Pesti Napló, 1924. április (75. évfolyam, 76–83. szám)
1924-04-01 / 76. szám
/ 1% 1/ ,y . Budapest, 1924 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 30.000 K Negyedévre . . . 90.000 K Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 1500 K Vasárnap 2000 K Eure»z im ára Ausztriában hétköznap és vasárnap 2000 osztrák korona. árts v r y7Sv»a 15Q0 korona í. T\ : rT £ , ' • 1 75. évfolyam 76. s^ ^ v í: ií • Kedd, április 1 Az óriás bankjegy Észrevétlenül és minden feltűnést kerülve bevonult életünkbe a bankjegy, a nagy és tiszteletreméltó papiros, amelyen ez a mesebeli összeg áll. Egy millió korona! Akármennyire süllyedtünk, bizonybizony egy pillanatra mégis eláll a szívverésünk, amikor kezünkbe vesszük a milliós bankjegyet, amelyre a békebeli krőzusi gazdagság számjegye van írva s amely még a mostani leromlott állapotunkban is félelmetes és tiszteletreméltó összeg. Legalább is azok számára, akiknek életszínvonala minden arany- és búzaparitáson alul maradt. Mert hiszen sokan vannak, akiknek a milliós szám pénzben még mai értéktelensége mellett is elérhetetlen összeg. A milliós bankjegyre kétségtelenül szüksége volt a magyar kereskedelmi forgalomnak és eszünk ágában sincs tiltakozó szavunkat felemelni az új bankjegy ellen, amely a pillanatban sokkal több hiányt pótol, mint amennyi erkölcsi rombolást visz véghez a magyar papírpénzről alkotott tiszteletünkben. Mert annyit most, már a sarki hordár is konyít a nagyvilág pénzügyi tudományához, hogy minél nagyobb és magasabb számokkal jelennek meg a festékszagú új bankók, annál mélyebbre süllyedünk a romló pénz ingoványában. Pár esztendővel ezelőtt idegenszerű félelemmel gondoltunk Szovjet-Oroszországra, ahonnan hadifogoly véreink azt a csodálatos dolgot közölték velünk, hogy százezer rubelbe kerül egy szárított hering. Ma már a 20.000 koronás inggomb és egyéb csodabogarak között az egykori orosz hering, iránt is megszűnt a csodálatunk, különösen, ha arra gondolunk, hogy csak nemrégiben a német márka rohadó feloszlásából billiók és trilliók gőzei szálltak fel. A mi idegrendszerünkön esztendők óta fokozatos gyötrelemmel robog végig a lefelé zuhanó magyar korona. Keméljuk, hogy nagy püffenéssel itt végeszakad a gyötrelemnek, amikor asztalunkra dobják az egymilliós bankjegyek csomagját. És az a hat nulla, amelyet a milliós bankjegy felmutat, talán kabalisztikus végállomása e sápadt nullák felvonulásának, melyek lassanként felhígították és elrohasztották a magyar gazdasági életet. Mert valljuk be őszintén: undorral és rossz érzéssel vesszük kezünkbe ezt az új magyar óriás bankjegyet és valami olyat érzünk, mint hosszú kúra után a gyermek az utolsó kanál csukamáj-olajnál. Beveszszük, be kell vennünk, mert különben úgyis a nyeldeklőnkre öntik. De ez legyen az utolsó kanál orvosság! Az ország szervezete tiszta és egészséges táplálék után vágyik, amely megindítja ereiben az egészséges állapot üde és friss vérkeringését. Minden szép emlékünkkel vágyakozunk az egykrajcáros gyufa, a kétkrajcáros zsemlye, a hatkrajcáros villamosjegy és a nyolcforintos cipő után, mert elfáradt a nyelvünk e rettentő számok kimondásába, melyekre mindig felszisszentünk, akármilyen ürességet és értéktelenséget takartak is a matematika toronymagasságú számai. A százezrek és milliók szegény gazdagságából visszavágyunk a kétfilléresek és tízfilléresek gazdag szegénységébe, ahol meglesz az a biztos érzésünk, hogy máról holnapra nem fog kiszaladni alólunk a föld. Most napról-napra szegényebbek leszünk, akkor legalább holnap is csak olyan szegények leszünk, mint amilyen ma voltunk. És a pénzügyi konszolidáció lehetőségének kamtjában reméljük, hogy ez a vágyunk teljesedni fog. SZERKESZTŐSÉGI Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATALII, Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFON : József 62-30, 62-31, 62-32 Felelős szerk.: J. 92—36.1 Szerkesztőség Bécsben* I.