Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)

1914-12-08 / 310. szám

HB Tiin­ipar, Icera . , PESTI NAPI,­ 1914. december 8. (StO. szám­.^T" KÖZGAZDASÁG A maximális árak Budapesten Budapest székesfőváros tanácsa megálla­pította a fontosabb gabonaneműek és az ezek­ből készült lisztnek maximális árait. Alább közöljük a maximális árakra vo­natkozó tanácsi rendeletnek legfontosabb ré­szeit, melyekből láthatók a nagyban való ke­­reskedésre előírt legmagasabb árak. Hogy a­­retailüzletben milyen lesz az árak alakulása, azt még nem tudhatjuk. E tekintetben túlsá­gos széles hatáskört biztosít a rendelet a kisiskereskedőknek és attól félünk, hogy itt sok ípanaszra lesz még oka a fogyasztó közönség­in­ek. Az olyan intézkedés, hogy a detailárak­­nem lehetnek „aránytalanul" magasabbak a nagyban való kereskedésre megállapított árak­­nál, túlságosan labilis alapra helyezi a maxi­mális árakra vonatkozó rendeletet, melynek­­pedig mégis az volna a legfőbb célja, hogy olcsóbbá tegye a legfontosabb élelmiszereket. Ebből a szempontból nézve tulajdonképpen hiányos a rendelet. Mert a maximális árak ez idő szerint a minimális árakat jelentik. De hát majd meglátjuk, mik lesznek a rendeletnek gyakorlati következményei. A ta­pasztalatok fogják megmutatni, hogy milyen irányban kell majd kiegészíteni a maximális árakról szóló rendeletet, hogy nem lesz-e szük­séges százalékokban megállapítani azt a leg­magasabb polgári hasznot, melyen a detail­kereskedők tovább adhatják a maximális áron vásárolt lisztet és gabonanemű­eket. Mint az alább közölt adatokból megálla­pítható, valami nagy olcsóbbodás nem fog a rendelet nyomán előállani. És egy kis keserű mellékize mégis van annak a ténynek, hogy a­­ búza maximális árát nálunk, a mezőgazdasági állam fővárosában 41 koronában jelölték meg, míg Németországban, az ipari államban 35 korona a búza legmagasabb ára, Bécsben pe­dig 40 korona 50 fillér. A főváros tanácsa a m. kir. minisztérium no­vember 28-án kelt és november 29-én életbelépte­tett rendeletének 5. és 6. §-a alapján a búzáért, rozsért, árpáért és tengeriért, úgyszintén az ezekből előállított lisztért, valamint burgonyáért és rizs­lisztért követelhető legmagasabb árakat a főváros területén mai tanácsülésében a következőképpen állapította meg: A) (gabonánál): Búza 100 kilogrammonkint 41 korona, rozs 100 kilogrammonkint 32 korona 70 fillér, árpa 100 kilogrammonkint 28 korona, tengeri (kukorica) 100 kilogrammonkint 22 korona; B) (lisztnél): L Nem kevert liszteknél: 1. búzalisztnél: a) finom tésztaliszt (nullás) 100 kilogrammonkint 68 korona 68 fillér; b) főzőliszt (2-esnél nem durvább) 100 kilogrammonkint 64 korona 58 fillér; c) ke­nyérliszt 100 kilogrammonkint 48 korona 13 fillér; d) elsőminőségű (simaőrlésű) liszt 100 kilogram­monkint 50 korona 02 fillér.­­ 2. Rozsliszt 100 kilogrammonkint 44 korona 24 fillér. — 3. Árpa­liszt 100 kilogrammonkint 44 korona 18 fillér. — 4. Tengeri liszt 100 kilogrammonkint 31 korona 90 fillér. — 5. Burgongaliszt 100 kilogrammonkint 42 korona. — 6. Rizsliszt 100 kilogrammonkint 52 korona. Megjegyeztetik, hogy nem kevert állapotban csakis a finom tésztalisztet, továbbá az árpa-, ten­geri-, burgonya- és rizslisztet szabad forgalomba hozni; ellenben a főzőlisztet (2-esnél nem durvább), a kenyérlisztet és az elsőminőségű búzalisztet, nem­különben a rizslisztet csakis lisztpótló anyagokkal (árpaliszttel, tengeri liszttel, burgonyaliszttel, rizs­liszttel) keverve szabad forgalomba hozni. Ezeknek a kevert lisztfajtáknak legmagasabb ára és keveré­sének százalékaránya a következő: II. Meghatározott százalékarány szerint keve­rendő liszteknél: 1. búzaliszt keverve: a) kevert főzőliszt 70% buza- és 30% árpalisztből 100 kilo­grammonkint 58 korona 46 fillér; b) kevert ke­nyérliszt 67% buza- és 33% árpalisztből 100 kilo­grammonkint 46 korona 83 fillér; c) kevert ke­nyérliszt 70% buza- és 30% tengeri lisztből 100 ki­logrammonkint 43 korona 26 filér; d) kevert ke­nyérliszt 70% buza- és 30% burgonyalisztből 100 kilogrammonkint 46 korona 29 fillér; e) kevert ke­nyérliszt 70% buza- és 30% rizslisztből 100 kilo­grammonkint 49 korona 29 fillér; f) kevert teljes liszt 67% I. minőségű buza- és 33% árpalisztből 100 kilogrammonkint 48 korona 9 fillér; g) kevert teljes lisz 70% 1. minőségű buza- és 30% tengeri lisztből 100 kilogrammonkint 44 korona 58 fillér; h) kevert teljes liszt 70% 1. minőségű buza- és 30% burgonyalisztből 100 kilogrammonkint 47 ko­rona 61 fillér; i) kevert teljes liszt 70% 1. minő­ségű buza- és 30% rizslisztből 100 kilogrammon­kint 50 korona 61 fillér. 