Pesti Napló, 1929. augusztus (80. évfolyam, 172–196. szám)
1929-08-01 / 172. szám
Csütörtök PESTI NAPLÓ 1929 augusztus 1 „Minden szlovák uszított 1924—25-ben a csehek ellen Vs A cseh-tób ellentét minden részlete kiderül a Tuba-per tárgyalásán Pozsony, július 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) A Tuka-ügy szerdai tárgyalásán folytatták Knacky kihallgatását, aki az elnök kérdéseire elmondotta, holgy nem, volt tagja a Rodobratia-nak és az autonomista mozgalomhoz a szlovák néppárt egyes tagjai adtak pénzt. Abécsi kémirodáról azt állítja, hogy az kitalált mese. Az elnök: A házkutatásnál önnél egy röpiratot találtak, amelyen az ön neve,állott, és amelynek címe: »Hogyan lehet a Rodobranát praktikus katonai módon kikzépezni?«• J Snacky azt feleli, hogy ez csak terv volt, amely sohasem valósult meg. „Az öregek is ezt csinálták" Utána Mach Sándor kihallgatását kezdik meg, aki azt mondja, hogy soha ilyen igazságtalanul még nem állt bíróság előtt. Apját szlováksága miatt üldözték, állásából kitúrták. Rosszindulatú rágalom, hogy fegyveres felkelést akart szervezni és Szlovenszkót vissza akarta csatolni Magyarországhoz. Tényleg írt cikkeket a csehek ellen, de azt a vádirat elhallgatja, hogy hány cikket írt a magyar uralom ellen. Aztán belekezd, cikkeinek felolvasásába, amelyekben a szlovák népnek a magyar uralom alatt történt elnyomatásáról számol be./ * Mikor hazament Szlovákiába, látta, hogy vidéken nagy az elkeseredés. Tagja lett a Slovak című lap szerkesztőségének, majd a szlovák keresztény szövetség titkárává választották meg és mint ilyen Tomaneket és Jurigát követte. Erősen autonomista volt, de ezt is Tömöttektől tanulta. A Rodobranaban Tomanek és Juriga voltak a leghevesebbek és Tuka, a vezér volt a legmérsékeltebb. Elmondja, hogy 1921—1925-ben mindenki uszított a csehek ellen, élén Jurigával és Hlinkával. Juriga ilyeneket mondott: »Ki a csehekkel. Zsákba a csehekkel és a zsákokat a Dunába. Ezen a hangon meglepődtem, — mondotta — de aztán arra gondoltam, hogy az öregek csak tudják, mit cselekszenek. Ekkor belépett a szlovák néppárt a kormányba és a vezéreknek egyszerre csendesebbé vált a hangjuk. Nekem — folytatja — nehezebb volt a dolgom, mert én a nép között jártam és a nép elégedetlenkedett azért, mert a párt belépett a kormányba. Elmondja azután, hogy a Kodohran at Tuka alapította. Ő volt alegszorgalmasabb szervezője. A pénzt gazdagabb néppárti tagoktól vették. Snacky ellenezte az autonómiát, ezért sokat veszekedett vele. Fegyvereket nem gyűjtöttek, a bécsi kémirodáról csak a vádirat alapján szerzett tudomást. — Ön a vád szerint — mondja az elnök — a leventeszervezetet tanulmányozta és azzal összeköttetésben állott. Mach ezt tagadja. Az elnök ezután felolvassa Jakab János vendéglős vallomását. A vendéglőben a szlovák néppárt — így szól a vallomás — 1928 február 25-én gyűlést tartott és azon Mach államellenes beszédet mondott. A fekete és a fehér könyv Mach azt feleli erre, hogy Jakab kocsmárost letartóztatták, mert eleinte úgy vallott, hogy a beszédből semmit sem hallott. Két-három hónapig fogva tartották, mire megjött az esze és az ő háromórás beszédét szóról szóra lediktálta a vizsgálóbíró jegyzőkönyvébe. Ugyanígy lediktálta Tuka kétórás beszédét is. — Miért csináltak fekete és fehér könyvet, — adja fel a kérdést az elnök? — Amikor a szlovák néppárt belépett a kormányba, — hangzik a válasz — elégedetlen szlovákok panaszkodni jöttek hozzánk, hogy milyen tortúrákat és igazságtalanságokat állnak ki a hatóságok részéről. Hogy megnyugtassuk őket, fekete könyvet csináltunk s ebbe beleírtuk mindazoknak a nevét, akik ellen panaszkodtak. — Mit tud a földalatti szervezkedésről? — Semmit, — válaszolja Mach. — Mi tényleg használtunk nagy és hangzatos szavakat, amelyeknek azonban semmi jelentőségük nem volt. Titokzatos meséket találtunk ki, hogy a népet megnyugtassuk. — Mit tud arról hogy az egyetemi ifjúság Pozsonyban forradalmi tanácsot alapított? — Csak annyit tudok, hogy néhány fiú sokat ivott Pozsonyban, aztán kinevezte magát forradalmi tanácsnak, minisztereknek és másnap felébredtek. A