Pesti Napló, 1921. április (72. évfolyam, 69–93. szám)
1921-04-01 / 69. szám
3 Péntek Koronatanács, minisztertanács, pártértekezletek Kihalgatssjja'a kormányzónál — A holnapi ülésen a kormány nem nyilatkozik saját tudósítónktól.) A politikai világ lázas izgalommal készülődik a nemzetgyűlés pénteki ülésére. A történelmi jelentőségű ülés tárgyával függnek össze azok a kihallgatások, amelyek a csütörtöki nap folyamán voltak a kormányzónál. Különösen Simonyi-Semadam Sándor volt miniszterelnök töltött hosszabb időt a kormányzó dolgozószobájában. Délután öt órakor gróf Teleki Pál miniszterelnök Andrássy Gyula és Bethlen István társaságában megérkezett Budapestre. Mind a hárman egyenesen a Várba mentek, ahol a kormányzónál koronatanács volt. Ezen részt vettek az összes Budapesten időző miniszterek és pártvezérek is. A koronatanács után minisztertanács volt. Este fél éjte 1t órakor a keresztény nemzetegyesülés pártja értekezletet tartott, amelyen a párt tagjain kívül megjelentek a disszidensek közül a következők: örgóf Pallavicini György, báró Korányi Frigyes, Huszár Elemér, Tarányi Ferenc, Mikovényi Jenő és Reischl Richárd, összesen mintegy negyvenen vettek részt az értekezleten, köztük Szmrecsányi György is. Az értekezletet gróf Andrássy Gyula nyitotta meg és beszámolt az eseményekről. Utána gróf Teleki Pál miniszterelnök, majd Vass József miniszter beszélt. A párt úgy határozott, hogy a pénteki ülésen , méltóságteljesen fog viselkedni és hivatalost szónokot sem állit, ha azonban akármelyik oldalról bármilyen zavaró Incidens fordulna felü, ugy rögtön zárt ülést kér és ezen gróf Andrássy Gyula és a párt tagjai komások is felszólalnak. A zárt ülést kérő ívet minden eshetőségre rögtön alá is írták. Az értekezlet végén Lingauer Albin beszámolt tapasztalatairól. Ugyanebben az időben a kisgazdapárt is értekezletet tartott. Ezen mintegy harminc képviselő jelent meg. Alighogy az értekezletet Maijer János megnyitotta, megjelent gróf Teleki Pál miniszterelnök Vass József, Benárd Ágoston és Hegyeshalmy Lajos miniszterek kiséretébben. Rakovszky István is eljött és Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszterrel tanácskozott, azután eltávozott Hegyeshalmyval együtt. Az értekezleten elsőnek nagyatádi Szabó István szólal fel. Beszámolt a helyzetről. Telek Pál miniszterelnök ugyancsak a helyzetet ismertette. Gömbös Gyula felszólalása után Hencz Károly ismertette azt a határozati javaslatot, amelyet a nemzetgyűlés pénteki ülésén fog előterjeszteni. Meskó a kormányzó üdvözlésére vonatkozólag tett előterjesztést, amelyet ugyancsak a holnapi ülésen fog indítványozni. Simonyi-Semadam Sándor nyugalomra és méltóságteljes viselkedésre kérte fel a párt tagjait. Ezután még több felszólalás hangzott el. Az értekezlet végül a holnapi ülésre vonatkozóan abban állapodott meg, hogy először Hencz Károly fogja előterjeszteni határozati javaslatát.Hencz után Meskó Zoltán tesz indítványt a kormányzó üdvözlésére vonatkozólag. Az indítvány elfogadása után az elnök az ülést felfüggeszti arra az időre, míg a Ház küldöttsége a kormányzónál eljár. Amikor a küldöttség visszaérkezik, az ülést újból megnyitják és sorra kerülnek előbb a kisgazdapárt, azután az ellenzék szónokai. Valószínű, hogy Andrássy Gyula, Huszár Károly, Rassay Károly, Balla Aladár, Ereki Károly és Ugron Gábor fognak felszólalni. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és Vass József.kilenc órakor távozott az értekezletről. Elmebefélben Vass minijét« munkatársunk előtt igy^' nyilatkozott^, denki átérzi a pillanat történelmi fontfksságát s éppen ezért remélhetően méltóságteljesen és nyugodtan fog viselkedni mindenki a nemzetgyűlés holnapi ülésén. A kormányzó eljárását hálás köszönettel fogjuk tudomásul venni és azt hiszem, hogy a Ház utasítani fogja az elnökséget, hogy ezt haladéktalanul közölje a kormányzóval. Gróf Teleki Pál miniszterelnök munkatársunk előtt úgy nyilatkozott, hogy a nemzetgyűlés holnapi ülésén kormánynyilatkozat valószínűen nem fog történni. TÜNDÉRKERT REGÉNY ÍRTA: MÓRICZ ZSIGMOS Mikor a kupát letette, csere, megtántorodik, lassú, téveteg,óvatos kézzel lette le a kupát, de az erősen az asztalhoz koccanv, felborult; ugy nézett utána merev Rátámaszkodott az asztalra s ugy maradt: minden mozdulat hosszú, hosszú időbe került, mig véget ért. Géczy még nem vette észre a fejedelem szine változását s előbbihangon folytatta: — Csak két hely van, ahol megfeneklik, ha előre nem vigyáz az ország, minden dolog. Egyik hely kivül van a határon s ez az olá vajda, Serbán Radul, ez a minden hájjal megkent ravasz uljas fickó, ez keresztet vethet a tervekre. A másik idebelül van, az ország jjelsejébe ... A fejedelem ugy, maga elé meredve, dadogva szólt: a bor egész erejével elrontotta s ő ezt jól tudta már, de őrizte magát, sötéten szólt: — Mondd ki... mondd ki, ha tulajdon vérünk is, kivetjük... az útból. Géczy nagy szemet meresztett. Ebben a percben bejött Imreffyné s ijedten látta, hogy a fejedelem ily váratlan s hirtelen levitézlett. A többiek még nem jöttek rá a titokra. Géczy nagy hangon, ahogy süketeknek s gyerekeknek szokás beszélni, mondta: — Én megnevezem, ha Nagyságod alkarja!... A fejedelem dolga a parancsolás: a szolgáé az engedelmesség ... Én kiimondom ápertén: én nem féltem a fejem ... Pedig nagy bökkenő, mert mág a római pápa is Arrafelé int keresztet először, ahonnan a pénz nevet feléje... Ugye tiszteletes uram? Foktai Máté, akit váratlanul aposztrofált, kihúzta magát s szónoki bólintással helyeselt, de a fejedelem nem hallotta, nem figyelte, nem értette már őket, nagy erővel tartotta fenn magát, balkarjára támaszkodva az asztalon, s jobb kezét kidobta ingatag, merev mozdulattal: — A szászok ... A szászokat gondolod? ... Géczy előbbi nagyzoló módján folytatta: — Nem én mondtam! Nagyságod mondja!... — A szászok?! — ismételte a fejedelem. — Ha Nagyságod mondja: ugy vagyon: a szászok! — A száászok, — károgta Báthory s az ujjával megfenyegette a távolt, — a szászok csak várjanak! ... Tudjátok? — s széthúzott szájjal, nevetésre ferdült ajakkal, vad kárörömmel dadogta: — Tudjátok, mért dugta zsebre István vajda Szeben kulcsát?... Tudjátok?... Meraszonta, aki Szebent birja, az birja Erdélyt! ... Lassan, lötyögve elfordította a fejét, mert még ebben a sötét éjszakában is, ami ráborult, a hirtelen részegségnek ebben a rázúdúlásában is őrizte titkát , fejedelmi méltóságát. Intett, hogy elmehetnék. Most már mindnyájan látták, mi történt. A hajdúk, akik még sehol se voltak a borral, fiatal még az idő, nagy csodálkozással vették, hogy a fejedelem máris elázott legyen ... Imreffyné mere ott állott az asztalnál, készen rá, hogy szükség esetén segítsen. Báthory újra intett, széles, heves intéssel: — Kegyelemben ... elbocsátjuk ... kegyelmeteket . .. Elferdült szája már értelmetlenül csemcsegte a szavakat s a haja mind az arca előtt hullt, olyan volt, a kondor fekete hajával, mint egy cigányvajda. Az urak összenéztek Inkrefrone.-tóiak — Terítve a másik házban kegyelmetek számára nagyjóuxaimék. Erre döngő, nehéz lépésekkel kimentek a másik szobába ... A fejedelem addig nem ülte, mig bent voltak, úgy rémlett neki, ez méltóságosabb. De az utolsó percekben elszédült, Imreffyné hamar átölelte, de a rettentő nagy ifjú mellett ő egy vékony támasz,ha lett s Géczy visszaszökött az ajtóból egy ugrással s az asszonyon keresztül fogta el a fejedelem karját, hogy el ne zuhanjon, átölelte az utast s észre se vette, hogy hosszú karjai közt ott maradt melle alatt az asszony, aki csak sokára tudott kibújni az