„ Kohlmarkt ,7. sf ha a Franciaország nagylelkű lesz, s a biztosítóteljat megkapja Párizs. március 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától) Az új Poincaré-kormány ma a kamarában és a szenátusban előterjesztette a programját tartalmazó nyilatkozatot. A kamarában maga Poincaré olvasta föl a deklarációt, amelyet a Ház meglehetősen ,"szívesen fogadott. Alig harminc képviselő ily cselt a felolvasás végén a kormányelnök fejtegetéseinek, a szenátusban pedig, ahol de Pray igazságügy miniszter olvasta föl a nyilatkozatot, semmiféle tetszésnyilvánítás nem hangzott el. A nyilatkozat többek között ezeketazza: Az új kormány a köztársasági egység és neezeti egyetértés szellemében alakult meg. Hűséggel tömörült a miniszterelnök körül, hogy az elfogadó adójavaslatokat végrehajtsa, az, országtól kívánt megtakarításokat megvalósítsa és ezentúl folytassa a jóvátételek behajtásának és a békének művét. A kormány el van tökélve, hogy tántoríthatatlanul folytatja azt a politikát, amelyet az előző kormány követett, a költségvetés egyensúlyát helyreállítja. Az államkincstár terheit csökkenti és kulcs megoldou lással a szükséges törlesztést előkészíti. Bármibe kererüljön is, még a látszatát sem fogjuk Megtűrni pénzügyeinkben az inflációnak. .. A franciák nem választják el Franciaország smvjsát Európa sorsától, mert ez a különválasztás dőreség volna. Mi jó franciák vagyunk és jó európaiak akarunk lenni. Azon a napon, amikor a szerződéseket teljesen végrehajtják és ami megkaptuk a jóvátételt, a biztosítékot is igazsághoz jutottunk, Franciaország példái, fog adni a világnak nagylelkűségével és jóságával. Franciaország nem fogja magának meg- engedni a beavatkozást azoknak a kis vagy nagy nemzeteknek lelkiismeretébe, amelyekből Európa »II. Ha a vainitarizmustól félrevezetett s a bosszú és gyűlölet démonától megszállott hatalom megkísérelné az európai politikai helyzetet felborítani és a fenn-álló rendet megzavarni, hogy az uralmától elszakított tartományokat egészben vagy részben visszanyerje, ezzel felkeltené a többi nép ellenkezését és azok, akik útját állanák, az egész világ helyeslésével talvíloznának. Ami Franciországot illeti, Franciaország couixhi a szerződéses tiszteletben tartását kívánja. Egy párt sem gondol oroszrukcióra a szamarét javaslatok elleni 7 Az ellenzéki pártok még nem öntöttek véglegesen magatartásukról (Saját tudósítónktól.) A szanálási javaslatok tárgyalását a Ház előreláthatólag csütörtökön kezdi meg. Több ellenzéki párt ma este értekező, irtott és foglalkozott azzal a magatartással, ami ilyet a szanálási javaslatok tárgyalása során tanúsít. Az ellenzéki pártok tanácskozása során általában az a terv merült föl, hogy a javaslatok ellen nem kezdenek obstrukciót. A Kossuth-párt hétfőn este Rupert Rezső elnöklésével értekezletet tartott. A pártnak az a felfogása, hogy kötelességét a nemzettel szemben teljesítenie kell. Nem arnl jogot arra, hogy az életbevágó fontosságú javasatokkal szemben lemondjon a kritika jogáról. Elfért érdemleges vitát határozott el. A párt szükségesnek tartja a bírálatot gazdasági szempontból is, hogy kellő módosításokat érhessen el, mert a javaslatokban foglalt szanálási tervben nem lát megoldást arra nézve, hogy az alsóbb néprétegek gazdasági helyzete javulni fog. A Kossuthpárt nem akar obstruálni, de a felelősségtől sem fél, mert véleménye szerint csak kötelességét teljesíti akkor, mikor az érdemleges vitában részt vesz. Szilágyi Lajos a pártonkívüliek állásfoglalásáról a következőket mondotta: — Értekezletre nálunk nincsen szükség, mivel a pártonkívüliek tisztában vannak egymással. A vitábanmindenesetre fel fogok szólalni, de hangsúlyoznom kell, hogy obstrukcióra nem gondoltam és nem is gondolok. Véleményem szerint a szanálási vita normális lesz és amikor az általános vita befejeződik az ellenzék passzivitásba vonul, magára hagyja Be Ihleti Istvánt és társait, hogy csináljanak, amit akarnak. Természetesen nem olyan passzivitásra gondolok, amely csak huszonnégy óráig tart, csak teljes passzivitásra. Mandátumról való lemondásra nem gondolok. Ezzel a többségi párttal, véleményem szerint, egészen más eszközöket kell alkalmaznunk, mint régen. Na a mandátumról való