tót csendőrség megszervezése Fél négy órakor befejezték Mach kihallgatását és hozzáfogtak a tanuk kihallgatásához. Elsőnek Schwarz Albert csendőrőrnagy tette meg vallomását.. Sida József kassai csendőrkapitány komáromi tartózkodásakor közölte Schwarzzal, hogy magasabb tót politikai személyekkel áll összeköttetésben, akik azzal bízták meg, szervezzen tót csendőrséget, amelynek az élére egy magyar alezredest fognak állítani. Sida azt kérdezte Schwarztól, mennyi tót szolgál a komáromi csendőrségen, továbbá a komáromi helyőrségről is informálódott nála. Beszéltek még Jeblicska külföldi tevékenységéről is a tót autonómia érdekében, de arra a tanú már nem emékszik, hogy Tukáról is tettek-eemlítést. Midőn 3 nappal később Dittrich csehdőrőrnagy Komáromba jött inspiriálni, Schwarz elmondta neki mindazt, amit Sidával beszéltek. Az ügy a hadosztály törvényszéke elé került és Sidát négyhónapi szabadságvesztéssel sújtották, az eljárás újrafelvétele után azonban szabadon engedték. Tukát a tanú már gyermekkora, óta ismeri, mert a két család egy utcában lakott. Egy ízben Kálmán földbirtokos, a csendőrségi laktanya tulajdonosa Tuka üdvözletét adta át a tanúnak és azt az üzenetet, hogyha történetesen Pozsonyba megy, keresse fel Tukát, amit azonban ő nem, tett meg. . Az elnök erre megjegyezte, hogy Kalmán vallomásában azt mondotta, hogy erről semmit sem tud. Schwarcz kijelentette, hogy hajlandó esküt tenni arra, hogy Kálmán a kijleentéseket megtette. Tuka családjáról kijelentette a tanú, hogy ez magyar származású. Az ügyész azt kérdezte a tanutól, mondotta-e Sida neki, hogy a tótokat egy tót csendőrség, vagy pedig a jövendőbeli autonóm Szlovákia csendőrsége részére akarja megszerezni. Schwarcz megmaradt korábbi vallomása mellett, hozzáfűzi azonban, hogy a részletekre nem tud visszaemlékezni. Az ügyész további kérdésére, vájjon az volt-e a benyomása, hogy a cseh köztársaság keretében működő csendőrségről van-e szó, holott a csendőrség élére magyar parancsnokot akarnak állítani, a tanú azt válaszolja, hogy nem lehetett a csehszlovák köztársaság szolgálatában álló csendőrségre gondolni. Galla védő kijelenti, hogy a törvényszéken nem a benyomások, hanem csupán a tények lehetnek döntők, amire az elnök figyelmezteti, hogy a tanúvallomás értékének a megítélése a bíróság feladata. Az ügyész kijelenti, hogy éppen azért kell megállapítania közelebbről a tényeket a bűnösség vagy büntetlenség kérdésében, mivel a vallomás nem volt egészen világos. Tukának azt az állítását, hogy Tuka családja a tanút, mint szegény diákot és a tanúnak az anyját támogatta, Schwarcz őrnagy valótlannak mondja. Lida csendőrkapitány vallomása Ezután Sida József volt csendőrkapitányt hallgatják ki, aki elmondta, hogy Kassán egy törzstiszt mellett volt adjutánsként beosztva. Amikor értesült arról, hogy Komáromba kerülhetne, Schwarcz őrnagynál informálódott annak az osztagnak a körülményéről, amelynek parancsnoka szeretett volna lenni. Sohasem tartozott a tót néppárthoz és nem is írt annak lapjaiba. Tukával Rózsahegyen ismerkedett meg, ahonnan ő származik, később mindössze egyszer-kétszer találkozott vele, amikor Pozsonyban sógora részére állást keresett. A vafflottás befejezése után az ügyész Schwarcz őrnaigy mecgesiktetését ajánlotta. Ezzel szemben Weissherz, Snacky védője, hivatkozott arra, hogy a tamu vaffromássálban ellentikradésok fordultak elő. Sidóvall szembesítve Schwarcz őrnagy megismétli állításait. Az ügyész Sida megesketése ellen foglal állást, minthogy Sida összeestőnnivéteiben való részvétel gyanúja alatt áll. Giallla védő a tanú megesik élését kéri. Tanácskozás után a bíróságSchwarcz őrnagyot megesketi vallomására. Megkezdték Werner Lajosnak kihallgatását, aki Snackyval együtt szolgált a 25. gyalogezredben. Vallomása lényegtelen. Sida Józsefet holnap fogják Belanskival szembesíteni. Negyed három órakor a tárgyalást félbeszakították, folytatását az elnök holnap reggel 8 órára tűzte ki. Egy bécsi újságíró tendenciózus és hazug tudósítást küldött lapjainak a Tuka-perről Pozsony, július 31. A Tuka-per mai tárgyalásának elején különös incidens ügye vetődött fel. A bécsi sajtó ugyanis a bécsi Geriectspresse-Dienst által kapja a pozsonyi per anyagát. Ez a kőnyomatos Schnabl nevű újságíróját, küldte le Pozsonyba. A tegnapi tárgyaláson a bécsi lapokban olyan tudósítások jelentek meg, amelyeket Pozsonyban nagy megdöbbenéssel olvastak. Így a Neue Freie Presse, a Stunde és a Neues Wiener Tagblatt ennek a kőnyomatosnak a jelentése alapján a tárgyalás egyik részletéről azt írták, hogy: »Tuka az elnök ama kérdésére, honnan szerezte a pénzt a Rodobrana-szervezethez, ezt felelte: »Magyarországból jött a pénz Csehszlovákiába, Hollandián keresztül!