Pesti Napló, 1923. november (74. évfolyam, 248–271. szám)
1923-11-03 / 248. szám
iBudapest, 1923 74. évfolyam 248. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra .„*., 7000 K ^Negyedévre .... 20000 K Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 350 K Vasárnap 400 K J Egyes szám ára Ausztriában hétköznap és vasárnap 200? osztrák korona. I a f ÁTVL íí i- J&a 3 SO &®va ®mot Szombat, november 3 A véres kerekek Alig hisszük, hogy van még a világnak egyetlen fővárosa, amelyben a statisztika szerint több villamosbaleset történne, mint Budapesten. Azzal sem igen mentegethetik a dolgot, hogy ezt a véres statisztikát a magyar főváros csupán a mai időknek köszönheti, mert már békében is annyi villamosszerencsétlenség gyűlt össze néha egy-egy napra, hogy a sajtó időnkint fájdalmasan felkiáltott. Ennek a mostani jajkiáltásunknak azonban mégis mélyebb okai vannak. Az emberek részegen járnak az óceán.Valami tompa részegség ez, amely a látás és hallás szerveit bénítja, valami fásultság, s az élettel való nemtörődömség, mély gondolatokba merülés és szinte beteges szórakozottság. Minden ember úgy hordozza magával az élet gondjait, mint a teherhordó, akinek vállát szörnyű nehéz zsákokkal rakták meg. * Távol áll tőlünk a gondolat, hogy valami eszmei mentőakciót indítsunk a gondatlan villamoskalauzok ellen, akiknek hibájából vagy mulasztásából az utóbbi napok tömeges katasztrófái származtak, de nem mehetünk el szótlanul annak a megállapítása mellett, hogy minden dolgozó ember tekintetében ott borong ennek a szerencsétlen kornak az árnyéka, amely a legélesebb tekintetet is elfüggönyzi. Homályos a szeme azoknak is, akiket elgázolnak és homályos azoké is akik gázolnak. Ez a megállapítás talán túlságosan teoretikusnak látszik, de gondoljunk csak arra, hogy például egy villamoskocsivezetőnek mekkora önfegyelemre van szüksége. Ezt az önfegyelmet csak a szervezet teljes épsége biztosíthatja. Rúgva és robogva megy az uccák forgatagában a villamos éséletveszélyes kerekeit annak a két emberi kéznek idegei irányítják, amely egy fáradt ember agyvelejével tart összeköttetést. Az egyik ököl a csengőn, a másik a féken. Kétélettelen szerszám mindegyik, ha nem egy tiszta, biztos és tökéletesen fegyelmezett agyvelő igazgatja őket. Ismételjük: konkrét esetekben ez semmi esetre sem lehet mentség, még kevésbé büntetőjogi mentség a gyilkos villamosok vezetői számára. Ez a megállapítás csupán a kor levegőjét és fáradságát jelenti, melyet a napi események krónikása minduntalan felfedez az élet legkülönbözőbb megnyilvánulásaiban. Kétségtelen, hogy a dolgokon sürgősen segíteni kell Az első kérdés, hol keressük a bűnöst és kit vagy kiket tegyünk felelőssé. Bűnösek a gondatlan kocsivezetők és bűnös maga a közönség, a pesti közönség, ahol a pesti jelző egy egészen külön minősítést jelent. És bűnös mindenesetre a villamostársaság, amelynek ügyrendje és szelleme mindenesetre sürgős revízióra szorul. Bűnös mindenki, aki közvetve vagy közvetlenül, akár cselekvő, akár szenvedő részese a katasztrófának. Fegyelmezze magát, elsősorban a közönség. És fegyelmezze alkalmazottait a villamostársaság, amennyiben a szolgálati fegyelem meglazulása az oka a szerencsétlenségnek. Erre a kétoldali fegyelmezettségre igen nagy mértékben szükség van, mert ha ez így megy tovább, a statisztika napról-napra véresebb számokat, fog felírni a napi események krónikájára, szükség van az önmagunk teljes és szigorú felelősségrevonására, mert sajnos a harmadik bűnöst nem vonhatjuk felelősségre. Ez a harmadik bűnös e fáradt ideg-beteg kor, amelyben élünk. 