Pesti Napló, 1921. március (72. évfolyam, 48–68. szám)
1921-03-05 / 48. szám
Budapest, 1921 fl frrfMya» szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 40 kor. Negyed évre _ 110 kor. Fél évre 220 kor. Egész évra_ _ 440 kor. mombat, március és Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 kor. SÍT NAPLÓB. Négy kelletlen szünnap után, hogy először irunk, máris temetnünk ki 11. Antonius szavait irigyeljük, — azét az Antoniusét, ki egy Shakespeare nyelven beszélt — amikor temetnünk (nem dcsérnünk) kell Wilsont, aki ma hagyta M a Fehér hHrazat. Tüneményes ér» dekességlv^alalfe^A Roosevelt—Taft»féle imperializmussal torkig lakott amerikai nép 1913-ban őt ülteti az államfő curullusi székébe, az első demokratapárti elnök a halovány emlékezetű Cleveland óta, aki oly szegényen halt meg, hogy az államfő özvegye a köztársaság kegydíjából tengette napjait. Az egykori tanár beáll történelemcsinálónak. Pazai nem érdektelenek. Beszédet mond Washington sírján. Üzeneteket és kiáltványokat szövegez. Stílusa nem tehetségtelen. Hol a latin klasszikusok tömörségét, hol a protestáns Amerikában vérré és velővé vált zsoltárok tisztaságát plagizálja. A világ ostoba és hamarabb, semmint Wilson is remélte volna, kideríítik róla, hogy ő Washington és Lincoln legméltóbb utódja. Washingtoné a függetlenségi gondolat, Lincoln törölte el a rabszolgaságot, Wilson ad új világraszóló alkotmányt a háború utáni demokratikus nemzeteknek. 1918 őszi üzeneteiben ő utasította a középeurópai népeket, hogy — ha békét akarnak — űzzék el uralkodóikat és kormányaikat. Tempót diktált a kétségbeesés és a katasztrófa forradalmának, de nem tudott abba egy fensőbb szabadságeszményt oltani. A világ jóltevője mesterségesen tenyésztette a bomlást, egy megfordított dr. Moreauként fenevadat csinált a művelt emberből. A washingtoni Kapitoliumból rendezte a polgárháborúkat, ígért önrendelkezést és még egy járási körzet területére sem rendelt el népszavazást. A demokrácia neki nem lelki élmény volt, hanem hadifelszerelés. A szürke tanár militarizálta egész Amerikát. Próféta köntösében jártakétt és maséfigura volt egyrészt Lloyd George Clémenceau, másrészt az amerikai hadiszállítók kezében. Magyarország mai térképét ő rajzolta meg, ezt nem feledjük el neki sohasem. Nem találkoztunk egyetlen katonájával sem, mégis állítjuk, Magyarországnak ártóbb ellensége nem volt Wilsonnál. A demokráciát hirdette és a tankokat küldte. Békeszózatokat irt és hadiszekereket fütött. Éppen azért mai nyomorúságunk oka nem a demokrácia, amit Wilson még Amerikában is tönkretett, hanem az ő kendőzött politikája, rosszhiszemű ígéretei, a dolgokba való felelőtlen avatkozása. Az igazi demokrácia Harding, aki jön a béke, a megértés és a szeretet szavával, az anyagi és erkölcsi segítés jézusi eszméivel. Wilson jelentette a régi Magyarország halálát, a washingtoni ünnepély, amely ma köszönti Hardingot, jelenti talán az új Magyarország tavaszát és vele együtt az összes legyőzött és megsanyart népekét. Ideje volna, hogy így legyen. Éppen a legutolsó napok eseményei is bizonyítják, mennyire szükség volna már békére gaz* daságiakban, politikában és szellemiek* ben is. Az utolsó négy nap, nemcsak az utolsó esztendők egész sora az a negativum, amely fennen hirdeti a régi valóság erejét, szépségét és dicsőségét. A legbarabárabb képromboló volt, aki széthasította a régi világot és benne emberséges, igazágos magyar életünket. Emlékére hamut szór az a világ, amit legyőzött és kika* cagja a másik, amelyet ő segített ember* telep győzelemre. SZERK ITS^TIV? tr Of KIADÓHIVATAL, Erzsébet-körút 18 szám TELEFON: József 69-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: Józse: 71-15. Felelős szerkesztő: Józse! 62—36 Kiadóhivatal Wienben: L. Kohlmarkt 7. Végleges kereskedelmi szerződést kötünk Csehországgal Március végén Budapestre érkezik a cseh kereskedelmi miniszter (A Pesti március 4.pró tudósítójától) Dr. Schuster keres figdelemügyi államtitkár a Pesti Napló tudósikíja előtt a következőképpen nyilatkozott a^ 14*Oyarország és Csehország között folyó gazdasági tárgyalásokról: — Eddig külföldi országokkal csak kompenzációs szerződéseke kötöttünk és az Ausztriával és Németországgal létrejött megállapodások sem mennek túl a kompenzációs szerződésen. Magyarországgal azonban rendes gazdasági megállapodásra akarunk jutni, amely felöleli a két ország gazdasági érintkezésének egész komplexumát. Szabályozni akarjuk a Magyarországgal való kereskedelem problémáját, előbb azonban tisztázni kell azoknak a kereskedelmi vállalatoknak a helyzetét, amelyek a Tótföldön működnek, de még Magyarországon tartják fenn központi irodáikat. — Magyarországgal könnyebben fogunk tudni végleges megállapodást kötni, mint Ausztriával és Németországgal, mert hiszen Magyarország főleg agrárállam, mi pedig iparállam vagyunk és így nem konkurrálunk egymással, hanem ellenkezően egymásra vagyunk utalva. Mi kész iparcikkeket, félig késő cikkeket és szenet adhatunk Magyarországnak. Magyarország pedig élelmicikkeket