Székely Újság, 2012. július-december (2. évfolyam, 27-51. szám)

2012-08-10 / 32. szám

­ SZÉKELYFÖLD TUDÓSÍTÁSOK ÉS HÍRHÁTTEREK SZÉKELYFÖLDI ESEMÉNYEKRŐL II. évfolyam 32. szám Székely Újság Székely kaput avattak Szamoskéren ► Keletről származó gyönyörű kapukat még ma is számos helyen lehet lát­hatni országszerte, de egykoron a falusi portáknak ezt a díszét sokan csak a Székelyföldhöz kötötték. Márpedig ez közel sem volt mindig így, hiszen ez a fajta kapu egész hazánkban elterjedt. A történelmi múltat lehetne még vizsgálni, mivel a székelyek nemesi előjogokkal rendelkeztek, pénzben nem adóztak, így az a kapuadó, ami eltüntette a székely kapukat máshonnan, az náluk megmaradhatott. SZÉLES SZABOLCS/SZAMOSKÉR________ A jelenben is szimbólumuk, jelké­pük van a faragott kis- és nagyka­puknak, testvértelepülési, vala­mint együttműködési barátságokat szok­tak melléjük társítani a magyarországi községekben. Egy borús, esős napon hasonló gon­dolatoktól vezérelve avatták fel saját szé­kely kapujukat a szamoskériek, mely fa­ragott emléket a Kossuth utcai parkban helyezték el a kis szatmári település lakói. A községi református templomban tar­tott ünnepi istentiszteleten Lucskiné Krokavecz Márta református lelkész és Kelemen Levente, Oklánd község unitá­rius lelkésze mondott áldást a két testvér­­településen élők további életére. A hivatalos székelykapu-avatás az is­tentisztelet után kezdődött el a szomszé­dos parkban, ahol többek között beszé­det mondott Kovács Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke, dr. Cservenyák László, a Szatmári Múzeum igazgatója és Teremi László Szamoskér polgármestere. - A kapu egy fontos jelkép ezentúl te­lepülésünk életében. A Szamoskér és Ok­lánd községek közötti barátságot jelké­pezi. Tudjuk, hogy a távolság a két telepü­lés között nem kevés, de ha a szamoskéri emberek találkozni szeretnének az ok­­lándiakkal, akkor csak beállnak a kapu alá, és úgy fogják érezni, hogy Székely­földön vannak. Mintha a kapun való belépéskor Ok­­lándra lépnénk be, mely település Har­gita megyében, Székelyudvarhelytől 20 km-re, délkeletre helyezkedik el - mondta el Soós Endre, Szamoskér alpol­gármestere. ▲ Tejből, vajból... ■ m­out Nem mindennapi vállalkozásba fogott mintegy ötszáz, Székelykeresztúr és Székelyudvarhely környékén élő tejtermelő család: két­éves szervezés, tárgyalás, előkészítés után sikerült megvásárolniuk a 2010- ben bezárt keresztúri vajgyárat, ami közel száz új munkahelyet és a jövede­lem növekedését jelenti a térség lakóinak. Már folynak a szeptemberi be­üzemelés előkészületei. BALÁZS ÁRPÁD balazs.arpad@szekelyujsag.ro A székelykeresztúri vasgyár 1937- ben épült, ’38-tól üzemelt. Az 1948-as államosításig szövetke­zeti tulajdonban működött, és termékeit külföldön is értékesítették. Az államosí­tás után megnövelték a kapacitását, és a rendszerváltásig a Csíkszeredai Hargita Tejipari Vállalat alegységeként műkö­dött, napi 40 ezer liter tejet dolgoztak fel. 1989 után privatizálták, és az évek során a fenti tejmennyiség egyre csökkent. Az új tulajdonos eladta a gyárat egy multi­nacionális cégnek, amelynek nem az elő­állítás volt a célja, hanem az ingatlan ér­tékesítése, így a termelés fokozatosan le­állt, majd 2010. április 1-jén bezárták a feldolgozót. A Keresztúr és Udvarhely környéki szarvasmarhatartókat, érdekvé­delmi egyesületeiket és közbirtokosságo­kat tömörítő Nagy-Küküllő Mezőgazda­­sági Szövetkezet a tagdíjakból, bankhitel­ből, valamint Hargita Megye Tanácsa és a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával megvásárolta a keresztúri vajgyárat, így a gazdák mostantól tulaj­donosai egy nagy kapacitású tejfeldol­gozó üzemnek, és egyszerű tejtermelők­ből tejfeldolgozók és tejtermék-értékesí­tők lesznek. Múlt pénteken ennek meg­ünneplésére gyűltek össze a gazdák, a ne­heze viszont most kezdődik. a. Aszfalt málnával WMHm­SnBM Kislépések politikája, de úgy is mondhatjuk huszonkét éves araszolgatás a kampányaszfalton. Annak csak a varságiak a meg­mondhatói, hogy hányszor kaptak ígéretet a bekötőút rendezésére, az el­múlt huszonkét év alatt. Minden jó, ha a vége jó. AMBRUS ANDRÁS____________________ ambrus.andras@szekelyujsag.ro A­­­tadták a 138B jelzésű megyei út utolsó, frissen leaszfaltozott 4,5 ki­lométeres szakaszát augusztus 5- én, Székelyvarságon, a községben zajló 33. Málnaszüret Fesztivál keretében. Öt éve kezdték el a huszonöt kilométeres bekö­tőút aszfaltozását. A korszerűsítés ezen a szakaszon mintegy 700 ezer eurójába ke­rült a Hargita megyei önkormányzatnak. - Többéves munka végén vagyunk - mondta Tamás Ernő, Székelyvarság pol­gármestere. Nekünk, akiknek a poros, gödrös úthoz kellett hozzászoknunk, na­gyon sokat jelent a mindennapokban az új út, mely ugyancsak fontos a Székelyudvar­helyre ingázóknak, de a községi turizmus számára is. Remélem, az útépítés eredmé­nyeként az Udvarhelyen lakó varságiak kedvet kapnak a hazaköltözéshez. Bár lenne igaza az elöljárónak, ám a regátiak szívesebben költöznek mostanában a feny­vesek aljába, mint az elszármazottak. Papi áldás, kék avató szalag, véget nem érő di­csérő szavak. A polgármester a megyei ta­nácsnak, a megyei tanácselnök a polgár­­mesternek köszönte meg a támogatást. A leköszönő megyei alelnök az RMDSZ-ben valóságos segítő jobbot vélt felfedezni. S ahogy lenni szokott, a vezetőség félre­vo­nult protokollba, a nép málnaünnepelt. Az ünnepi eseményen jelen voltak a magyar­­országi Homokmégy testvértelepülés kép­viselői, valamint a Hargita Megye Tanácsa szórványprogramjának keretében itt tar­tózkodó óteleki diákok csoportja.

Next