10?19Hvvp SZERKESZTŐSÉG» Rákóczi út 64. szám. KIADÓHIVATAL», Erzsébet körútt 18—20. sz. TELEFON: József 62-30, 62-31,62-36 Felelős szerk.: J. 62—36». Szerkesztőség Bécsben* I., Kohhwarkt 7. A havéiü nácidemokrata minisztar kilépett » v&ém®t Ssirodalmi kormáttsfBrö FSIbomroH a polgári és szocialista pártok nagykoalíciója Berlin, november 2. (A Pesti Napló tudósítójától) A szövetkezeti pártok vezetői között folytatott tárgyalások a mai napon meghiúsultak, mert a szociáldemokratáknak a katonai ostromállapot megszüntetésére és a Bajorország elleni eljárásra irányuló követelései dolgában nem sikerült megegyezést létesíteni. A német néppárt elutasította a demokratáknak és a centrumpártiaknak közvetítő javaslatát, hogy a pártok valami kompromisszumban állapodjanak meg és ez az elutasító magatartás azután döntő befolyással volt a birodalmi kormány sorsára. Ezzel bekövetkezett a kormánynak és a többségi koalíciónak a válsága. A betegségéből fölépült Stresemann birodalmi kancellár elnöklete alatt három órán át tartó minisztertanács is elutasította a szociáldemokraták követeléseit. A minisztertanácsban a szociáldemokrata miniszterek még egyszer kísérletet tettek arra, hogy bebizonyítsák követeléseik szükségességét és mindenek előtt rámutattak arra a veszélyre, amely az Észak-Bajorországban gyülekező jobboldali harci szervezetek részéről fenyeget. A minisztertanácsban a demokrata Cser, birodalmi közlekedésügyi miniszter rendkívüli módon azon fáradozott, hogy kiegyenlítse az ellentéteket. A kabinet többsége azonban a szociáldemokrata követelések teljesítése ellen döntött. Maga Stresemann kancellár és Gessler birodalmi honvédelmi miniszter jelentette ki teljesen lehetetlennek a jelen pillanatban a katonai ostromállapot megszüntetésére vonatkozó követelést. . ._•... • A minisztertanács befejezése utá a kancellár Wels, Mülller Hartman, Dwann és Breitscheld szociáldemokrata vezéreket fogadta és elfogadhatatlannak jelentette ki követeléseiket, mind elvi, mind pedig tárgyi okokból. Az elvi ok az, hogy a birodalmi kormány nem teheti ki magát annak a szemrehányásnak, hogy politikáját egyetlen párt követelései szerint szabja meg és mindenek előtt nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy szó» p áldemokrata nyomás alatt jár el Bajorországi ellen. A birodalmi kancellár kifejezést adott annak a nézetének is, hogy az ilyen eljárás a belpolitikai válságot helyrehozhatatlanul kiélesítené. Tárgyi okokból azért jelentette ki lehetetlennek a katonai " ostromállapot meg-"szüntetését, mert figyelemmel kell lenni a kommunisták által okozott nehézségekre Szászországban és a bajorországi jobboldali harciszervezeteknek a szociáldemokraták szerint is súlyos veszélyt magában rejtő gyülekezéseire. Stresemann közlése után a szociáldemokrata pártvezérek parlamenti csoportjuk ülésére mentek, ahol Müller Sierman jelentést tett a kancellárral folytatott tárgyalásokról. Müller kijelentette, hogy kilátástalannak bizonyul minden fáradozás, hogy a dolgok mostani stádiumában elkerüljék a szakítást a kormánnyal. Müller beszámolt a birodalmi kormány magatartásáról, majd Sollmann belügyminiszter fejtegette a politikai helyzetet. A pártfrakció ülésén csupán rövid vita folyt. Egyetlen hang sem emelkedett amellett, hogy a szociáldemokraták továbbra is megmaradjanak a koalícióban. Az értekezlet óriási többséggel, 110 szavazattal 17, ellenében, elhatározta, hogy visszahívja a kormányban helyet foglaló három szociáldemokrata minisztert. Este hat órakor a párt miniszterei, Sollmann belügyminiszter, Radbruch igazságügyminiszter és Schmidt újjáépítési miniszter, Stresemann kancellárhoz ment és bejelentette neki hogy lemond állásáról. Étel feje vizes után még az esti órákban a szociáldemokrata miniszterek kiválása után fentm maradó csonka kormány minisztertanácsot tartott, amelyen elhatározta hogy a kormányzati teendőket további intézkedésig ellátja. Még a késő