lemondáshoz folyamodnék az ellenzék, legföljebb örömet keltene az egységes pártban. A fajvédők csoportja hétfőn este Gömbös Gyula lakásán vacsorára gyűlt össze és megbeszélést tartott. A csoport a szanálási javaslatok ellen erőteljes vitát, indít. Gömbös Gyula a fajvédők tanácskozásáról a következőkénen nyilatkozott munkatársunk előtt: " A fajvédő képviselők csoportja a szanálási javaslatok tárgyalása idején teljesen egységesen lép föl. Ma este erről tanácskoztunk és megbeszéljük azt az önálló megoldási tervezetet, amelyet Clain Ferern kezdeményezett és amelyet a kormány javaslataival szemben szándékozunk benyújtani. Egyébként, állásfoglalásunkat holnap hozzuk nyilvánosságra. A keresztény ellenzék ma este szintén tartott értekezletet, de az értekezletről a sajtó részére semmilyen közleményt nem adtak ki. Határozatukat egyelőre titokban tartják. A ma esti értekezleten különben döntöttek arról is, hogy résztves ATtek-e rá ellen? kezii? értekezletén, amelyet BarossJános kezdeményezésére holnap délben tartanak. A szociálés" nlkutai párt" parlamenti frakciója Vorfuit ette fél kilenctől féltizenketicig tanácskozott. Tekintettel a szanálási javaslatok nagy horderejére és a vele kapcsolatos politikai és gazdagi szempontokra, a frakció ma este még nem hanározott, hanem holnap este folytatja a tanazírizotását. A szanálási javaslatok részleteinek a módosítását kérték a bizottsági tárgyaláson A nemzetgyűlés együttes bizottságai ma délután folytatták a szanálási javaslatok tárgyalását. Heinrich Ferenc beszéde során a tanálási javaslatok néhány pontjára mutatott rá, amelyekben — nézete szerint — módosításról lehet szó. A merkantil-osztályoknak a javaslat értelmében igen súlyos megterheléseket kell viselniök és a részvényváltság megoldásának azt a formáját, amelyet a javaslatban választottal, revízió alá lehet vinni anélkül, hogy ezzel veszélyeztetnék azokat az eredményeket, amelyeket a kormány a tervbe vett intézkedésekkel elérni óhajt. Sándor Pál kifogásolta, hogy a kormány a mai hivatalos lapban törvényes felhatalmazás nélkül intézkedett a jövedelemadóbevallásoknak benyújtására és nem várta meg a felhatalmazási javaslatnak törvényerőre emelkedését. Farkas István a földadónak és általában a nagyobb vagyonoknak csekély adóterhét, kifogásolta és ezzel színben rámutatott a fogyasztási adó magasságára. Bíró Pál a városi lakosság túlságos megterheltetését kifogásolta. Ugron Gábor azt a kérdést vetette fel, várjon hamarabb és más úton nem lehetett volna-e eljutni azokhoz az eredményekhez, amelyeket a kormány a szanálási javaslatoktól vár . A pénzügyi diktatúra kérdésében rámutatott arra, hogy a jelenlegi helyzetet úgy kell megítélni, mint amely a trianoni békeszerződés következménye. A miniszterelnök a román megszállás költségeiről Gróf Bethlen István miniszterelnök a felszólalásokra válaszolva ismertette azokat az okokat, amelyek szükségessé tették a románokkal kötött megegyezést a jóvátételi bizottság előtt lévő kárpótlás kérdésében. A kisantant államai szintén súlyt vetettek arra, hogy a magyar szanálási program, végleges megállapításával egyidejűleg tisztázzák azokat a költünk függőben lévő legfontosabb kérdéseket, amelyek különösen a reparáció ügyével is kapcsolatosak. Így jött létre a románokkal való megállapodás is, amelyben a kormány a kérdés praktikus megoldására törekedett, olyanformán, hogy úgy Magyarország, mint Románia visszavonta azt a keresetét, amelyet a román okkupáció költségeinek megtérítési címén egyrészről Románia, másrészről a románok által okozott károk megtérítése címén Magyarország intézett a reparációs bizottsághoz és amely követelések számszerint, összegben körülbelül egyformák voltak. Ami a kibocsátandó kölcsön elhelyezését illeti abban az esetben, ha a német kérdés rövidesen megoldásra kerül, ez nemcsak nem akadályozta meg a mi kölcsönünk kibocsátását a pénzpiacon való konkurrenciával, hanem ellenkezőleg, csaki előnyünkre szolgál abban a tekintetben, hogy a kölcsönhöz minél előbb hozzájuthasjunk. A tanácskozást holnap délután folytatják.