« Amikor reggel megnyitotta az elnök az ülést, Halik prágai ügyvéd. Tuka védője emelkedett szólásra és bejelentette az elnöknek, hogy a bécsi lapok egy része a valóságnak meg nem felelő tudósítást közölt. Bebizonyítást nyert ugyanis, hogy Tuka nem tette meg az egyes bécsi lapokban közölt kijelentést, ellenkezőleg. Tuka tiltakozott a vád ama állítása ellen, hogy ő külföldi hatalom pénzével folytatta volna propagandáját.A Hollandia szót az egész per folyamán nem is ejtették ki. Ezek a tudósítások az ügyvéd szerint még más valótlanságokat is tartalmaznak. Kéri az elnököt, hasson oda, hogy a tárgyalásról ne adjanak ki elferdített tudósításokat. Az elnök kijelentette, hogy nincs módjában befolyást gyakorolni ebben az irányban, kérte, forduljon a védelem közvetlenül a bécsi lapokhoz helyreigazítás céljából. •J. A1. ügyvéd tényleg felhívta telefonon az illető bécsi lapok szerkesztőségét és Schnabel eljárása ellen tiltakozva, helyreigazítást ígért. A szerda esti Neue Freie Pressében már meg is jelent a helyreigazítás azzal, hogy a tudósítást telefonon adták le és valami félreértés történhetett. Schnabel egyébként szerdán reggel már meg sem jelent a tárgyaláson és mint kiderült, még kedden este elutazott a bécsi villamossal, így tehát nem lehetett tőle felvilágosítást kapni. . Halik ügyvéd bejelentésére a csehszlovák újságírók maguk is felháborodtak az eseten. Elhatározták, hogy a csehszlovákiai újságírószervezet által sürgönyileg jelentik be tiltakozásukat az osztrák újságírószervezetnél. Ballada a botról Mélyen tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Ne méltóztasson haragudni, hogy személyes kérdésiben interpelt állam. Az eset olyan mulatságos,hogy érdemes megtellgatni. Úgy kezdődött a dolog kérem, hogy két nappal ezelőtt háborús sebeim kegyetlenül kezditek fájni. A lábaimban felejtett sziilánikok cudarul ficánkoltak. Először csak egyszerű sántítássalkezeltem, később aztán elmentem orvos barátomhoz, aki megvizsgálta. — Kérlek szépen, úgy látszik, hogy ezek a szilánkok is a háború jubileumát tnnik&pilink, — konstatálta jókedvűen, mert hogy nagyon vicces fiú a barátom. Még hozzá is tette: — A kis bolsik. — Mégis mit csináljak? — Holnap megnézzük a röngtennel. Addig ne nagyon járkálj, ha pedig muszáj mászkálni, vegyél magadnak egy jó erős botot és támaszkodj rá. Méltóztatik tudni, manapság muszáj mászkálni az eanbenneik még a szdilámkok társaságában is és ezért a bot mellett szavaztam. Bementem egy Rákócz úti üzletibe és kértem egy botot. — Milyet parancsol? — kérdezte a kisasszony. — A legolcsóbbbat. Mutatott egy barna színű egyszerű kampós botot. Kipróbáltam. Nagyszerűen lehetett rá támaszkodni. — Mennyibe kerül? — Két pengő hetven. Ötpengőssel fizettem. A pénztárnál visszaadtak két pengőt és három fillért. Bár fejlövést is kaptam a háborúban, annyira mégis tudok számolni, hogy ez nem stimmel. Meg is kérdeztem: — Mi ez a 27 fillér, amit hozzászámítanak? A kisasszony udvariasan felelte: — Luxusadó kérem. Tíz százalék. Adott is egy bárcát, nyugtázta a pénzügyminiszter úr nevében, hogy a rokkantbotra kivetett luxusadót felvette. Bevallom, egy kicsit szomorúan bicegtem ki az üzletből, de aztán később megnyugodtam. Milyen jó, hogy nem mankót kellett vásárolnom. Mert a mankó után a luxusadón kívül bizonyára még külön vigalmi adót is kell fizetni. TÉNYLEG MEGSZŰNIK 70 éves cégünk, miért is a raktáron levő női gyapjúszöveteket és mosókelméket stb WÉISYELEn @LCS©il ELADJUK JÓZSEF RT., IV. CALVIN TÉR