Pesti Napló, 1936. december (87. évfolyam, 275–298. szám)
1936-12-25 / 295. szám
74 Péntek PESTI NAPLÓ 1931. december 25 INGATLAN - korszak a városrendezésben és az építkezés terén Írta: J.Münnich Aladár, a Fővárosi Közmunkatanács tagja Az országgyűlés legközelebbi ülésszakában fog tárgyalás alá kerülni a városrendezésről és építésügyről szóló törvényjavaslat, mely már a bizottsági" retortákon átment. A nagyközönség azonban nem nagy érdeklődést mutatiránta, sőt még a szakkörökben is kevesen vannak, akik kellőképpen méltányolni tudnák annak horderejét. A törvény célja az, hogy a modern közgazdasági, műszaki tudás bekapcsolásával racionális irányba terelje összes városaink, fürdőhelyeink, sőt községeink fejlődését, s ha kellő energiával ültetik át az életbe, annak nyomán új fejezet nyílik a magyar közületek életében. Minden város, vagy község vezetése két feladatkörből áll. Az egyik a meglevők adminisztrálása, a másik a fejlődés helyes irányítása. Ha külnösen avárosok háztartását vizsgáljuk, úgy rájövünk, hogy a közületekre súlyosodó terhek nagyobb része abból származik, hogy ezt a második feladatcsoportot elhanyagolták és a fejlődést nem irányították a szakértelem és a józan ész kívánságai szerint, hanem®azt teljes rendszertelenségében magára hagyták. Mert hiszen világos, hogyha a házak szétszórva épülnek, akkor több és drágább útépítés kell, több iskola, középület; legtöbb esetben ráfizetéssel jár a vízvezeték, csatornázás és a közforgalmi eszközök fenntartása. De drágább és kevésbé jó a közbiztonság, postai és egyéb szolgálat és az egészségügy. Márpedig úgy Budapest, mint egyéb városaink az utolsó 15 évben erősen szétszóródtak a nyakló nélküli parcellázások következtében és a pótadók és egyéb súlyos terhek főleg ebből származnak. A polgárságra ezért egyáltalán nem közömbös, hogy véget vetnek-e ezeknek az állapotoknak, amelyekből a köz rovására csak a spekuláció gazdagodott. Ahogy a folyam hasznos munkát végezhet, ha gátak közé van szorítva és tönkreteszi az egész vidéket, hogyha kiönt, úgy van haszna a közületnek a szabályozott, rendszeres letelepülésekből és kára az anarchikus szétszóródásból. Ezeknek a védőgátaknak emelése és a városfejlődés racionális irányba való irányítása a legfőbb feladata ennek a törvénynek, amely kimondja, hogy városaink kötelesek záros határidőn belül fejlesztési tervüket kidolgozni és beható vizsgálatok alapján megállapítani, hogy hol kívánatos és hol káros a nagyobbmérvű építkezés. Tervszerű előrelátásra készteti tehát közületeinket, s annak alapján fogják minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíteni a kiépített közművek közelsége, vagy egyéb szempontok következtében arra alkalmas területek beépítését és lehetőleg fékezni a nem kívánatos fejlődést. Meggondolásra kell hogy késztessen, hogy az a tekintélyes tőke, melyet évről-évre házépítésekre fordítanak, Budapesten is teljesen elavult építési szabályzat alapján kerül befektetésre. De vidéken még sokkal rosszabb a helyzet, mert ott gyakran rendezési tervek sincsenek, s a szabályzatok oly végtelenül primitívek, mintha még a deres korában élnénk. Pedig minden célszerűtlenül befektetett tőke az egész ország vesztesége. Ezeken a kérdéseken is segíteni kíván ez a törvény, mikor előírja a városok és egyes községek részletes rendezési tervének elkészítését és azt, hogy egységes alapelvek szerint, modern építési szabályzatokat kell készíteni. Hogy mindezek a feladatok könnyebben keresztülvihetők legyenek, a törvény a telekfelosztás, átalakítás és kisajátításra vonatkozólag egyszerűsített, modern jogszolgáltatást létesít. Ha az ország életében valahol, úgy a város és községfejlesztés kérdésében kétségtelenül indokolt a tervszerű irányítás és ezért elismerés illeti belügy- és iparügyi minisztereinket, akik ezt a korszakos jelentőségű törvényt az Országgyűlés elé hozták. HÍREK AZ INGATLANPIACRÓL • Hat bérház épül a parlament szomszédságában. Jelentettük már, hogy a Közmunkatanács eladásra kínálta a parlamenttől északra, a Tiszaszobor mellett elterülő, mintegy 600 élet telkét. A vevő egy alkalmi konzorcium, amely