt. A francia elme rögtönzései időleges sikereket arattak, ellenben a német eleme gondos előkészületének tartós sikerei vannak. A katonai helyzet a franciákra nézve kedvező volt, de a franciák hiányos előkészületei következtében ez az előny ki van egyenlítve, s így a küzdelem egyenlő feltételekkel, a siker egyenlő eshetőségével indult meg. Joffre hadműveleteiben nincs többé az akciókezdeményezéshez szükséges energia, a most folyó küzdelem arra irányul csak, hogy a németeket lehetőleg kifárassza; nem pozitív, hanem negatív céllal folyik a küzdelem, aminek akkor volna értelme, ha nem Németország, hanem Franciaország rendelkeznék nagy tartalékkal. Ha a németek szeptember elején seregük egy részét nem küldték volna az oroszok ellen. Pária már még a németek kezében válna. A fremeta-belga-crngot szövetségnek nincs oly norm jelentősége, mint a franciák hiszik. A belgák sokkal kvesebb ideig tartóztatták fel a németeket, mint bárki is hitte volna, és nem jelent reális segítséget az angolok közreműködése sem. Az angol katona igen jól verekszik, de kétségtelen, hogy Anglia eddig legfeljebb 150.000 embert tudott harcba vinni és hogy hosszú ideig nem is tud több katonát adni Franciaországnak. Az újoncaik sorozása megkezdődött ugyan Angliában, de nincsenek tisztek, altisztek, akik az újoncokat katonákká változtassák. Az angol hadseregnek eddig is nagy baja volt a fegyelemnek és a katonás szellemnek hiánya. A francia hadsereg se elég erős. A lelkesedés a franciákban bizonyára megvan, de a sikeres hadviselésnek az eszközei hiányoznak. Azok a katonák, akiket szeptemberben hívtak be, még máig sincsenek felszerelve és nem küldhetők a harcba. De mindennél ékesebben beszélnek a számok. Franciaországnak 40, Angliának 46, Belgiumnak 5 millió lakosa van. Ez a 91 millió ember, szemben a 68 millió főnyi német nemzettel és nem tud vele szemben sikert elérni, noha a német nemcsak az angollal, belgával és franciával, hanem ezzel egyidejűleg az óriási orosz nemzettel is felvette a harcot Joffre haditervének vége, a német haditerv pedig most már kezd kibontakozni, a kritikus ponton a németek már túl vannak, és Angelo Gotti véleménye szerint győzelmük most már csak idő kérdése. BudapfcST STKTCa FESTI NAFTvöJH. lAMMAWY IWT'lBlllIf 5 $Qozák idillek Egy katonatiszt, aki a galíciai csatákban részt vett, nagyon érdekesen írja le a kozákok viselt dolgait az alábbi levélben. Olyan vidéken vagyunk, ahol néhány nap előtt még kozákok időztek. Az oroszokat még csak el lehet szenvedni, de a kozákokat!... Ha az ember le akarná irni gaztetteiket, köteteket tölthetne meg. A drámák egész sorozata játszódott le, amíg itt jártak. Csupán néhányat akarok ebből a sorozatból erőmhöz képest leírni. Mindenütt a pusztulás legsivárabb képe maradt nyomukban. A házakban, amelyeket odahagytak, nem lehet többé lakni. Mindent összetörtek s mindent, aminek csak látszólag is valami értéke van, elvittek magukkal. Tegnap egy kastélyban voltam, amelyet még a tizenharmadik században építettek. Csak a falai maradtak meg. — Csupán a könyvtár több millió koronát ért — mesélte a kastély gondnoka — s megbecsülhetetlen értéket képviseltek a régi mesterek olajfestményei. Ha a háborúban a nemzetközi jogot figyelembe vennék ,a kozákokat tulajdonképpen nem volna szabad a háborúban felhasználni. De mit értődnek ilyen formákkal az oroszok! A kozák, mint fegyveres erő, ma már alig jöhet számításba. Csupán ott használhatók, ahol nem áll szemben komoly ellenfél. Nem visznek magukkal semmiféle trónt, mert arra számítanak, hogyabból fognak megélni, amit az ellenséges ország területén lopnak. Láttam egy majort, amelyben néhány nap előtt garázdálkodtak a kozákok. A majoros el-Frankfurt, november 3. Konstantinápolyból táviratozzák a Frankfurter Zeitung-nak. Az a hir járja Szófiában, hogy Giers konstantinápolyi volt nagykövet egy ideig a bolgár fővárosban akar maradni s ott fogja bevárni azokat az esetleges diplomáciai lépésekesétte, hogy miképpen törték fel a Wertheimszekrényt Négy kozák öt órán át dolgozott rajta, habár a majoros egyre ismételte, hogy nincsen benne pénz. A szegény majoros, aki nem tudta egészen biztosan, hogy nincs-e valami csekély pénz a kasszában, remegve nézte a munkát, mert megfenyegették, hogy abban az esetben, ha pénzt találnak benne, felakasztják. Szerencséjére csak értékpapírok és váltók voltak a szekrényben. Egy kozáktiszt erre azt követelte, hogy a majoros váltsa be a váltókat. Ha nem lett volna a helyzet annyira veszedelmes, a majoros mulatott volna ezen a kívánságon. A tiszt csak akkor tett le erről a követeléseiből, amikor a majoros ünnepélyesen megesküdött, hogy minden pénzét átadta már. Találtak a pénzszekrényben egy mikroszkópot. A majoros nagyon kérte a kozákokat, hogy a