2. Rozsliszt leverve: a) kevert rozsliszt (67% rozs- és 33% árpalisztből) 100 kilogrammonkint 44 korona 22 fillér; b) kevert rozsliszt (70% rozs-és­­ 30% tengerilisztből) 100 kilogrammonkint 40 korona 54 fillér; c) kevert rozsliszt (70% rozs-és 30% burgonyalisztből) 100 kilogrammonkint 43 korona 57 fillér; d) kevert rozsliszt (70% rozs-és 30 rizslisztből) 100 kilogrammonkint 46 ko­rona 57 fillér. Megjegyeztetik, hogy a búzalisztet rozsliszttel tetszés szerinti arányban szabad keverni, az ily lisztkeveréket azonban szintén csakis az I. pont­ban megjelölt kenyérlisztpótló anyagokkal és a II. pontban meghatározott százalékarány szerint keverve szabad forgalomba hozni. Az előző pont szerint kevert lisztnek legmagasabb ára az az ár, amit a keveréshez használt lisztfajták és pótlékok legmagasabb ára a keverés százalékaránya szerint számítva eredményez. Megjegyeztetik továbbá, hogy a búzalisztet és rozslisztet, vagy ezek keverési­két az I. pontban feltüntetett, legfeljebb kétféle kenyérlisztpó­tló anyaggal is szabad keverni, azon-­­ban ily keverés esetén a felhasznált kenyérliszt-­ pótló anyagok együttes mennyiségének az előallí­­­tandó lisztkeverék 30 százalékát kell kitenniök. Az ekképen kevert liszt legmagasabb ára szintén az az ár, amit a keveréshez használt lisztfajták és pótlékok legmagasabb ára a keverés százaléka aránya szerint számítva eredményez. A kevert lisztet az 1895:XLVI. t­c. végrehaj­tása tárgyában 1896 juniusában 38.286. szám alatt kiadott földm­ivelésügyi miniszteri rendelet 8. §. 3/b) pontjának megfelelően, — akár zsákokban, akár egyéb zárt csomagolásban — mindenkor csakis a liszt kevert voltának és a keverés arányá­nak feltüntetése mellett szabad árusítani. A fentiekben megállapított legmagasabb árak a nagybani kereskedelemben érvényesek. Ha a je­len rendeletben meghatározott gabonanemű- vagy lisztárusítás a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban (kicsinyben való, vagy részletkeres­kedésben) történik, az eladó csak oly árakat szá­míthat, amelyek a megállapított legmagasabb árak­nál nem aránytalanul magasabbak. Ennek, a ren­delkezésnek megtartását a tanács a fogyasztó kö­zönség érdekeinek megvédése szempontjából szi­gorúan fogja ellenőrizni. A legmagasabb árakra vonatkozó rendelkezés 1914 december 10. napján lép életbe; a fűszer-, vegyes- és kiskereskedők, ideértve a szatócsokat is, a tiszta búza- és rizslisztkészletket 1914 december 24-éig bezárólag kenyérlisztpótló anyagokkal való keverés nélkül kiárusíthatják. Aki a legmagasabb árak megtartására vonat­kozó tilalmat megszegi, kihágást követ el és a m. kir. minisztérium idézett rendeletének 8. §-a alap­ján tizenöt napig terjedhető elzárással és 200 koro­náig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E ki­hágási ügyekben az eljárás a m. kir. államrendőr­ség hatáskörébe tartozik. Útitársak 9? — Nem várjuk meg a gyerekeket? — kérdezte a szép asszony útitársától és lélegzetvesztve állt meg a gyors futás után. Az út meredek volt és kö­ves, tehát nem nagyon alkalmas az ilyen sport­gya­korlatra. Csak azért mentek erre­felé, hogy elkerüljék a ski-futók és szánkózók vasárnapi se­regét­, a Semmering elmaradhatatlan karácsonyi vendégeit. Az izgatott férfi gyors lépésekkel ment a hegynek felfelé, és Ada asszony, aki szűkre sza­bott divatos szoknyájában hármat lépett, míg a férfi egyet, már nem bírta tovább vele tartani. Na­gyon fáradt volt, kimerülten támaszkodott egy út­széli, lombtalan fa barna törzséhez. __ \ gyerekek úgyis jönnek utánunk, felelt a férfi gondtalanul és szerelmes pillantással nézte a lihegő asszonyt. Az orvos megint feltámadt benne és átütött a szerelmes lovag érzésein. Milyen egész­ségesnek, erősnek látszik. A szép özvegy megérezte kísérője csodáló tekintetét és az ő barna szeméből is szikrázó pillantás repült a férfi felé. Közeledő hangok zsibongása riasztotta fel­ a párt merengő elragadtatásából. Itt jön Fred, kis unokahúgoddal, mondta Ada asszony. Fred magastermetű, húszéves fiatalember volt. Meglehetősen hasonlított Ada asszonyra, de azért senki nem tartotta volna őt a szép özvegy fiának. — A lányok jönnek utánunk? Nem tudom, nevetett Fred. Én Trude kis­asszonynyal beszélgettem és ők elmaradtak. Mama, miért nem hoztad el a nevelőnőt is? Trude kisasszony nagyon izgatott volt. — Bácsi,­ karácsonykor a Semmering csoda­szép! Csak azt nem tudom, hogy Lisi mért nem akart velünk jönni! — Mert­­ egy túlzott, rossz gyerek, — felelt hangosan a bácsi, akinek ez a kérdés szemmel lát­hatóan kellemetlen volt. Ezt a tulajdonságát alkal­masint az anyjától, a te nagynénédtől örökölte! A fiatalok megint elmaradtak. Ada asszony és kísérője egy perc múlva elfelejtkeztek a hátuk mö­gött lépkedő párról, az egész világról, mindenről . .. Megint húszévesek lettek, egy fiatalember és egy leány, felettük tisztán kéklett az égboltozat és a hó ropogva csikorgott a talpuk alatt. — Okosabb lett volna, ha nem hozod el a lányodat, szólt hirtelen Ada asszony a férfihoz. — Miért? A friss levegő jót tesz neki, nagyon sokat van úgy is a fülledt szobában. Különben te magad akartad, hogy velünk jöjjön, a Stefi lányod kedvéért. . . Úgy látszott, hogy Ada asszony nem­ hallotta a megjegyzést. — Vagy pedig el kellett volna hozni a felesége­det is, tette hozzá játszi, pajkos hanglejtéssel. Tudta, hogy ezzel a kétségbeesésig felkorbácsolja a férfi vágyait. A szegény kis leány így nagyon egye­dül van ... — Miért mondod ezt, nyugtalankodott az apa. Hiszen itt van Stefi is. — Azt hiszem, a két lány nem szereti egymást.­­ — Hogyan? A mi gyermekeink? •— Igen, ők, te nagy lélekismerő. — Ada, kérlek, ne beszéljünk többet a gyere­kekről. Kérlek, édes, hiszen tudod, hogy miért mondom ... A szép asszony kettyüs kezével könnyen meg­legyintette a férfi arcát. — Ada, te megőrjítsz engem! És milyen hosszú ez a mai nap ... De megboszulom magam, Iste­nemre meg ... A türelmetlen szerelmes mindjárt meg is kezdte a boezúállást, átkarolta az asszony karcsú derekát és csókolta az arcát, a száját, a kezét hevesen, fel­indultan. A két lány közeledett feléjük azután. Stefi, a tapasztaltabb és öregebb, diszkréten elfordult, mintha semmit nem vett volna észre. — Mókus, necsak! Ott ugrott át arról­­a fenyő­fáról a másikra. Látta? A másik nem felelt. Elsápadt és egész testé­ben remegett. Alig tudta megbotránkozását el­fojtani. * — Nem lenne okosabb, ha nem komédiáznánk tovább is egymás előtt? Stefi csodálkozva nézett rá. — Azt hiszem, sokkal kényelmesebb lenne mind a kettőnknek. Két napot kell még együtt töl­tenünk ...­­ ' — Ahogy akarja, bólintott Stefi hidegen. — Gyűlölöm magát! — Csak tessék. — Megvetem! — Ali! És ha szabad kérdenem, miért? — Azért, mert nyugodtan végig tudja nézni, hogy ezek ketten ... ez a két öreg ember... És m­űség a mókusról beszél... Meghalt Kobrák. Szűkszavú távirat hozta ma a hírt a tőzsdére, hogy Kobrák Mór, a budapesti gabonatőzsde négy évtizeden át leggazdagabb határidő-ügynöke Berlinben meghalt és kedden temetik a h­an­ottenburgi sírkert halottasházából. Szegény Kobrák Mór nem most halt meg, hanem akkor, amikor negyvenötesztendős tőzsdei pályája után, egy ködös délelőttön nem jelenhetett meg a gabo­natőzsdén, ah­ol pedig négy évtized alatt ösz­sen sem hiányzott két hétnél tovább. A buza Krőzusa koldus lett. Tragédiáját annak ide­jén elmondtuk e hasábokon. Mikor sokszoros milliomos volt, úgy élt, mintha közhivatal­noka lenne egyik buzakereskedésnek, hanem mikor elszállt a vagyon, a hatalom, amikor a maga hibáján kívül eltűntek a milliók, amit

Next