Pesti Napló, 1918. december (69. évfolyam, 282–306. szám)

1918-12-01 / 282. szám

Vasárnap emeli többé, a hivatalba nem jár el többé, vagy az üzlet vagy a műhely nem látja többé. Ma, amikor életünk, nemcsak a mi éle­tünk, hanem azoknak az élete is, akik most asszonyaink méhében szenderegnek — attól függ, tudunk-e dolgozni,­­tudunk-e sokat dol­gozni, tudunk-e még a soknál is többet dol­gozni: tűrhetetlen, hogy ez a léha udvarlás to­vább folytatódjék. Ám válogassák ki az elha­nyagolt tehetségeket és ültessék őket az elpusz­tult uralom tökfitkainak helyére — mi sem he­lyesebb, mi szar kívánatosabb — de ez az elv nem lel­­et köpönyeg arra, hogy az uj fajankő­ket beléje göngyöljék. Hivata­l, hivatalnok van már el­ég, annyi, hogy már az operette mű­fajt súrolják, de munkáskéz még nincs elég. Ezt fogják szemük elé azok, kiknek ke­zében a köztársaság sorsa nyugszik —­ ha azt nem akarják, hogy a mi szép köztársaságunk Clemenceau ur ajkaira kerüljön. PESTI NAP)LÓ 1918. december I, 3 Heteurezés­­­sselHattas a békeiitlsii Területi kérdésekről csak a békekongresssal doaihet — A tót küldöttek tárgyalásai — A cseh csapatok elhagyják Magyarország területét — A Nem­zeti Tanácsok hatásköre — A posta és távírda francia ellenőrzés alatt — Hazai Samu meooraadunsaask részletei — A politika eseményei Mutatvány a béketárgyalásból és szek­te (azokból a nehézségekből, amelyekkel majd hmnnál a bizonyos zöld asztalnál kell megküz­­denünk, valóban fölér egy kisebbszerű m­inia­slür béketárgyalással az a konferencia, amelyet­­most már harmadik napja folytat Jászi Osz­­kár nemzetiségi ' '­­ter a cseh-tót küldöt­tekkel. Nagyon nehéz kérdések azok, amelyek­­ideiglenes megoldásukat várják, de meg lehet á­lapítani, hogy egyfelől Jászi részéről meg­nyilvánult őszinte jóakarat a nemzetiségi kér­dés végre igazán helyes megítélése, a másik oldalról Hodzsáék részéről is hasonló szándé­kokkal találkozott és így a jelentős politikai érdek, hogy legalább a békekötésig nyugalom­ban éljünk nemzetiségeinkkel, biztosítottnak látszik. És biztosítva lesz az­­, hogy a k­ert csapatok elhagyják Magyarország területét. Ma egész nap folytak a tárgyalások a­­nemzetiségi minisztériumban. A tanácskozá­son magyar részről Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter és Diner-Dénes József külügyi állam­titkár vettek részt, a cseh-tót nemzeti tanács részéről pedig Hodzsa Milán követ, Dula Máté a turócszentmártoni tót nemzeti tanács elnö­ke és négy tót kiküldött. Az elvi megegyezés nagyjában már akkor megvolt, amikor a mai ta­nácskozásra összeültek úgyszólván csak né­hány, bár legfontosabb kérdés közül volt még némi eltérés, de minthogy mindkét félben ,meg volt az a törekvés, hogy egy észszerű pro­vizórium létesüljön és hogy cnarkia helyett rend legyen a felvidéken, valam­inthogy a t­or­p­i­om és a közérdmezés bátosíttassék, nem okozott nagy nehézséget a legnehezebb diffe­rencia enyhítése sem. Az „Egyezmény", amelyről nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy, nem végleges meg­állapodást jelent, hanem csak a békekötésig való rendezésre vonatkozik, alkalmasint teljes­­békét fog hozni számunkra a végleges béke­­kötésig a tótokkal.