Pesti Napló, 1918. március (69. évfolyam, 51–77. szám)
1918-03-01 / 51. szám
Pente® PESTI NAPLÓ 1918. március 1. , :A békekilátások javultak ugyan valamelyest, , de azért valószínű, hogy csak az orosz mintának megfelelően jutunk eredményekhez, a hadműveletek ujabb megkezdése és a román hadsereg kapitulációja után. Ez a verzió igen különösen hangzik. Amrescu és a román politikusok kétségkívül tisztában vannak a békesárgyalások megszakításának következményeivel. Tehát nehéz elképzelni azt, hogy a román kormány ne fogadná el már most a krízpronti hatalmak békefeltételeit, ha azok el ifogadhatóak. Márpedig a békefeltételeknek méltányosaknak kell lenniök, mert ezt követeli az általános béke közelebb hozásának nagy érdeke és erre kötelez adott szavunk, amelylyel magunkévá tettük az annexiomenta béke elvét. Az orosz delegáció ma megérkezett :zi-Lí;QTii,kiui. Trockij ezúttal nem szerepel a delegátusok között, hanem helyetti» Sokolnikov vezeri az orosz meghatalmazatiak.ai. a sor rádobni szocialista pártnak egyik ,- t £.•. 1 .személycsere épp oly érdekes, mint a körülmény, hogy Sokolnnikov nem tartóa seviki párt soraihoz. ei-ni.vw.T-z'.-'ban tudvalevőleg az agrár• -raliák nevezik maglikat forradalmi szollisíiknak. Ennek a pártnak van legszéle: "4. "v az orosz nép között, ezé a párté • ••íj a .numwT v&én feloszlatott orosz namset:.yíi?és íü. b. '••..A béke kérdésében az agrárt -.1f: hT'.- ugyanazokat az elveket '.iull.ik, nini a belseviidek: a belpolitikában . . Jóval mérsékeltebb reformokra töröl-e-H. '•.. mint az orosz kormány. » '. Péterverső! érkezett hírek már jó ideje •i.iTól eszelnek, hogy Lenin és Trockij között ..vre lesebb felébred'ik az ellentét. Az angol • 'pjí'lí»ncf,í..k szerint Lenin szabadulni akart trockijtól és hiveitől, és ezért megegyezést kecs a forradalmi szocialistákkal, ami egy. . tv. úr.d biztosítaná számára a többséget v-z . i..• .azótgyülésre. Trockij távolmaradása a bresztlitovszki tárgyalásoktól és Sokolljkov megjelenése megerősíti ezeket a híreket. I-f Lenin és Trockij között kiéccelő TMsz elleinél Lenin tudvalevően már januárban a tomillszerű békekötés mellett foglalt állást és nem helyeselte Trockij merész taktikáját. A szovjet többsége azonban Lenin ellen foglalt állást, mert Trockij politikája csakugyan egy bizonyos kilátást nyújtott Oroszországnak aziránt, hogy az entente győzelme esetén visszanyerhet mindent, amiről véglegesen lehagnlott volna akkor, ha aláírja a békeszerződést és így módot ad a központi hatalmaknak arra, hogy azok az általános békekonferencián kétoldalú megállapodásra, befejezett tényekre hivatkozhassanak. De a következmények Lenint igazolták. Oroszország elvesztette efzosz hadianyagát és most sokkal súlyosabb feltételek mellett kénytelen megkötni a békét, mint ahogy azt februárban tehette volna. Trockij bizonyára felvette kalkidációjába azt a körülményt, hogy a december tizenötödikén kötött fegyverszünet nyolc napos felmondási időt szabott meg, így tehát Trockij arraszámíthatott, hogy a nyolc nap alatt még mindig ráér aláírni a békeszerződést, akkor, ha Németország nem veszi tudomásul az egyoldalú deklarációt és felmondja a fegyverszünetet. Ez a számítás csütörtököt mondott, hiszen a német csapatok a fegyverszünet formális felmondása nélkül kezdték meg újból a hadműveleteket a keleti fronton. De Trockij emiatt csak magára vethet. Kühlmann a bresztlitovszki konferencia február tizediki ülésén, azonnal a deklaráció elhangzása utánfentartotta Németország számára azt a jogot, hogy a fegyverszüneti szerződés felmondásának