Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)
1914-12-09 / 311. szám
Hl Budapest, szerk» PESTI NAPLÓ 1 914. december 9. (311. szám .7 et A róma—berlini gyorsvonat katasztró-fája. Rómából jelentik: Hétfőn este a Rómaiból Berlinbe haladó gyorsvonat Ri-Ardo állomás közelében összeütközött egy gyorsteher-i vonattal. A katasztrófának hat halottja van, sokan súlyosan megsebesültek. Részletek még hiányoznak. — Forradalom Mexikóban. El Pazóból jelentik: Mexikóban újabb forradalom tört ki. Kiáltványt adtak ki, amelyben Latazar, Campa tábornokok, akik Huerta idején vezető állásban voltak, gyalázzák Villát és azzal büszkélkednek, hogy a köztársaság minden részében vannak híveik. Här szerint a két tábornok áll a chiahuahuai csapatok élén. — Hősi halál. A 75. veszteséglista szerint a következő tisztek haltak hősi halált: Albrecht Mátyás tartalékos zászlós (96. gye.), Chitil Viktor alezredes (6. gye.), Farnai István tartalékos hadnagy (69. gye.), Fiaiba Ede tartalékos hadnagy (11. gye.), Gombos Manótartalékos hadnagy (6. gye.), Johné Ágost tartalékos zászlós (6. gye.), Nekola Rudolf százados (42. gye.), Mirk László tartalékos hadnagy (6. honv. gye.), Popovits Kornél százados (6. gye.), Rossmann Péter százados (52. gye.), Schreiber Kálmán tartalékos zászlós (90. gye.), Simon Rudolf tartalékos hadnagy (94. gye.), Vajda Béla taralékos hadnagy (38. gye.), Weiler Alfonz százados (32. gye.). — Raboltak a bombázott Antwerpenben, Amsterdamból jelentik. A Tijd című lap szerint Antwerpen bombázása alkalmával a város tengerparti részén nagy rablások történtek. A hatóságok most vizsgálatot indítottak az ügyben és eddig összesen kétezer helyen tartottak házkutatást. Az egyik helyen ezer méter mázsa lopott szenet találtak. — A maximális árak Kiskunhalason. Kiskunhalas rendezett tanácsú város tanácsa ma állapította meg a maximális árakat. Eszerint a búza 19.25, rozs 15.—, árpa 13.50, tengeri 12.50 koronában állapíttatott meg 50 kilogrammonként. — Tífuszjárvány a pétervári tengerész-akadémián. Kopenhágából jelentik: A pétervári haditengerész-hadapródakadémia növendékei között tífuszjárvány pusztíl. Azok a hadapródok, akik most állottak kinevezés előtt, legnagyobbrészt betegek és a növendékek közt tömeges a halálozás. — A Vöröskereszt kitüntetettjei és új megbízottjai. Ferenc Szalvátor főherceg a következőknek adományozta a Vöröskereszt II. osztályú tiszteletjelvényét: Bobok Géza gyógyszerész, községi biró, verbói, Szamosújvár. Némethi Dániel Ferenc nyugalmazott főszolgabíró nagybecskereki, Felpéci Keppich Gyula budapesti, gróf Kornis Károly cs. és kir. kamarás budapesti, Kovács Adolf mérnök, nyugalmazott Máv. felügyelő budapesti, Nunk Dezső műépítész balassagyarmati, Nottng János állomásfőnök nagybecskereki, dr. Pláner Miksáné budapesti, dr. Póka Ervin Vöröskereszt-egyesületi fogalmazó budapesti, Dobbrottkai és Felsőruttkai RuttkayAladá m. kir. honvéd főhadnagynak, Schanzer Bélánénak Budapest, Wolfner Miksa bpesti és Zwack Ákos m. kir. kereskedelmi tanácsos, budapesti lakosoknak, Lenkheimi báró Mittag Rezső I. osztályú követségi tanácsos, külföldön élő osztrák állampolgárnak Szófiában, Gellhorn Erik osztrák-magyar konzul, külföldön élő osztrák-magyar állampolgárnak Danzigban, Bumiller Jenőné járadékosnak Mannheimban, Dickin Auguszta birtokosnőnek, a Cilis melletti Arned kastélyban, Doetsch-Benziger Rikárd gyógyszerésznek Bázelban, Wolf Károlynak, a reisewitzi részvényserfőző főnökének Dresdenben és Gordon Hermina saargemündi kereskedő nejének. — Ferenc Szalvátor főherceg báró Radvánszky Albert, báró Rudnyánszky Sándor és dr. Dános Árpád egyesületi megbízottakat a magyar Vörös Kereszt Egyesületének főmegbízott helyetteseivé, Magyarteleki dr. Feleky Hugó egyetemi magántanárt, a Vöröskereszt Egyesület lábbadozó sebesülteket elhelyező bizottsága orvosi testületének vezetőjét, ifj. Sacelláry Győzőt, Ascher Istvánt, az egyetemi klinikák gazdasági hivatalainak igazgatóját s végül báró Révay László kisselmeci