Pesti Napló, 1939. február (90. évfolyam, 26–48. szám)

1939-02-18 / 40. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1939 február 19­17 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ A Leszámítolóbank mérlege Tiszta nyereség 1*3 millió, osztalék egy pengő A "Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, igazgatósága most hozza nyilvánosságra az 1938. évre vonatkozó mérlegét és üzleti jelentését. A beszámoló mindenképpen méltó a nagytekintélyű pénzintézet közismert komoly szolidságához- és ahol az üzletvezetéshez még nem ismerik a kendő­zést, a mérlegkozmetikát, hanem csak az őszinte nyílt beszédet. Mint minden pénzintézet, ez a­­ nagybank is megérezte a gazdasági viszonyok és a kereseti lehetőségek rosszabbodását, melyet a külső és belső politika izgalmai okoztak az el­múlt esztendőben. A mérleg minden tételéből megállapítható, hogy sziklaszilárd alánokon van , felépítve ez a pompás pénzintézetünk. De mivel a konjunkturális viszonyok rosszabbodása következ­tében a betétállománnyal együtt csökkent a tiszta nyereség is. az intézet szondás és előrelátó veze­tősége azt fogja­ javasolni a közgyűlésnek, hogy a­ kimutatott tiszta nyereségnek több mint 80 szá­­­z­alékát a tartalékok gyarapítására használják föl. bev aztán a rendelkezésre álló 1,3 millióból osztalék címén csak 240.000 pengő jut a részvé­nyesek közt felosztásra, a megmaradó összeget pedig az intézet belső erőinek gyarapítására fog­ják fordítani. Hogy a mérleg összeállításakor már előzetesen Gondoskodás törént a tőkos­tar­talékok növeléséről, arról nem is történik említés, mert hozzátartozik a Leszámítolóbank ügyvezeté­sének régi tisztes tradícióihoz. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgató­sága folyó hó 17-én báró dr. Madarassy-Beck Marc­el elnöklete alatt megtartott ülésén megállapította az 1938. üzletév mérlegét és zárszámadásait, amelyek szerint a nyereség 1M7-23833 pengő az előző évi 1,ffl.­.7M.S8 pengő­vel­ szemben. Elhatározta az igazgatóság, hogy a folyó évi március 2-án megtartandó 69. rendes közgyűlésen javasolni fogja, hogy a tartalékalap növelésére 200.000 pengő, a nyugdíjtartalék javára a tavalyit 300.000 pen­gővel meghaladó összeg, tehát 700.000 pengő, a báró Madarassy-Beck Miksa segélyalap javára 50.000 pengő fordittassék és osztalék fejében 1 pengő (tavai,­ 2 pengő) fizettessék ki, míg az 1939. év számlájára 92,389,% pengő vitessék elő. Az 1938. év zárszámadásai az 1°37. év adataival összevetve a következő eltéréseket tünteti fel: A takarékbet­éti könyvecskékre elhelyezett betétei­ állománya 58,67­1.990.97 pengő a tavalyi 67,686.657 pengő­vel szemben. Tudvalevő, hogy az 5938. év külpolitikai eseményei nyomán a takarékbetéteknél március és szep­tember hónapokban nagyobb elvonások jelentkeztek, amit ugyan ismételten emelkedések követtek, — így az év utolsó hónapjában is — anélkül azonban, hogy az előző év végi állomány elérhető lett volna. A folyó­számlán és csekkszámlán elhelyezett betétek összege a tavalyi 61.828.718.26 pengőről csekélyebb emelkedéssel 61.928.650.98 pengőre növekedett elvképpen az intézetre bízott, betétek együttes összege 120.002.641.85 pengő, míg az 1937. évben ezen állomány 129.515.375.26 pengővel sze­repelt. Az egyéb hitelezők tétele 4.971.588.19 pengő a ta­valyi 6.679.241.87 pengővel szemben, amely különbözet