minősíthesse Trockij nyilatkozatát. De az orosz delegáció nem gondolta, hogy Németország csakugyan élni fog ezzel a joggal. A bresztlitovszki tárgyalásoknak szombat délig kell lezáródniuk és a tanácskozások voltaképpen csak a szövegezési kérdésekre szorítkozhatnak, mert hiszen az érdemleges békefeltételeket a német kormány ultimátum alakjában közölte Oroszországgá Czernin a román királynál Bukarest, február 28-án. A szövetséges hatalmak küldöttségeinek Bukarestbe érkezése óta nem kötelező előzetes megbeszélések folytak Alperesen tábornokkal. Az egyik ilyen megbeszélés során létrejött megegyezés alapján gróf Czenin külügyminiszter a román csapatok által még megszállott román területen beszélgetést folytatott Ferdinánd királylyal. A szövetségesekkel való egyetértésben gróf Czernin közölte a királylyal a feltételeket, amelyek mellett a négy szövetséges hatalom kész volna Romániával békét kötni. Ferdinánd király rövid gondolkodási időtökért, amelyet megadtak neki. A választól fog függeni, vájjon lehetséges lesz-e a békés megoldás. Nincs alap a román béketárgyalsra Bécs, február 28. Politikai körökben híre jár, hogy a Bukarestben tartott nem kötelező tárgyalások folyamán nem értek el eredményt és nem találtak alapot a béketárgyalásra. Ezután gróf Czernin külügyminiszter Ferdinándromán királylyal közölte a négyes szövetség békefeltételeit. Nem ultimátumról van itt szó, mint aminőt Trockij elé terjesztettek, hanem annak megállapításáról, van-e kilátás arra, hogy alapot találjanak a gyors eredményt ígérő béketárgyalásra. A király válaszától fog függeni, lehetséges-e a békés megoldás A párisi románok a békekötés ellen Lijgano, február 21. A lapok jelentik Parisból: Hatvankét román, parlamenti tag, volt miniszterek, tanárok és publicisták Párisból Ferdinánd királyhoz és Averescu miniszterenökhöz sápiratot intéztek,amelyben sajnálatukat fejezik ki e különbéketárgyalások miatt és annak a várakozásnak adnak kifejezést, hogy Románia követni fogja Belgium és Szerbia példáját. Misu román követ hazautazik a monarkiánál — Ú I Pesti Napló tudósítójától — Bécs, február 28. Misu londoni román követ, aki, mint ismeretes, az Averescu-kormányban vagy esetleg az ezután következű kormányban a külügyminiszteri állásra van kiszemelve, Londonból elutazott Párison keresztül, ahol a francia kormány tagjaival volt hosszabb tanácskozása, Svájcba érkezett és .n fi..ii a holdfényes égre. Innen is, onnan is c'gányn... ika szűrődött felém, — itt a Magyarnak, amoda Rácz Károly muzsikál, még tovább Kiss Béla. Az Emke-kávéházból épp az orrom előtt dobtak ki egy részeg embert. A Bohuniczkyék háza előtt mentem el, Bohuliczky Ella az ideálom volt, akivel végigtáncoltam a gazdász-bált és akihez verseket irtam. Fölnéztem az ablakaikra — a leányszobában még világos volt a fehér függönyök mögött. Milyen egyszerűnek, milyen nem komplikáltnak tűnt föl most előttem Bohuniczky Júila nefelejts szemével, vidám és tide, arcocskájával. És elhatároztam, hogy szakítok Bohunitzky Ellával, és az egész sivár Debrecennel, a telekfejű kis templommal, a kihalt Piac-utcával, a lármás cigánymuzsikával, elhatároztatni, hogy finom és összetett életet fog... élni, jege-medvebőrökön akarok szeretkezni és ötélpiros rózsák között szándékoztam , csókolózni és kormolyan tűnődtem azon, hogyan sviffidhetne be ilyenkor valami halk linona muzsika, például valamelyik Griegfr. wie.