nagybirtokost pedig a magyar Vörös Kereszt Egyesületének megbizottaivá kinevezte. A Serif pasa meghalt, Bécsből jelentik. A Sieue Freie Presse értesülése szerint Serif pasa, volt nagyvezér meghalt. — Haza Franciaországból. A belügyminiszter Bregenzben működő kiküldöttjének jelentése szerintMagas Sándor, Retek Benjámin, Jákob András és Skrbin Barica egy gyermekkel szerdán reggel 6 óra 25 perckor a keleti pályaudvaron Budapestre érkeznek Franciaországból. Bregenzbe érkeztek meg Franciaországból Matura József, aki Sasvárra utazott, továbbá Pazar Zoltánné és leánya, akik pihenés végett Bregenzben maradtak. — Pegoud a háborúban. Rómából jelentik. A harctéren szolgálatot tevő francia aviatikusok között van a légi bukfenceiről híressé vált Pegoud is. A francia lapok sokat írnak a vakmerő repülőről és most a következő esetet mesélik el: A Marne melletti csaták egyikében repülőgépét német golyók találták el, úgy, hogy gépének egyik szárnya teljesen eltörött. Ennek ellenére is sikerült szerencsésen felszállania. Sokkal kellemetlenebb volt azonban második kalandja, amely Észak-Franciaországban történt. Német gránát motorját találta, amely kigyuladt, úgy, hogy Pégoud kénytelen volt siklórepüléssel leszállni, éppen a német hadállások mögött, olyan város közelében, amelyet a németek tartottak megszállva. A gépét Pegoud el tudta rejteni, de olajat és benzint az egész környéken nem tudott kapni, mert honfitársai a németektől való félelmükben, nem mertek neki adni. Két napig rejtőzött a községben, míg végre sikerült Pegoudnak olajat és benzint szereznie, hogy visszarepülhessen csapatához. — Gróf Károlyi Mihály — Max Nordauról. Megírtuk a minap, hogy Max Nordau, a kiváló író cikket irt a Neue Freie Presse-be és beszámolt gróf Károlyi Mihálylyal, a francia fogságban történt találkozásáról. Most Károlyi Mihály beszéli el a bécsi lapban Nordauval folytatott vitáját: — Hamarosan ismerősöknek éreztük kölcsönösen magunkat — írja a többi közölt. —Amint hallgattam véleményét a mi politikai életünk fejlődéséről, amelyet csodálatos minuciozitással ismert elfelejtkeztem a bennüüket körülvevő világról. Különösen azt kérdezte tőlem, hogyan is lehet az, hogy arisztokrata és magyar ember létemre mégis a demokratikus eszméknek hódolok, hiszen a magyarokat — mondotta — arisztokratikus világfelfogásuk jellemzi a legjobban? Meglepődötten hallgatta, hogy én Magyarország jövendő fejlődésének zálogát éppen arisztokratikus gondolkodásának levetkőzésében találom s a demokratikus világnézet akceptálásában találom meg. Mert egy modern állam, mint aminő ma már Magyarország is, a feltörekvő kereső és munkásosztályokat és a különböző ajkú, de a kálium terén mindinkább előrehaladó állampolgárok életigényeit csak úgy lesz képes kielégíteni, ha nem csak gazdasági érvényesülésének lehetőségét biztosítja, hanem demokratikus reform által közvetlen befolyást biztosít számára az ország sorsának irányításában. Ez egy világháború után, amelyben a lövészárokban a különböző rendű és rangú emberek annyira közel kerülnek egymáshoz, még fokozottabb követelése lesz egy modern államéletet élni akaró államnak. És — hozzáteszem — erős a hitem, hogy a háború után elkövetkező békében azt az érzelmi egységet épp Magyarországon — ahol a nemzetiségek számottevő tényezőt képeznek — csak erőteljes demokratikus reformmal lehet megteremteni. Nordau a hadifogságból való szabadulásomról is ír. Ma már sokkal világosabban látom, hogy minek köszönhetem hazajöveteletemet. Hazaérkezésemkor még azt gondolhattam, hogy szabadulásomhoz a szerencsés véletlen is közrejátszhatott, azóta azonban meggyőződtem róla, hogy azt elsősorban azoknak a szimpátiáknak köszönhettem, amelyeket még a háborút jóval megelőzőleg sikerült fölébresztenem azzal a politikával, melyet annak idején nem egyszer kifejtettem. —A Cunard emberei magyar nőket kínoztak. Fiuméből jelentik : Hétfőn három magyar nő érkezett ide, akik ápolónői szolgálatot teljesítettek a Cunard-Line hajóstársaság egyik