részben egyes külföldi hitelek rendkívüli visszafizetésé­vel kapcsolatos. A pénztári készletek, giroszámlán fennálló követelé­sek, továbbá a pénzintézeteknél és bankcégeknél fenn­álló követelések 11.571.672.46 pengőt tüntetnek ki (tavaly 15.080437.24 pengő). A váltótárca 75.808.834.20 pengő, míg az előző évben ezen tétel 82.900.518.08 pengőt tett ki. Az adósok tétele, amely az értékpapír-, áru-, valamint egyéb fedezettel folyósított kölcsönöket, továbbá a nyilt hiteleket és különféle adósokat foglalja össze, 29,967.298.29 pengőt tesz ki az, előző évi 34,064.467.80 pengővel szemben. Ezen tételek között a nyílt hitelek és különféle adósok összege kisebb 3,850.704.28 pengővel, ami főleg abban leli magyarázatát, hogy egyes érdekköri vállalatok tar­tozása az intézettel szemben csökkent, az értékpapír­fedezettel folyósított kölcsönök állománya pedig a tőzsdei forgalom csökkenésével párhuzamosan a tava­lyinál 620.317,15 pengővel alacsonyabb. Az államadósságok, közkölcsönök és egyéb értékpa­pírok állománya 6,336 665.02 Pengő, — tavaly 4,647.133.56­ pengő — mely szaporulatban az intézetnek a Nemzeti Beruházási Kölcsön 125 millió pengős részletében vállalt részesedése szerepel. Az érdekeltségek tétele az előző évi 13,695.457.06 pengőről 16,683.526.59 pengőre emelkedett, mely különbözet főleg abból ered, hogy egyes érdekköri vállalatoknál már fennállott részvnyérdekeltségét a bank kibővítette. Az értékpapírok értékelése továbbra is az intézet konzervatív elveinek alkalmazása mellett történt. A jelzálogkölcsönök állománya 17,557.418.65 pengő, míg a községi kölcsönök állománya 19,101.278.87 pengőt képvisel. Az engedményezett, jelzálogkölcsönök változat­lanul 2,439.070.98 pengővel, míg a forgalomban lévő zá­loglevelek 11,103.579.20 pengővel szerepelnek a mérlegben az előző évi 11,904.043.20 pengő helyett. A községi köt­vények állománya az 1937. évi 18,307.242.80 pengőről 18,041.233 20 pengőre csökkent. A 600 millió pengős beruházási hozzájárulás kereté­ben az intézetre kivetett összegből a már lerótt rész levonása után 3,521.933.40 pengő áll még fenn. A nyereség- és veszteségszámla szerint a kamat­számla hozama 3,435.533.28 pengő, míg az elmúlt évben 3,422.440.77 pengő volt. A jutalékok és különféle nyereségek 2,506.269.89 pengős összege ugyancsak némi­leg meghaladja a tavalyi 2,481.781.88 pengőt. A személyzeti kiadások az előző évi 2,418.844.25 pen­gőről­ 2,602.989.19 pengőre emelkedtek, mely szaporulat egyes alkalmazotti kategóriák javadalmazásának eme­lésében és az év folyamán hatályba lépett szociálpoli­tikai rendelkezésekben leli magyarázatát. A költségek és adók címén felmerült kiadások a tavalyi 1,928.065.09 pengővel szemb­en az elmúlt évben 2,088.549.52 pengőre rúgtak, ami a közterhek további növekedéséből ered. Behajthatatlan követelések címén 233.752.80 pengő ke­rült leírásra, összefoglalva megállapítható, hogy az intézet zár­számadásában visszatükröződnek mindazon jelenségek, amelyek az elmúlt év politkai és gazdasági eseményeit jellemezték. A kedvezőtlenebbé vált gazdasági helyzet, a hitelszervezet fokozottabb igénybevétele a betétállo­mány apadásában és az üzleti eredmény csökkenésében is kifejezésre jut. A betétállomány csökkenése mind­azáltal az intézetnél nem volt aránytalan és így a hitel­kihelyezések terén is kellő mértékben állhatott ügyfelei