öleléséből. A fejedelem álmosan feltámasztotta a fejét, óriási álmos szemét s belebámult a Géczy arcába, Géczy egészen közel volt hozzá, most már egyedül ölelte át a hóna alatt a beteg fejedelmet s arcuk csaknemegy mást érte. — Nyugodjon le Nagyságod, heverjen le Nagyságod, hozza ide kegyelmed, -t- mondta becéző, de erélyes hangon Imreffyné s Géczy a medvebőrrel letakart heverő felé cipelte a fejedelmet, „nehezebb két bécsi mázsánál", mondta a fiatal testre, mely minden erejét úgy elvesztette, hogy egy sártözmeggé vált. Minden erejét megfeszítette, a nehéz tölgyasztalt félrenyomta, a széket felrúgta, amint cipekedett vele. A fejedelem mosolygott,vemét félt, leejttette, mint a haldokló s a szája szélén ellfolyt a nyála. Végre Géczy lefektette a hevtrőre. Egész belevörösödött a munkába, halántékán as erek vastagra dagadtak. — Nem kell edény? —» kérdezte, ahogy megszabadult s a természetes megkönnyebbülést várta a részegnél. — Nem, nem, nem, — mondta Imreffyné•• csudálatos nagy természetre van, soha nem okádik. — Sokat bevehetett. — Többet egy a tónál ez három napba; hatvan-hetven iccét bevedelt. Ajkát szorította, hogy ne nevessen; nagyon PESTI NAPLÓ 1921 április 1. Gróf F Apponyi Albert Budapestre érkezett (Saját tudósitónktól. Gróf Apponyi Albert ma Tizenc nevü gőfővárosba őrözett. Gróf Apponyi reggel él, hogy a képviselőház holnapig megjelenhessen. Az utat a négyórás késés ellenére jól bírta. A hajóállomáson Palugyay Móric volt államtitkár várta, akivel együtt kocsiba ült és a Várban levő lakására hajtatott. Debrecen nem vette tudomásul a főispánkérdés megoldását . Debrecen, március 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) Debrecen város törvényirassági bizottsága csütörtökön közgyűlést hpta, amelyen a szabadságot Hubert Ottánispán helyett Csóka Sámuel helyttes polaidmester elnökölt. A közgyűlésen dr. Balogh sándor titkár bejelentette, hogy a belügyminiszter Hubert főispánt szabadságolta és a főispáni teendők ellátásával" ideiglenesen a helyettes polgármestert bízta meg. Márk Endre szólaltfel ezután és kijelentette, hogy a jelentésnek azt a részét, amely a főispán helyettesítésére vonatkozik, nem veszi tudomásul. A főispánság kérdésében a közgyűlés már állást foglalt és úgy határozott, hogy a főispán-kérdés végleges megoldását kívánja a kormánytól. Erről az állásfoglalásról, értesítették a belügyminisztert, akitől azt az ígéretet kapták, hogy kívánságukhoz képest fogják elintézni a kérdést, ami nem történt meg. A közgyűlés többek felszólalása után egyhangúlag nem vette tudomásul a jelentést és erről feliratban értesítette a belügyminisztert. A Hősök emlékversenye (Saját tudósítónktól.) A Magyar Atlétikai Club „Hősök emlékversenye" ma délután kezdődött meg. Ma a tőr-előmérkőzéseket bonyolították le. A Nemzeti Lovardában szépszámú közönség gyönyörködött a szebbnél szebb küzdelmekben, amelyek eredményét alább adjuk: Első csoport. Döntőbe kerülnek: Santelli György (Műegyetem) és Tóth Péter (MAC ). Második csoport. Döntőbe kerülnek: Rády Józsefi (MAC) és Fittás Ferenc (MAC). Harmadik csoport. Döntőbe kerülnek: Trstyántzky Ödön (MAC) és Schenker Zoltán (MOVE). Negyedik csoport. Döntőbe kerülnek: Dr. Posta Sándor (Műegyetem) és dr. Lichtneckert István (MAC). A küzdelmek általában a várakozásnak megfelelően végződtek és legfeljebb a be nem avatottak előtt volt meglepetés a Műegyetem reprezentánsainak,II. Posta Sándornak és Santelli Györgynek, a híres olasz mester fiának pompás vívása. Posta nagyszerű riposztjaival a verseny egyik favoritja lett, Santelli pedig olyan jal dolgozott, hogy Bogen Bélát, a MOVE vívókapitányát is kiverte a döntőből és legyőzte Tóth Pétert, Magyarország hétszeres tőrbajnokát. Pénteken és szombatom délután a kardverseny előmérkőzéseit bonyolítják le.