gőzösén. Egyikük, Klincsics Paula, borzalmas dolgokat mondott el arról, hogyan bántak velük a hajón a háború kitörése óta : — Én és a barátnőm, Lányi Ida, — beszélte — ápolónők voltunk a Cunard-társaság „Carpathia" hajóján, amely július 28-án indult vissza. A határrendőrség a katonaköteles kivándorlókat és a magyar hajószemélyzetet visszatartotta, mi is itt akartunk maradni, de az angolok csak biztattak, hogy menjünk velük. Az első napokban minden rendben volt, de amint elhagytuk az olasz kikötőket, pokol lett az életünk. Az angol személyzet gúnyolt és fenyegetett, ha panaszkodtunk, megvertek, olyan kin volt az életünk, hogy Máltában ki akartunk szállani. Az angol parancsnokság börtönnel fenyegetett meg, ha nem maradunk a hajón. Leírhatatlan szenvedések között értünk Newyorkba. Itt azt tanácsolták, hogy maradjunk a háború végéig Amerikában, de nem volt ott se maradásunk, mert Newyorkban óriási a munkanélküliség, a fizetésünket nem kaptuk meg, a pénzünk elfogyott. Nagy könyörgésünkre a Nápolyba induló Carpathia visszahozott bennünket. Indulás előtt még három magyar nő , Sefranek Gizella, Dusák Irma és Krizsanec Angela csatlakozott hozzánk, akik az Yvernia Cunardhajón voltak alkalmazásban. Hogy mit miveltek velünk, az elmondhatatlan. Ütöttek, vertek, napokig bezártak bennünket a fülkénkbe és élvezhetetlen eledeleket adtak. A hajószakács svábbogarakat rakott az ennivalónk közé. Nápolyban követeltük négy hónapi fizetésünket, de az angolok durván elutasítottak. Az osztrák-magyar konzul is sokat fáradozott, hogy pénzünkhöz jussunk, de sikertelenül. Végül is ő küldött haza bennünket. — Hazai román lap Románia semlegességéről. Lugosról jelentik. Érdekes cikket közöl az itteni Drapelul című román újság vezető helyen. „Egy idő óta ismét a legkalandosabb hírek keringenek Románia magatartásáról — írja — és olyan ellenőrizhetetlen verziók keringenek, amelyek egyenesen félelmet és aggodalmat kelthetnének. Eme feleségek felett nem térhetünk napirendre — bármennyire óvakodjunk e kényes témáktól, — mert nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy egy országnak nagypolitikáját sem itten, sem pedig ottan nem lehet a kávéházi asztaloknál és zajos tüntetések által megjelölni. Idézi Bratianu Quintillia libe-rális párti képviselőnek, a miniszterelnök öcscsének és Lahováry János konzervatív párti képviselőnek nyilatkozatait, amelyekben ezek helyeselték, hogy Románia nem avatkozik bele a világháborúba és megtartja semlegességét — Bernard Shaw az angol kormány ellen. Írtunk már arról, hogy Bernard Shaw milyen éles bírálattal sújtotta a minap egyik cikkében az angol kormányt. Most „Józan ész a háborúról" címen ismét cikket írt, amelyben kegyetlen szatírával foglal állást az angol kormány politikája ellen és mély hódolattal fordul a németek felé. A junkerség és a militarizmus, amelylyel az angolok a németeket vádolják. Shaw megállapítása szerint éppen az angol közéletnek két jellegzetes hibája, hiszen az angol kormány, Edward Greyvel az élén, csupa junkerből áll és a legnagyobb német junker , Vilmos császár sokkal kisebb autokrata, mint Grey külügyminiszter. Ami a militarizmus vádját illeti : az 1870—71. porosz-francia háború után Anglia maga diktálta szövetségeseinek a lázas fegyverkezést, a militarizmus szellemével tehát nem Németország, hanem Anglia hatotta át Európa közéletét. Az általános fejtegetések után a háború előzményeinek megvitatására tér át Shaw és megállapítja, hogy az entente lovagiatlanul bánt el Németországgal, amelynek állásfoglalása mindig korrekt, romantikus katonai szempontból pedig egyenesen szép volt. Belgium semlegességének megsértését Shaw olyan lépésnek tekinti, amelyet Németország három oldalról veszélyeztetett helyzetében tett és miután megálapítja, hogy Németország sokkal demokratikusabb állam, mint Anglia, arra az eredményre jut, hogy Anglia csúnyán cserbenhagyta Belgiumot, amelynek védelmére állítólag fegyvert fogott. Nem Anglia védte meg a belga királyságot, hanem Belgium