rendelkezésére. Az újabb törvényes intézkedések a nyug­díjtartéknak az eddiginél fokozottabb dotálását teszik szükségessé, ezért az igazgatóság a­ tavalyit 300.000 pen­gővel meghaladó összeget óhajt e célra fordítani és ennélfogva a nyereség­osztási tervezet szerint külön­féle tartalékolások mellett a 240.000 darab intézeti rész­vény után a tavalyi 2 pengővel szemben részvényenként 1 pengő osztalék kifizetését indítványozza. ­ Várják a svájci kiviteli kontingensek fel­osztását. A gabonatőzsdén nagy érdeklődéssel várják a svájci búzaexporttal kapcsolatos híre­ket és főleg a kontingensek megállapítását. Eddig még a kiviteli kedvezmények és a kontingensek tekintetében döntés nem történt és így az exportő­rök még hozzá sem kezdhettek a szállítás elő­készületeihez. A gabonakereskedelem számára nem kedvező a búza, néhány nap óta észlelhető elágulása, mert megnehezíti ezt az exportüzletet. A lanyha kereslet ellenére is tartják magukat a borárak. Az országban található borkészlet az előző évek hasonló időszakához viszonyítva sokkal kisebb. Ennek tulajdonítható, hogy a lanyha kereslet ellenére is elég szilárdan tartják magu­kat a borárak. Kiskun­halason, Jánoshalmán, Bácsalmáson az árak mintegy 0,2 fillérrel emelkedtek Mall­gand fokonként iis csak Kecelen maradtak meg a 2.7-es szinten. Komerzborok ára festve 2.8—3.2 fillér Malligand fokonként. Zamatos tiszta ízű, tekintet nélkül a szesztartalomra, megadják a 35 40­­5 filléres árakat. Okszerű gazdálkodásra tanít a mezőgazdasági kiál­lítás. A földművelésügyi miniszter fennhatósága alá tartozó gazdasági szakoktatási intézmények színes, tar­talmas kiállítási anyagukkal évről évre hozzájárulnak a mezőga­zdasági kiállítás oktató értékének emeléséhez. Éppen ezért ezt a kiállítási csoportot mindenkor külö­nös figyelmére méltatja a kiállítás látogató közönsége, mert itt sok olyan érdekes, könnyen érthető, hasznos dolgot láthat és tanulmányozhat, amelyet a legszeré­nyebb keretű gazdálkodást űző egyének is a gyakorlati életben hasznukra fordíthatnak. A március 22-én meg­nyíló kiállításon idén részt vesznek a debreceni gazda­sági akadémia, a kecskeméti gazdasági szaktanítóképző intézet, a hódmezővásárhelyi és a szekszárdi mezőgaz­dasági szakiskolák, a hajdúdorogi téli gazdasági iskola és a Vitézi Rend Örkényi gazdaképző iskolája. A Felvidék visszacsatolása következtében több vető­magra lesz szükség. A­ magpiac forgalma napról napra élénkül, mert a tavaszias időjárás miatt úgy a vidéki kereskedők, mint­ a gazdák iparkodnak vetőmagszükség­letüket biztosítani. Elsősorban a különböző bükkönyö­ket, borsó- és fűmagokat vásárolják, de keresik a lucerna- és lóheremagvakat is, ezúttal már nem exportőrök, hanem a termelők. A kereslet meglehetősen élénk, mert a piacon elterjedt hírek szerint arra szá­mítanak, hogy a Felvidék visszacsatolása miatt nagyobb mennyiségű vetőmagra lesz szükség. A tavaszi bük­könyt főleg a felsőtiszavidéki és tiszavidéki kereskedők, valamint gazdák keresik, ezen a vidéken áruhiány jelei mutatkoznak és nem tartják kizártnak, hogy a Dunántúlról fognak ide megfelelő mennyiséget szállí­tani. Milyen árkiegyenlítést kapnak az amerikai farme­rek? Netwyorkból jelentik. A mezőgazdasági árkiegyen­lítő hivatal a f­olyó évre a termelőknek gyapotra fib­ránként 1,6, tengerire bushelenként 6 cent, búzára bus­helenként 