négyszögölenként 900 pengőt fizetett a telekért. Eitől a konzorciumtól két parcellát a Bauxit vásárolt meg, míg a többi parcellák eladásáról most folynak a tárgyalások. Előreláthatólag már a jövő év elején hat bérház építéséhez kezdenek hozzá a felparcellázott közmunkatanácsi telken. A Parkosítják a Lujza-gőzmalom telkét? Az Első Budapesti Gőzmalom eladta a konszernjébe tartozó Lujza-malomnak az óbudai Határ utcában elterülő ingatlanát. A vevő a Községi Takarékpénztár érdekkörébe tartozó Parkváros Rt. Ebből szakkörök azt a következtetést vonják ki, hogy a hatalmas telekkomplexumot, amelynek egy részét városszabályozási célokra veszik igénybe, parkosítani fogják. A malom épületének bontási munkáit Schiffer Miksa végzi. AA Károly körúti üzletház építési munkái már befejezés felé közelednek és térlőre talált mind a hatvan üzlet- és irodahelyiség, amely az üzletházban rendelkezésre fog állni. A földszintes helyiségek átlagos bére 2000 pengő, míg az emeletieké 600 pengő körül mozog. A bérlők előreláthatólag január15-én költöznek be ebbe az ideiglenes helyiségbe s két-három évig, a Madách sugárúti házak elkészültéig fognak ottmaradni. A Olcsóbérű szoba-konyhás lakásokban az egész évben folyt nagyarányú építkezések után is határozott hiány tapasztalható. A magyarázat az, hogy ezt a lakástípust kereste a legerősebben a közönségnek az a rétege, amely havi 30—35 pengőnél többet semmiesetre sem fizethet lakásáért. Ilyen bérekért viszont csak félkomfortos lakások állíthatók ki, s ezek is természetesen csak az adómentes zónában. Itt viszont a telekárak emelkedtek rendkívüli mértékben , ez a kalkulációs tényező hiúsította meg, hogy itt épüljenek kellő számban ezeknek az igényeknek megfelelő kislakások. A A mostani jó közepes év után szilárdságot vár az építmény&gipar. A toglaelavasok euben az evben megharadták a lito mimió darabot, a gyárak azonban az evet csak a jó közepesek közt sorolják. Az arfejlődes ugyanis csak az utolsó hónapokban volt kedvező a gyárak szempontjából. A tégla ára, amely augusztus végin i.4—20 pengő volt, az év végéig a 6—1 pengőig szökött fel és a gyárai még ilyen árak mellett sem adnak el szívesen. Ahiolagrenatavut csekélyek a keszieiek , emellett mingjárt a koratavaszi hónapokban az építési tevékenység újabb lendületére számít az ipar. Azt remélik tehát, hogy a mostani árak tartani fogják magukat, esetleg tavasszal további szilárdulást érhetnek el. A szilárdulásban része van természetesen a fuvarköltség drágulásának is. A többi építőanyagok piacán szintén meglehetősen szilárd az irányzat és az ipar az egész vonalon kedvező konjunktúrára számít. A Csak a házadó alapján lehet bírságot kivetni, a járulékok alapján nem. A lakás üresedés alapján történői adótörlést 1933-ban újból szabályozta egy kormnyrendelet. Kimondotta, hogy az üresen álló helyiség újbb bérbeadása esetén a házadót az új bérlő bére alapján kell követni, másrészt azonban az üres helyiségnek újból való bérbeadását a bérbeadástól, illetve használatba vételtől számított nyolc nap alatt kell bejelenteni különbeni súlyos bírság terhe alatt. A bírságot a rendelet a használatba vétel napjától a bejelentés hónapjának utolsó napjáig járó adó kétszeresében állapította meg. A rendelet kiadását követő gyakorlat szerint a bírságot úgy vetették ki, hogy nemcsak a házadó, hanem az öszszes járulék kétszeresét rótták ki bírság fejében. Most a közigazgatási bíróság kimondotta ítéletben, hogy miután az 1933. számú kormányrendeletben a bírság mértéke szempontjából csak a híradóról van szó, a járulékokról nem, az olyan intézkedés, amely szerint bírság fejében nemcsak a házadót, hanem a járulékok kétszeres összegét is elő kell írni, a törvényszerű jogszabály alap nélkül való kiterjesztése. Így tehát a bírság mérvének megállapításánál csak a házadót lehet figyelembe venni, annak járulékait nem. A Milyen házilagos munkát végezhetnek a házfelügyelők? Bár az új lakbérleti szabályrendelet kimondja, hogy »a házfelügyelő házilagos munka címén csak egészen kivételesen és elkerülhetetlen szükségből végezhet ipari munkát«, mégis szinte napirenden vannak ebben a