­­ Az egyezkedési tárgyalásokra vonatkozó­lag Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter a kö­vetkezőket mondotta munkatársunknak: — Sikerült a nehezebb kérdésekben való nézeteltéréseket legal­áb­b részben tisztáznii. Ter­mészetesen még mindig vannak differenciák.­­Ha a fennforgó ellentétek már nem olyc­­ mérté­kűek, hogy valószínűtlenné tehetnék a végső sikert. A végső megegyezés nem lehet 111 m­ár­holnapra és nem lehet egyszerűen aláírásokkal elintézni, mert úgy a minisztertanácsnak, mint a tót nemzeti tanács plénumának meg kell beszél­nie a kérdés­t. Az egyezkedés perfekt­uálása tehát legjobb esetben nyolc-tíz nap alatt várható. A tótokkal való tárgyalások kedvező b­efo­lyása azt a reményt kelti, hogy a nemztetiségi kérdés zavaró momentumai legalább j. a béke­kötési,s­­zü­netelni fo­gnak, Jászi Oszkár s­t­ereplése és a tótokkal való lit­erális és var febrji demokratikus eljárása meglelte a hatását a ro­mánokra is és mint illetékes helyről hallja­­, a románok részéről is határozott közeledés mu­tatkozik. Maniu Gyula körülbelül ugyanazt a szerepet vállalta és viszi a románi kérdésben, mint Hodzsa Milán a tót kérdésben és van rá kilátás, hogy az Aradon legutóbb eredményte­lenül vé­pődött tárgyalásokat ismét megkezdik. Félhivatalos jelentés a csehi tótokkal való táás­gyalásokival Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter ma folytatta tárgyalásait Hodzsa Milán cseh­szlo­­vák követtel és s­ tót nemzetiségi tanács kikül­­dötteivel. Több fontos kérdésben lényeges kis­­zéledés és megegyezés jött létre. Végleges meg­­állapodás az összes kérdésekben még nem tör­­tént, mert egynéhány kérdésben még nézetérteé­rések vannak. Remélhető azonban, hogy ezek az ellentétek áthidalhatók lesznek. Jászi minisz­­ter 11 mai tanácskozásokról referálni fog a mi­­nisztertanácsnak, azután a holnapi nap folyam­ánán folytatja a tárgyalást. Ennek befejezte után a tárgyalások egész anyaga a magyar kor­­mány és a tót nemzeti tanács elé kerül, mert a megegyezés véglegesítéséhez ennek a két fak­­tornak hozzájárulása szükséges. Minthogy pe­­dig a tárgyalás alatt álló kérdések több miniszz­térium­ resszortját is érintik és a tót nemzeti tanács hozzájárulását is be kell majd várni, a végleges megegyezés nyolc napnál előbb nem is várható. Jussi távgyatdzai a tót &tk*dénben A kabinet tagjai vasárnap délelőtt miniszter­tanácsot tartanak, amelynek befejeztével Járai Oszkár miniszter folytatja megbeszéléseit a tót kül­döttekkel. Sxende miniszter* ax onsk­ii pénz* asyeinah r­ezsdez ásás* fól A Hollandsch Nieuwsbureau magyarországi ta­nulmány­ után lévő munkatársának budapesti tar­tózkodása során dr. Szende Pál pénzügyminiszter Magyarország mostani pénzügyi helyzetéről, vala­mint az állami pénzügyek jövőbeli konszolidálódá­sának kilátásairól egy hosszabb Interjúban többek között a következőket mondta: — Az állami pénzügyek konzolidari-itása két nehézségtől függ. Az egyik nehézség az, hogyan tehát a bankjegyforgalmat csökkenteni. Ha az a sok állam, amely