Pesti Napló, 1939. január (90. évfolyam, 1–25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
Budape ELŐFIZETÉSI Egy hóra .. ..— Negyedévre. 10.80 pengő Félévre .... 21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon. 16 fillér Vasárnap 32 fillérrelejti Vasárnap, Január 1 PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, VII. ker., Rákóczi út 54. Telefon: •145-559,146-419 Jegypénztár, hirdetési-, elksiejtési-, atansi- és könyv ontily: VII., Erzsébet körút 18-20 a m 1. szám V f 1 1938 C 1 W. U J, — -O'-tJ C f v f ^ y ' - ty 0 r jL\ v . AZ ÚJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN Irta: Gróf BETHLEN ISTVÁN Az 1938-ik év eseményei Közép-Európa jövő alakulására és Magyarország sorsára döntő jelentőségűek voltak. Ausztria eltűnése a térképről és a NémetBirodalomba való bekebelezése, Csehszlovákia testének lényeges területek elvesztése folytán bekövetkezett megcsonkulása csak látható külső szimptómái és eredményei az európai erőviszonyokban bekövetkezett azoknak a belső eltolódásoknak, amelyek húsz év után, az 1918-ban létesített európai rendet tarthatatlanná tették. Németország elképzelhetetlen nagyarányú megerősödése és a katonailag is újjászületett fasiszta Olaszországgal való öszszefogása kikényszerítették a békeszerződések intézkedéseinek felszámolását, amelyek a volt Osztrák-Magyar Monarchia 10 millió németajkú lakosát a Németibirodalomból kirekesztették és részben a cseh állam fennhatósága alá helyezték volt. Ezzel az új rendezéssel nemcsak a vrsaillesi szerződés dűlt össze, hanem Franciaország Versailles után mesterségesen kiépített szövetségi rendszere is, amelyet Németország síkentartására eszelt ki. A kisantant, Csehszlovákia kiesése folytán, ma már lényegileg megszűntnek tekinthető, az orosz-cseh és orosz-francia segélynyújtási szerződések nem funkcionáltak a döntő pillanatban és kitűnt, hogy Anglia bármennyire is áll Franciaország oldalán, de közép- és keleteurópai szövetségesei érdekében angol vért áldozni nem hajlandó. Közép-Európában a francia kisantanti hegemóniát 1938-ban a Berlin—Róma tengely hegemóniája váltotta fel és nem kétséges, hogy ezt a hegemóniát belátható időkig ez a tengely meg is fogja tartani, mindenesetre mindaddig, amíg Oroszország belső állapotai folytán az európai sakkjáték tábláján gyakorlatilag nem képes szerepet játszani. Magyarország a maga sorsának létét hosszú évek óta a Róma—Berlin tengelyre tette fel. Külpolitikája a háború után kezdettől fogva Róma és Berlin felé orientálódott és összes számításait arra építette, hogy Közép-és Délkelet-Európában valamikor a német és az olasz nagyhatalmak kerülnek majd túlsúlyra és segítségükkel és velük való egyetértésben majd Magyarország is részt vehet a Dunamedence térképének érdekei és jogos igényei szerint való átalakításában. Ennek megfelelően formulázta meg Csehszlovákiával szemben való revindikációit, amikor célul tűzte ki Csehszlovákia magyarlakta területeinek minden további nélkül való visszacsatolását, a szlovák, valamint a kárpátalji rutén népek szabad önrendelkezési jogának teljes elismerését és hogy ezek a népek jövő hovatartozandóságuk felett minden külső befolyástól menten dönthessenek valódi érdekeiknek megfelelően, amelyek őket a Duna-Tisza síkságán élő magyar néppel való életközösségre utalják. Hogy mik voltak Magyarország jogos követelései, aziránt Európában senkinek kétsége nem lehetett, legkevésbé a tengelyhatalmaknak, amelyek különben a müncheni sorsdöntő megbeszélésen ezeket Mussolini sürgetésére, expressis verbis tudomásul is vették. Ennek ellenében Magyarország két követelése közül eddig csakis a magyarlakta területek visszacsatolására vonatkozó első követelés teljesült, míg a másodikkal szemben, a mai napig, elháríthatatlan akadályok tornyosultak, sőt minden megtörtént, hogy például a kárpátalji rutén földnek Magyarországhoz való visszacsatlakozása, ami pedig már a megvalósulás legjobb útján volt, belátható időre meghiúsíttassék. A magyar közvélemény előtt nem maradhatott titok, hogy az események ilyen, reánk nézve sajnálatos alakulásának oka Németország velünk szemben változott magatartásában keresendő, aminek magyarázatával eddig úgy a magyar, mint a német kormány adósok maradtak, ami magyar szempontból rendkívül sajnálatos, de Németország szempontjából semlehet közömbös, bármily csekély is legyen jelenleg Magyarország ereje Németországhoz viszonyítva. A hivatalos magyar külpolitika mindent eltakaró spanyol falai mögött a társadalom széles rétegeiben Valóban a magyar nemzeti érzés csalódottsága és fokozódó elkeseredése húzódik ma meg, ami «"'.digityiltuí:i zósit- nem jutott 