rendkívül drága műszert hagyják épségben, de hiába, mert összetörték. A műveletlen kozáktiszt azt hitte, hogy a mikroszkóppal az egész orosz hadsereget meg lehet figyelni. Mikor pedig fölfedezték a kozákok a szeszfőzőt, betörték az ajtaját és úgy itták a kilencvenfokos szeszt, mint a vizet. Egy később odaérkező orosz gyalogsági parancsnok vetett véget a zajos mulatságnak, úgy hogy az egész szeszt kieresztette a földre. Ezer hektoliter folyt szét s az egész környék levegője még tegnap annyira tele volt szeszszel, hogy az ember nem mert volna meggyújtani egy gyufát. Komarov mellett láttam egy szeszfőzőt, ahol a kozákok a denaturált szeszt itták meg, mert mást nem találtak. Érdekes szokásuk a kozákoknak a „végeladás." Feltörik az üzleteket, kiszedik az árukat, azután a község lakosságának eladnak mindent Nem utolsó dolog az sem, amikor az orosz tisztek banketet rendeznek. Egy kis városban for Komiában nagy népgyűlés volt, amelyen haza-i fias beszédeket és imákat mondtak a török flotta sikeréért. A gyűlés tagjai elhatározták, hogy életükkel és vagyonukkal áldoznak a szent célnak. Az ország többi városaiban is hasonló népgyűlések voltak, dúltam meg, ahol az oroszok ottlétük második napján bankerre hívták meg az előkelőségeket A meghívójuk olyan hangú volt, hogy senki sem mert elmaradni Mikor a vendégek mind együtt voltak, a nem éppen kedélyes hangulat közepette negyven kozák vette körül az egész társaságot s a generális felolvasott egy írást, amelynek ez volt a szövege. »A jelenlévők az oroszok cárjának hűségei esküsznek. Elismerik az orosz állam fenhatóságát s hű alattvalói lesznek..." Ezután figyelmeztette őket az írás, hogy az orosz katonáknak nem adnak semmiféle szeszesitalt, a közbiztonságra és rendre vigyáznak. Az írást azután mindenkinek alá kellett írni , betartásáról pedig gondoskodtak a kozákok. A meghívottaknak nem igen volt étvágyuk ezen a vacsorán, annál jobb kedvvel mulattak az orosz tisztek, akik nagyon közlékenyek voltak. Különösen két generális beszélt összevissza sokat — Nem kell ezután adót fizetni — mondta az egyik — éppen úgy, mint Oroszországban. — Nagyszerű sorsa lesz a népnek az új uralom alatt — szólt a másik. — Nem kerül azonban az egész monarkia az orosz uralom alá, csupán Galicia, Bukovina, Morvaország, Csehország, Sziláénia és Magyarország egy nagy része. A németeknek már nem ígértek ilyen jó sorsot A németekről egy ezredes a következőket mondta: — A német nép Európa veszedelme. A németek nagy részét meg kell semmisíteni, a maradékot pedig Kanadába száműzni. Hogy miért éppen Kanadába, azt nem tudta megmondani. Talán azért, mert nagyon messze van Oroszországtól. Úgy gondolta bizonyára az ezredes, hogy minél messzebb, annál biztosabb! . . . A török-orosz háború Harca íen£eren Az orosz Fekete-tengeri flotta blokádja Berlin, november 3. Konstantinápolyi jelentés szerint a Fekete-tengeri török flotta aknákkal vette körül az orosz flotta bázispontját, amelynek hollétéről értesült A blokád folytán a Fekete-tengeri orosz flotta főerejének a kikötőből való kifutása és a tengeri hadműveletekbe való beavatkozása lehetetlenné vált. Az entente nagyköveteinek elutazása Konstantinápolyból Konstantinápoly, november 3. A hármasentente nagyköveteinek elutazásakor a legnagyobb rend volt A közönség példásan viselkedett A nagyköveteket vivő külön vonatot a török külügyminisztérium több hivatalnoka kisérte egészen a határig. Úgyszólván az utolsó pillanatokig folytak a tárgyalások az orosz-török konfliktus elsimítása céljából, de a kísérletek meghiúsultak a porta erélyes visszautasítása következtében.. Az entente nagykövetei ugyanis azt kívánták,hogy a porfel haladéktalanul bocsássa el a német tm-teréntiszteket Giers Szófiában köt, amelyek talán még lehetővé fesd®, hogy Oroszország és Törökország között békésen simuljon el a konfliktus. Ezzel a híreszteléssel szemben áll a konstantinápolyi volt nagykövetnek egy nyilatkozata, amelyet egy szófiai diplomata előtt tett, hogy tudniillik haladék nélkül tovább fog utazni Pétervárra. A londoni és szentpétervári török nagykövet elutazása Konstantinápoly, november 31 A porta londoni és párisi nagyköveteit, valamint a pétervári és belgrádi diplomáciai ügyvédit visszahívta. London, november 3. A török nagykövet búcsúlátogatást tett ma Sir Edward Greynél és holnap elutazik. Pétervár, november 3.. A török nagykövet a nagykövetség személyzetével együtt Finnországon keresztül elutazott. Jaffa bombázása Konstantinápoly, november & Két angol cirkáló bombázta Jaffát. A török parti ütegek erősen viszonozták a tüzelést, mire a két angol cirkáló visszavonult Bizonyosnak tartják, hogy legközelebb Smyrnélés Mirtilenél fogják bombázni az angolok.. Népgyűlések Törökországban Konstantinápoly, november