az egykori osztrák-magyar mon­archiából alakul, Elint a cseh állam, a jugoszláv állam és a többi." Javas­cznk, hogy­­a bankjegyfor­galom egy-egy hányadát nekik kell fedezniök, ak­kor a dolog rendben van. Ha ez nem történik meg, akkor ezt a terhet csupán Német-Ausztriának és Magyarországnak kellene magukra venniök. Re­méljük azonban, hogy mindazok az­ államok, a­melyek az egykori Ausztria-Magyarországban ala­kul­tak, a,­ arányrészt vállalni fogják. Ha a bank­jegyforgalom kérdését' 'megegyezés alapján meg­oldjuk, pénzügyi jövőnket felényire már biztosítot­tuk. A 'im'si­k nehézség -t — mondotta tovább a miniszter - - Magyarországon egyszeri nagy va­gyon­átadással el lehet hárítani. Akkora vagyonát­adást fogunk kivetni, amilyenre a magyar történe­lemben. Ite még a nemzetközi történelemben sem­ Volt példa. Reméljük, hogy így sikerülni fog a pénzügyi egyensúlyt helyreállítani. A mostani, da­­tahin még a következő nemzedék is sokat fog emiatt szenvedni, de ilyen borzalmas ötesztendei háború után meg kell szoknunk, hogy sokat, na­gyon sokat kell dolgozni. Az egyszeri vagyonátadá­son kívül vagyonadót is léptetünk életbe, még­pe­dig progresszív alapon. A vagyonadó a legnagyobb mertekben progressiv Az állampolgároknak « I-^s nagyobb áldozatokat kei! meghozások, hogy­­ a?, áilatai h,izk*u'.á$ rendbe jöjjön és valálóakat ! helyreállítsál:. JS. t&DZs&IY7sel& fsrzaczizi £z&ezffti£* zvk­.­gyavopsxdggul wsaió vasxrs­.ij/tifoat Zagfeií, november 30. Hétfőn reggel egy bizottág indul Magyar­­országba, amely rendezni fogja az összes függőben levő kérdéseket, valamint Magyarország és a dél­szláv n­emzeti tanács közt való viszonyt. A bizott­ságban a kom­ány és a nemzeti tanács képviselői, továbbá katonai és ipari körök­nak ráztvenni, kiküldöttet fog»" A Aiens­zeti Tanács hatást tart A Magyar Nemzeti Tanács körlevelet bocsá-­­tott ki a vidéki Nemzei Tanácsokhoz, amelyben­ ismerteti, m­i az egyes Nem­szeti Tanács hatásköre,­ joga és kötelessége. Ezt a körlevelet elküldték­ mindazoknak is. Nem­zeti Tanácsoknak, a­meyek a­központesők bejelentették csatlakozásukat. A bel-1­r­ mniniszter pedig ezi*'­ egykiőben a közigaanta­­­tási hatóságokhoz bocsátott ki rendeletet, amely a hatóságoknak a Nemz­eti Tanácsokhoz való viszon­­nyait szabályozza. A körlevél nyilvánosságra hozá­sával azt akarják eúlrni, hogy- a nagyközönség is­ megismerje a Nem­zeti Tanács feladatát és hatás-­­körét. A körlevél szövege a következő: .1 Nemzeti Tanácsok ügyköre és hatásköre: Miután az ország minden részéből a központi Nemzeti Tanácshoz fordultak utm­utalásért, hogy­ a helyi Nemzeti Tanácsoknak nő a fasitásköre, joga, mai kötelessége, részir­t az­ egyöntetű eljárás hixto-í sitása végett, részint a hatásköri zavarok kikerü-­­iák céljából. »55 ország összes helyi tanácsainak­­ következő felvilágosítást nyújthatjuk: Nemzeti Tanácsok feladatai: . 1. Az arkanstant­om végrehajtó szerveit a köz-­­igazgatási, a megyei, VÚTOK is községi hatóságokat a végrehajtó hatalom gyakorlásában támogatni. . 