esti órákban Stresemann birodalmi kancellár a birodalmi elnökhöz ment hogy jelentést tegyen a kormányválságról. (77 ) SSuessmanresseflag fSS oszlatja a sorificiai meggyértést Berlin, november 2. (A Pesti Napló tudósítójától.) Még nem bizonyos, hogy Stresemann birodalmi kancellár a szociáldemokrata miniszterek lemondása után mire határozza el magát. Fönforog annak a lehetősége, hogy a kancellár kísérletet tesz az úgynevezett kiskoalícióval, vagyis a kormányt, támogató három polgári párttal való kormányzásra és igyekezni fog a birodalmi gyűlésen magának esetről-esetre többséget biztosítani. Ha ez a kísérlete meghiúsul, akkor Stresemann feloszlatja a birodalmi gyűlést és új választásokat rendel el. A szociáldemokrata miniszterek kilépése a kormányból hatással lesz a porosz koalíciós kormányra is. Valószínűnek tartják, hogy a porosz kormányból is kiválnak a szociáldemokrata párthoz tartozó miniszterek. A birodalmi gyűlés külügyi bizottságát hétfő délutánra hívták össze. A Reichstag teljes ülését november 7-ikén tartják meg. (II.) ib üteiE'rasáMjíváSságj &iStve8*ienfiáises haeSägFrSt vesalaStess fSBBsastBSRBsaásö' íÖFWstag Berlin, november 2. (A Pesti Napló tudósítójától.) A szociáldemokrata minisztereknek a Stresemann-kormányból való kilépése azzal a következménnyel is jár, KOgy érvényét veszíti a tudvalevően nagy harcok árán megszavazott felhatalmazási törvény. A törvény rendelkezései szerint hatálya csak addig tart, amíg a kormányban azoknak a pártoknak a képviselői ülnek, amelyekből a kormány a törvény megszavazásakor állott. Még ma éjjel, vagy holnap a kormánynak rendeleteket kellene kibocsátania, amelyekre azonban most hiányzik a felhatalmazása. Ezeket a rendeleteket nemcsak a gazdasági szakminisztereknek kell kihirdetniök, hanem a birodalmi honvédelmi miniszternek is, mint a végrehajtó hatalom birtokosának. Ha Stresemann birodalmi kancellár fogja a szociáldemokrata miniszterek kiválása következtében szükségessé váló új kabinetet megalakítani, akkor ez már a harmadik egymás után következő Stresemann-kormány lesz. Kizártnak tartják, hogy a demokraták a német nemzetiekkel egy kabinetben foglaljanak helyett. (II.) A w©SS ííéKsí!©i 4räitär«!&es maghaota a iaswSaaäsl ewgetóéSyí Berlin, november 2. (A Pesti Napló tudósítójától) . Egy jobboldali pártállású lap azt a hírtt közölte, hogy a volt német trónörökös megérkezett oelsi birtokára, illetékes helyen megcáfolják a hírt és kijelentik, hogy a volt trónörökös még nem utazott el Virigenből. Igaz, azonban, hogy kérésére a birodalmi kormány beutazási és tartózkodási engedélyt adott neki. (II.) Siemerorsiásoa A sziparaSistát é s-QSsasissktal foglalják el Aachent Aachen, november 2. • (A Pesti Napló tudósítójától.) A tegnapról mára virradó éjjel Aachenben eszevettek, hogy a szeparatisták külső erősítéseket kapnak, főleg Kreefeld irányából Ma, korán reggel a szeparatisták a városháza környezetőrségekkel elzárták. Nyomban ezután tárgyalásokat kezdtek a városházát megszállvatartó német rendőrcsapattal. A rendőrök elutasítottak a városháza átadására irányuló követelést, mire reggel hét órakor az elszakadási mozgalom hívei rohamot intéztek a városháza ellen. A rohamban résztvevők teherautókon és kozut, vasúti kocsikon vonultak fel a városiast környező utcákból. Számuk mintegy kétezer volt. A városháza elé érve, fölrobbantották a kaput és a szemben lévő épületekből amandálás alatt tartották az épületet. Délelőtt teltsz óra füle a szeparatisták egyik rohamozó osztagának sikerült a városháza alsó helyiségeibe behatolni. Ezt a helyiséget, éppen úgy, mint a városháza felső emeleteit a német rendőrök hősiesen védelmezték, de végül tizenegy órakor mégis kénytelenek voltak a túlerőnek átengedni a városház egész épületét. (II.)