11 cent, rizsre pedig cwt-ként 12 cent ár­kiegyenlítő pótlékot engedélyezett. Ezen kívül a szövet­kezeti termelők még további támogatást is kapnak. Dohányra támogatást nem folyósítanak, minthogy az 1938-ban elért dohányárak meghaladják a paritás 76%-át. A szeszfszlet. Az egyedáruságnál az összes szes­zka­tegóriák forgalma e hétévi a rendes keretek között mozgott változat­lan árakon. A gyümölcspálinkaforgalom e hé­ten is rendes volt és csak kisebb tételekben volt üzlet vala­mivel olcsóbb árakon. Árak: törkölypálinka 3.70— 3.80,­­seprőpálinka 3.85, szilvórium 6.80, barack­pálinka 10.­10—11.00 pengőig. Borpárlat a­l­a c­s­o­n­y­f­o­k­ú 5.40—5.60, magasfok­­i 5.80—000, aviouláci cé­lokra 3.80 pengő 10 000 literfokonként lit. t­bi. + 3% for­galmiadó.­i ­ Angol tervek és elgondolások Spanyolország gazdasági újjáépítéséről A Financial Net­s egyik legutóbbi száma abban a feltevésben, hogy a spanyol polgárháború rövidesen véget ér, képet nyújt a harcok befejezése után Spanyol­országban várható helyzetről. A két és fél évig tartó hadjárat lerombolta Spanyolország vagyonának tekin­télyes részét és a Franco-kormányra az újjáépítés igen súlyos feladatot fog róni. Az ipari és bányatulajdonban, továbbá a közlekedési vállalatokban­ okozott károk rend­kívül nagyok. Az országra nézve életbevágóan fontos termelési ágak és a közlekedési hálózat újjáépítése, valamint a lakosság újból való letelepítése bármely ország anyagi képességét meghaladná. Kétségtelen, hogy az új kormányzat nem fog tel­jesen szűkölködni vagyontételekben sem. A Francia­országba küldött arany rakományokról szóló hírekből arra lehet következtetni, hogy a Spanyol Bank arany­készletének tekintélyes részét mentették át Barceloná­ból francia földre. Mihelyt Franciaország elismeri a Franco-kormányt, ennek természetes következménye az lesz, hogy a Franciaországban letétbe helyezett spanyol aranykészletet kiszolgáltatják az elismert spanyol hatóságoknak. Ezzel szemben azonban igen súlyos belföldi és külföldi kötelezettségek fogják ter­helni az új rendszert. A köztársasági kormány terü­letén a bankjegyforgalom rendkívül nagy mértékben emelkedett és az új kormánynak esetleg gondolnia kell arra, hogy a politikai m­egbékülés elősegítése érdekében nem vállalja e át ezeket a bankjegyeket. A­­köztársasági bankjegyek mindenesetre devalválhatók is, de még ebben az esetben is valószínűleg igen ma­gas összegekre fog rúgni a két oldal egyesített bank­jegyforgalma. A külföldi kötelezettségek szintén tekin­télyesek. Nyilvánvaló tehát, — mondja az említett újság — hogy az új rendszer a gazdasági és pénzügyi újjáépítés óriási feladatait nem fogja tudni külföldi segítség nél­kül megoldani. Spanyolország kereskedelmi mérlege szükségszerűen még éveken át erős behozatali többletet fog mutatni mindaddig, amíg a termelő tevékenység normális szintre emelkedik. Felmerül tehát a kérdé­s,­­ írja a Financial News , hogy honnnan fog jönni a nélkülözhetetlen külföldi segítség. Úgy Németország, mint Olaszország nagy súlyt helyez arra, hogy Spanyolország gazdasági rend­szerében szerephez jusson. Mindkét országnak tekin­télyes összegű követelése van a fegyverszállításokból kifolyólag és a követeléseket ipari és bányászati kon­cessziók elnyerése alakjában szeretnék kie£gyeníttetni. Kétséges azonban, hogy akár Olaszország, akár Né­metország