2. A köz­t­ársa­sági államformát megszilárdítom és az­ esetleges ellenmozgalmakat rögtön bejelenteni a Központi Nem­zeti Tanácsna­k. 3. Hatósági visszaélésekkel szem­ben jogorvos­,­latot keresni a közkormányzatot vezető miniszté­­riumoknál, ezen e-ílemísizés gyakorlása azonban­ nem jelentheti egyúttal a vígrehajtó hatakonbai való beavatkozást, hash­m minde­nekelőtt a hatósá-­ gokkal való harmonikua együtműködést kell szani elött tartanuok a Nem­.;et i Tanácsoknak. 4. A .e.ii, a betbék', a nagyon- is közbizton­ság helyreát­lásában és fentartásában a hatóságok ily irány 11 működését előmozditani­. 5. Észrevételeikkel, panaszaikkal, javaslataik­­­kal forduljon a Nemzeti Tanács a központi Magyar Nemzeti Tanácshoz, mly a visszaéléseket, jopta-1 tanságokért Lajokst a magfelelő h­olj­en­ds dorn orvosolhatja. C. Sürge is és fontos feladata a Nemzeti Taraá-j Csóknak a hazatérő katonák fogadtatását előkészí­teni, őket bajaikban támogatni, az arra rászoruló­­kat anyagilag segíteni, ha e célra önkéntes pénz­; t'i t'.­mészetbodi írulm, él­kasi­­ndom­ányokat új lakosság önként felajánl; a mu­latnélküliük szá­mára mielőbb m­unk­át kösvetíteni, őket "antén akaratulag táuiogelni és ur. uj korszak által terem-­ isit helyzetről felvilágosi'iani. Óvakodjék azonS»n a Ntnxzeti Tanács az állam­hr'.^cm szerveinek hatáskörébi tartozó dolgokba^ beavatkozni, óvakodjék a-lók kivetésétől, behajtá­sától, egyeseire kényszeritet'. s.m­eghatározott ösz­szegű pénzek kényszerű fizetésétől, áruk, jószágok lefoglalásától s s­zámltások megakadályozásától mert ily irányú cselekedetek kezdeményezésére és végrehajtására egyedül az államhatalom szervei, illetőleg felső parancs folytán a közigazgatási és katonai hatóságok jogosultak. Személyes ,szabadságot sértő vagy korlátos éi rendelkezések kibocsátására, illetőlag végrehajtó-­ jára a Neaurali Tanácsok nem jogosultak. A vasut-­ és hajóállománkon veszteg­õ, árukkal megrakott­ vargonokat a.« hajókist, vagy egyáb járműveket f«i)tartó«jUUni ? az árakat elkobozni szigorúan tartva ven. A Nemzeti Taiulcsok m­indcezn vicsz«-'. élések m­as ese­tlegea fosztogatások és rablások á!-' tal előidézett és fehneriiU károkat derítsék ki, uj tetteseket a:: elvitt holmik visszaadására hívják fel,­ a hatóságokat pedig kar­hatalmi kirendeltségekkel) ezen m­unkájukban támogassák. A károk nagysá-­­gának, a kártérítés módjának megálapításánál­ működjenek közre. Miután a Nemzeti Tanácsok tagjainak számai korlátozva nincs, a Nemzeti Tanács, amenny­iben­ szükség merül fel, úgy önmagát saját kebelében­ történő szavazással megfelelő számmal kiegész­s­ítheti. JtSvü­lisen elkészül a OtratoSzüi­revén­y A birtokpolitikai akikét tíz napi tárgyalás után, pénteken véget ért. Az ankéten megvitatott birtok­politikai reformokról Buza Barna földmivelésügyi miniszter következőket mondotta: " Az ankéten néhány elvi kérdésben marad­tak­nak meg a ellentétek, ezekről majd a kor­mány dönt, főképpen pedig abban a kérdésben, hogy magántulajdon, örök­ bérlet, járadék legyen-e a megváltás formája, telekértékadóval kombinál-1, juk­a wnjy sem. A részletekre nézve azonban tel­jes wjtteitis isit RiePi £a a­laagaat issaej^i wat !

Next