és nyersanyagokat szállíthat nekünk. Remélem, hogy sikerülni fog a megállapodás. Tahi László prágai magyar követ a következőképpen informált a gazdasági helyzetről: — Mint közlik velem, Hotovec kereskedelmi miniszter március második felében előbb Varsóba, aztán Bukarestbe és onnan Budapestre utazik, ahol a külügyminiszterrel és a kereskedelmi miniszterrel tárgyalni akar a Magyarországot és Csehországot érdeklő gazdasági kérdésekről. A miniszterek csak a tárgyalás anyagát, helyét és időpontját fogják megállapítani és csak azután kerül a sor az érdemleges tárgyalásokra. IU Harding üzenete az amerikai néphez Amerika nem lehet állandó katonai szövetségek részese Washington, március 4. Harding elnök hivatalbalépése alkalmából az amerikai nemzethez üzenetet intézett, amelynek beveztésében rámutat arra, hogy abban a pusztulásban, amelyet a nagy háború okozott, az Egyesült Államok sértetlenek és civilizációjuk biztos birtokában maradtak. Nem akarunk a győzelembe belekeveredni, nem akarunk egyéb felelősséget vállalni annál, amelyet lelkiismeretünk és ítélőképességünk minden egyes esetben elénk szab. Figyelmünket nem fogja elkerülni azoknak fenyegetése, akik a civilizáció hívószavát meg nem hallják. Amerika, a mi Amerikánk, mely az atyáinktól lefektetett alapra van felépítve, nem lehet állandó katonai szövetségek részese. Nem mehetünk bele olyan politikai kötelességekbe és nem vállalhatunk olyan gazdasági kötelezettségeket, amelyek elhatározásunkat más tekintélynek, mint a sajátunknak, rendelik alá. A magunk részéről hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy a támadó háborúk előkészítése oly gyűlöletesnek tűnjék föl, hogy azoknak a népeknek kormányai, amelyek ehhez az eszközhöz nyúlnak, vagy be kell, hogy bizonyítsák ügyük igazságát, vagy pedig mint gonosztevők kerülnek a civilizáció ítélőszéke elé. Készen vagyunk arra, hogy a világ népeivel, a nagyokkal úgy, mint a kicsinyekkel, megbeszélésekre és tanácskozásokra gyűljünk öszsze, hogy a világ igazi véleményét kikutassuk, és megmutassuk azt az utat, amely a leszereléshez vezet és a hadsereg és a flotta készülődéseinek folyton növekedő terhét megkönnyítik. Részt akarunk venni azokon a javaslatokon, amelyek a belátásra, a megnyugvásra és az ügyek választott bírósági elintézésére vezetnének és részt akarnak venni a haladásnak ebben a módjában és arra fogunk törekedni, hogy a nemzetközi vonatkozások tételeit tisztázzuk és megszilárdítsuk. Azon leszünk, hogy világbíróságot alakítsunk, amely döntsön azokban az igazságos kérdésekben, amelyeket a nemzetek terjesztenek eléje. xxxxxxxx X X X X X X X X X X X x az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat X X X X X X X X X X X x XXX X XX XX x X fölötti hosszabb vitái indult mert az eddig kilenc képviselő jelentkezett felszólalásra a javaslat mellett és ugyanannyi előnn, ugy hogy minden valószínűség szerint a törvényjavaslat tárgyalása a jövő hetet csen igénybe veszi. Dacára annak, hogy a pártszövetség mindkét pártja magáévá tette a javaslatot, annak sorsa még egyáltalában nem tekinthető biztosítottnak, mert a kisgazdapártban sokan vannak, akik a javaslatot fölöslegesnek tartják, egyes rendelkezéseit pedig indokolatlanul szigorúaknak. Valószínű, hogy a részletes tárgyalás folyamán maga a javaslat előadója, Bernolák Nándor fog több enyhítő módosítást ajánlani. X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx X xxxxxxx tagjainak jelentékenny része úgy látja, hogy a kisgazdapárt a pártszövetség keretén belül és a kormányzatban nem érvényesül abban a mértékben, amelyhez számánál fogva jogos igénye van. Ez a csoport különösen s rekvirálások és a gabonaforgalom fölszabadításának egyre húzódó előmunkálatai miatt elégedetlen, azonkívül a leghatározottabban követeli nemcsak a belügyi tárcát, hanem abban az esetben, ha — amint szó volt róla — Tomcsányi Vilmos Pál véglegesen belügyminiszter maradna és az igazságügyi tárcát Bernolák Nándor venné át, úgy a közélelmezési tárcát is, amelyre Mayer Jánost óhajtja kineveztetni. Itt említjük meg, hogy aisszkiensek újból elhatározták különállásuknak a megőrzését és hozzájuk csatlakoztak báró Korányi Frigyes, Egri-Nagiy János és Jármy József képviselők is. A vagyonváltságról szólójavaslat kodifikálása A pénzügyi és igazságügyi bizottság pénteken délután gróf Klebehbarg, Kuno elnöklésével ülést tartott, amelyen a frígyonváltságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A tervezetet Iklódi-Szabó János előadó ismertette és Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kísérte magyarázattal. Huszár Károly indítványára külön kodifikáló bizottságot bíztak meg a kérdés előkészítésével és a részletekre nézve meghallgatják az OMGE, az OMKE, a TÉBE és a GYOSz képviselőit. A kodifikáló bizottság a jövő hét elején kezdi meg működését és munkájának befejeztével fogja a pénzügyi és igazságügyi bizottság tovább tárgyalni a javaslatot. . . " • X X X X X X X X X X X X X X X X X X x x x x X X X X X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X •