kérdésben a panaszok és súrlódások. Ezért a különböző érdekeltségek kívánságára a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendelet kiadására tett előterjesztést, amelyben a következők kimondását kéri: A házfelügyelők az egyes bérleményekben a bérlők részére semminemű ipari munkát sem ingyen, sem ellenszolgáltatásért nem végezhetnek. Házilagos munka címén a házfelügyelők egészen kivételesen és elkerülhetetlen szükségből megengedett ipari munkát is kizárólag csak annak a háznak közös üzemi szerelvényein végezhetnek, amelyben alkalmazva vannak és ugyanannak a háztulajdonosnak másik házába munkavégzés végett ki nem rendelhetők. Nolcszázalékos jövedelmezőséget várnak a föváros legdrágább telkén épitenfű bérháztől E hasábokon adtunk hírt először arról, hogy a Váci ucca és a Régiposta ucca sarkán lévő 127 négyszögöles Deák és Horváth-féle régi ház telkét a Gschwindt-gyár nyugdíjalapja vette meg 360 000 pengőért. Mint kiderült, ebből a telekből városszabályozási célokra 37 négyszögölet vesznek igénybe, úgyhogy a bérház mindössze 90 éles telken épülhet fel. Ha a vételárhoz hozzászámítjuk az átiratási és az ügynöki költséget, úgy egy-egy beépítendő négyszögöl ára eléri a 4100 pengőt. Ilyen drága telekeladás csak a háború előtti Budapesten jött létre, amikor az Astoria telke élenként 12.000 koronáért cserélt gazdát. Évtizedeken át ezt a telket tekintették a főváros legdrágább objektumának. Ezen a környéken azonban ingatlaneladás azóta alig fordult elő. A Gschwindt-gyár nyugdíjalapjának házára nézve a telekvásárlással egyidejűleg készültek el a tervek és a költségelőirányzatok. Ezek szerint az építési költség meg fogja haladni az 500 000 pengőt, úgyhogy a bérház felépítése összesen 900.000 pengőbe fog kerülni a nyugdíjalapnak. A bérház évi bruttó jövedelmét ezzel szemben 100.000 pengőre irányozták elő. Ha ebből levonásba hozzuk a közterheket, úgy a lefektetett tőke 8 százalékos tiszta jövedelmezőségére lehet számítani. Annál érthetőbb az az általános feltűnés, amelyet ez a tranzakció az ingatlanpiacon és az építőiparban keltett. Béremelési törekvések és erős építési tevékenység mellett viszonylagos stabilitást ért el a budapesti lakáspiac A lakáspiacon, amelynek alakulása szabad forgalom mellett rendszerint híven tükrözi vissza az ingatlanpiac általános viszonyait, ebben az évben a bérek általában stabilizálódtak. Mutatkoztak ugyan az év közepe táján béremelő törekvések, ezek azonban inkább azokra a körzetekre szorítkoztak, amelyek az üzleti foralom homlokterébe kerültek. Ehhez képest inkább az üzlethelyiségek bérét igyekeztek emelni a háziurak, semmint a lakásokét. Az elszigetelten megkísérelt lakásbéremelések az esetek többségében nem vezettek az elérni kívánt eredményre, viszont az üzletbéreket a Skpót körúton, a Váci utcában s részben a Rákóczi úton is átlag 10—15 százalékkal sikerült felemelni. A béremelések természetesen nem érvényesültek az említett vidéken levő összes üzlethelyiségekkel szemben és kisebb mérvű, még kevésbé általános béremelések elfordultak más útvonalon levő üzlethelyiségek bérlőivel szemben is. Különösen áll ez azokra a budai főútvonalakra, ahol az új építkezések is koncentrálódtak s ezekkel együtt erősen megnövekedett az üzleti forgalom. A lakáspiaci viszonyok normalizálódásának kerékkötőivé váltak azok az új építkezések, amelyeknek súlypontja a város külső területeire tevődött át. Csak nemrég számoltunk be arról, hogy az új Lipótváros külső részeiben most elkészült hipermodern lakások jelentős részére nem lehetett bérlőt találni, mert az a közönség, amely hajlandó lett volna ideköltözni, a kért béreket nem tudta megfizetni. A kikalkulált lakásbérekből tehát jelentős engedményeket kellett tenni, azonban a lakások egy része még így is üresen maradt. A közlekedési viszonyok elégtelensége és más kedvezőtlen körülmények ilyen módon vetettek gátat annak a törekvésnek, hogy az egykori perifériákon luxus-bérpaloták emelkedjenek, ami különben sem volna összeegyeztethető a város egészséges fejlődésével mindaddig, amíg a belső területen százszámra találhatók régi, bontásra megérett házak.