védte meg Angliát, mert meghódolt a németek előtt. — A segítő akció. A Budapesti Központi Segítő Bizottság a budapesti IV. hadtest és honvédkerület katonái számára gyűjt karácsonyi ajándékot. Adományokat a Bizottság katonai ruházati osztályához (Budapest, IV., Központi városháza, Városház utcai rész, földszint 9.) kérnek küldeni. — "A Demokrácia-páholy Molnár-utcai hospiciuma üdülő katonái számára Mikulás-délutánt rendezett. — A Jótékonysági Hármasszövetség sikerült mulatságot rendezett jótékony célra. — A Budapest II. kerületi szegénysorsú iskolásgyermekeket segélyző egyesület tegnap tartotta meg Medve utcai iskola tornatermében harmincegyedik évi ruhakiosztását, mely alkalommal 252 szegény tanulót látott el meleg ruhaneműekkel. Az Auguszta Gyorssegély-alap babakiállítása csütörtökön rendezi a legközelebbi mesemondó délutánt. A mesemondást gróf Apponyi Albert fogja mgnyitni. — "A ,,Bagoly"asztaltársaság e hónap 8-án kedden délután 14 gyermeket kitűnő téliruhával, cipővel, felsőkabáttal, harisnyával és sapkával látott el. Ugyanakkor Verbőczi vendéglős és Schmiedl hentesmester a gyermekeket hozzátartozóikkal együtt uzsonnával vendégelte meg. — Vér a síneken. Sebők György Örkényi lakos, az 1. számú honvéd népfölkelő-ezred pótzászlóaljához beosztott közkatona a keleti pályaudvaron teljesített őrszolgálatot. Este a pályaudvar külső területén át akart menni a síneken. Közben befutott a fiumei gyorsvonat, amely a szerencsétlen embert elütötte. Sebők György nyomban meghalt. Feleséget és hat gyermeket hagyott hátra• •— A Tisza Kálmán tér és Kenyérmező utca sarkán a Városi villamos vasút egyik kocsija, amelyet Sóki András vezetett, elütötte Madarassi Illés bérkocsiját. A kocsiban ülő Liszkai László a fején megsebesült, a kocsis pedig lezuhant a bakról és szintén sérüléseket szenvedett. — Levelezés az internált magyarokkal. A kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében a magyar királyi posta a semleges államok útján gondoskodik az internáltak postai küldeményeinek közvetítéseiről az ellenséges államokba és megfordított irányban. Kivételt képeznek a Franciaországban internált magyar alattvalók, továbbá a Belgium és Japánnal való forgalom, mely országokkal ezidőszerint összeköttetés nem áll fenn. A közönség a levelezést és a címiratot lehetően francia vagy német nyelven írja. A címben kívánatos fltsintetni az internáltnak magyarországi (horvát-szlavén) rendes lakóhelyét., például így: Monsieur János Kovács de Aszód interné a Kiev, Russie. Ha a rendeltetési hely ismeretlen, kívánatos annak kitétele, hogy az illető mely országban (Russie, Serbie, Grand-Bretagne stb.) található. Az ellenséges államokba általában küldhetők: közönséges és ajánlott levelek és levelezőlapok. A leveleket mindig nyitott borítékban kell postára adni. A feladó jegyezte föl a levelezőlapon a címladal felső részén, a levélen pedig a hátsó oldalon teljes címét és lakóhelyét, Oroszországba (Románián át) és Nagybrittaniába (Németalföldön át) értékleveleket és nemzetközi csomagokat (utánvétel nélküli is lehet küldeni. Szerbiába postautalványokat is larcet föladni. Szerbiába szóló posaualványokat a Kül®ldi postautalványok kicserélő hivatala Budapest címre kell kiállítani, a tulajdonképpeni címzett nevét és teljes címét a szelvény hátsó oldalára kell feljegyezni. Egy utalványban legföljebb 200 frank utalványozható. A Szerbiába szóló postautalványokat a román posta közvetíti és ezek leim (frank) és bánira (centime) állítandók ki. Az összeg befizetésénél a frank és a korona egyenértékűnek veendő. A szelvényre a felragasztott frankójegyek alatt pour interné megjegyzést kell írni. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a miniszteri rendelet a Magyarországon internált külföldi polgárok levelezésével kapcsolatosan. — Kedvezményes utazás a bosnyák vasutakon. Szerajevóból jelentik: A bosnyák országos vasutak igazgatósága a kezelése alatt álló összes vonalon féláru utazást enged meg a sebesültek látogatóinak