-: fiz vo.i akkor a legmodernebb, '».s a szerelei-.nőt meg fogom követelni, hogy szőke legyek, hogy hamvas legyen a válla, hogy 'troll legyen és a rabszolganőm legyen és tesse a parancsomat és óhajtásomat és elhozom Debrecenbe és pukkadjanak a debreceniek, íogy nekem milyen nem van, hogy én mi i Can Don Juan vagyok és suttogják, hogy ez még semmi, mi van még neki ott fenn Pesten, milyen lehet a többi, mikor ezt a pompás, fejlett diszasszonyt is unja és amikor szinházban, vendéglőben kellően kipózoltuk magunkat, itt hagyjuk ezt a sivár éjszakát, ezt az együgyű mulatozást, az apró házakat és megyünk vissza a tündérvárosba, a Grieg muzsika hullámai közé, a piros rózsák tövébe, a jegesmedvebőrre, akár csak a pesti úr, inog a szeretője. Hosszú,furcsa, bolondos esztendők után aztán az én életembe is beköszöntött egy pesti művésznő: Gsákváry Ella, a Paradicsom kabaré tagja. Gsákváry Ella nem volt komoly művésznő, az előbbi babája protegálta be egy profonra a kabaréhoz, hol olyanforma szerepet töltött be, aminőt például egy udvari tanácsos az udvarnál. Csákváry Ella nagyon különös és nagyon veszedelmes nő volt. Egyáltalán nem volt önkálló egyéniség, hanem nagyszerű befogadó képessége volt. Igen sok kézen ment keresztül és mindenhol ragadt rá valami. Olyan volt a lelke, mint a lakása, kitűnő porcellánok, finom ezüstök mellett ott éktelenkedett az egykori parasztlány ritkító ízlése. Mindig szerelmes volt és mindig hazudott. Akit szeretett, annak azt hazudta hogy nem szereti, akit megcsalt, az elé minden ok nélkül, amikor senki se kérdezte, leborult és megesküdött az anyja boldogságára és nővére gyerekének az üdvösségére, hogy sose csalta meg. Körülbelül egy fél évig táncoltunk az egymás idegein, amikor egyszerre égre-földre kezdett esküdözni, hogy csak engem szeret és álmában látta magát kiterítve, holtan és akkor is csak az én nevemet suttogta. Aztán megjelent a veszély látható formában egy csokor és egy brilliánsgyűrű formájában. Amikor éreztem, hogy elveszik a nőt tőlem, egész indokolatlanul és minden átmenet nélkül rettenetesen szenvedni kezdtem, de ahhoz épp elég filozófiám volt, hogy belássam, az én időm lejárt. Voltaképpen nagyon untam a nőt, szabadodni, menekülni akartam tőle, de azt a gondolatot, hogy ő adja ki az utamat, nem bírtam elviselni. Ilyenkor minden rendes ember elutazik. Én is elhatároztam, hogy elmegyek valahova vidékre. Igen ám, de hova? Ekkor eszembe jutott Debrecen! ... Debrecen, a széles kedves utcák, a régi barátok, a régi jó magyar „ nóták, amiket másutt már rég elfelejtettek. A tágas Bohunitzky porba, a finom tónusú öregszínház, a bőséges uzsonnák, mazsolás kuglófok, üvegtálon belőttek. Debrecen. — ott megnyugszik a lelkem, ott kiheverem ezt a hisztériával telített , gyűlölt és áhított, bolond, csúf és veszedelmes viszonyt. Délután betört a lakásomra a nő. — Igaz, hogy el akarsz utazni? Ránéztem. Hát ezt már honnan tudja? — Mindegy, honnan tudom. Felelj: igaz, vagy nem igaz? — igaz. —• Debrecenbe? — Debrecenbe. — Veled megyek — mondta egyszerűen. — Nem lehet. — Itt akarsz hagyni? Itt tudnál hagyni? Átölelte a térdeimet és az apja ősz fejére esküdött, hogy abban a pillanatban meghal, amikor elhagyom. A hamvas szőke haja aranyosan fénylett a nyakszirtjén, a parfüme-je (amit Párában vett neki egy mágnás, öt litert kapott belőle) fölcsapott hozzám. Láttam, mennyire fáj neki, hogy el kell válnia tőlem, tehát nagyon nyugodt és fölényes lettem. _— Lásd be, ez így nem lehet tovább. Neked már itt van a Gray baró. Sírva fakadt, a haját tépte és az idősebbik nővére minden nyugodt pillanatában esküdött, hogy Gruy bárót ő nem is ismeri. Az igaz, hogy tegnap egy asztalnál vacsoráztak, de Gruy báró a Marosi Maca kedvéért jött az