nagymennyiségű árucikket szállíthatna-e Spanyolországnak azonnali viszontszolgáltatás nélkül. Ha pedig Spanyolország nagyarányú árucsereegyez­ményt kötne ezekkel az országokkal, a szabaddevizájú országokba nem exportálhatna eleget és így nem sze­rezhetné meg azokat az árucikkeket, amelyeket sem Németország, sem Olaszország nem szállíthat szántára. Bizonyos londoni körökben — folytatja a cikk — úgy vélik, hogy Anglia megfelelő szerepet, játszhatnék Spanyolország gazdasági újjáépítésében. Ennek azon­ban az a feltétele, hogy­­Spanyolország elismerje kül­földi kötelezettségeit és tiszteletben tartsa a határain belül működő angol vállalkozások érdekeit. Spanyol­országnak mindenképpen érdeke, hogy megállapodásra jusson a hitelező országokkal, amelyek lehetővé tehetik számára kereskedelmi és pénzügyi kötelezettségeinek konszolidálását és elláthatják az igen szükséges élelmi­szerekkel, nyersanyagokkal, valamint ipari felszerelés­sel. A kézművesipar kérdéseiről tanácskoztak a kamarában. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara kézművesipari szakcsoportja a kamarai kerület ipartestületeinek bevonásával Nagy An­tal kamarai elnök és Lovász Gyula szakcsoportel­nök elnöklésével ülést tartott. Dr. Kozmutza Pál fogalmazó ismertette a kamarának azokat a kez­deményezéseit, amelyek a kézművesipar égető kér­déseinek megoldását, elsősorban a munkaalkalmaik teremtését célozzák. Kovatsek Ferenc e segítésnek sürgősségére hívta fel a figyelmet olyan kedvezmények nyújtásával, ame­lyek alkalmasak az építőipar és az azzal kapcsolatos mintegy 40 iparág munkához juttatására. Ebből a cél­ból meg kell indítani a közmunkákat,­ lehetővé kell tenni adókedvezmények és olcsó hitelek nyújtásával az építkezést. Tarr Béla, Kovács Bertalan, Richter Imre és Montskó Ferenc (Székesfehérvár) felszólalása után Nagy Gyula (Ráckeve) sajnálattal állapította meg, hogy az iparosság vigadói nagygyűlését nem, tarthatta meg. A kisiparosság az IOKSz-on keresztül kapott közszál­lá­sokon szinte semmit sem tud keresni, ugyanakkor azon­ban közterheit nem mérséklik. Lovász Gyula szerint a milliárdos beruházás nagy tőkéket vont el a munka­piactól, amelyek azonban nem alimentálják a kézműves­ipart. Súlyosbítják a kézművesipar helyzetét a szociális vonatkozású rendelkezések is. Szerinte a kézművesipari hitelszervezet decentralizálására van szükség. Moór Jenő titkár az ipartestületi békéltető bizottság köte­lező illetékességére tett javaslatot. Az United Steel nagy veszteséggel zárta üzletévét. Newyorkból jelentik: Az United States Steel Corp. a múlt üzleti évet 7,76 millió dollár veszteséggel zárta. Az 1937. évre még 91,93 millió dollár nyereséget mutat­­t ki a vállalat. Fl­lésképtelenségek. A budapesti törvényszék megindí­tatta a kényszeregyességi eljárást , é­s t­e­r­r a 11. d­e­r Pál illatszerész (Erzsébet körút 26.) be nem jegyzett kereskedő ellen. Vagyonfelügyelő dr. Szirte Andor ügyvéd. Követelé­sek bejelentése március 8-ig az OHB-nél. Dr. Morvay Tenő székesfővárosi üzemi főtisztviselő (Széchenyi Gyógyfürdő, Városliget) kényszeregyességi ügyé­ben a törvényszék jóváhagyta az adós és hitelezői között létrejött egyességet. Huj­ber Géza (Kolosy tér 5.) be nem­­­ jegyzett , rövid- és divatárukereskedő ké­nyszeregy­ességi t*556bwi a tel­vényszék *z­sijárfet befejezettnek nyilvánított.

Next