'igyasi, de annál tuélytobb sebeket ejt azon az őszinte baráti érzésen, amely minden hazafiasat érző és gondolkodó magyar lelkében a háború óta, amelyet Németországgal együtt küzdöttünk végig, élt és amelynek sebeit azóta, két évtizeden keresztül, együtt viseltük. Mi a csehszlovák állam likvidálását az őszinte baráti viszony folytán, mely Németországhoz kapcsolt, de azok után a nyilatkozatok után is, amelyeket erre nézve felelős államférfiak tettek, mondjuk meg őszintén, máskép képzeltük. Jóhiszeműen remélhettük, hogy, amennynyire elismerjük mi magyarok i Németország jogát a szudétanémet vidékre és arra, hogy a cseh korona történeti országai területén praedomináns befolyást gyakoroljon; éppen úgy bízhattunk abban, hogy azon a területen viszont, amely valaha Szent István koronája alá tartozott, Németország respektálni fogja azt a mi jogunkat is, hogy az új területi rendezésnél elsősorban a magyar érdekek érvényesüljenek és a magyarlakta területek visszacsatolásán túlmenően, amennyiben például, a rutének hozzánk csatlakozni akarnának, ez ellen mesterséges akadályok nem fognak emeltetni. Villámcsapásként hatott jóhisz ' várkozásainkra már, Magyarország csehszlovák állam részére csak elszakított Pozsonyligetfalunak tok által bekövetkezett váraisal is; fokozták az aggodalmakat 1 félév annak kategorikus kijelentése mondnak Csehszlovákiánál kel radnia, holott az 1910-es népszámlak 18% volt a szlávok aránya POZI- másfelől a belvederei döntési megegyalásokról kiszivárgott egyes részlétek bizonyítékai voltak annak, hog szág kezdi többre értékelni a csehsál fordulását és évszázados lakásik újabb, most már a német viszonzy vállalását, a szabad és öntudatos mizet független barátságánál; míg levágta a hordó fenekét a német mány érthetetlen és velünk szemben barátságosnak valóban nem mondható magatartása a rutén kérdésben, annál inkább, mert az egész rutén nép a Magyarországhoz való csatlakozást kívánta, amit egy semleges ellenőrzés alatt megejtett népszavazás minden percben feltétlenül igazolhatott volna. Ehelyett a kárpátalji rutén terület, a nép megkérdezése nélkül, Csehország kötelékébe kényszerült; a csehszlovák állam így ma még mesterségesebb tákolmánnyá vált, mint amilyen, eddig volt, mert még keskenyebb szalaggá zsugorodott össze a Kárpátok déli lejtőjén és lakói Magyarországra ma még jobban rá vannak utalva, mint bármikor eddig, ugyanakkor, amikor a velünk való összefogás rájuk nézve lehetetlenné tétetett. Ehelyett a kárpátalji rutén területen egy mesterséges nagy ukrán propaganda szabadíttatott rá a békés és magyarbarát rutén népre, az egyelőre csak a mesék birodalmában élő és himerikus nagy ukrán állam létrehozása érdekében, amely" fő" valaha testet öltene és a bolsevizmus fiel ázmi rrngáról, nézetem szerint, nagyon könnyen az Orosz Birodalmat fogja újból, de most már Kiev vezetésének felélesztésével, talpraállítani. Ennek az Orosz Birodalomnak esze ágában sem lesz akkor német kolóniának beállani, hanem örülni fog annak, hogy a Kárpátokon belül olyan trójai falu birtokában van, mint a kárpátalji rutén föld, ahonnan az egész Duna-medence sorsára gyakorolhat majd döntő befolyást. Legalább is veszedelmes tűzzel játszik az a politika, amely a nagy ukrán államot a Szent István koronájához tartozott kárpátalji rutén föld nászajándékul való felajánlásával akarja létrehozni. Eredetileg is cseh politikai elgondolás volt Trianon idejében a rutén földnek korridorkép való kiépítése Oroszország felé, amikor Benes a rutén földet ilyen hátsó gondolattal a maga számára igényelte volt. Cseh és orosz elgondolás volt, a cseh-orosz szerződés idején, a rutén korridor hasznosítása, amikor a szovjet repülői Ungváron parkíroztak. Veszedelmes illúzió lenne a német politika részéről azt hinni, hogy az Oroszországból Németország szívébe mutató szláv ujjat egyszerűen megfordíthatja és hogy ez a magyar-rutén földön keresztül, német karddá változhatik át, amelyet Oroszország szívébe döfhet. Ez csak pillanatnyilag sikerülhet, és előbb-utóbb, megintcsak a fordított úttá fog változni, mert fiatal szláv népek együvétartozásának ma csak átmenetileg alszik, de idővel kell hogy ébredjen, hiszen ez felesészet rendjének is. Hom azt is, hogy ha a szóban-x tum nem sikerül, vagy úgy üt ki. .. Magyarok előrelátjuk, nekünk . N életünkbe kerülhet, míg Németorch esetben is, csak egy illúzióval k '^egy taprtsztalattal gazdagabb. " A magyar kg. Nem mondná le és soha nem ^ is Kárpátok Maginot-vonaláról, határról lemondani, mert en létén .. dásának szinte alapvető kérdése.,ia ma azt tartja, hogy védővonati úgy mi sokkal több joggal kell a Vasárnapi sz Apa 32 fillép